Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

•MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 11. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Fölismeri-e Gyulay Endrét? Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen ? Újságíróink mu­tatnak egy fényképet egy Csong­rád megyei híres emberről. Isme­ri öt ? Mit mond önnek a portré, az arcvonások! GYULAY ENDRE Ezúttal a Szeged-Csanád egy­házmegyei püspök fotóját mu­tattuk a járókelőknek. Volt, aki tudósnak, írónak nézte Gyulay Endrét, volt, akinek semmit nem mondott a fotó. Akadt, aki a templomban látta, és akadt, aki a televízióban. A négy meg­kérdezett közül csak egy tudta, hogy a püspök már elküldte nyugdíjazási kérelmét a pápá­nak. Fabulya Csaba értékesítési menedzser: - Nem tu­dom, ki van a képen. Talán író? Nem szépirodalom­mal foglalkozik, inkább tudomá­nyos dolgokkal. Az arca egyálta­lán nem ugrik be, nem ismerős. Bár ha a ruháját nézem... Bíbo­ros? Nem? Akkor érsek. Az sem? De valami hasonló, ugye? Akkor még gondolkozom. Megvan! Püspök! Az is egy egyházi méltó­ság. Nem tudna kicsit segíteni? Gy. E. a monogramja? Nem megy. Sajnos nem tudtam volna a nevét, még így sem ismerős, hogy megmondta. Vígh András diák: - Nem tu­dom, hogy ki van a fotón. Egyáltalán nem ismerős nekem. Bizto­san nem bankár, inkább valami más lehet a foglalkozása. A ruhá­ja meg a komoly ábrázata miatt írónak gondolom. Igen. Olyan komolyan néz maga elé a fotón. Tényleg nem tudom. Hogy köze van az egyházhoz? Akkor csakis pap lehet. Magas rangú egyházi méltóság? Hát, igazából nem ug­rik be. Egyáltalán nem ismerős nekem ez a fotó. Tényleg nem tudom. Gyulay Endre megyés püspök? Nem találtam volna ki. Makra Zsu­zsanna gyesen lévő édesanya: - Ó, hát ez nagyon köny­nyű! Persze, hogy tudom, ki ő! Gyulay Endre van a fotón. Többször láttam már a templomban is, meg az újságban, sőt a televí­zióban is. Ő a szeged-csanádi egyházmegye püspöke. Egyéb­ként aki ismeri, az rögtön meg tudja mondani a nevét. Igaz, ezen a képen nem látszik az egész arca, aki nem biztos ma­gában, talán nem ismerné fel, mert nem szemből van fotózva. De ez nekem nem jelent gon­dot, hiszen ismerem. Tóth Edit törté­nelem-közgaz­daság szakos hallgató: - Szerintem egy egyházi személyiség. Katolikus. Pap. Gondolom, hogy a sze­ged-csanádi egyházmegye élén áll. Mi is a neve? Hirtelen nem ugrik be. Gy... Gy... Megvan! Gyulay Endre. Ő a püspök. Vol­tam már miséjén is, de igazából a tévéből ismerem, az ügynök­múltja miatt ismertem most föl, ennek kapcsán láttam nemrég egy műsorban. Sőt azt is tudom, hogy nemrég adta be a nyugdíja­zási kérelmét a pápának. Az utódját még nem jelölték ki. Augusztusban állítják fel a felbecsülhetetlen értékű alkotást Szeged újabb látványossága lehet a Mária-szoborcsoport Páratlan ritkaság az a restaurált barokk Mária-szoborcsoport, amit augusztusban szeretnének újra felállítani régi helyén, az alsóvárosi templom előtt. Szeged újabb lát­ványossága lehetne, ám nincs meg meg a szükséges pénz ahhoz, hogy teljes pom­pájában és biztonságban láthassuk. Felbecsülhetetlen értékű műkincs az a ba­rokk Mária-szoborcsoport, amit szeretné­nek eredeti helyén, az alsóvárosi templom főbejárata előtt elhelyezni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 5 millió forintot biztosit felállításához, és ugyanennyit tesz hozzá a szegedi önkormányzat is. Ebből az összegből az a nagy alépítmény készülhet el, amire az oszlopon álló Mária és a két mellékalak kerül. Azt tervezik, hogy már augusztusban, az alsóvárosi búcsú napján kihelyeznék a műkinesegyüttcst. Ezzel azonban nem lesz teljes a szoborcsoport, ugyanis a négy angyal azon a 26 méter ke­rületű, fonatos kökorláton állt, amely szin­te teljesen megsemmisült az évtizedek so­rán. Ennek elkészítéséhez 4,8 millió forin­tos önerő biztosításával 16 millió forintot szeretne elnyerni az önkormányzat a Nem­zeti kulturális alapprogram veszélyeztetett műemlékek helyreállítására kiírt pályáza­tán. A kőkorlátot az eredetivel megegyező formában lengyel kvarchomokkőből farag­nák ki. Díszkivilágításra, riasztórendszerre és a kertépítészeti megoldásokra is gondolni kel­lene, amikor a szoborcsoport felállítását ter­vezik, mondja Rákos Péter restaurátormű­vész, aki attól tart: ha a kőkorlát nélkül, véd­telenül kerülnének a templom elé a műkin­csek, ugyanúgy járnának vele, mint a veszp­rémi várban a restaurált Szentháromság-szo­borcsoporttal, amit a rongálások miatt már másodszor kellett javítaniuk. A szegedi mű­kincsegyüttes a szakember szerint páratlan egész Európában. Nemcsak azért, mert fes­tett, színes barokk szobrokról van szó, ha­nem művészi kvalitásai miatt is. Amikor a budai várban nemrégiben bemutatták, nagy lelkesedéssel fogadta a közönség, és a szak­emberek érdeklődését is felkeltette. Ráday Mihály is foglalkozik vele városvédő műsorá­ban vasárnap délután az m 1 -en. Szegeden vi­szont - ahol pedig nem sok barokk alkotás maradt meg -, egyelőre nem ismerik fel az igazi értékét. Rákos Péter szerint sem az egy­ház, sem pedig az önkormányzat nem tekinti igazán magáénak. A restaurátor a magas osz­lopra kerülő, és ezért az időjárás viszontagsá­gainak is leginkább kitett Máriát legszíveseb­ben nem is engedné a szabad ég alatt újra fel­állítani. Helyette egy hiteles másolat elkészí­tését szorgalmazza, az eredeti megőrzését pe­dig a rendházra bízná. A másolatra persze egyelőre nincs pénz. Rákos Péter úgy véli, kellene egy olyan sze­gedi személyiség, aki ugyanúgy szívügyének tekintené a Mária-szoborcsoport sorsát, mint annak idején Bálint Sándor, aki az első restaurálás idején kiállt mellette, és városi összefogást szervezett az érdekében. H. ZS. SZOBORTORTENET A barokk Mária-szoborcsoport Szeged egyik legrégebbi köztéri műalkotása, amely a 18. század elején már állt az alsóvárosi temp­lom bejárata előtt. A ferences szerzetesek ­attól tartva, hogy a kommunista rezsim megsemmisíti - 1950-ben elásták a szob­rokat a rendház istállójában. A rendház fel­újításakor, 1991-ben kerültek elő az elve­szettnek hitt műkincsek. Rákos Péter res­taurátorművész vezetésével először a fő­alakot, Márlát, továbbá a két mellékalakot, Szent Joachimot és Szent Annát varázsolták újjá, majd a négy angyal következett. A pá­ratlan értékű szoborcsoport március 12-éig a Kass Galériában tekinthető meg. Az alsóvárosi Mátyás-templom előtt egykor felállított Mária-szoborcsoport rekonstrukciós terve A diákok még öt napig gondolkodhatnak Már csak öt napig gondolkod­hatnak a diákok, hogy melyik egyetemre, főiskolára adják be felvételi kérelmüket. A jelent­kezési határidő február 15-én, éjfélkor lejár. MUNKATÁRSUNKTÓL Az előző évekhez hasonlóan a di­ákok többsége most is szinte az utolsó pillanatig kihasználja a rendelkezésre álló időt, az Orszá­gos Felsőoktatási Információs Központhoz (OFIK) tegnap dél­utánig közel nyolcezer jelentke­zési lap érkezett be - közölte Ro­berts Éva tájékoztatásiigazga­tó-helyettes. Magyar Bálint oktatási minisz­ter az előző évekhez hasonlóan az idén is mintegy 150 ezer je­lentkezőre számít. A fiatalok kö­zül az eddiginél kevesebben ve­hetnek majd részt jogász-, köz­gazdász-, valamint különböző bölcsészképzésben, viszont töb­ben járhatnak műszaki, termé­szettudományi, s egyebek mel­lett felsőfokú szakképzettséget adó szakokra. Aki a jelentkezés kényelmes, gyors és papírkímélő módját sze­retné választani, a tavalyi évhez hasonlóan megteheti a www.fel­vi.hu weboldal elektronikus felvé­teli felületén. Az ejelentkezés so­rán a megszokott „A" és „B" je­lentkezési lapok helyett egy elekt­ronikus felületet kell kitölteni, melynek számos pontjában előre felkínált listából lehet a megfelelő válaszlehetőségeket egyszerűen kiválasztani. A felület szerkeszté­séhez bármikor visszatérhet a je­lentkező, az adatokat elég egyszer rögzíteni, s lehetőség nyílik az in­tézmények által kért kapcsolódó dokumentumok - bizonyítvány­másolatok, a leendő diákigazol­vány fényképe - feltöltésére is, így a jelentkezőnek ezek postára adá­sával sem kell vesződnie. A je­lentkezések szerkesztésére csakis a határidő lejártáig, február 15-én éj félig van lehetőség. A bolognai folyamathoz igazodik az oktatás (3.) A pedagógusképzés megújul az egyetemen A felsőoktatási intézményekbe jelentkezés határidejéhez, február 15-éhez közeledve lapunkban bemutatjuk: a Magyarországon kí­nált 14 képzési területből mi mindent kínál a Szegedi lüdo­mányegyetem. (Az intézmény egészét és a jogi kart január 28-i, a bölcsészkar szakjait február 9-én megjelent számunkban mutattuk be.) Most a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar lu'nálatát tesszük nagyító alá. A pedagógusképzés jelentősen átalakul. Ez a Szegedi Tudo­mányegyetemen (SZTE) legin­kább a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kart (JGYTF) érinti. A változás mélységét jelzi, hogy a korábban megszokott és hagyo­mányos végzettséget adó szakok mellett új alapszakokat is indít a JGYTF, miközben több, a Bölcsé­szettudományi és a Természettu­dományi Karhoz tartozó alap­szak képzésében is részt vesz. A JGYTF 2006-tól a hagyomá­nyos végzettséget adó szakokat is indít. Ilyen a művészeti szakok (ének-zene, rajz tanári), az óvo­dapedagógus alapszak, a gyógy­pedagógia alapszak értelmileg akadályozottak és tanulásban akadályozottak szakirány és a ta­nitó alapszak. Ugyanakkor űj alapszakokra is lehet jelentkez­ni: az andragógia alapszakra (művelődésszervező szakirány), a rekreáció-, életmód- és egész­ségfejlesztés alapszakra; a né­ariet, román, szlovák nemzetiségi szakirányra; a társadalmi tanul­mányok, a testnevelő-edző alap­szakra. Ezek közül például a tár­sadalmi tanulmányok a magyar felsőoktatás egyik legújabb alap­szakjaként az elmúlt évtizedben megjelenő munkaerő-piaci igé­nyekhez igazodik, mert olyan szakembereket képez, akik átfo­gó társadalomtudományi isme­reteik birtokában képesek a tár­sadalmi folyamatok elemzésére, következményeiknek feltárásá­ra, a problémák megoldásának különböző intézményi szinteken (például állami adminisztráció, önkormányzatok, szociális és oktatási intézmények) való koor­dinálására. Az SZTE más karaival indított közös szakokon egyes önálló szakirányokat a főiskolai kar gondoz. így például a Bölcsészet­tudományi Karra magyar szakra jelentkezők közül a később a nyelvmentor és ügyvitel szak­irányt választó diákok a főiskolai karon is tanulnak. Ugyanígy a Természettudományi Karra kör­nyezettan alapszakra jelentke­zők közül azok a diákok, akik technika tanár, vagy természetis­meret szakirányt választanak. Az SZTÉ JGYTF Kar képzései­ről részletes információ található az intézmény www.jgytf.u-sze­ged.hu című honlapján. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom