Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-06 / 5. szám

•MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2006. JANUÁR 6. Mindenszentek napján telefonon beszélt a donor családjával Mária nyolc hónapja kapott új szívet A középpontban Maja a nagymama ölében; Máriának még kímélnie kell szervezetét Fotó: Schmidt Andrea Tökéletesen működik Kónya Mária új szíve: a Szegeden májusban elvégzett transzplantáció a féléves vizsgálatok szerint jól sikerűit. A kétgyermekes édesanyának egyedül a gyomrával vannak problémái, megviselik a gyógyszerek. Bár annyira kímélnie kell magát, hogy gyermekeit sem tudja segítség nélkül ellátni, azt mondja: kislányáért megérte. Nyolc hónapja él egy másik ember szívével Kónya Mária. Májusban a kétgyermekes édesanya volt a főszereplője minden' híradásnak, hiszen ő volt az első, és azóta is az egyetlen, akinél nem a fővárosban, hanem Szegeden végeztek szívátültetést. A hosszú kórházi utógondozás után júhus közepén hazamehetett, azóta pedig a megváltozott körülmények ellenére is próbál a lehető legteljesebb életet élni. Bár szervezetét kímélnie kell, ez mindig emlékeztetni fogja a történtekre, lélekben megpróbált túllépni azon a tényen, hogy kislánya születése majdnem az életébe került. - Ma már csak ritkán fordul elő, hogy eszembe jut: miért pont velem történt mindez - mesélte, utalva arra, hogy a terhesség során fellépő szövődmény, mely miatt a szívátültetést végre kellett hajtani, meglehetősen ritka. - Ezek a hangulatingadozások viszont szinte egyből elmúlnak, elég csak ránéznem a két gyerekemre. Ha Maja rám mosolyog, vagy megsimogatja az arcomat, csak arra tudok gondolni: megérte. Pedig a fiatal nőnek sok mindenről le kellett mondania. Az utcán például a mai napig kesztyűt és szájmaszkot visel, segítség nélkül sehova nem tud menni, szervezetét pedig annyira kímélnie kell, hogy a hároméves Benedeket és a nyolc hónapos Maját sem tudja egyedül ellátni. Ezért a család kénytelen volt elköltözni a nagyszülőkhöz, akik segítenek Máriának a mindennapos feladatokban. - Tulajdonképpen ők végeznek el mindent a kicsik körül. A nagypapa elmegy sétálni, játszik velük, a nagymama pedig eteti, fürdeti őket. Én még csak fel sem kaphatom őket, hiszen a varratok miatt nagyon kell vigyáznom magamra. Ráadásul néhány hónapja a szervezete a szokásosnál is gyengébb: a sok gyógyszer megviselte a gyomrát, így alig van olyan étel, amit meg tud enni. Emiatt 13 kilót fogyott. - Egy hónapja már a kedvencemről, a musakáról vizionáltam, de eszembe jutott a túrógombóc, a csoki és a hideg, zacskós kakaó is. Vágyom rájuk, de egyiket sem tudom megenni - mesélte nevetve. A mindig mosolygós nő mindezekre csak legyint, azt mondja, soha nagyobb baja ne legyen. Hiszen a legfontosabb, hogy új szíve tökéletesen működik. - A legszebb karácsonyi ajándékom a féléves biopszia eredménye volt. A szövetminta ugyanis azt mutatta: nincs kilökődésveszély. Ráadásul a transzplantáltaknál gyakran előfordulq szövődmények máj-, vese- vagy cukorbetegség - is elkerülnek, szerencsére. Mária természetesen nem felejti: életét egy másik ember halála mentette meg. A motorbalesetben elhunyt fiatal lány szüleivel még nem találkozott, de tudja, hogy a család eltett minden cikket, ami a szívátültetésről és róla szólt. Tervezi, hogy egyszer majd meglátogatja őket, telefonon azonban már beszélt velük - mindenszentek napján. Amikor Máriát megműtötték, élettársa, Béla megfogadta: ahogy lehet, feleségül veszi a nőt, akit kis híján elveszített. Az esküvőt azonban még nem tartották meg. - Majd ha már elég erős leszek a lakodalomhoz mondta Mária. - Legalább Maja lehet majd a koszorúslány. De nem maradhat el az esküvő. Emlékeztetni fogom Bélát az ígéretére! TÍMÁR KRISZTA Ikerkitüntetést vett át a csengelei pedagógus házaspár Előbb Márta néni igazgatott, most Géza bácsi A csengelei iskola igazgatóját és tanárát négy évtizedes munkájáért érdemkereszttel tüntette ki az oktatási miniszter. Heim Géza és felesége, Márta néni közös munkájuk koronáját együtt vették át. Sánta Ferenc polgármester terjesztette elő kitüntetésre a Csengelei Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatóját és tanárát, a Heim házaspárt. Nagy titokban. Ezért igencsak meglepődtek, amikor két egyforma meghívót hozott a postás. A Magyar Köztársaság érdemkeresztjének ezüst fokozatát a férj, Heim Géza, a bronzot Heim Gézáné Márta vette át. Házaspárként, pedagógustársakként munkájukat és egész életüket jelképezi ez az ikerkitüntetés. Egyszerre vették át Magyar Bálint oktatási minisztertől. Egymást váltották A férj harmincnyolc, a feleség harminchét éve tanít. Gyerekkori álmuk vált valóra a hivatásukkal. Amikor egymás mellé kerültek a csengelei iskolába, előbb Márta néni igazgatta az intézményt tizennégy éven át, majd néhány évig „csupán" kollégákként dolgoztak egymás mellett, tíz éve pedig Géza bácsi - így szólítja mindenki - került a vezetői székbe. Hogyan lehet kibírni egymás mellett, egymás főnöke-beosztottjaként négy évtizeden keresztül? A házaspárra kell nézni: lehet. Annak ellenére is, hogy több mint kétszáz gyerekre, harminchét munkatársra volt és van gondjuk. Ragyog a tekintetük, nem csupán elismeréssel szólnak egymásról, odaadó büszkeséggel pillantanak egymásra. Látszik, jól érzik magukat a helyükön, egymás oldalán. Szigorú, de vicces - Szigorúnak, de viccesnek mondják a gyerekek, újításai nyomán a falusi gyerekeknek ugyanazt nyújtja az óvoda és iskola, mint a városban - indokol a tanárnő, amikor férje kitüntetéséről kérdezem. Ezért messziről bejárnak hozzánk, sőt Félegyházáról busz jön át a csengelei gyerekekért, csak hogy oda járjanak gimnáziumba. A szülőkkel bizalmas a kapcsolat, és jók a középiskolák visszajelzései. Tanári karunkban régi tanítványaink Azért ez a legszebb kitüntetés, mert egyszerre kaptuk - meséli Heim Géza és felesége Fotó: Gyenes Kálmán közül jelenleg kilencen dolgoznak, személyes példamutatásunk a vonzerő. Kezdetben egy évre terveztük, hogy maradunk, de tetszik a község családias légköre. Bensőséges a viszony a kollégákkal, tanítványokkal és azok gyermekeivel is, hiszen már őket is oktatjuk. És hogyan lehet ennyi családtaggal megértetni magunkat? Következetes szigorral és emberséggel - ad egyér- | telmű feleletet a tanárnő. lyúkanyó - Feleségem teherbírása a döntő, és ez nekem óriási segítség. Magyart tanít, könyvtáros és fő ün- : nepfelelős, emellett mindenki tyúkanyója. Táborozni is együtt visszük a gyerekeket. Támadás : nem ért egyikünket sem, mert mindig tudtuk, hogy nekünk sok- I kai keményebben kell dolgoznunk - magyarázza az igazgató. Gyerekeik is a kezük alatt tanultak, ők is tudták: bizonyítaniuk kell. - Isko- ; lai vezetésről soha nem beszélge- ! tünk, gyerekekről persze sokat. Korán kelünk, hajnaltájban szót ejtünk világról, faluról, családrólKikapcsolódni olvasás közben vag^'keresztrejtvénnyel tudok, az iskolában a türelem az alap. Nők- ; kel vagyok körülvéve, akik sok ! fronton állnak helyt és megesik, j hogy az egyéb problémák is beszűrődnek a falakon, de odafigyeléssel j mindent megoldunk. Nálunk annyira baráti a légkör, hogy karácsonykor is egymást követték az SMS-eink, alig vártuk már, hogy találkozzunk a szünet után - ! mondják, majd sietve búcsúznak, hisz még csak délután három óra múlt. Dolguk van az iskolában. DOMBAI TÜNDE