Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-30 / 25. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2006. JANUÁR 30. Szabálytalanul építették. A portaépületet márciusig le kell bontani Fotó: Karnak Csaba A Szegedi Repülő Egyesület 100 milliós vagyona átadásáért cseré­be azt kéri a várostól, hogy 99 évig ingyen használhassa a repté­ri ingatlanokat. Az önkormány­zat szerint az épületek sohasem voltak az egyesület tulajdonában. Ismeretes: az önkormányzat fel­mondta a szegedi repülőtér üze­meltetőjével, a Szegedi Repülő Egyesülettel (SZRE) kötött szer­ződést, és április 6-ától a Dózsa Gábor vezette SZKT-t bízta meg a légikikötő működtetésével. Noha a város vezetői többször hangsúlyozták, hogy a jövőben is NEM IGAZ, NEM TÖRVÉNYTELEN - Nem igaz. hogy a reptéri gépműhelyben vállalkozói engedély nélküli maszek autójavító működik - mondta felvetésünkre Rácz Tamás. Ugyanakkor hozzátette: meg fogják szüntetni, hogy az egyesületi tagok autóiban itt kisebb javításokat végezzenek. - Az épülő hangárban mások is tárolnak gépkocsit - amiért fizetni kell -, nem csupán a lányom betéti társasága - közölte az el­nök. Rácz szerint ez már évek óta téma, de az ügyben sohasem talált törvénytelenséget az egyesület ellenőrző bizottsága és közgyűlése. biztosítani kívánják a sportcélú repülés ingyenességét, megvizs­gálják az SZRE reptéri ingatla­nokkal kapcsolatos tulajdoni igé­nyét. Kérték az egyesületet, ju­tasson el az önkormányzatnak egy megállapodástervezetet. - Mi mindent a város tulajdo­nába adunk, ha 99 évig ingyene­sen használhatjuk - és akár bér­be is adhatjuk - azokat az ingat­lanokat, amelyeknek a 70 száza­lékát az egyesület építette. A ja­vaslatunkban az is szerepel, hogy a felújításokat a városnak, a kar­bantartást pedig az egyesületnek kell végeznie. Az egyezség felté­tele az is, hogy az SZKT átveszi az üzemeltetésben részt vevő dolgozókat. (Jelenleg 12-en dol­goznak a reptéren.) Ha nem, kifi­zeti nekik a felmondási időre já­ró munkabért és végkielégítést ­sorolta Rácz Tamás, az egyesület elnöke, milyen tárgyalási alapot kínálnak. Az elnök szerint a 160 tagot számláló egyesület vagyona meghaladja a százmillió forintot. Solymos László már hallott a 99 évről, a többi javaslatot vi­szont nem ismeri, mert a megál­lapodástervezet még nem érke­zett meg a városházára. A város­üzemeltetési alpolgármester sze­rint úgy lehet mérlegelni, ha egy­ben látják az anyagot. Azt azért megjegyezte, hogy álláspontjuk szerint a repülőtéri felépítmé­P0RTAB0NTAS Március közepéig le kell bontani a repülőtéren az építési hatóság ha­tározata szerint a „feketén" felhú­zott portaépületet. A városi köz­gyűlés tavaly egymillió forintot adott az egyesületnek, hogy konté­nert béreljen a beléptetőrendszer üzemeltetéséhez. A pénzből építé­si engedély és tulajdonosi hozzá­járulás nélkül portaépületet emel­tek. Rácz Tamás egyesületi elnök szerint az idő szorításában voltak, és az engedélyeztetés párhuza­mosan folyt az építkezéssel. A döntés ellen fellebbeztek, fennma­radási engedélyt kérlek, és fel­ajánlották a városnak ingyenes használatra a portát. Genetikai vizsgálatok a hóvirág védelmében Nyáron alussza téli álmát az édesvízi menyhal Télen a természet alszik - ki­vétel azonban akad, nem is ke­vés. A jégkorszak körülményei­hez alkalmazkodott a Tiszában és a Marosban is gyakori meny­hal, amely ilyenkor éli világát. A hcrmclin télire bundát cserél, ilyenkor hófehér, s még lepkék is akadnak, amelyek télen re­pülnek. És nemsokára nyílik a hóvirág. A menyhal - az egyetlen, a tő­kchalfélékhez tartozó édesvízi hal - jellegzetessége: leginkább télen táplálkozik, ilyenkor ívik, míg nyáron igazi nyári álmot al­szik. Titokzatos menyhal Szokatlan életritmusa annak tulajdonítható, hogy még a jég­korszakból maradt vissza, annak a körülményeihez alkalmazko­dott. Életmódjáról még ma sem tudnak mindent a szakemberek, s egészen könnyen leélhetünk egy teljes életet anélkül, hogy menyhalat valaha is látnánk. Er­dei Attila nemzetközileg ismert szegedi versenyhorgász azonban telente rendszeresen fog meny­halat a Tiszán, harminc-nyolc­van dekásakat. Érdekesség: a menyhal nagyméretű májának korábban gyógyhatást tulajdoní­tottak; az Ószövctség-bcli Tóbi­ás látását halepe - egyes források szerint épp a menyhal epéje - ad­ta vissza. Jól látnak-c azok, akik télen apró, fehéres színű lepkéket lát­nak? - Mindenképpen - mondja Gaskó Réla, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatóhelyettese -, a kis, illetve a nagy téliaraszoló ugyan­is télen repül. Megritkult hermelin Fás területeken találkozni vele, akár kertekben is, így könnyen megtörténhet, hogy valaki télviz idején lepkét észlel. A hermelin nyáron barna, té­len fehér. A menyéthez hasonló, annál alig valamivel nagyobb ra­gadozó állománya nagyon meg­ritkult Csongrád megyében ­hívja föl a figyelmet Veprik Ró­bert, a Szegedi Vadaspark igazga­tóhelyettese. Egy dél-alföldi kis­emlős-kutatási program - amely­ben a vadaspark is részt vett - ki­derítette: a megyében jóformán csak a szegedi Fehér-tó környé­kén fordul elő. Egyes források szerint a magyarországi herme­lin kevésbé fehéredik ki, mint a magas, északon élő állomány. Veprik Róbert szerint sokkal in­kább arról lehet szó, hogy a her­melin - mert gyakran jár táplálék után föld alatti járatokban, s ná­lunk télen gyakran olvadt a talaj ' - bundája beszennyeződik, ke­vésbé kelt fehér benyomást. Veszélyeztetett hóvirág Közeledik a tél vége, és nem­sokára itt a hóvirágszezon. Ez a növény uniószerte védett, s a közelmúltban nálunk is védetté nyilvánították; pénzben kifeje­zett értéke egyedenként tízezer forint. Védetté nyilvánítására nagy szükség volt: gátlástalan mérvű gyűjtése, árusítása már az állomány létét veszélyeztette - hívja föl az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természet­védelmi és Vízügyi Felügyelő­ség. Mi a helyzet akkor, ha kér­déses: az árusított példányok szabadból származnak-e, me­lyekre a védettség vonatkozik, vagy termesztettek? - Geneti­kai módszerrel ma már megál­lapítható, honnan származik a növény - hívja föl a figyelmet Margóczi Katalin botanikus, a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékének docense. Egyébként ez a növény Csong­rád megyében nem fordul elő vadon, így amit Szegeden árusí­tanak tél vége tájt, kis mennyi­ségben, az minden bizonnyal termesztett hóvirág. F.CS. Vita a reptéri ingatlanokról - Lebontják az engedély nélkül felépített portaépületet Ingyen használnák kilencvenkilenc évig nyek „nincsenek, és soha nem is voltak a Szegedi Repülő Egyesü­let tulajdonában, hiszen azokat a Magyar Honvédelmi Szövetség építette még 1989 előtt, és jog­erős bírósági határozat van arról, hogy az egyesület nem jogutódja az MHSZ-nek." Az önkormányzat 2001 nyarán kapta meg ingyen a repülőtér földterületét, azzal, hogy a fel­építményekre az egyesület jelen­tett be tulajdoni igényt. Ezt a 2002 februárjában megkötött szerződésben elismerte a városi közgyűlés. Mózes Ervin jegyző furcsállotta, hogy az önkormány­zat úgy ismerte el az egyesület tu­lajdoni igényét, hogy semmilyen ellenőrzést, felmérést nem vég­zett. A felek aláírásán túl azon­ban volt egy érvényességi feltétele a szerződésnek, amely szerint az csak akkor lép hatályba, ha jóvá­hagyja a kancelláriaminiszter. Mivel a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, majd azt köve­tően 2003 nyarán a pénzügymi­niszter sem írta alá a szerződést ­érvelnek városi oldalról -, nem létezik a megállapodás. Az egye­sületnél viszont azt mondják: igaz, hogy nem írta alá a minisz­ter, de nem is utasította el, így te­hát érvényes a szerződés. sz. c. sz. A hóvirág vadon élő állománya védett, a kertekben termesztett árusítható. A Tiszában és a Marosban is gyakori menyhal ilyenkor éli világát Fotó: DM/DV

Next

/
Oldalképek
Tartalom