Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. FEBRUÁR 11. Az önkormányzati lakások bérleti díja nehezen vethető össze a piaci árakkal A nagyi lakbérét is örökli a z unoka Egy nagyobb összeg fejében bárki „szociális" bérlakáshoz juthat Szegeden Fotó: Schmidt Andrea Az önkormányzati és a magántulajdonú lakások bérleti díja egymástól teljesen függetlenül alakul. A kettő közötti rést egy furcsa képződmény, a bérleti jog ára hivatott betömni. A piaci viszonyoktól idegen rendszert az ingatlankezelő szerint épp a rászorulók érdekei miatt nehéz igazságosabbá tenni. Szegeden a nagymama nyolcvanas években határozatlan időre kiutalt tanácsi bérlakását örökölheti az unoka. Hivatalosan persze több feltételnek meg kell felelnie, például „életvitelszerűen" a nagyinál kellett korábban laknia. A lényeg: a most már önkormányzatinak nevezett lakás a nagyira szabott pár ezer forintos bérleti díjjal az unokáé lehet. A bérleti jogot azután akár tovább is adhatja, ezért tetszőleges összeget elkérhet. Negyvenmillió a városé Tavaly Szegeden 96 lakásbérleti jog cserélt gazdát. Az IKV ingatlanirodája most is kínál ötmillió forint alatt panellakás-bérleti jogot, de ennyiért Széchenyi téri garzonhoz is juthatunk. Egy Tisza Lajos körúti 150 négyzetméteres felújított lakás bérleti jogának ára pedig 16 millió forint. Az árban a vevő és az eladó egyezik meg, a városnak azonban fix összeget, négyzetméterenként ötezer forintot kell a bérleti jog adásvétel nyomán fizetni. Tavaly így 40 millió forintot szedett be Szeged önkormányzata. Az IKV Rt. vezérigazgatója szerint a szegedi rendszer - miszerint a bérleti jog adható-vehető - biztonságos. Németh István hangsúlyozta: ezt a lehetőséget a lakásmaifia elleni küzdelemben vezették be, és a városnak bevételt is hoz. Szeged az egyetlen város, amely ellenőrzött körülmények között kezeli a bérlakások mozgását. Más városokban gyakori a fiktív bérlöváltás, melyek során kontrollálatlanul kerülnek be nem rászorultak a lakásokba, mások egy trükkös hármas csere révén földönfutóvá válnak. A lakásbérleti jogot azonban csak az tudja'eladni, akivel annak idején határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést általában a rendszerváltás előtt. (Ma már jellemzően csak határozott időre kötnek szerződést.) Tulajdonjog, bérleti jog, albérlet A szegedi lakáspiacon - piaci, tehát nem szociális alapon - három módon lehet lakáshoz jutni. Tulajdonjogot venni durván kétszer annyiért lehet, mint bérleti jogot vásárolni. Aztán természetesen magántulajdonú lakást is lehet bérelni - a köznyelv albérletnek nevezi -, ez akár tízszer is többe kerül, mintha városi tulajdonú lakást bérelnénk. A magán- és az önkormányzati tulajdonú lakások havi bérleti díja tehát teljesen elszakadt egymástól: ennek a „lyuknak" a betömésére szolgál a bérleti jog ára. Ha valaki ugyanis megszerez egy eredetileg szociális alapon meghatározott, alacsony bérleti díjú lakást, az továbbra is az alacsony bérleti díjat fizeti. Ezért „cserébe" az előző tulajdonosnak leszurkolja a beugrót, a bérleti jog árát. Potyautasok A rendszer nyertesei azok, akik határozatlan idejű bérleti szerződéssel laknak egy jó szociális bérlakásban - pedig már nem is rászorulók. Németh István elismeri: a rendszer igazságtalan is lehet, de országos problémáról van szó. Nem tudni pontosan, hányan potyautasok a rendszerben, hány „gazdag" lakik a köz által biztosított szociális bérlakásban. A szegedi önkormányzat várhatóan ősszel módosítja lakásrendeletét - az új lakástörvénynek megfelelően. A város három típusú lakást kínálhat a törvény szerint: szociális alapút, költség alapút és piaci alapút. Németh István hangsúlyozta: még nem tudni, pontosan mi változik, jelenleg a szakmai előkészítő munka zajlik. A vezérigazgató úgy fogalmazott, csínján kell bánni a szerzett jogokkal. Véleménye szerint az új rendeletben mindenképpen az igazságosabb lakbér-megállapításra kell törekedni. MOLNÁR B. IMRE SAJÁTOS ÁRKÉPZÉS MI Ai önkormányzat a piaci alapon kiadott lakások esetében sem a piacon leggyakoribb árazást választotta. A nemrég meghirdetett Kelemen és Somogyi utcai felújított házakban a lakások bérleti jogának megszerzéséért licitálni kell. Ha valaki megszerzi e lakás bérleti jogát, onnantól kezdve már csak 6464 forintot fizet havonta. A licit egy 64 négyzetméteres lakásért 6 millió 400 ezer forintról indul. Németh István IKV-vezérigazgató szerint erre a formára azért van szükség, hogy a város a befektetett pénzét minél hamarabb behozza. Kevés a parkolóhely Makón Az igazi megoldás az M43-as lesz Akik autóval közlekednek, nap niint nap tapasztalhatják: nagyon kevés a parkolóhely Makón - különösen a belvárosban tűnik lehetetlennek a megállás nap közben. A főtéren és közvetlen környékén nem várható új parkolók kialakítása a közeljövőben. A megoldást az M43-as gyorsforgalmi út megépítése és a jelenlegi főútvonal szerepének átértékelése jelentheti. Folytatódik a bíróságon a privatizációs vita Tovább pereskedik Lázár és Egyed A polgármesteri hivatal adócsoportjának adatai szerint - a súlyadó-befizetéseket alapul véve 6500 és 6800 közé lehet tenni a városban közlekedő autók számát. Ennél pontosabbat a tulajdoni viszonyok állandó változása miatt nemigen lehet mondani. Hogy ez sok vagy kevés egy ekkora városban, lehet vita tárgya, az azonban tény: az átmenő forgalmat is hozzászámítva, az igénybe vehető parkolóhelyekhez képest már nagyon sok a jármű az utakon. Bizonyos napszakokban szinte lehetetlen megállni például az orvosi rendelők, a kórház vagy az iskolák, óvodák közvetlen környezetében - a legkritikusabb a helyzet azonban a főtéren. A makói közlekedési viszonyokat jól ismerő személyfuvarozó, Vízhányó János szerint a főtéren gyakorlatilag lehetetlen parkolóhelyet találni, pedig az átutazók és a helybéliek is itt állnának meg a legtöbbször vásárolni, vagy hivatalos ügyeiket intézni, esetleg valamilyen rendezvényre igyekezve - igaz, itt legalább fizetni nem kell érte, ha sikerül, mint a megyeszékhelyen. A Rádió Taxi helyi irodavezetőjének megoldási javaslata is volna: szerinte a Csipkesor előtti, parkként amúgy is funkciótlan szoborkertet kellene felszámolni, vagy területét legalább csökkenteni parkolókkal. Ez az ötlet azonban nem mindenkinek szimpatikus. Varga Imre, a polgármesteri hivatal építésügyi hatóságának vezetője szerint az amúgy is kevés zöldterülettel rendelkező városban nem lenne szerencsés ezek számát csökkenteni. A helyi rendezési tervben sem szerepel ilyesmi - az azonban igen, hogy új létesítmények nyitása esetén telken belüli parkolókat kell kialakítani, ami valamelyest enyhítheti a gondokat. Mint ahogy az is, hogy a belváros közelében több, jelenleg tisztázatlan funkciójú tömb található, amelyeken megállóhelyeket lehet létesíteni. Ez azonban a legszűkebb centrum problémáját nem oldja meg, bár Varga Imre megjegyzi: a makói autósokra is az jellemző, hogy például Szegeden egy-két utcahosszt is hajlandóak gyalogolni, itthon viszont lehetőleg a bejárat előtt szeretnének megállni. Ami a főteret illeti: az itteni helyzet rendeződése az M43-as gyorsforgalmi út néhány éven belül várható megépülésétől lehet várni. Ennek átadását követően ugyanis jelentősen csökkenni fog a belvárost átszelő jelenlegi autóút forgalma, ez pedig lehetővé teszi a forgalomtechnikai felülvizsgálatot - azaz: újra meg lehet majd állni az úttest szélén, mint régen, amikor sokkal kevesebb volt a négykerekű. SZABÓ IMRE Tbvább vitatkozhat a bíróság előtt a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációjának körülményeiről Lázár János polgármester és Egyed Béla volt vezérigazgató. Egyed polgári pert indított Lázár János ellen a sértőnek tartott polgármesteri kijelentések miatt. Az eljárás most ismét elölről kezdődik, a polgármester fenntartja állításait, Egyed Béla jogi elégtételre számít. MUNKATÁRSUNKTÓL Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő továbbra is fenntartja véleményét, miszerint elhibázott dolog volt a Hód-Mezőgazda Rt. 2004-es privatizációja. A város első embere szerint a dolgozók és a város is vereséget szenvedett a magánosítás során. - Nagyon sok támadás ért azután, hogy elmondtam a véleményemet, miszerint a Hód-Mezőgazda Rt. azóta termelt veszteséget, hogy kijelölte a kormány privatizációra - mondta a polgármester. - Kijelentéseimért engem Egyed Béla akkori vezérigazgató a sajtóban támadott meg, azt mondva, durván megsértettem, majd polgári pert indított ellenem. Tavaly szeptemberben a bíróság első fokú ítéletében elutasította 500 ezer forintos kárigényét, engem pedig arra kötelezett, hogy kérjek tőle bocsánatot azért a nyilatkozata utáni kijelentésemért, miszerint „olyan szarkát még nem láttam, amely jelentkezett volna, hogy ő a tolvaj" - mondta Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, azért fellebbezett, mert véleménye szerint Egyed Béla is érdekelt volt a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációjában, s ezt be is lehet bizonyítani. Az újrakezdődő eljárásban a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy Egyed Béla közszereplőnek számít-e, s el kell-e tűrnie ezt a véleményt. - Szomorúan és mélységesen csalódottan vettem tudomásul Lázár János önmagából való újabb kifordulását. Legutóbbi sajtótájékoztatóján megint személyemet támadva a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációját kérdőjelezte meg - tudatta lapunkhoz eljuttatott közleményében Egyed Béla. - Nem feladatom minősíteni a lefolytatott privatizációt, de tény, hogy a Hód-Mezőgazda Rt. új tulajdonosai azok lettek, akik vételárként a legtöbbet fizették az államnak. Lázár János a Gorzsai Rt. jól fizetett igazgatósági tagja, erősen és szorosan kötődik az rt. tulajdonosához folytatta Egyed Béla, aki szerint Lázár János utóbbi években megnövekedett vagyonában jelentős értéket képvisel mezőgazdasági érdekeltsége. A makói belvárosban néha tényleg művészet parkolóhelyet találni Fotó: Schmidt Andreá