Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 18. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Folytatás az 1. oldalról A sétafedélzetről hátranézve látszik, milyen óriási is a hajó. Vonali gőzhajóként ezer utast szállíthatott. Vezetőnk mutatja: még az ere­deti kormánykerék is megvan. A kormányál­lást nagy melegben „kabriósítani" lehetett, azaz le lehetett szerelni a tetejét, és sátor alatt hűsölhetett a hajó vezetője. Megvan még a hajó „szervója", azaz gőzsegédkormá­nya is. A kormányállás mögötti csörlőkkel le­hetett a kéményeket eldönteni, ha híd alatt haladtak át. Hosszabban időzünk a kellemes tiszti étkezdében. A hajó elején helyezkedik el, HAJÓ MARAD Az Európa Rendezvény Iroda Kft. tucatnyi sze­mélyhajót üzemeltet a Dunán, résztulajdonosa a Mahart-Passnave Kft.-nek is. Neuwirth Csaba, a cég munkatársa elmondta: a Szőke Tisza hajé marad. Egyelőre pontosan nem tudni, hogyan újítják föl; csak úszóképessé teszik, vagy gőzgé­pei is életre kelnek. Az biztos, hogy Tápén hozzák rendbe, hiszen elvinni onnan már nem lehet. Pá­lyázati lehetőséget, támogatást keresnek. A cég neszmélyi hajéskanzenjében több muzeális érté­kű vízi járművet őriz, köztük az 1869-ben épült Zoltán lapátkerekes vontatógőzöst. TORTENELEM A Szőke Tisza értékes emléke a hazai hajógyártásnak és hajózásnak. Hasonlóként csak a Kossuth ma­radt meg, amely 1985-től múzeumhajóként kikötve áll a pesti Duna-parton. A Szőke Tisza úgynevezett IV. Károly típusú gőzüzemű oldalkerekes személyhajó, melyet 1917-ben a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. épített Újpesten. 1919-től Sas, 1930-tól Szent Imre, 1950-tól Felsza­badulás néven közlekedett. 1958-ban az újpesti Hajójavító Üzemben kabinos turistahajóvá alakították. 1976-ban selejtezték és állóhajó állományba sorolták, 1978-tól Szőke Tisza néven a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalathoz került. 2000-ben a Tiszayacht Kft.-é lett, azóta a tápai öbölben áll, 2005-ben az Európa Rendezvény Iroda Kft. vette meg. (Forrás: Magyar Hajózásért Egyesület, hajóregiszter) körbe mindenfelé kilátni. Az igazi gyönyö­rűség ez után következik. Laikusok az im­pozáns lépcsőltázban, műszaki emberek az épen maradt háromhengeres kompaund gőzgépben gyönyörködhetnek. Sőt. Már­ton Gábor az eredeti faburkolat megma­radt kis darabját is megmutatja a fölső szalonban. Az ötvenes években beépített kabinoknak már csak a nyoma látszik. Meglepően jó álla­potban maradtak meg viszont a személyzeti hálók. A tiszta matracokra ma is le lehet he­veredni. Márton Gábor ellenőrzi a fenéken összegyűlt víz mennyiségét. A szögecselt ha­jótestbe nem elsősorban lentről kerül víz, ha­nem a befolyó csapadék gyűlik össze. Annyi­ra elvékonyodott azonban a fenéklemez, hogy két bordaközt évtizedekkel ezelőtt be­tonnal töltöttek ki. A Szőke Tisza úszóképessé tételéhez ki kell cserélni a fenéklemezeket. A hajó felújításá­nál azonban nem is ez, hanem a felépítmény többi részének rendbehozatala kerülne sok­ba. Sokszorosába, mint amennyiért ma egy új folyami hajót meg lehet rendelni. A lépcsőházban látszik: a vastag jégnek kö­szönhetően más látogatói is akadtak a hajó­nak. Az egyetlen, még megmaradt csillárt törték össze. Szorgos munkával valakik a ha­jótestben található étteremből szekrényeket cipeltek föl az egyik bejárati ajtó közelébe. Most azonban, hogy olvadni kezd a jég, a Szőke Tisza újra nyugodtan várhatja sorsát. MOLNÁR B. IMRE Hatmilliárd Eljátszogattam a gondolattal máskor is már, de talán á becsületet nem játszom el, ha még egyszer előveszem. Ismétlés a tudás any­ja, ha a következtetés egészen más lesz is. Demográfusok - a népességet számba vevők - mondogatják, az emberiség lélekszáma átlépte a hatmilliárdot. Ezt kezdtem el szo­rozni a nap minden másodpercével, de ha megfelezem, akkor is iszonyatosan nagy summa jön ki. Márpedig biztosra vehető, min­den fejben minden másodpercben születik legalább egy gondolat. A teljesen komplettekben is, a tudósokéban meg a szalajtósokban, a kalahüttyösökben, és azok is ide sorolhatók, akiknek egy kerék­kel több van, vagy kettővel kevesebb. Jár a malom, ha kell, ha nem. Az egyik nullás lisztet őröl, a másik dercét csak, a harmadik a korpát szórja. Eddig én elszámolni riern tudok, elővettem kicsinyke marokkal­kulátoromat, ki is pötyögtettem rajta, de kimondani se tudom. Pél­dázatként azonban annyi is elég, hogy sok• Nagyon sok. Aki nem hiszi, ütögesse a maga ketyeréjét. Ha ezt a töméntelen sok gondo­latot valaki bütyöknek nézné akármilyen patyolatvásznon, és elő­venné hatalmas vasalóját, hogy simára vasalja, azonnal neki ad­nám a főkalahüttyös rangot az összes csömbőlékkel. A világ legna­gyobb diktátora lenne. Előbb-utóbb vagy agyonvernék, vagy saját őrültsége vinné a sírba. Mielőtt elsüllyednénk ebben a tengerben, ideje hazai vizekre eveznünk. Ott billegünk lélekszámunkkal a tízmillió körül, azzal az erős veszéllyel, hogy hamarosan alá is bukunk. Mondhatná akárki, ne vegyük alapul a tízmiihót, mert a csecsszopó még nem gondolkodik, de merje ezt mondani akármelyik szoptató anyának. Valamennyi azt állítja, már magzatkorban is hasba rúgással reagál bizonyos hangokra. Ha szó szerint nem is ért mindent, de gondola­ti válasza van rá. És hazai vasalónk is lenne? Hogy a patyolatvászon bütykei egybe simuljanak: Aki eddig nem vette volna észre, legalább most, a vá­lasztási kampányban figyeljen jól, mert különben nekimegy a fal­nak. Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Most éppen pártvasa­lóké a szezon. Jószerivel meg se lehetne mondani, hány pártunk nevezett be újra a nagy futóversenyre, és mind avval áltatja híveit, hogy át is lépi a parlamentbe jutás küszöbét. Régtől fogva vallom, és ha tehetem, hirdetem is, akkora ökörsé­get még nem találtak ki, aminek legalább hatvan követője ne len­ne. Átokkal és áldozatokkal megrakott futópálya ez, a többség el­hasal útközben. Pártneveket kellene említenem, de ha megten­ném, a mindenkire érvényes demokrácia homokhegyének a leg­belsejében találnám magamat. Annyira bent, ahová már az ürge­luk se ér el. Ha mindez előre kiszámítható, egyetlen kérdés bizto­san marad az összes többi mellett is: és ennek a sok beteg fejnek ­majdnem bolondfuttatót írtam már - minden választási költségét mi fizetjük? Amikor a nadrágból is kivillog meztelen fenekünk ? Ne tessék aggódni! Ahogy a keresztény felekezet mindegyike a bibhai igazságokhoz akart visszatérni, ezek is a nagy-nagy társa­dalmi érvényességeket veszik célba. A hiba természetesen ben­nünk van. Itt vannak az újsütetű próféták, és mi most se hallga­tunk rájuk?Lesz itt akkora csatazaj az újraszámlálás körül, Jerikó falai is belereszketnének. H.D. SZIN-es tehetségek Idén új kategóriákkal bővül a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) országos tehetségkutató verse­nye: a zenekarok mellett az éne­kesek és az egyéb színpadi pro­dukciók kategóriájában is lehet nevezni. A verseny elődöntőit Szegeden rendezik meg április 5-én, 13-án, 20-án és 24-én. A döntő napja április 28. A dobo­gón végző zenészek száz-, hat­van-, illetve negyvenezer forintos pénzjutalommal illetve egy or­szágos kiadvány nyolcszáz-, hat­száz-, és háromszázezer forintos hirdetési csomagjával lesznek gazdagabbak, s bemutatkozhat­nak a SZIN-en augusztus 23-26. között. Az énekeseket és az egyéb zenei produkciókat szin­tén pénzjutalom, promóciós- és fellépési lehetőség várja. Idén a közönség az összesített mezőny legjobbját juttatja díjhoz. A je­lentkezéshez szükséges informá­ciók valamint a részletek a www.szin.org honlapon olvasha­tók. Szakmai befektető vette meg a Szőke Tiszát - Tápén újítják föl Pusztulásában is pompás a kétkéményes gőzhajó A Szőke Tiszán fogott az idő, de még ma is őrzi szépségét Fotó: Gyenes Kálmán Génius Apáczai Diploma-díjas a szegedi Molnár Sándorné Szeretetükkel tüntetik ki a gedói iskola elsősei kedves tanítójukat, Molnár Sándornét Fotó: Gyenes Kálmán A nemzet napszámosai, vagyis a ta­nítók munkájának elismerésére ala­pított Génius Apáczai Diploma-díj arany fokozatát idén a szegedi gedói általános iskola pedagógusa, Molnár Sándorné nyerte el. Harminchat éve áll a katedrán. „A jóakarat az a szeretet, amellyel azért szeretünk mást, hogy ővele jót tegyünk" - idézte Apáczai Csere Jánost, mikor sa­ját életének vezérgondolatát kereste Molnár Sándorné tanítónő. A számve­tésre nem csupán a katedrán, az alsó ta­gozatos gyerekek körében eltöltött 36 esztendő késztette a szegedi Gedói Álta­lános és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény pedagógusát, hanem az is, hogy idén elnyerte a Génius Apáczai Diploma-díj arany fokozatát. - Kevés állami és egyéb ebsmerés tünte­ti ki a nemzet napszámosainak nevezett tanítókat, tanárokat - mondja Mészáros Rezsőné, az iskola igazgatója, aki gondo­san összeállított pályázatával ajánlotta a díjat három éve alapító Apáczai Kiadó ve­zetőinek figyelmébe az iskolája egyik osz­lopának számító tanítónőt. „Molnár Sándorné pedagógiai hitval­lása, hogy korszerű iskolára van szük­ség, mert olyan lesz a jövő, amilyennek ma neveljük a gyermekeinket... Sikeré­nek titka, hogy bátorítással, a gyerekek önbizalmának megerősítésével, nyu­godt, szeretetteljes légkörben, a humor eszközeivel is élve békét, boldogságot és jó érzést ébreszt tanítványaiban..." - ol­vassuk a díjat kísérő diploma szövegét. - Aranyérmes a Marika néni - dicsek­szik tanítója kitüntetésével Gera Antó­nia, a gedói „l.a" osztály szóvivője. A cserfes kislány elmeséli, hogy ma ara­nyozott képet, tegnap hópelyheket fes­tettek. Az osztályterem színes képei is árulkodnak: itt kiemelt óraszámban raj­zolnak a gyerekek. - A rajzos-képzőművészeti irányult­ság Lázárné Berkecz Eva és Popovics Lőrinc pedagógusi elhivatottságának köszönhető - emlékeztet kollegái ered­ményeire Molnár Sándorné. A kisdiák­jai gyűrűjéből kilépő tanítónő szeretet­tel nyúl az Apáczai Kiadó könyveihez, hogy a képeket és betűméreteket mu­tatva, történet-töredékeket fölolvasva magyarázza, miért nem mindegy, mi­lyen fölépítésű, nyelvezetű tankönyv­ből tanulnak a kicsik. - Szeretek elme­rülni és nem átsuhanni a mondatokon - utal Móra Ferenc gondolatára, mikor azt meséli, hogy a kiemelt óraszámú rajzhoz miként illeszti a más művésze­ti ágakból ide emelhető példákat,'ha az anyanyelvi tárgyakat tanítja. Elhiva­tottságát -Debrecenből, első tanítójá­nak emlékéből eredezteti. Segítőkész­ségét pedig első iskolájában, a kiskun­dorozsmai cigányokat oktató intéz­ményben tehette próbára. Aztán - har­minc éve - került a családcentrikus ge­dói általános iskolába. - A tanulás és egymás szeretetét ta­nulták a gyerekek ebben az osztályban ­hangsúlyozza Üveges Roland, Marika tanító néni egykori hallássérült tanítvá­nyának édesanyja. A fiú azóta már gim­nazista. Ám rajta kívül sok-sok kiskun­dorozsmai és gedóis diák mondja Mol­nár Sándorné tanítóról, amit Üvegesné: „tanítványainak azt adja, ami a legfon­tosabb az életben: a tudást, a gondosko­dást és legfőképp a mindenen túláradó szeretetet". Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom