Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. • AKTUÁLIS« 3 VÁSÁRHELYEN TÖRTÉNT •| 1944 tavaszán a „zsidó fajú lakosságot" a legtöbb településen összeköltöztették, ám Beretzk Pál vásárhelyi polgármester-helyettes nem záratta gettóba a zsidókat. Saját hatáskörön belül az utolsó pillanatig húzta az időt. A 737 vásárhelyi zsidót június 16-án végül a csendőrség terelte a zsinagógába, ahol minden értéktárgyuktól megfosztották őket. Napokkal később marhavagonban szállították át mindannyiukat a szegedi téglagyári gyűjtőbe, hogy onnan a német haláltáborokba küldjék az embereket. A deportáltak döntő többsége - ötszáztíz gyermek, s felnőtt - Auschwitzban vesztette életét. Orbán Viktor a vásárhelyiek kurázsiját méltatta a holokauszt-emléknapon Gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére Változó hullámhossz BÁTYI ZOLTÁN A Magyar Rádió körzeti stúdiójának példája is jól mutatja, hej, de mekkorát tud fordulni a világ. Egykoron - a most utazzunk csak vissza gondolatban a nyolcvanas évek második felébe - egész Szegedlázban égett, mert azt láthatták polgárai, micsoda műgonddal újítják fel a mesterek azt a belvárosi palotát, amelyben kijelölték a rádió székházát. Akkoriban, bizony, hetente megkereste lapunkat a formálódó stúdió vezetése, ugyan Írjunk már arról, mennyit lendít Szeged szellemi életén, megítélésén a tény - rádióval ajándékozza meg a nagy Budapest. Mi pedig örömmel tettünk eleget a kérésnek, hiszen egy regionális központi szerepre vágyakozó város örült is nagyon a regionális rádió születésének. Amikor pedig beindult az adás, nem fukarkodtunk a dicsérő szóval, médiatársat ünnepeltünk, partnert, aki segíti a Dél-Alföldön élők jobb tájékoztatását. A Délmagyarország ma sem fukarkodna a magasztaló jelzőkkel. Csak ez a rádió már más hullámhosszon mozog. Vezetője a feltett kérdésekre nem válaszol, de ahgha ez a legnagyobb probléma a „körzet " háza táján. Sokkal inkább amiatt szomorkodhatnak az ott dolgozók, mert maguk is érezhetik: rádiójuk húsz évvel ezelőtti varázsa - hogy finoman fogalmazzak - kissé megkopott. A rendszerváltáskor beindult kereskedelmi adók oly komoly versenytársakká nőtték ki magukat, hogy napjainkban már úgy tűnik, éppen a hatalmas pénzekért felszerelt, s vélhetően csak fillérekből üzemelő körzet nem vetélkedhet ellenlábasaival. Nehéz szívvel írom ezt le, hiszen a Dankó Pista-szoborra néző épületben számos jó ismerősöm dolgozik. Azt is tudom, hogy a körzet hallgatottságának visszaesése (mert hogy ez megtörtént, számos felmérés bizonyította már) nem az ő tehetségükön, rátermettségükön, hozzáállásukon múlik. Talán a Magyar Rádiót évek óta tépázó politikai viharokat okoljuk inkább? Netán a változatlanul fennálló Pest központúság miatt nem kapott akkora támogatást a fővárosi gazdáktól, amekkorával felvértezhette volna magát a konkurenciaharcra ? Vagy inkább a menedzseléssel, a műsorpohtikávallenne baj? Ezekre a kérdésekre persze nem nekünk, s nem is azoknak a szegedieknek kell megadniuk a választ, akik mostanság jószerével csak a kereskedelmi adók hullámain lovagolnak. Abban persze a rádióhallgatók elvárhatják, hogy e gondokkal (már ha vannak gondok a körzeti rádió munkájáért felelősök szerint is) lesz ideje szembenézni az arra hivatottaknak. Mert hogy adóforintjaikat éppen a felelős, valóban a közt szolgáló közszolgálatra szánják. Negyedével többet ér a nyugdíj, mint négy éve Részben az egészségügyi ellátás tehető felelőssé a lakosság egészségi állapotáért, nagyobb részben pedig a szociális környezet okolható - indokolta tegnap a szegedi városházán tartott sajtótájékoztatóján Rácz fenő egészségügyi miniszter, miért éppen ő beszél a felzárkózó nyugdíjakról és a biztonságosabb időskorról. Kiemelte, a szegénység és a betegség kéz a kézben jár, ezért az egészségügynek is mindent meg kell tennie a betegségek megelőzéséért. A nyugdíjak értéke az elmúlt nyolc évben másfélszeresére emelkedett. Bár jelentősen emelt az Orbán-kormány, mégis adós maradt az időseknek 100 milliárd forinttal. Az akkor elveszített növekedést a jelenlegi kormány korrigálja, és a következő öt évben tovább emeli az ellátások összegét az igazságos elosztás elvén működő nyugdíj korrekciós csomaggal. Számításaik szerint a nyugdíjak jelenleg átlagosan 28 százalékkal érnek többet, mint négy éve. Folytatás az 1. oldalról Az áldozatokért szóló imák után az emlékezők gyertyát helyeztek el a zsinagóga kertjében lévő emlékműnél, illetve a zsinagóga előterében lévő szarkofágnál. Az emlékünnepségre eljött Lázár János polgármesterrel, s a városi közgyűlés képviselőivel együtt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Aki Hódmezővásárhelyen tisztelgett az áldozatok előtt - a budapesti ünnepségen a nagyobbik ellenzéki párt képviseletében Fónagy János gyújtott gyertyát. - Mindent pontosan a helyére kell tenni, a rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt feltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert: Illyés Gyula e mondata lehet útjelzője a mai napig izraelitáknak és keresztényeknek ezen emléknapon - nyilatkozta Orbán Viktor a megemlékezést követően. Hangsúlyozta: azért itt emlékezett a holokauszt áldozataira, mert Hódmezővásárhely népe 1944-ben nagy bátorságról és civil kurázsiról tett tanúbizonyságot, amikor megtalálta a módját annak, hogy ne állítsanak fel gettót a városban. - Hatvan-egynéhány évvel később ismét komoly civil kurázsi kellett ahhoz, hogy az ország első vidéki holokauszt-emlékhelyét is megteremtsék. Örülök annak, hogy a vidéki zsidóságnak is méltó emlék áll Hódmezővásárhelyen. A mai megemlékezésen olyan beszédet hallhattunk, melybe mindenki beleérthette és belefoglalhatta saját magát. A kántor úr világosan fogalmazta meg a holokauszt üzenetét: nem szabad olyanná válnia az embernek, hogy jóról és rosszról saját szabályokat és képzetek állítson fel. Létezik abszolút jó és abszolút rossz, s ha ezeket szem elől veszítjük, akkor olyan tragédiák következhetnek be, mint ami a XX. században megesett a zsidósággal. Közös a múltunk, közös a felelősségünk, közösek az érdekeink, s együttműködést szeretnénk kínálni a jövőben is a Magyarországon élő zsidó emberek közösségének. Hiszek abban, hogy nekünk közös jövőnk lesz itt Magyarországon - mondta Orbán Viktor. KOROM ANDRÁS Lázár János (balról) és Orbán Viktor is gyertyát helyezett el a vásárhelyi emlékműnél Fotó: Tésik Attila Fidesz-irodát nyitottak Tarjánban MUNKATÁRSUNKTÓL Sajtótájékoztató keretében adta át tegnap Szegeden a Fidesz tarjáni irodáját Deutsch Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese. Bodó Imre, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje szerint a Szilléri sugárúti új iroda megnyitásával a Fidesz már nemcsak a város szívében, hanem a lakótelepen, a panelok tövében is várja a polgárokat problémáikkal, javaslataikkal. Deutsch Tamás kiemelte: vannak jobb- és baloldali polgármesterek, de nincs az országban egyetlen egy jobb- vagy baloldali város, lakótelep vagy panellakás. Ezért bármelyik politikai oldalhoz tartozik is egy város polgármestere, az nem jelenthet előnyt vagy hátrányt a kormány által kiírt pályázatok esetében. A pártiroda átadásán jelen volt Balogh László is, aki Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltként indul a tavaszi parlamenti választásokon. A stúdiót érintő kérdéseinkre nem válaszolt Varga Zoltán Nemzetiségi műsorok: nincs megoldás A nemzetiségi műsorok sorsát és a Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának működését érintő kérdésekkel kerestük fel Varga Zoltán stúdióvezetőt. Az előbbi témával kapcsolatban kaptunk választ, a hallgatottságot érintő kérdéseinkre egy hét elteltével sem válaszolt Varga Zoltán. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Rádió szegedi regionális stúdióját, különösen a nemzetiségi műsorok sorsát érintő változások kapcsán KÉRDÉSEK - VÁLASZOK NÉLKÜL 11 Varga Zoltán további Kérdéseinkre időhiányra hivatkozva nem válaszolt. Ezért e-mailben küldtük el kérdéseinket, amire egy hét eltelte után sem kaptunk választ. A stúdióvezetőtől a következőket szerettük volna megtudni: 1. Mennyi a műsorideje a stúdiónak? Mikor vannak saját műsoraik? Mi indokolja a Kossuth rádió műsorának sugárzását ezen a frekvencián napi körülbeiül 20 órában, amikor egy másik frekvencián egész nap hallható a Kossuth? 2. Mekkora stábbal, milyen technikával, milyen költséghatékonysággal állítják elő ezeket a műsorokat? Mekkora a havi költségvetésük, milyen arányban működik az adófizetők pénzéből és mennyi bevételük van üzleti tevékenységből (reklámból)? 3. Mi indokolja ekkora épület fenntartását a szerkesztőség céljaira? 4. Milyen közönséget szólít meg? 5. Milyen helyet foglal el a stúdió a konkurens adók között, milyen speciális igényeket elégít ki? Ha Varga Zoltán mégis úgy dönt, hogy válaszol kérdéseinkre, természetesen nyilatkozatát közöljük. kerestük meg a közelmúltban Varga Zoltán stúdióvezetőt. Szerettünk volna a stúdió jelenlegi működéséről is tájékoztatást kapni. A keleti normás URH-adásokkal kapcsolatban a stúdióvezető készségesen nyilatkozott, de a rádió hallgatottságát, a munkatársak számát firtató kérdéseinkre többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Mint ismeretes, a keleti normás URH-adások február elsejével megszűnnek. Ezen sugározza a rádió a nemzetiségi, a regionális műsorait és a parlamenti közvetítést. A szegedi regionális stúdió számára a fő problémát az okozza, hogy az itt készített, napi két-két órában sugárzott román és szlovák nemzetiségi magazin is keleti normás URH-adás. Annak ellenére, hogy a 2006. február 1-jei határidő már kilenc éve ismert, mindenki számára megfelelő megoldást eddig nem sikerült találni. Számtalan ötlet felmerült, az elképzelések, a lehetséges megoldások szinte napról napra változnak a határidő lejárta előtti hetekben. Az ORTT ötletét - a nemzetiségi műsoroknak a Petőfi adó, az országgyűlési közvetítéseknek a Kossuth rádió adjon helyet - a Kossuth rádió elutasította. Többek között azért, mert szerintük ez a Petőfi magyar nyelvű adásainak megszűnését jelentené. Varga Zoltántól szerettük volna megtudni, milyen technikával dolgoznak Fotó: Frank Yvette