Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-07 / 6. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. JANUÁR 7. Bizonytalan a vásárhelyi Arany ági szövetkezet közös tulajdonának sorsa Föld van, névsor nincs Egy biztos irat. Ennyi maradt az egykori Marx Tsz-ből Fotó: Tésik Attila Bizonytalan a sorsa az egykori vásárhelyi Aranyági Gazdaszövetkezet tagi részarányföldjeinek. A felszámolás még nem ért véget, s a felszámoló nem talált hiteles tagi névsort sem. így a legrosszabb esetben akár az is előfordulhat, hogy a legalább hatszáz, de lehet, hogy ezer tag sosem juthat hozzá tulajdonához. Legkevesebb hatszáz, de lehet, hogy ezer egykori téesztag várja, hogy véget érjen a vásárhelyi Aranyági Gazdaszövetkezet - az egykori Marx Tsz - felszámolása. Ugyanis csak ezt követően juthatnak hozzá az osztatlan tagi részarányú földekhez. Néhányan úgy vélik, ez összesen akár több száz hektár is lehet. Az ügy kibogozását alaposan hátráltatja, hogy a szövetkezet felszámolásának megkezdése előtt az iratok nagy része eltűnt. Nem volt könnyű dolga ebben az ügyben a felszámolást végző Csaba Holdingnak sem. Mint Kővári Péter felszámolóbiztostól megtudtuk, megpróbálták felkutatni a tagi részarányföldek tulajdonosait, ám a teljes névsort nem találták meg. - Mindent megtettünk az ügyben, bár a felszámolót erre semmi sem kötelezi, ám nem értünk el eredményt. Néhány volt tag ugyan jelezte, hogy neki ilyen járna, de hiteles névsort sehol sem találtunk. Úgy pedig nem működik, hogy néhányan megkapják a földet, mások meg nem - mondta. A felszámolóbiztos hozzátette: a tagi részarányföldeket a felszámolás befejezéséig, azaz a zárómérleg tavalyi elkészültéig bérbe adták, ám ezek a szerződések érvényüket vesztették. Úgy véli, a földtulajdonosok felkutatása megrekedt, ahogy a zárómérleg is. Azt ugyanis tavaly májusban benyújtották a bíróságnak, ám arról, hogy az jogerőssé vált volna, nem kaptak hivatalos értesítést. Kővári Péter jogászként hozzátette: a jelenlegi gyakorlat szerint ha tíz esztendeig nem jelentkeznek a földek tulajdonosai, s addig valaki azokat használja, benyújthatja tulajdoni igényét a területre. Márpedig a felszámolás megindulása idején, azaz 1998-ban is nagyon sok idős, nyugdíjas tagja volt a szövetkezetnek. így aztán előfordulhat, hogy közülük többen már elhunytak. A földből ráadásul nemcsak nekik járt, de azoknak is, akik ugyan földet nem vittek be a szövetkezetbe, illetve elődeibe, de tagokká váltak. B. K. A. Ne lépj rá! Háborús békevilágunkban leghamarabb taposóaknára gondol, aki ezt a figyelmeztetést fölfogja, pedig a legnyugodtabb dolgot szeretném elővezetni, illő tisztelettel. A teljes mondat így hangzott: ne lépj rá a forintra! Ez is bolond beszéd annak, aki egyetlen porba ejtett forintért le nem hajolna, ezért jobban körülnyálazom. Valamikor a fejembe vettem, hogy néhány üzemünk találomra kiválasztott munkásával beszélgetek, és azt írom le, amit mond. Akkor jutottam el a Lippai-fatelepre. Még javában érkeztek oda a rönkfák, dolgoztak a gatterok, és tünemény deszkákra darabolták valamennyit. Ott mondta a kedvemre kiválasztott atyafi, hogy a nagykapitalistának tupírozott fatelepes Lippai úr annak idején intette dolgozóit, ha netán ráléptek egy darab deszkára: ne lépj rá a forintra! Takarékos volt. Nála minden forint számított. Mi lett azóta? A fatelep hűlt helye is ebek harmincadján. Évek óta a gaz veri föl. Valamikor valami biztosan lesz belőle, gondolom, lakópark leginkább, de hogy mikor, nem tudhatom. Annak is sok éve van már, hogy szétszedték az újszegedi kertészetet, virágjában verték tönkre, árván hagyván az aranyat érő termálkutat, és azóta csak a nyugati szegélyén árválkodik néhány új ház. Hány forintra lép rá, aki oda beteszi a lábát ? Elő tudnám pöttyintgetni azt is, mikor írtam utoljára Luca-napra arról a gödörről is, amelyik a Püspök utca sarkán várja az építőket, de legyen elég annyi, hogy az is régen volt. Az Istennek nem tudunk előbbre lépni benne. Miféle görcs bántja kezeinket, vagy rángatja lábainkat ? Bicegve is a forintra lépnünk. Nem egyre, nem is százra, de milliókra és milliárdokra. Bertha Bulcsú sorozatot írt annak idején az ÉS-ben a Kesudiótól. A mottója pedig ez volt: ilyen gazdagok vagyunk?Sírunk, rívunk, mint a taknyos kölök, vagy előkelőbb körökben a fürdős kurva, mert kivillog ugyan a fenekünk a nadrágból, de milliókat taposunk bele a sárba. Ennyire meg vagyunk mi húzatva ? Évente fölfedezi újságunk a szomszédunkban elfekvő öreg Hungáriát. Még utolsókat se rúgta az öregátkos, amikor már kézről kézre adták-vették, a helyreállítás kötelezettségével. Hetvenhétszer kilakoltatták azóta a végéből az oda búvó szerencsétlen hajléktalanokat, hetvenhétszer megígérték, most aztán már komolyra fogják a dolgot, mégse jutnak ötről a hatra. Olvasom most az újságunkban, hogy kényszertatarozást rendeltek el a Hági étteremre és sörözőre. Mert mégse tűrhet el ekkora szégyent a város a saját szívében. Egyik boltunkra, szintén a város közepén, ki van írva, hogy júliusigzárva lesz. Tévedés ne essék, nem 2006 júliusáról van szó, az előzőre gondoltak. Az esztendő elején kiírták már. Mintha azt mondanák titkos jelbeszéddel, szent sohanapján nyílik meg. Néhány forintra itt is rálépnek. Állítólag a pénzimádat lett legújabb korunk vezérlő csillaga. Ennyire gazdagok vagyunk ? Legalább ne gyalázzuk. H. D. Minden babának automatikusan jár a Start-számla Kincstári pénz az újszülötteknek Januártól minden újszülöttnek számlát nyit a kormány, és rászorultságától függően betétet helyez el a gyerek nagykorúságáig. A szülők hagyhatják a pénzt az államkincstárnál, átvihetik bankba és tovább növelhetik a betétet. A 2006. január l-jén nulla óra után született babákról a helyi önkormányzat anyakönyvi hivatala kiállítja az anyakönyvi kivonatot, és adatot szolgáltat a Belügyminisztériumnak. A Belügyminisztérium tájékoztatja az APEH-et, az adóhivatal minden újszülöttnek adóazonosító jelet képez, és erről tájékoztatja a Magyar Államkincstár központját. - Központunk nyit az újszülötteknek számlát, és ott kerül rá a 40 ezer forint támogatás. A megyei igazgatóságok ügyfélszolgálatán igényli meg a szülő a családi pótlékot, melynek összegéről határozatban értesítjük ügyfelünket. A szülő a megállapító határozat birtokában a gyermek részére Start-számlát nyithat, az ilyen számla vezetésére jogosult kereskedelmi bankoknál vagy befektetési szolgáltatóknál - mondta Rigó Szilveszterné, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatóságának vezetője. A bank erre a számlára hívja le a pénzt a Magyar Államkincstártól. A megállapodás megkötése a Start-számlák nyitására a pénzintézetekkel folyamatban van. A szülők is elhelyezhetnek legfeljebb évi 120 ezer forintot, valamint a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak az államtól, a gyermek hetedik és tizennegyedik évének betöltésekor 42-42 ezer forint további támogatást kapnak. - A bébikötvénnyel kapcsolatos számítások www.allamkincstar.gov.hu honlapon olvashatók, ezen megtudható, mekkora is lesz pontosan az elhelyezett összeg a gyermek 18. születésnapján. A pénz nem használható fel, csak meghatározott célokra, mint a lakhatás, tanulmányok, pályakezdés, gyermekvállalás felteteleinek megteremtése - hangsúlyozta az igazgató. - Ha a szülők nem tesznek semmit a gyerek 18. születésnapjáig, akkor is automatikusan gyűlik a pénze az államkincstár központjánál. A kincstárnál is kamatozik, de elképzelhető, hogy a pénzintézetek jobb konstrukcióban fialtatják, ezért érdemes utánanézni a feltételeknek. Ha például ügyfelünk csak öt év elteltével dönt úgy, hogy elviszi a pénzt egy banki számlára, tőlünk hatósági bizonyítványt kap a számlanyitáshoz, és a gyermek a 18. születésnapjának betöltését követően juthat hozzá. DOMBAI TÜNDE A cégek díjazzák a pr-t MUNKATÁRSUNKTÓL A kétszáz legnagyobb magyarországi cég 59 százaléka 2005-ben átlagosan kevesebb mint 25 millió forintot költött klasszikus public relations (pr) tevékenységre, azaz a sajtókapcsolatok kezelésére és a sajtómegjelenések menedzselésére. A felmérés szerint a vállalati döntéshozók 74 százaléka tartja fontosnak a pr-tevékenységet. A megkérdezett cégek 60 százaléka foglalkoztat belső pr-szakembereket, illetve veszi igénybe pr-ügynökség segítségét. A cégek 40 százalékánál nincs belső pr-csapat és pr-ügynökséget sem bíznak meg, hanem az egyéb területeken dolgozók feladatkörébe integrálják e feladatokat. Ugyanakkor ez utóbbi gyakorlat a vállalatvezetők szerint nem megfelelő, ezért a jövőben e téren változást terveznek. Szekeres István grafikusművész támasztotta fel Makó ősi jelképét Festményen a történelmi címer Méltó helyre került Makó ősi címere: ges összhatással közvetítse a címer Abádszalók és Solt városában is haSzekeres István grafikus festményét a városháza nagytermének közepén helyezték el. A művész korábban Abádszalók, Solt és lé rézváros címereinek újraélesztését-megformálását is vállalta. A makói városháza nagytermének központi helyére került a város ősi címerét ábrázoló festmény, amelyet a település díszpolgára, Szekeres István grafikusművész készített az önkormányzat felkérésére. Karsai Ildikótól, a város művészeti tanácsosától megtudtuk: Makó jelképei 1550-ben keletkeztek, ám a későbbiekben elvesztek. Ezért döntöttek úgy még tavaly, hogy eredeti formájában, művészi igényességgel „élesztik újra" a címert, s ehhez kérték a nagy tapasztalattal rendelkező művész segítségét. - Mindez része annak a folyamatnak, amelynek célja, hogy eredeti fényében állítsuk vissza a városháza nagytermét, hiszen ez Makó számára is szimbolikus jelentőséggel bír. A felújítás tervei jelenleg is készülnek - fogalmazott Karsai Ildikó. - Nagyon komoly és megtisztelő feladatnak tartottam a legutóbbi, és a 15 évvel ezelőtti felkérést is, hiszen a grafikai verziót még 1990-ben készítettem fogalmazott a nyugalmazott művész, Szekeres István. - Hiszen, bár Budapesten élek, a szívem mélyén még mindig makóinak tartom magam, itt születtem, sőt a feleségem is innen származik, így szívügyem volt a címer „feltámasztása". Még a rendszerváltást követően kezdtem kutatni, s hamar kiderült: az eredeti jelkép a török időkben született, és nem sokkal az után el is égett. Aztán az országos levéltárból kikértem a város pecsétes okleveleit, s nagyítóval böngésztem a jelkép részleteit. Kiderült: több olyan apró szimbólum is szerepelt az eredeti verzión, amely kifejezetten ősi motívum, hiszen a kereszt, a kígyó, a vízimadár és a sás már az egyiptomi hieroglifákon is megtalálható volt. A művész rámutatott: úgy festette meg a képet, hogy közelről grafikai részletességgel, távolról pedig egysészimbolikáját - ehhez a korai reneszánsz mesterek művészeti eszköztárát használta fel. A szakember egyébként nem először „élesztett újra" városi jelképet, hiszen megtudtuk: sonló feladatra kérték fel, és ő alkotta meg a budapesti Terézváros címerét is, amit a VI. kerület határán helyeztek közszemlére. I. sz. A makói városháza nagytermének meghatározó festménye Szekeres István alkotása Fotó: Káinok Csaba