Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-04 / 3. szám

SZERDA, 2006. JANUÁR 4. »MEGYEI TÜKÖR" 7 A szegedi lányoknak a svéd hangulat hiányzik Csupa dicséret az ovi és az iskola Két évig élt Svédországban szüleivel a szegedi testvérpár. Rás­kai-Kiss Luca iskolába, húga, Orsi óvodába járt a messzi Skan­dináviában. Élményeikről és a svéd szokásokról kértünk beszá­molót a lányoktól. Sokaknak fáj a foga az Ikarus szegedi gyá­rának telkére. Az Ikarus Holding tulajdonát képező, közel egymilliárd forintot érő te­lephelyre bőven jegyeztek be jelzálog- és végrehajtási jogot. Közben megkezdődött az utóbbi időben a csarnokot már csak bérlő Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. felszá­molása. Bizonytalan a sorsa az Ikarus szegedi telké­nek. A hatalmas, értékes ingatlanra több államháztartási szervezet, cég és magán­személy jelzálog- és végrehajtási jogot je­gyeztetett be. A telek tulajdonosa az Ikarus Holding. A szegedi kft. végleg a múlté: megjelent a hivatalos közlönyben is az Ika­rus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. felszámo­lásáról a végzés. A felszámoló a Maros Holding Kft. helyi megbízottja - mondta Bálint János, az egykori dolgozók ügyvédje, aki hamarosan egyeztet is a felszámolóbiz­tossal. Mint többször beszámoltunk róla, a cég összesen több mint százmillió forinttal tar­tozik az egykori dolgozóknak. Akadt olyan alkalmazott, aki követelésével a bíróságra ment, a végrehajtó pedig lefoglalt a nevében egy gépet. De az Ikarusnál foglalók sora hosszú. Az értékes - egyes becslések szerint egymilliárd forintot érő - ipartelepre végre­hajtási jogot jegyeztetett be az adóhivatal, Szeged város, magánszemélyek és cégek is. Az APEH például 303 millió forint értékkel terhelte az ingatlant, Szeged városának 13 millióval tartozik a cég. Maga a magyar állam jegyeztetett be jelzálogjogot az ingatlanra 600 millió forint értékben, az ÁPV Rt. pedig egymilliárd forint értékben. Úgy tudjuk, az ÁPV Rt. jelzálogjoga az Ika­rus-birodalom gyengélkedése nyomán jelent meg a Holding szegedi gyártelepének tulajdo­ni lapján. Széles Gábor cégei nem tudták az állami vagyonkezelő céggel szembeni vállalá­sokat teljesíteni. A bonyolult, már bíróságon zajló alkudozás egyik lépése a szegedi ingat­lanra bejegyzett teher. A telek sorsáról szerettük volna megkér­dezni az Ikarus Holdingot, de nem reagáltak megkeresésünkre. Hívtuk a felszámolás alatt álló szegedi kft. igazgatóját, Feiken Gyöngy­vért, aki az Ikarus Truck Kft.-t is vezeti, de titkárnője jelezte: nem tudunk vele beszélni. Hiába próbálkoztunk a Dutrade Acélter­mék-feldolgozó Rt.-nél is. Az alkatrészgyártó kft.-nek alapanyagot szállító Dutrade a HVG információi szerint megvette volna a szegedi telepet, az árba pedig beszámította volna a szegedi kft. több százmilliós tartozását, de végül elállt az üzlettől, mert kiderült, mennyi terhet jegyeztek be az ingatlanra. A Fonógyári úti gyártelep egyébként valaha a szegedi Ikarus-gyár tulajdona volt, később lett az anyacégé, a szegedi kft. pedig bérelte azt. Az alkatrészgyártó kft. információink szerint a bérleti díjjal tartozik a Holdingnak, de nem tudta dolgozóit és a közüzemi szám­lákat sem fizetni. Az egykori gyár területén több csarnokot más cégeknek adtak ki. A sze­gedi ipari övezetben található telken öreg épületek állnak, a város építési szabályzata szerint azonban ott kereskedelmi, szolgálta­tási létesítmények is helyet kaphatnak. MOLNÁR B. IMRE 8USZAJT0CYAR Az Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó Kft. 1976-tól készített buszalkatrószeket (ajtókat válaszfala­kat, tükröket lépcsőket szerelónyílás-fedeteket. szellőzőket, tartályokat kapaszkodókat). De ta­karítógépekhez, munkagépekhez is gyártottak al­katrészeket. A Mercedesnek haszonjárműajtókat szállítottak. A cég utóbb 74 ezer négyzetméteres telephelyen dolgozott Az öreg gépek cseréjére azonban nem volt mód, a munkavédelmi szabá­lyokat sem tudták betartani, a létszám folyamato­san csökkent A szegedi cég azonban régóta gyengélkedett, csődje előrelátható volt: 2005. jú­lius 14-én 156 dolgozót küldtek el. Egy szegedi megrendelőjük, aki neve elhallgatását kérte, el­mondta: ajtókat rendeltek de a cégnek már nem volt pénze az alapanyag beszerzésére sem, így részben elére kellett fizetni. A kft helyzete elle­hetetlenült így a részben kifizetett alkatrészeket a megrendelőnek „ki kellett lopnia" a telepről, nehogy valaki lefoglalja. Feketelista: 280 ezer személy 440 ezer mulasztása - Van pozitív, vállalati is Nem maradhatunk adósok A feketelistás lakossági adósnyilvántartásban (BAR-listában) jelenleg mintegy 280 ezer személy 440 ezer mulasztását őrzik. Mindez közel negyven embernek ad munkát. A Központi Hitelinformációs Rend­szert (KHR) működtető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (BISZ) teljesíteni tudja a hitelintézeti törvény módosítása révén a társaság­gal szemben támasztott új követelményeket - mondta az MTI-ECO-nak Rácz Lajos, a BISZ elnök-vezérigazgatója. BUDAPEST (MTI-EC0) Átfogó változásokról van szó: a KHR-be adatokat szolgáltatók, illetve onnan adatokat felhasz­nálók, továbbá a nyilvántartott adatok köre egyaránt bővül, ami 200 millió forintos nagyságren­dű informatikai fejlesztést tesz szükségessé a társaságnál. A társaság jelenlegi 37 fős lét­száma a munka növekedése el­lenére a tervek szerint csak há­rom fővel bővül. A csatlakozásra kötelezett intézmények köre egyebek között az értékpa­pír-kölcsönzéssel foglalkozó be­fektetési szolgáltatókkal, befek­tetési alapkezelőkkel, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak­kal, magán-nyugdíjpénztárak­kal, biztosítókkal, s a garantő­rökkel bővült. A jelenleg 420 cégből álló adatszolgáltatói kör az előzetes adatok szerint emi­att mintegy 200 új partnerrel gyarapodik. Szélesedik a nyilvántartott adatok köre is: a természetes sze­mélyek esetében, a késedelmes adósok adatbázisában a személy­azonosító adatokon kívül ezen­túl a lakcímet, a szerződött ösz­szeget, devizanemet, a fennálló, lejárt és meg nem fizetett tarto­zás összegét, a tartozás megszű­nésének módját és időpontját, más szolgáltatóra való átruházá­sát is regisztrálni kell. A kártyás adatbázisba is többféle adat kerül az eddiginél, így például regiszt­rálják majd a letiltott bankkár­tyákkal végrehajtott műveletek számát, időpontját, összegét is. Az újonnan kötelezővé tett ada­tokat április l-jétől kell továbbíta­ni a KHR-be, ha a szerződéssze­gésre megállapított feltételek 2006. január 1. után jöttek létre. Ezek a feltételek magánadós ese­tében, hogy a fizetési késedelem összege meghaladja a legkisebb összegű minimálbért és a késede­lem folyamatosan, több mint 90 napon át fennálljon. Ha azonban a törvény hatályba lépését megelő­ző utolsó munkanapon vagy azt követően telt le a 90 nap, akkor az adatátadásra még a régi szabályo­kat kell alkalmazni. Az elnök-vezérigazgató el­mondta: a feketelistás lakossági nyilvántartásban jelenleg mint­egy 280 ezer személy kb. 440 ezer mulasztását tartják nyilván (ezek 95 százaléka hitellel, a töb­bi bankkártyával kapcsolatos). A mulasztások száma éves szinten 32 százalékkal emelkedett. A la­kossági rendszerből való lekérde­zések száma tavaly megközelí­tette a 4 milliót, 120 százalékkal magasabb az előző évinél. A pozitív listás - valamennyi céges hitelszerződés adatait tar­talmazó - vállalati nyilvántar­tásban jelenleg mintegy 1 millió élő és lezárt hitelszerződés ada­tait tartják nyilván, tavaly mint­egy 400 ezer lekérdezés volt, 67 százalékkal több, mint 2004-ben. Van két feketelistás vállalati nyilvántartás is: az egyikben azon cégeket regiszt­rálják, amelyeknek a bankszám­lájával szemben 30 napon túl, folyamatosan 1 millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván, a másik a POS terminált üzemel­tető, visszaélést elkövető keres­kedők adatait tartalmazza. Ráskai-Kiss Luca és Orsi két éven keresztül élt szüleivel Svédor­szágban, és mialatt az orvos papa diagnosztizált, a gyerekek is „dol­gozni" jártak: Orsi elkezdte az óvodát, Luca egy évig nyelvet ta­nult, és beiratkozott a negyedik osztályba. A téli szünet első sza­bad délelőttjén svéd nyelvű me­sefilm nézését szakították félbe az élménybeszámoló kedvéért. Mikulás és Jézuska helyett manó - Astrid Lindgrens jül, a híres írónő karácsonya - magyarázza Luca a film címét. Astrid Lind­grentől egyébként itthon a Haris­nyás Pippi történeteit ismerjük. Amikor a Mikulás-szokásokról kérdezem a lányokat, belebonyo­lódunk a kultúrák közti különb­ségekbe. Mikulás ugyanis nem jön a svéd gyerekekhez, helyette „tömte" hoz ajándékot kará­csonyra. A hosszú sipkájú mókás pici manó már december elején sertepertél, és főszereplője a Lu­ca-napi ünnepségeknek. Luca ne­vet, svédül Luciát, kislányoknak nem is adnak, hiszen ez nagy ün­nep, Ráskai-Kiss Luca ezért is szá­mított kivételesnek. December 13 -án a gyerekek és a felnőttek a maguk közösségében - akár egy szépségkirálynőt - Luciát szavaz­nak meg, aki fehérbe öltözik, pi­ros kendőt köt a derekára, és gyer­tyás koszorúval koronázzák meg. Tömte kíséri, és a fiúk közül csú­csos süveges „stjerngosse", vagyis csillagsrácok szegődnek mellé. Ilyenkor még a mézeskalács-figu­rák, a „pepparkakák" is megeleve­nednek, ők is Lucia udvarmeste­reivé lépnek elő. Nincs rá magyar szó - Az advent nagy ünnepnek számít, a svédek is díszítenek fe­nyőt, rá mézeskalácsot aggatnak - emlékezik Orsi, svédesítve Or­sila. Mosolyog, hiszen erről rög­tön eszébe jut, hogy a karácsonyi ajándékot, „julklapp"-nak hívják a messzi északon. Orsila meg­jegyzi, nem csupán a karácsonyfa világít a svéd családoknál, hanem az egész lakást, házat, utcát és vá­rost kifényesítik az ünnepi hetek­re. A legszebben a göteborgi vi­dámpark ragyogott. Szép is és vi­lágít is, ez pedig fontos, hiszen Svédországban két órával később virrad, mint nálunk, és egy órával rövidebbek a nappalok. Kell hát a fény és a vidámság. Még a kará­csonyfát is először körbetáncol­ják, és csak azután dobják ki ün­nepélyesen január végén. A két szegedi lánykának érezhetően ezek a hangulatok hiányoznak itthon a legjobban. Ünnepek tűzzel-fénnyel A hosszú téli hónapok után nem is csoda, hogy a skandiná­vok örülnek az első tavaszi na­poknak - április végén. „Valborg messoafton"-nak nevezik a ta­vaszköszöntést, amikor minden­felé óriástüzeket gyújtanak, és vi­gadva várják a tavasz melegét. Az igazi nagy ünnepet a nyár köze­pén tartják: a „midsommar", az­az Szent Iván napján is tánccal ünneplik a napfordulót, és a ha­gyomány szerint - a mi május­fánkhoz hasonló — „midsom­marstongot" állítanak. Hasonló magyar szokások híján Luca és Orsi magyar szavaknak is híján van az élmények meséléskor. Per­sze magától értetődően eszükbe jutnak a svéd kifejezések, amikor a sokféle helyi ünnepet, ételfélét, bogyó- és halfajtát sorolják. Osz­tályozásra, feketepontra, felelésre és dolgozatírásra Lucának egyál­talán nem is kellett szavakat megtanulnia, hisz a svéd iskolá­sok csak dicséretet és csillagot kapnak a tanáruktól, egészen he­tedikig. A verekedősöknek is leg­feljebb annyit mondanak: van még mit javítani! DOMBAI TÜNDE Ráskai-Kiss Luca iskolába, húga, Orsi óvodába járt PM/DV-fotó Sokaknak fáj a foga a szegedi buszalkatrészgyár telephelyére Az Ikarus terhes telke Népszerű ingatlan. Az ÁPV Rt. egymilliárdos, a magyar állam hatszázmilliós jelzálogjoggal; az APEH 300 milliós, Szeged városa 13 milliós végrehajtási joggal terhelte az Ikarus szegedi gyártelepét Fotó. Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom