Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-07 / 32. szám

10 GYOGY-IR 2006. február 7., kedd RAJTAKAPOTT KRISTÁLYOK IS IGAZOLJÁK AZ IVÓKÚRA, A PROGRAMOZOTT FOLYADÉK HASZNÁT Nem beteg vagy, hanem szomjas! A víz: az élet. Az élet vízben született és víz nélkül élni nem lehet. A víz alkotja testünk 70 százalékát, s tán ez is oka annak, hogy a víznek kü­lönleges erőt tulajdonítunk. Ma már bizonyított tény, hogy a víz különleges anyag, amelyik - ma még nem tel­jesen tisztázott módon - információt képes rögzíteni. A tested vízért kiált - hívja föl fi­gyelmünket dr. Fereydoon Batmang­lielidj könyvének címe az egészség megőrzésének, illetve a különböző betegségek legyőzésének ősi módsze­rére. Testünk 70 százaléka víz. Ha nem iszunk elegendő (naponta 6-8 pohár) friss, tiszta vizet, hogy sejtszinten megtisztuljunk és feltöltődjünk, akkor a sejtek megkötik a rendelkezésükre álló vizet, miközben agyunk kétség­beesett jelzéseket küld, hogy meg­felelő mennyiségű vízhez jusson, és így minden működni tudjon. Tehát nem csak akkor kell innunk, ha szom­jazunk. A víz ereje Egyszer létezik, mely képes átmosni a vért: a víz. Egyesek szerint a csapvíz; mások szerint jobb a holt, azaz desz­tillált víz, mely semmiféle életcsírát, kemikáliát sem tartalmaz, de vannak, akik az energetizált „élő víz", a PI-víz haszna mellett kardoskodnak. Ugyan­akkor ezek mindegyike, illetve min­den folyadék programozható. Ha valamiben erősen hiszünk, a hitünk hat ránk. De más magyaráza­ta is lehet annak, hogy például a víz­kereszt napján szentelt víz a hagyo­mány szerint is különleges erővel bír. Erre a világhírű japán tudós, Ma­saru Emoto A víz üzenete című könyvben, vagy a www.masa­ru-emoto.net internetes oldalon is bemutatott különleges kísérletsoro­zatát említette. A tudós sötét látóte­res mikroszkóp alatt fagyasztott meg különböző folyókból és tavakból származó vízmintákat, és lefényké­pezte a formálódó jégkristályokat. Kiderült, hogy a tiszta víz szabályos, szimmetrikus jégkristályokat for­málva fagy meg. A szennyezett víz­ből fagyás közben azonban aszim­metrikus kristályok képződnek. Ám miután egy szerzetes imát mondott a szennyezett víz fölött, majd megál­i Jm mhmwmi 1 * i. 11 y 1 f ¡I» f/M dotta azt, az a víz is szabályos, szim­metrikus jégkristályokat formálva fa­gyott meg. Ennek ismeretében elkép­zelhető, hogy a szentelt víz is másmi­lyen víz, mint az egyszerű csapvíz. A programozás haszna A víz mentális energiával, majd in­formációval történő feltöltését agy­kontrollos továbbképző tanfolya­mokon dr. Doniján László is tanítja. A programozott vízzel döbbenetes ered­mények érhetők el a gyógyulás terén, vagy például a növények táplálásá­ban. A víz különleges adottságára figyelt föl dr. Jacques Benveniste és csapata is 1988-ban: a vízmolekulák memóriával rendelkeznek, emlékeznek azokra a molekulákra, amelyekkel korábban közvetlen kapcsolatba kerültek. A vízmolekulák képesek jóval a köz­vetlen találkozás után is biológiai ér­tékkel bíró információkat továbbadni. Az ezt leíró cikket a Nature szerkesz­Üdítő Semmi nem képes felüdíteni a szomjazó sejteket, csak a víz . Az üdí­tőitalok ugyanis olyan folyadékok, me­lyek egészen más biológiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a természetesen tiszta, energetizált ivó­víz, mely balzsam a test számára. tősége azzal a szokatlan kommentárral tette közzé, hogy „közöljük, bár nem hisszük el". Azóta azonban sok víz folyt le a Tiszán. Ma már található olyan egyetemi kutatólaboratórium, ahol olyan kísérleti számítógépet építenek, amelyben az adattároló anyag a víz ­magyarázza Dómján László, amit Da­vis Jahshantól, a melbourni egyetem munkatársától hallott. Ma már bizo­nyított tény, hogy a víz különleges anyag, amelyik - ma még nem teljesen tisztázott módon - információt képes rögzíteni. Masaru Emoto lefényképezte a desz­ILLUSZTRÁCIÓ: MTI tillált víz mikroszkópos fagyási képét, majd néhány órára különböző sza­vakat, illetve rövid mondatokat ra­gasztott az üvegekre - igazolja a Mi a csudát tudunk a világról? című ka­nadai, már Magyarországon is vetített film. Árulkodó kristályok Ezt követően - bármilyen hihetetlen - egész másképp fagyott meg például a „köszönöm", „szeretet", illetve a „gyű­löllek", „megöllek" gondolat írott in­formációjának kitett víz. A Nobel-díjas Alexis Carrel és munka­társa, Cyril Smith bebizonyította, hogy a víz „kvázikristályszerkezete" módo­sítható alacsony frekvenciájú (5-10 Hz) elektromágneses ráhatással. Az emberi szervezet - ellazult állapotban - szintén képes módosítani a víz szerkezetét, majd információval feltölteni, ami pél­dául a gyógyulást segíti elő, ha a beteg ezt követően ilyen vizet iszik. Ú. I. Bevált tippek Reneszánszukat élik a népi gyógymódok, a természetes szerek alkalmazása divatos, ám sok problémát rejt ma­gában. Mielőtt a „népi böl­csesség és tapasztalás" alapján itt-ott ajánlott egészségszerekkel kísérle­teznének alaposan tájéko­zódni kell. „Nem mind gyógymód, ami régi" mondásferdítéssel ajánlott közelíteni a termé­szetesnek, beváltnak kikiál­tott tuti tippekhez. Lehet, hogy hamiskásak. Igaz a né­pi bölcselet, hogy „Naponta egy alma az orvost távol tartja", ám nem mindegy, hogy ezt az egészségőrt mi­kor esszük meg. Akkor válik leginkább hasznunkra, ha az étkezés előtt fogyasztjuk el, mert így rostjaival gyorsan áthalad az emésztőrendsze­ren, serkenti és tisztítja azt. A hosszabb emésztési idejű szénhidrátok, fehérjék után megevett alma viszont er­jedni kezd a belekben. - S ha már az almánál tartunk: nem igaz, hogy az idősek gyomra ég az almaecettől, ezért tilos fogyasztaniuk. Az öregek gyomrának savter­melő képessége általában gyengül, úgyhogy a legtöbb­jüknek előnyös, ha fehérjék­ben gazdag étkezés előtt megisznak egy decinyi víz­ben egy-két kanál almaece­tet. Akinek ellenben sok a gyomorsava, az főzzön víz­ben sárgarépát, s egye meg összetörve, vagy iszogasson savközömbösítőként nyers sárgarépalevet. Nem előnyös, sőt káros vi­szont egy másik lé: hamis a „népi gyógymód", hogy a rossz lehelet ellen citromlé­vel kellene gargalizálni. Aki így tesz, az csak kiszántja a szája nyálkahártyáját, de a kellemetlen szagot nem szűnteti meg, mert annak oka rendszerint valami fog­ínyprobléma. Arra gyulladás­csökkentőnek lehet ugyan petrezselyemlevelet vagy lila­hagymát eszegetni, de leg­célszerűbb felkeresni a fog­orvost. A hagyma inkább a hurutos betegségekre hatá­sos „népi szer". SZABÓ MAGDOLNA A sport és az egészség sokáig egy fogalom volt A sport maga az egészség - hirdetik világ­szerte. Ennek ellenére egyre többször hallunk olyan esetekről, amikor fiatal élsportolót ér végzetes tragédia. Két évvel ezelőtt a győri Fehér Miklós válogatott labdarúgó, tavaly a györújbaráti Dobánszki Gyula kézilabdás hunyt el mérkőzés közben, pár napja pedig a 24 éves labdarúgó, Bánka Kristóf kapott otthonában szivrohamot. Még csak február van, de biztos, hogy már ez az év sem múlik el magyar sportoló tragédiája nélkül. Cipruson tragikus hirtelenséggel hunyt el Zavadszky Gábor, a magyar labdarúgó-vá­logatott korábbi középpályása. A szakemberek egyelőre nem tudják megmondani, mi lehet a futballista halálának a pontos oka. A boncolás után az orvosok annyit közöltek, hogy a tra­gédiát valószínűleg tüdőembólia és szívinfark­tus okozta. A hirtelen bekövetkező, váratlan szívhalál mindig tragédia, de különösen az látszólag egészséges fiatal sportoló esetében, ameny­nyiben sporttevékenység (edzés, versenyzés) közben lép fel - olvasható a sportegészségügyi szakmai kollégium honlapján. A közvéleményt megrázó hatás több okkal is magyarázható, amelyek egyike az, hogy a sport és az egészség szinte azonos fogalomnak tűnhet, ezért ebben a fogalompárban a halál paradoxonként jelenik meg. Másik magyarázat: a nagy nyilvánosság, a sportoló ismert személyiség lehet, a tragédia publicitása vagy esetleg a televízió - mint erre már volt példa - élőben közvetíti a halál be­következtét. Gyakori kérdés, hogy vajon meg lehetett volna-e előzni ezeket a haláleseteket, annál is inkább, mert a versenysportban részt vevők többnyire rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak. Számos országhoz hasonlóan hazánk­ban is kötelező a sportorvosi vizsgálat 18 év fölött évente egy alkalommal, míg 18 év alatt hat hónaponként. Sportorvosok egybehang­zóan állítják: az ilyen esetekkel szemben jó­formán tehetetlenek. A pályán sem csak a profi labdarúgók, spor­tolók vannak veszélyben, sőt közülük talán kevesebbet érhet baj a rendszeres orvosi vizs­gálatoknak köszönhetően, azonban ezek az esetek kapnak nagyobb publicitást. Az utóbbi három évben majdnem kéttucatnyi esetben rázta meg a közvéleményt egy-egy futballista vagy sportoló halála. Guimares elleni bajnoki mérkőzésen a futball­pályán esett össze a győri Fehér Miklós, a Benfi­ca és a magyar labdarúgó-válogatott csatára. Életét a gyorsan érkező orvosi segítség ellenére sem tudták megmenteni. Csapata edzésén ösz­szeesett és a pályán meghalt Szabó István, a lab­darúgó NB III-ban szereplő Uraiűjfalu játékosa. A 26 éves középpályás a tréningen váratlanul a földre zuhant, az edzője és társai rögtön a segít­ségére siettek, szívmasszázzsal és mesterséges lélegeztetéssel próbálták meg újraéleszteni. Az eset után negyed órával érkezett meg a mentő és a háziorvos: két és fél órán keresztül küzdöttek a futballista életéért, többször defibrillálták, de már nem tudták megmenteni. A pályán bekövetkező halálesetek rendszerint valamilyen rejtett szervi elégtelenségre vezet­hetők vissza, a leggyakrabban akut szívelégte­lenség végez a sportolókkal. A Nemzetközi Lab­darúgó-szövetség (FIFA) az egyre szaporodó halálesetek miatt szívbetegségeket kutató köz­pontot építtet Zürichben. Ugyan több esettel kapcsolatban is felmerült a doppinggyanú, a legtöbbször azonban kiderült: veleszületett szívrendellenesség okozhatta a tra­gédiát. Szakértők szerint a halálesetek mögött leggyakrabban szervi elváltozások, a teljesít­ménykényszer és a stressz áll. Azonban nem le­het kizárni, hogy közrejátszanak ebben bizonyos teljesítményfokozó szerek is. SZEITZ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom