Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-27 / 23. szám

PÉNTEK, 2006. JANUÁR 27. • AKTUÁLIS" 5 Közel 500 millióból épült önkormányzati bérház A Cserzy Mihály utca új lakásai Felépült ötven új önkormányzati bérlakás a szegedi Cserzy Mihály utcában. Az ingatlankezelő elsősorban régi bérlők pályázatára számít. A szegedi Cserzy Mihály utca 3-5. szám alatt tegnap adta át a kivitelező az új háztömböt a megrendelő szegedi önkormányzatnak. - Bérlakásprogramunk legjelentősebb fejlesztése ez az ötven lakás. A ház 422 millió forintba került, amelynek nagyobb részét, 300 millió forintot vissza nem térítendő támogatásból fizette a város - kezdte avatóbeszédét Botka László polgármester. A három emeleten és a tetőtérben egy-, másfél-, illetve egy plusz két félszobás lakások épültek, amelyek 40-60 négyzetméter alapterületűek, és speciális igényeket is kielégítenek. A földszinten három akadálymentes otthon létesült, amelyek mellett négy lakás - az úgynevezett idősek lakása - a lépcsőház használata nélkül is megközelíthető. A díszburkolatos udvaron ötven gépkocsi számára elegendő parkolót alakítottak ki. - A pályázni február végén lehet, miután a lakások engedélyeztetése lezárul. Elsősorban korábbi bérlők jelentkezésére számítunk, akik kisebb vagy kisebb komfortfokozatú szociális bérlakásokból költöznének át - tájékoztatott Németh István, az IKV Rt. elnök-vezérigazgatója. A nyertesek várhatóan nyár elején vehetik át a lakásokat. A Cserzy Mihály utcába költözők ingatlanát felújítja az IKV és azokat is megpályáztatja. A tegnapi ünnepségen elhangzott: az utóbbi négy évben 148, míg előtte tíz év alatt összesen 120 önkormányzati bérlakás épült Szegeden. DOMBAI TÜNDE Az új bérlakásokra mozgáskorlátozottak és idősek pályázatát is várják Fotó: Karnok Csaba MESTERSEGEK DICSERETE A lépcsőzetes iskolakezdés színe és fonákja Csúcsforgalom nélkül élni Folytatás az 1. oldalról Ma is föllelhetők a lépcsőzetes iskolakezdés maradványai - öszszegzi tavalyi felmérésük tapasztalatait Kardos János, a szegedi polgármesteri hivatal közoktatási irodájának vezetője. A huszonhat önkormányzati általános iskola közül öt intézményben 7.45-kor, a többi helyen 8 órakor csöngetnek be az első órára. A megosztottság az egyetem gyakorló iskoláira is igaz: a Juhász Gyulában 8-kor, a kis Ságváriban 8.15-kor indul a munka. Színesebb a kép Szeged 19 középiskolájában. A tinik órarendjét a start pillanata alapján összehasonlítva kiderül: 7.15 és 8.15 között egyórás eltérés is lehet két intézmény, illetve egy iskolán belül két különböző nap között. Az egyetemhez tartozó Ságvári gimiben 7.30-kor; az egyházi iskolák közül a piaristáknál 8-kor, a Karolinában 8.15-kor kezdődik az oktatás. Az összevisszaság azt mutatja, az oktatási szakemberek - az intézményi szabadságra hivatkozva - nem tartják összehangolhatónak a szegedi iskolákban a becsöngetés időpontját. Pedig a lépcsőzetes iskolakezdés, vagyis a közlekedési csúcsidőszak széthúzása enyhítené a buszok, trolik és villamosok zsúfoltságát - a nemzetközi tapasztalatok szerint is - magyarázza Dózsa Gábor. A Szegedi Közlekedési Társaságvezetője szerint ideális lenne, ha 7 és 9 óra között, 15-30 perces eltolódással kezdődne a tanítás a belvárosi sulikban. Egyelőre az utasok számával arányosan növelik az autóbuszok, trolik, villamosok számát és indításának sűrűségét a szegedi töSZEGED VÁROSÁBAN A HELYI KÖZLEKEDÉS UTASFORGALMI FELVÉTELE - 2005 30 000125 000 I 20 000 m E -TO Ü 15 000 ^10 000 5000 M Autóbusz • Trolibusz • Villamos Óra J> J> D J> O ú p p $>$• & 1? RÍ & # ^ y # <v & N«VVVV Forrás: SZKT DM-grafika UTAZ0 DIAKOK Becslések szerint a Szegeden általános iskolába járó ll ezer 500 tanuló közül legalább 9 ezer a 8 órás becsöngetésre időzíti a reggeli felkelést és indulást. Hozzájuk csapódik a közlekedési csúcs idején legalább 4 ezer diák a 12 ezer 500 középiskolás közül. megközlekedési cégek. De ez csak arra elég, hogy lehetőleg senki se maradjon le a tömött jármüvekről. Ugyanakkor a reggeli csúcsforgalomban az utak is zsúfoltak. Az iskolák felé araszoló autók számát csökkenteni szemléletváltással, a tömegközlekedés kívánatosabbá tételével lehetne véli Lantos Péter. A polgármesteri hivatal közlekedési referense szerint Szeged önkormányzatának fontos célja a tömegközlekedés és az úthálózat fejlesztése. Ez - a járműpark és a pálya folyamatos korszerűsítése után - akkor lesz látványos, ha elkészül a déli híd. Addig viszont a javuló komfortú tömegközlekedés és a könnyített parkolási lehetőségek összehangolásával tehetjük élhetőbb várossá Szegedet - a reggeli csúcs idején is. ÚJSZÁSZI ILONA SURITES A járatsűrítés jegyében a legkritikusabb időszakban, 7 óra és 7.30 között a Tisza Volán belvárost is érintő 10-es, 83-as és 35-ös vonalán akár két csuklós busz is gyűjti és viszi az utasokat. Közben Szeged vonzáskörzetéből folyamatosan, például csak Makó irányából öt autóbusz érkezik 7.30-ra a Mars térre. Deutsch Szegeden A Polgári Esték rendezvénysorozatban ma este 6 órától Deutsch Tamást, az Országgyűlés alelnökét látják vendégül Szegeden, a megyeháza nagytermében. Fejes Attila klímaszerelő (29 éves) Édesapja volt a mestere Ezek a hetek sokak számára a döntéskényszer hetei: február közepéig-végéig választani kell a 14-16 éveseknek és a 18-20 éveseknek is: mi legyek, ha nagy leszek? Vagy legalább beállni egy útra, melynek a végén valamilyen szakma, foglalkozás sejlik föl. Ebben a nem politikai, hanem életpálya-választási időszakban bemutatunk néhány mesterséget. Hátha ötletet adhatunk. Fejes Attila eredetileg gépésztechnikusnak tanult. Mivel az iskolák csak két éve indítottak hűtéstechnika-képzést, a szegedi fiatalember Budapesten végzett klímaszerelésből. - Nekem szerencsém volt, mert édesapám évtizedekig hűtéstechnikával foglalkozott mesélte. - Mindig vitt magával, mesteremként oktatott a hűtőházak, hűtőgépek rendszerére. Mentem és figyelmet, mert érdekelt a dolog. A technikát azonban saját erőmből kellett kitanulnom. Az iskola elvégzése után olyan céghez kerültem, ahol rögtön bedobtak a mély vízbe: az első hűtőgép javítása, ami különben kétperces beavatkozás, nagyon megizzasztott. Két órán keresztül szenvedtem, mire rájöttem, melyik alkatrészhez nyúljak. Aztán egyre nagyobb tapasztalatot szereztem, a szintidőm is rövidült. Attila hét éve lépett önálló útra, először csak házi és ipari hűtőberendezések javításával foglalkozott, öt éve viszont már klímatechnikát is szerel. Még a két-három éve meglódult klímaépítési hullám előtt bedolgozta magát a piacra. Azóta a klíma a cége húzóágazata. Szerinte manapság a hűtőgépet eldobják, ha elromlik és újat vesznek, a klímapiac telített, a légtechnika viszont még feljövőben van. - Eleinte csak nyáron dolgoztunk, mivel azonban én hűtéssel és fűtéssel is foglalkozom, egész évben folyamatosan kapok megrendeléseket - mondta a munkarendről. A nyár azért továbbra is dömping időszaknak számít. Az újonnan épülő házakba már betervezik és beszerelik a klímacsöveket. Fejes Attila nagyobb építkezésekre dolgozik be, így mindig van munkája. Még segítséget is vesz maga mellé. Új kollégáit betanítja, elméleti tudásukat csiszolja. A jelentkezőket nem a beszélgetés, hanem a másfél hónapos próbaidő alatt teszteli. Önálló cég alapítását most nem javasolja a kezdő klímaszerelőknek, szerinte ugyanis telített a piac. D.T. Fejes Attila: Szükség van a hozzáértő utánpótlásra Fotó: Schmidt Andrea Gaál István pert indított a szegedi rendelő ellen Átvilágítják a kórházat A rendelőintézet után a szegedi kórházat is átvilágítják. László Gábort, a szakrendelő volt csődbiztosát a kórház vezetése kérte fel, hogy nézze át az intézmény gazdálkodását. Mindeközben a kórház havonta több mint egymillió forint értékű, kihasználatlan OEPkapacitást ad át a rendelőintézetnek. Csődbiztosként hat hónapig dolgozott a szegedi rendelőintézetben László Gábor. A válságmenedzsert az önkormányzat nevezte ki, miután kiderült, hogy az intézmény adósságállománya meghaladta az ötszázmillió forintot. A szakrendelő átvilágítása után konszolidációs programot dolgozott ki a Tig-Res Rt. László Gábor igazgató és csapata jelenleg a szegedi kórház pénzügyi átvilágítását végzi. Pajor László, az intézmény főigazgatója lapunknak elmondta: ő kérte fel GAÁL VÉGKIELÉGÍTÉSE |H Pert indított volt munkahelye ellen Gaál István, akit fegyelmivel bocsátottak el a szegedi rendelőből. Az intézmény korábbi főigazgatója - aki lemondása után tanácsadóként állt a rendelő alkalmazásban - a döntés megsemmisítését kérte a munkaügyi bíróságtól, amely március 9-én tárgyalja az ügyét. Gaál elmondta: ha nem kért volna végkielégítést, távozhatott volna közös megegyezéssel is. Ezt felajánlották számára, de méltánytalannak érezte, és elutasította. Korábban elterjedt a hír, hogy Gaál több mint 10 millió forintos végkielégítést kaphat. Ezt tagadta az érintett, mondván: a törvény szerint csak az összeg töredéke jár neki. Gaál István, Tálosi László és Pajor László László Gábort, hogy nézze át munkatársaival a kórház gazdálkodását. A vizsgálatot februárban fejezik be. A főigazgató hangsúlyozta: nincs takargatnivalójuk, ők is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint más egészségügyi intézmények. Pajor ugyanakkor állította: kiegyensúlyozott a kórház gazdálkodása. Szerinte ezt a szakértők is kimondják majd, javaslataik pedig csak előremozdítják az intézmény ügyét. Pajor szerint eddig az átvilágítok mindent a legnagyobb rendben találtak. Kérdésünkre a főigazgató elmondta, hogy 100 millió forint alatti az intézmény 30 napon túli lejárt tartozásállománya. A jogszabály szerint e fölötti összegnél - két hónapos ismétlődés után - rendel ki csődbiztost az önkormányzat az intézménybe. László Gábor a vizsgálat lezárultáig nem kívánt lapunknak nyilatkozni. Júniusig havi 833 ezer német pontot ad át a kórház a rendelőintézetnek. A német pont a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának alapja, ami szakmától és beavatkozástól függően pár száztól néhány ezer pontig terjedhet tájékoztatott Tálosi László, a rendelőintézet főigazgatója. A EZREK HELYETT MILLIÓK Az 0EP 830 millió forintot fizet ki évente a szegedi rendelőintézetnek az előre meghatározott pontérték alapján. A túlmunkáért az egészségbiztosító már csak a pénz 60, 30, illetve 10 százalékát adja. A kórház által átadott ötmillió pontot 1,34 forinttal fizeti ki az 0ER Ez azt jelenti, hogy 6,7 millió forint pluszbevételhez jut az intézmény. Ha ugyanezt a pontértéket saját maga termelte volna ki a szakrendelő, úgy azt az OEP csak 10 százalékon fizette volna ki - azaz 670 ezer forintot utalt volna át a rendelőnek. rendelő átlagosan egy beteg ellátásáért 1500 pontot kap, amelynek értékét az OEP határozza meg. Jelenleg egy pont 1,34 forintot ér. De mivel az OEP pénze véges - mondta Tálosi -, minden egyes intézményre meghatározta a teljes volumenkorlátot. Ez a szegedi rendelőintézetnél évi 830 millió forint. sz. c. sz.