Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-20 / 43. szám

SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS« 5 Százezer forintos nyugdíj-kiegészítés Kevesen ajánlották fel földjüket Kevesen ajánlották fel földjüket életjáradékért a nemrégiben meg­jelent újabb pályázat után. A szakemberek szerint ebben köz­rejátszhat a szigorítás is. Nagy volt az izgalom, mielőtt még megjelent volna a földért életjára­dékot pályázat. Ahogy nyilvánosságra került a kiírás, alábbhagyott a lendület: a megyében tíz nap alatt a földhivatalok alig fogadtak be pá­lyázatot. Információnk szerint egy hét alatt mindössze negyvenet. Egyértelműen szigorítások történtek - magyarázta Nyári Károly, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Csongrád megyei irodavezetője. Elmondta: korábban a vételár kétszeres szorzata volt az életjáradék­számítás alapja, most másfélszeres. Ez azért csökkent, mert néhány év alatt emelkedtek a földárak. Eddig minden életjáradékra jogosult­nál más szorzóval számoltak, most a hetven év felettieket egy kalap alá veszik. Ezzel az aránytalanul magas életjáradékokat akarták igaz­ságosabbá tenni. Korábban gyakorlatilag nem számított, hogy hány éve van valakinek a tulajdonában a fölajánlott föld. Legújabban felté­tel a hároméves tulajdonlás. Akik tehát spekuláltak és hirtelen földet vásároltak - pórul jártak. Eddig a költségvetésből különítették el a földjáradék fedezetét, az idén az állami föld eladásokból. A szerződéseket a bevétel függvényé­ben kötik. Eddig az NFA Csongrád megyében 420 hektárt hirdetett meg 120 millió forint értékben. - Csakis egy és húsz hektár közötti külterületi földet lehet felaján­lani, melynek értéke legfeljebb hárommillió forint. Méltányossági alapon az egy hektárnál kisebbeket is befogadják, ha az érték legalább százezer forint - mondta az irodavezető, aki hozzátette: a pályázók nyugodtan vethetnek, a tulajdonosé marad a termény. CS. G. L. Ismét érettségiznek a diákok Sokan emelt szinten Ebben a tanévben már másod­szor érettségiznek a diákok, a megyében csak Szegeden lehet írásbelizni és szóbelizni. MUNKATÁRSUNKTÓL Negyvenegy tantárgyból 2565 di­ák érettségizik februárban és már­ciusban, középszinten 592-en vizsgáznak. A tavalyi visszaélések miatt a tételek előállításánál, őr­zésénél, szétosztásánál szigorú szabályokat alkalmaznak. A le­hetséges vizsgafajták a febru­ár-márciusi szezonban: kiegészí­tő, ismétlő, szintemelő, javító- és pótló érettségi vizsga. Az érettségi pénteken a német nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött, Szegeden csupán egyetlen diák vizsgázott emelt szinten. A vizsgák ma ma­gyar nyelv és irodalommal, rajz­zal folytatódnak, kedden a mate­matika-, a földrajz- és az ének-, szerdán a történelem- és a ké­miavizsgák következnek. A szó­beli vizsgákat emelt szinten már­cius 16. és 18., illetve március 20. és 22. között, középszinten március 27. és 31. között tartják. A megyében csak Szegeden a Radnóti gimnáziumban, a Kőrösy szakközépiskolában és a Gábor Dénesben lehet írásbeli vizsgát tenni. Szóbelire a Radnótiban, a Kőrösyben, az SZTE tanárképző karán és a TTK-n gyűlnek össze a diákok. Húsz tárgyból összesen 290-en maturálnak: emelt szin­ten a legnépszerűbb a biológia és a törtpnelem, 64-en illetve 60-an je­lentkeztek be, míg középszinten magyarból 16-an, matematikából 14-en érettségiznek. Ebben a tan­évben utoljára még három érettsé­gi vizsgaidőszakban lehet próbál­kozni, a következő ciklusban vi­szont már csak ősszel és tavasszal. A megyében ezerhatszáz úthibát javítottak ki Tizennégymillió kátyúkra Ötszáz burkolathibát javítottak ki Szegeden. Jutott is, maradt is Fotó: Karnok Csaba Az elmúlt egy hónapban a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. tízmillió-hatszáz­ezer forintot költött kátyúzásra. Összesen ötszáz burkolathibát javítottak ki a fenn­tartásukban lévő utakon. Ennek több mint a kétszeresével birkózott meg Csongrád megyében a Magyar Közút Kht. - sokkal olcsóbban.. A téli kátyúzás nem sokat ér - vallják a szakemberek. Csak ideig-óráig marad a lyukban a tömítőanyag: a gépkocsik rövid időn belül kiverik az aszfaltot a javított gödrökből. Azt is mondhatjuk: télvíz idején az erre fordított összeg kidobott pénz az ab­lakon. Az is igaz, ha Szeged útjait karban­tartó Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és a Magyar Közút Kht. Csongrád megyei területi igazgatósága nem végzi el a felada­tokat, akkor az autósok háborognak, mert tönkremegy a járművük. A környezetgazdálkodási kht. megrendelé­sére egy hónappal ezelőtt a Szegedi Mély- és Magasépítő Rt. megkezdte a balesetveszélyes burkolathibák kijavítását, hiszen a városban az útellenőrzések után mintegy 470 kátyú ki­javítását kezdeményezték. - Ez idő alatt társaságunk az országosan meghirdetett kátyúvonalon harminchárom esetben kapott étesítést burkolathibáról, melyek hetven százalékát a megbízott kivi­telező időjárástól függően, soron kívül, há­rom-négy nap alatt kijavította - mondta Se­rege János, a kht. városüzemeltetési rész­legvezetője. Megtudtuk: a további bejelen­tések a szennyvízcsatorna-beruházás során keletkezett hibákra vonatkoznak. Ezeket a munkák befejezése után állítják helyre, il­letve az önkormányzat által finanszírozott nagy felületű útjavítások programjában szerepelnek. Az eltelt egy hónap alatt a kht. az 500 burkolathiba megszüntetésére tíz­millió-hatszázezer forintot költött. - Csak a halaszthatatlan burkolathibák kijavítását szorgalmazzuk. A kedvezőtlen időjárás mi­att elsősorban öntött aszfalt gyártása fo­lyik, mely általában drágább az egyéb hen­gerelt típusú aszfaltoknál - magyarázta a részlegvezető. A Magyar Közút Kht. hideg kátyúzással dolgozik, mert a keverőüzemek a drágább téli gázdíj miatt leálltak. Szőnyi Zsolt kommuni­kációs vezető elmondta: a kátyúvonal indu­lásakor - január 14-én - már 1907 kátyúról tudtak a Csongrád megyei úthálózatban. Eb­ből egy hónap alatt 1084-et elhárítottak illet­ve kijavították azt a hetvenöt hibát is, amit az állampolgárok jeleztek a zöldvonalon. Összesen negyven tonna anyagot építettek be 3 millió 440 ezer forintért. - Egy kátyú megszüntetése átlagosan 2900 forintba ke­rült - tudtuk meg a kommunikációs vezető­től. A cég az országban nyolcvanhét brigáddal dolgozik és minimum háromezer kátyút ja­vít ki naponta. CS. GÁT LÁSZLÓ - Inkorrektnek tartottuk azt, ahogy valaki vagy valakik alattomos módon, név nélkül szerelték fel ezeket a transzparenseket városszer­te. Péntek éjjel azonban mindegyikre rákerült az impresszum, a Hód­mezővásárhelyi Fiatalok Baráti Körének neve, ezért eldöntöttük, nem teszünk kárt más tulajdonában - mondta Szeli Ferenc alelnök. Hozzátette, hogy a napok óta tartó utánajárásnak köszönhetően végre sikerült kiugrasztani a nyulat a bokorból. Szeli szerint ez még csak az álnyúl, mert a nagy még csöndben lapul. A szereplést nem vállalja, a fiatalokat tolta maga elé. Szeli ironikusan megjegyezte, hogy a transzparensen szereplő egyik idézet - A magyarok jobban él­nek, mint valaha - igaz lehet, mert úgy látszik, a Gyurcsány-kor­mánytól ezek a fiatalok annyi ösztöndíjat kaptak, hogy finanszírozni tudták a nem éppen olcsó molinók elkészítését és felszerelését. - Felháborító, hogy olyan helyekre is szereltek fel ilyen transzpa­renst - például a vasúti aluljárónál -, ahol ez eltereli az autósok figyel­mét, és ezzel veszélyezteti a közlekedőket - vette át a szót Nagy Ernő, a párt másik alelnöke. Az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje, Horváth László sajnálja, hogy a szocialisták nem szedték le ezeket a transzparenseket. Hor­váth szerint az a kérdés, hogy a molinók elhelyezésére honnan volt több millió forintja a baráti körnek. K.T. A BARÁTI KÖR NEM VÁLASZOLT A Fidesz helyi szervezete már korábban azt nyilatkozta, nincs köze a transzparensekhez. Szombati számunkban megírtuk, szerkesztőségünk e-mailt kapott a Hódmezővásárhelyi Fiatalok Baráti Körétől, a levélben a szervezet arról tájékoztat, hogy tagjai függesztették fel a molinókat. Ilyen néven bejegyzett körről azonban nem tud a Csongrád Megyei Bíróság. Ezek után levelet írtunk a feladónak, többek között azt kértük, adja meg a baráti kör elérhetőségét, elnökük, titkárjuk vagy egy tagjuk nevét, telefonszámát. A levélben megkérdeztük, mióta létezik e szervezet, kik a tagjai, miért most jelentkeztek, és miért nem vállalták azonnal transzparenseiket. Megadtunk egy e-mail címet és egy telefonszámot is. Eddig azonban nem kaptunk vá­laszt. Kicsi a fokhagyma, de azért zamatos A szegedi piacon hazai, a bol­tokban kínai fokhagymát talál­ni. Az import ugyanannyiba ke­rül, csak nagyobb és fehérebb. A raktárakban ott a makói hagy­makészlet. A megoldás kulcsa a termelők, a kereskedők és fő­ként a vásárlók kezében van. A napokban kiürültek a tarjáni kispiac fokhagymás rekeszei, minden háziasszony vitte a makói hagymát, mint a cukrot. Huzrikné Stifter Klára zöldsé­ges gyorsan pótolta a hiányt. A ládából tíz forintért kapkodta darabját egy háziasszony, mi­közben újságolta: - A bolti nem ilyen finom. Az csak szép, nagy és fehér, de közel sem olyan a zamata, mint a piacinak. Fara­góné Lilla hozzátette:- Mond­ják, hogy a nagyot könnyebb pucolni, de engem az nem érde­kel. Ez kicsi, büdös, de a mi­énk. A szegedi boltokban nem haza­it találni, hanem kínai importot. Kifogytak volna a készletek Ma­kó környékén, a fokhagyma ha­zájában? Tavaly ilyenkor arról adtunk hírt, hogy a spanyol hagyma vette át a magyar helyét, még korábban a kínai tarolt. Mi­vel sok termelőt tönkretett az ol­csó import, abbahagyták a hagy­mázást, rohamosan csökkentek a termőterületek, a hazai tartalé­kok nem tartottak ki tavaszig. De mi történt az idén? A FEHÉRSÉG FÁJTÁTÓL FÜGG |H A kínai hófehér hagyma rokon­ságban áll a magyar fajtákkal, régen itthon is termesztették, sőt jelenleg is megtalálható a Jász­ságban. Tehát nem vegyszer vagy génmanipuláció fehéríti és hiz­lalja nagy méretűre, hanem ez a fajta jellegzetessége - tudtuk meg Buda Richárd kertészeti szaktanácsadótól. - Amíg nem voltunk uniós ta­gok, a kínai fokhagyma elöntöt­te az unión kívüli európai or­szágokat. Nyomott áron, 120 forintért lehetett kapni kilóját. Hiába bizonyult gyöngébbnek a minősége, szemre szépnek tűnt. Emiatt a makói gazdák tönkrementek, elvéreztek, nem bírták kivárni 2004-et - mond­ta Mágori józsefné termesztő, hagymakereskedő. Az unióba kevés kínai fokhagy­ma juthat, felment az ára is. Ver­senyképes lenne tehát a magyar - ha lenne. Noha a hagymaterü­let az utóbbi évben nem csök­kent tovább, tavaly ősszel már több hagyma került raktárba, elég is lenne tavaszig - de a bolt­láncok nem vásárolják. És itt lép be a képbe a háziasszony: ha nem venné meg az importot, a kereskedelmi hálózatok előbb­utóbb beszereznék a magyar zöldséget. DOMBAI TÜNDE MSZP: kiugrott a bokorból az álnyúl Elmaradt a vásárhelyi molinóvágás Folytatás az 1. oldalról Fotó: Tésik Attila Transzparens és érdeklődők a Kossuth téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom