Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-20 / 43. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2006. FEBRUÁR 20. WWW.DELMAGYAR.HU Mellékleteink <5 /Nem éri meg \ /.«Stvâiasztam. \ együttműködő partnere invitel z csalóka tarifák info-vonal: 1288 www.invitel.hu az Invitel Rt. Q csalóka tarifák invite^l Megszűnt vállalkozások Az APEH az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak sze­rint folyamatosan végzi a jog­utód nélkül megszűnt egyéni vállalkozók záró vizsgálatait is. MUNKATÁRSUNKTÓL Azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozása pozitív eredménnyel szűnt meg (vál­lalkozói jövedelemadó és osz­talékadó fizetési kötelezettsé­gük keletkezett), vagy költsé­geik között egyéni vállalkozói kivétet is elszámoltak, a meg­szűnés évéről jellemzően sze­mélyi jövedelemadó bevallá­saikat nem, vagy az említett jövedelem adatok nélkül nyúj­tották be. Ezen ellenőrzések során ál­talános tapasztalat volt, hogy az adózók a vállalkozásuk könyveléséhez és egyéb admi­nisztrációjához döntő többsé­gükben szakembereket alkal­maztak, akik a tevékenység megszűnése után a vállalko­zás könyvelését lezárták, a zá­ró bevallásokat elkészítették és az adóhatósághoz benyúj­tották, viszont azt követően kapcsolatuk a volt vállalko­zókkal véglegesen megszűnt. A vállalkozás megszűnését és a záró bevallás benyújtását követően a volt vállalkozók a megszűnést követő évben sze­mélyi jövedelemadó bevallást vagy nem nyújtanak be, illetve azt már a volt könyvelőjük segítsége nélkül egyedül ké­szítik el. Ám abban jellemzően csak a megszűnést követően keletkezett egyéb jövedelme­iket és esetenként a vállalko­zói kivét összegét vallják be, viszont a vállalkozói jövede­lemadójukat és osztalékadó­jukat már szinte sohasem. Ezen hiányosságok miatt az APEH Csongrád Megyei Igaz­gatóságának ilyen típusú el­lenőrzései gyakran zárulnak adóhiány megállapításával, il­letve szankciók kiszabásával. 6,3 százalékkal nőtt tavaly a reálkereset A reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,6 százalékos növekedése mellett - 6,3 százalékkal nőtt tavaly a nemzetgazdaságban - közöl­te a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2005-ben a nemzetgazda­ságban összességében a bruttó átlagkeresetek 8,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,1 százalékkal haladták meg a 2004. évit. Tavaly a versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,9 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,4 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - a 2005-ben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 12,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,7 százalékkal nőtt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2005-ben havonta átlagosan bruttó 158 ezer 300 forintot, ezen belül a vál­lalkozásoknál dolgozók átlagosan 148 ezer 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 182 ezer 200 forintot kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 103 ezer 100 forint volt 2005 átlagában. Ezen belül a fizikai foglakozásúaké 76 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké 134 ezer 500 forint volt a nettó átlagkereset. Önnefc számít hogy milyen „tudású" mobiltelefont használ? »¡¡¡¡¡HB Véleményközeiben A Pannon véleméoyalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 telefonszámra! A hét kérdése: Ön gondolkodik azon, hogy kölcsönt kellene felvennie valamire? (Autó, lakás stb.) Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést Is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? 55% nem pannon CSÖKKEN A LAT0GAT0TTSAG - RENESZÁNSZUKAT ELIK A MAGYAR FILMEK Mozihalál még nem fenyeget Évek óta egyre kevesebben jár­nak moziba hazánkban - akár­csak a világon mindenhol. A szakemberek szerint mindez az olcsó DVD-k, a letöltések és a filmszínházi kultúra hanyat­lása miatt történik. Nemrég megfordult a trend: a hazai né­zők toplistáján újra a magyar filmek vezetnek, míg az ezeket kis számban játszó multiple­xek egyike már lehúzta a rolót. Az Egyesült Államokban és Eu­rópában egyre inkább csökken a mozik látogatottsága. Ez a trend Magyarországot is elérte: nemrégiben Budapesten bezárt az egyik hazai multiplex mozi. Ezek a soktermes filmszínházak pár éve még a hazai mozipiac éves bevételének kilencven szá­zalékát zsebelték be. A Szeged Plazában működő Cinema Cityt a bezárás ve­szélye ugyan nem fenyegeti, arról azonban a 2000 óta ki­lenctermes mozit üzemeltető IT Magyar Cinema Kft. szó­vivője nem nyilatkozott, há­nyan is látogatják egy évben. Muszka Mónika csupán any­nyit árult el: a szegedi a ti­zenkét mozijuk közül a leg­látogatottabb - fejlesztésén ugyanakkor nem gondolkod­nak. A szóvivő az egyetem je­lenlétével magyarázta a vi­szonylag magas nézőszámot. Sok múlik a reklámon A szóvivő hozzátette: rendkí­vül sok múlik azon, hogy mennyit költ a forgalmazó egy-egy film reklámjára. Az erő­sen promotált filmek és a vígjá­tékok, amelyek benne vannak a „köztudatban", a többinél lé­nyegesen magasabb jegybevé­telt hoznak. Más forrásból úgy tudjuk azonban, hogy hiába játszik több filmet egy multip­lex, annak kihasználtsága gyöngébb, mint egy-egy keve­sebb teremmel üzemelő mozié. - A Valami Amerika vetítése óta egyre nagyobb az érdeklő­dés a magyar közönségfilmek iránt: az Üvegtigris 2 például nagyon jól megy más, ameri­A nézőszám csökkenését a Belvárosi moziban is érzékelik kai kasszasikerekkel szemben - mondta a szóvivő. Az általuk kínált különféle akciókra szin­tén szüksége van a cégnek ­ezek ugyanis általában kis mértékben megemelik egy-egy film látogatottságát. Az Os­car-jelölt produkciók szintén vonzzák a közönséget, szem­ben az európai „művészfil­mekkel", amelyek vetítését a szegedi multiplex nem tervezi a profiljába emelni. Tapaszta­lataik szerint az este 6 és 8 óra közti előadásokon vannak a legtöbben Szegeden. Művészfilmek A forgalomcsökkenést a sze­gedi Belvárosi mozi is érzékeli, amit az üzemeltető kht. vezető­je az olcsó és a filmpremiert követő túl gyors DVD-megjele­nésekkel magyaráz. Boros Gyu­la szerint az internetes letölté­sek, a házimozirendszerek el­terjedése és a közösségi mozi­zás kiveszőben lévő kultúrája mind hozzájárul a nézőszámok csökkenéséhez. A Belvárosi mozi ügyvezetője megerősítet­te a szegedi multiplex tapaszta­latát: a magyar sikerfilmek job­bén „mennek", mint az ameri­kai szuperprodukciók. Hozzá­tette: örömteli, hogy az európai filmek iránti igény is megnőtt az utóbbi években. Boros sze­rint kistermes rendszerük is bevált: a művészfilmeket játszó két kisebb terem látogatottsá­gát a pesti artmozik is megiri­gyelhetnék - közönségük nagy része a harmincezer szegedi egyetemista közül kerül ki. Ta­valy majd százezer nézőt von­zott a három teremben vetített összesen 3369 előadás. Több lábon kell állni A háromtermes filmszínház működtetése ugyanakkor ke­mény kihívás: a stabilabb gaz­dasági alap kialakításához szükséges volt a profil bővítése, hogy a mozi „több lábon áll­jon". Ennek jegyében indították el tavaly szeptemberben az emeleti Casablanca Kávézót, és szerveznek most már rendsze­res programokat, bulikat is az aulában. Az önkormányzati in­FOTÓ: FRANK YVETTE JEGY ES POPCORN A Belvárosi moziban már 450 forintért is láthatunk filme­ket - ha munkanapokon kora délután ráérünk -, az átlagos jegyár azonban 600 és 750 fo­rint között van. Mindez egy két­literes popcornnal és egy félli­teres kólával már ezer forinton fölüli szórakozást jelent A Ci­nema City előadásainak több­ségét a diákok 750-ért, min­denki más 890-ért láthatja. Itt a félliteres üdítővel és közel kétliteres pattogatott kukoricá­val együtt már bőven ezeröt­száz forintot kell kiadnunk egy mozis estéért - személyenként. tézmény költségvetésének majdnem felét ugyanakkor kü­lönböző támogatásokból szer­zi: 10-15 százalékot tesz ki a vá­rosi támogatás, 30 százaléknyi részt pedig a Magyar Mozgó­kép Közalapítványnál nyertes pályázataik biztosítják. T.R. Budapest a legnépszerűbb MTI Tavaly is Budapest volt a legnépszerűbb magyarországi úti cél mind a külföldi, mind a magyar turisták körében, a ke­reskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján - közölte a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) az MTI-vel. Az abszolút dobogós Budapestet Hévíz, majd Siófok, Bük és Balatonfüred követi. Míg Balatonfüred és Győr 2004-ben elő­kelőbb helyezést ért el, 2005-ben Siófok és Zalakaros nép­szerűsége nőtt. A külföldi vendégforgalom aránya Bük, Ba­latonfüred, Győr, Keszthely és Tihany turizmusában jelentős. Az év középvállalkozása díj LIMIT Tanácsadó és PRESZTÍZS DÍJ Vagyonértékelő Kft. Az év vállalkozása díj Szilánk Cégcsoport Az év üzletembere díj 2005. DÉLMAGYARORSZÁG Lakatos Jenő PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Üzleti innovációs díj PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Solvo Biotechnológiai Rt. Az év kisvállalkozása díj Az év környezetvédelmi díja Móra-Color Ipari Vállalkozás Kelléktár 2000 Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom