Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

PÉNTEK, 2006. JANUÁR 27. • MEGYEI TÜKÖR­7 A szegedi hangszerüzem a frankfurti kiállításra készül A gép forog, az alkotó sem pihen Tavaly ősz óta készülnek vonós hangsze­rek a szegedi Csermák István manufak­túrájában. Noha a munka jelentős része gépesített, a hangszer lelkét még mindig a mesterek rakják be nagy műgonddal. Az üzembe belépve elmaradt a várt fűrész­porillat, noha a két mester, láger László és Rácz Béla éppen néhány hegedűtest fi­nom csiszolásával volt elfoglalva. A szom­szédos helyiségben egy nagy számító­gép-vezérlésű szerszámot láttunk, alatta egy „kimart" cselló hátlapja feküdt - a gép ugyanis egy szoftver segítségével precízen lefaragja a fölösleget a hangszernek szánt vastag falemezről. - Kezdetben nehéz volt beletanulni a szoftver használatába, de egyre jobban megy, később valószínűleg már a tervezés­hez, a változtatásokhoz sem kell majd a programozók segítségét kérnünk - biza­kodott láger László. Hozzátette: ma már akár ebédelni is tudnak, miközben a gép dolgozik, ugyanis az alkatrészek kivágása teljesen gépesített. Közben Rácz Béla a nyersfa színű, fél­kész hegedűkön mutatta be, mennyi apró­lékos kézi munkát is igényel a hegedűké­szítés - még ha a gép sok munkafázis ter­hét vette is le a vállukról. Az egyes elemek összeállításához, a csiga, a tető- és hátlap megcsiszolásához, a lakkozáshoz, az in­tarzia berakásához mind-mind emberi kézre és türelemre van szükség. - A lélek berakását érezni kell, el kell ta­lálni a megfelelő helyét, hogy a legjobban szóljon a hangszer - magyarázta Rácz Béla a hangszer testében lévő és a rezgést elosz­tó fapálca - szaknyelven lélek - szerepét. - Tíz-tizenöt hangszer készült eddig a műhelyben, egy-egy szériához két-két és fél hétre van szükség: ez ugyan még nem sokkal gyorsabb, mint a gyári tempó, vi­szont sokkal nívósabb darabok készülnek - mondta Csermák István. Felesége, Rózsa hozzátette: ha elkészül az első teljes Cser­mák-kollekció a vonós hangszercsaládból, a neves frankfurti szakkiállításon is bemu­tatkoznak, ahol nagy sikerre számítanak. Erre jövő tavasszal kerül majd sor. A tulajdonosok azt tervezik, hogy ha a szeptemberi iskolakezdésre már elég he­gedű, cselló, brácsa és nagybőgő készült el, azokat kibérelhetik majd a szegedi is­kolák. így a diákoknak nem kell majd új hangszert venni - Csermákék folyamato­san biztosítják az egyre nagyobb hangsze­reket a gyerekeknek. T.R. FRANKIÉ LÁTÓ ALTOLINJA Az üzemben különleges hangszerek is ké­szülnek - egyedi igények alapján. Ilyen pél­dául a szegedi dzsesszhegedüs, Frankié Látó altolinja is, ami Csermák István szerint több mint hegedű és több mint brácsa. A hangszer prototípusát a zenész elképzelései alapján készítették a mesterek, a művész szignálta, és hazai és külföldi turnéin szinte mindenhol ezen játszik. Csermák Rózsa szerint ez a sze­gedi hangszergyártás legjobb reklámja, ami magáért beszél, vagyis szól. A tó jegéből szabadították ki a darut Sikerrel szabadítottak ki a jég fogságából egy darut a nemzeti park munkatársai. A megmentett madarat a Szegedi Vadaspark szakemberei gyógyították föl, s amint le­het, szabadon engedik. A teljesen legyengült madarat a napokban találták a befagyott kardoskúti Fehér-tavon a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai. Tíz-tizenöt centis vastag jég­páncél tartotta fogva - tudtuk meg Veprik Ró­berttól, a Szegedi Vadaspark igazgatóhelyet­tesétől. A nemzeti park munkatársainak ­nagy óvatossággal dolgozva - sikerült kibal­tázniuk a jégből a madarat, anélkül, hogy az sérülést szenvedett volna. Ezután a daru a vadaspark állatkórházába került - a dél-alföl­di régióban itt foglalkoznak szabadban talált sérült, illetve beteg állatok felgyógyításával -, ahol a maradék jeget, ugyancsak nagyon óva­tosan, lekalapálták-olvasztották róla. Az an­tibiotikum-, és egyéb, szükséges injekciók hatására a nemrégen még végzetesen legyen­gültnek tűnt madár gyorsan rendbejött: jó ét­vággyal fogyasztja a szemes kukoricát, salá­tát. Ha az idő véglegesen megenyhül, szaba­don lehet ereszteni. Egyébként ritkaság, hogy daru belefagy­jon a jégbe: a madarat nyilván becsapta a néhány nappal ezelőtt érkezett, hirtelen fagyhullámot megelőző, hosszan tartó, enyhe időjárás, és itt próbált meg áttelelni, nem követte társait délre. Emberi segítség nélkül mindenképpen elpusztult volna a pénzben kifejezve ötvenezer forint értékű, védett madár. F.CS. A Szegedi Vadasparkban ápolják a jégből ki­szabadított daruniadarat Fotó: Karnok Csaba A bolognai folyamathoz igazodik a képzés á szegedi egyetemen is (1.) A jogi kar nem csak a jogászoké A felsőoktatási intézménybe jelentkezés határ­idejéhez, február 15-éhez közeledve lapunkban bemutatjuk: a Magyarországon kínált 14 képzési területből mi mindent kínál a Szegedi Tudo­mányegyetem. Először az intézmény egészét, il­letve a jogi kart tesszük nagyító alá. A felsőoktatási képzési rendszer 14 képzési területé­nek szinte teljes egészét lefedi a Szegedi Tudomány­egyetem (SZTE) kínálata. Az új bolognai rendszerű lineáris képzési rendszerben Szegeden mintegy ötven új alapképzési szak (amit az angol kifejezés, a bache­lor alapján rövidítve BA-nak vagy BSc-nek is nevez­nek), és az ezeken belül választható közel ugyaneny­nyi szakirány indul 2006 őszétől. Ezekhez társulnak az osztatlan képzési rendszerben oktatott, hagyomá­nyosan népszerű szakok (például orvos, fogorvos, gyógyszerész és jogász, továbbá zeneművészet). A lineáris képzési rendszer második lépcsőjén, a mester (amit az angol kifejezésből következően MA vagy MS névvel is illetnek) szinten is a legkorszerűbb tudást kínáló szakok várják majd az alapképzésből kikerülő tehetséges hallgatókat. Vagyis a 11 kart ma­gába foglaló szegedi intézményben a továbbhaladás biztosított egészen a legkiválóbbakat világszínvona­lú képzésben részesítő doktori iskolákig. A hallgatók itt begyűjtött elméleti tudásukat a gyakorlati képzé­sen megszerzett tapasztalatokkal teszik alkalmaz­hatóvá a munka világának számtalan területén. Az elmondottakra példát szolgáltat a karok név­sorának élén álló állam és jogtudományi kar (ÁJTK), ahol már régen nem csak jogászokat oktat­nak. A kar www.juris.u-szeged.hu című internetes oldalán a képzéseknek külön fejezetet szentelnek. Kiderül, hogy eddig is tanultak ott társadalombiz­tosítási és munkaügyi kapcsolatok főiskolai sza­kon. Ezt munkaügyi és társadalombiztosítási igaz­gatási alapszakként őrzik meg. Újdonság viszont, hogy szeptembertől nemzetközi tanulmányok és politológia hat féléves alapképzési szak is indul. A nemzetközi tanulmányok szákon a cél: olyan nyel­veket tudó, elméleti és gyakorlati ismeretekkel ren­delkező „kis diplomaták" képzése, akik felkészül­ten tudják képviselni a minisztériumokat, a nem­zetközi kapcsolatokkal rendelkező közigazgatási, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai intézménye­ket. A politológus diplomával rendelkező szakem­berek pedig a politikai rendszer különféle területe­in hasznosíthatják ismereteiket. A jogászok karukon eddig ötféle (például környe­zetvédelmi szakjogász) továbbképzésben vehettek részt. Az egyetemi speciális képzések (például ame­rikai és francia jogi, német gazdasági jogi, Euró­pa-jogi) folytatódnak. Újdonság az A|TK-n az ősz­szel induló jogi asszisztens felsőfokú szakképzés. S persze a legtehetségesebbek számára nyitott a dok­tori képzési program ts. Ú. I. Dandártábornokká nevezték ki Márkus Andrást Sólyom László köztársasági elnök kinevezéseket adott át tegnap Budapesten. Az államfő a pénz­ügyminiszter előterjesztésére Márkus András pénzügyőr ezredest, a VPOP Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának parancsnokát dandártábornokká nevezte ki a Sándor-palotában tartott ün­nepségen Fotó: MTI/Kovács Tamás A félkész hegedűkből még hiányzik a lélek Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom