Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-24 / 20. szám

EGESZSEG, ELETMOD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN NAPI MELLÉKLETEK GYOGY-IR HHHHNNHHHHHHi SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. JANUÁR 24. Mellékleteink együttmííködö partnere az Invitel Rt. invitel 2 csalóka tarifák b" Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL HR WWW.DELMAGYAR.HU info-vonal: 1288 www.invitel.hu ' ' ' ' i megmutatjuk mindenkinek! VARJUK 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I Ivgjobhnknt meg/i/ciilcl/ük. Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! fed*« Olvasó! í megjelenési«; « büüldö egyei édesén kívül j képei! léibelé ueméiv (kiskorúeknél e iervényes képviselő) hoHéjéruláse síükséges. Part ner A KISZOMBOR és vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET UJEVI hitelakciót hirdet a felhasználási célhoz nem kötött személyi hitelre 2006. január 16-tól január 30-ig A hitel kamat _ CSak (évi): 9% Kezelési költség (évi 6%) (havi): 0,5% Felvehető hitel (maximum): 1 000 000 Ft Lejárata (maximum): 60 hónap (THM: éb: 22,67%; ét: 20,23%-tól 17,89 %-ig) Várjuk kirendeltségeinkben, hogy Űnnnk is jól induljon az ával s Hozzánk bnjönni mindig érdemos! Várjuk kirendeltségeinkben: • Kiszombor, József A. u. 1. 525-012 •Makó, Úri a. 1. 510-070 • Földeák, Szent László tér 8/A 524-020 • Maroslele Szabadság tér 10. 596-010 2006-ban is együtt tovább jövet-menet, a Kiszombori Takarékszövetkezet... TOVÁBB ÉLNEK A MAGYAR VESEBETEGEK, MERT TÖBBET FOGLALKOZNAK VELÜK Világjelenség, hogy a későbbi szívproblémákat előidéző érel­meszesedést az orvosok nem kezelik kellő hatékonysággal, s nem veszik kellően komolyan az e betegséghez csaknem mindig társuló elhízást sem - állapította meg egy amerikai tanulmány, amelynek eredményei a Journal of the American Médical Association című folyóirat legfrissebb számában je­lentek meg. MTI Kutatásaink arról tanúskod­nak, hogy jelentős szakadék tátong az egészségügy által az érelmeszesedés kezelését ille­tően hangoztatott irányelvek és a betegek által valójában kapott kezelés között - jelen­tette ki Deepak Bhatt, az ohiói Cleveland Klinika kardiológu­sa, az intézmény munkatársai által végzett, több mint 40 or­szágra kiterjedő vizsgálat ve­zetője. A vizsgálat nyomán ki­derült, hogy az érfalak me­szesedésével küszködő bete­gek világszerte a szükségesnél kevesebb koleszterin csök­kentő gyógyszert, illetve vér­hígítót kapnak. A helyzetet sú­lyosbítja, hogy az orvosok nem fordítanak megfelelő fi­gyelmet a keringési megbe­tegedéseket súlyosbító ténye­zőkre, mint a dohányzás, a magas vérnyomás és az el­hízás. DÉLMAGÏARORSZÀG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rp HiTrvkílA DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobite Rt. " "1V10D116' Túl kell lépni a betegségtudaton Öngyógyító erők Levert, kapar a torka, köhögés készteti, nehéz a feje, szipognia kell? Valószínűleg megfázott, de nem kell se kétségbe, se ágyba dőlni, se gyógyszerekért kapadozni - mozgósítsa öngyógyító erőit a réges-régen felfedezett, kipróbált házi gyógymódokkal. Jöhet a fehérboros fokhagyma, a só, a mustárlisztes lábfürdő. Ha a fentebb említettek kellemetlenkedni kezdenek, ha úgy érzi, kerülgeti a nátha, először is kapjon a hársfavirágos, bodzás, csipkebogyós meleg, mézes teát. A baktériumölő hatású méz, az immunerősítő csipke és hárs mellé vesse be segéderőnek a gyulladásgátló, fertőtlenítő hatású zsálya-, kamilla- és ka­kukkfűtea keverékét, naponta többször is gargalizáljon vele. Torokfájás és köhögés ellen hatásos a forró vízben oldott méz, a beleáztatott szegfűszeg, és hozzáadott citromlé keverékének a kortyolgatása is. Eszes-szeszes régi „gyógyszer" a köhögésre: fél liter felforralt, péppé nyomott fokhagymagerezddel „ízesített", száraz fehérbort kell kóstolgatni, óránként egy-egy kortyot. A torokból is „kikaparja" a fájást a fokhagyma: két-három gerezd pépjét kell elegyíteni evőkanál tormával, egy deci vízzel, cirka félórás áztatás után lehet vele gargalizálni, óránként. Köhögés ellen hatásos a fekete retek „csípését" bevetni, nyersen, naponta többször enni belőle pár karikát. Legjobb mellé falatozni kevés vöröshagymát is, kénvegyületei segítenek elbánni a bakté­riumokkal. Toroktisztító, fertőtlenítő az is, ha langyos vízbe kevert grépfrútcseppekkel gargalizál. Kevésbé népszerű, de Igen hatékony toroköblögető a só: ^¿im^V' j^^m teáskanálnyit kell feloldani B^jjj^^^^^^HÉBrij 500 ml langyos vízben és óránként gargalizálni vele. A jHte wF^ ^^m só a fájós fülre is javallott: a megmelegített sókrlstályokat BÜ™5- W t J egy mosdókesztyűbe vagy B \ I sűrű szövésű kendőbe téve F ,,íS' fl kell a fülre rakni. Fülgyulladás I esetén az is segíthet, ha nyers, apróra vágott, vászon- I darabba csomagolt vörös­hagymát tesznek a halló- l szervre. fe Kezeletlenül... Kiss Éva orvosigazgató egy betegével FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kiss Éva, a Gambro Szegedi Dialízis Központjának orvos­igazgatója Ádám Edit-díjat vett át Budapesten, a Vese­betegek Egyesületeinek Orszá­gos Szövetségétől (VORSZ). A rangos elismeréssel minden évben egy szakembert és egy, a vesebetegekért társadalmi munkát végző személyt jutal­maznak. Szegeden Kiss Éván kívül Gál György professzor és Szenohradszky Pál transzplan­táló orvos is megkapta ezt a humanitárius kitüntetést. A Szegedi Túdományegyetem adjunktusa, az új klinika leg­felső emeletén lévő dialízis központ igazgatója, Kiss Éva az összes vesebeteget nem­csak név szerint ismeri, de szinte mindent tud róluk, amióta az első kezelést meg­kapták. Ez a betegség ugyanis Névjegy A makói származású Kiss Éva 1975-ben szerzett orvosi diplomát a SZOTE-n. Gál György professzor irányítása alatt vált szakemberré, az ő szakma-, és emberszeretete mindmáig példa számára. 1993 óta vezeti a krónikus vesebetegek kezelését szolgáló Dialízis Központot Szegeden. 2000-ben bízták meg a Gambro Dialízis Hálózat tíz dialízis egységének hálózati orvosigazgatói feladataival. A nephrológiai szakmai társaság vezetőségének második periódusban vá­lasztott tisztségviselője. 2005 szeptemberig a SZTE Nephrológiai osztályán az akut betegellátásban, a szakambulancián is foglalkozott a vesebetegekkel. más, mint a többi: a műve­sekezelésekre járók minden másnap megjelennek a klini­kán, emiatt orvos és betege csaknem annyi időt tölt el egy­mással, mint a családtagjai­val. Munkaidőn túl Persze nem mindenki érzi Akiről a díjat elnevezték Ádám Edit, akinek emlékére a díjat 1997-ben, a VORSZ fennállásának 10. évfordulóján alapították, maga is a gyó­gyíthatatlan betegséggel küszködött. Az ő kezdeményezésére az országban különböző helyeken már működő, elsősorban a betegek tájékoztatását ellátó egyesületek országos szövetségbe tömörültek. úgy, hogy kötődnie kell a töb­biekhez ebben a közösségben sem. Van, aki elfogadja a be­tegséget, az orvos és a be­tegtársak tanácsait, van, aki nem. „Aki elfogadja, az maga is képes arra, hogy továbbadja az újabb betegtársaknak ezt a kapcsolatteremtő képességet, illetve segítőkészséget" - véli Kiss Éva. Noha a betegek minden csa­ládi gondjáról, bajáról értesül az orvos, mégsem érzi minden gyógyító a kötelességének, hogy munkaidején túl is fog­lalkozzon a betegekkel. Nem lehet ugyanis senkit arra kény­szeríteni, azt elvárni tőle, hogy egy fárasztó nap után is a be­teggel legyen. Ehhez belső késztetés kell - mondta a fő­orvosnő, aki kellőképpen tü­relmes, pozitív a gondolko­dása és akiről sugárzik az em­pátia. Egyesületi programok A szegedi egyesület évente négy-öt alkalommal szervez összejöveteleket: a betegek szűkebb és tágabb családjuk­kal együtt megnézik a szabad­téri játékok egy-egy előadását, kirándulásokra járnak. Egy fix alkalommal pedig július má­sodik felében családi sportna­pot is rendeznek. „A sportnap szervezését egy szegedi vese­beteg férfi, Kismárton Ferenc kezdte el a szegedi egyesület elnökeként, halála után Kuti Anna főnővérrel együtt ketten vettük át a rendező szerepét" ­folytatta a főorvosnő, hozzáté­ve: amíg finanszírozni lehe­tett, egy-egy hétre nyaralni is jártak a betegekkel, ahol egy Hemobil nevezetű „mozgó" dialízis szolgáltató látta el a betegeket. Krízis után Kiss Éva szerint azok a be­tegek, akik az egyesület mun­kájában részt vesznek, képe­sek arra, hogy túllépjenek a depresszión, betegségtudatu­kon. Azon a tényen, hogy ez egy gyógyíthatatlan, de kezel­hető baj. Ők azok, akik tudnak foglalkozni másokkal, s a munkával, a társadalommal való kapcsolatuk sem szakad meg. Immáron nem az mo­toszkál bennük, hogy miért velük történik mindez, miért pont őket érte utol a betegség. Akik túljutottak a krízisen, mozgékonyabbá váltak, job­ban bírják a kezeléseket - és hosszabb ideig is élnek. Az amerikai halálozási statiszti­kánál például sokkal jobb a magyar, mivel itt többet fog­lalkoznak a betegekkel, a be­teg ember nem sikkad el az adminisztráció és a gép kö­zött. Végre valamiben mi is jók vagyunk! F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom