Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-23 / 19. szám

HÉTFŐ, 2006. JANUÁR 23. »MEGYEI TÜKÖR» Változnak az idők Bizonyos folyamatok akkor állnak előttünk szűzi tisztaságukban, ha a múltat is elővesszük. Szépen kiporciózták valamikor, hány évenként lépheti át nyugati határainkat, aki egyáltalán átlépheti, és hány dollárral károsíthatja meg koldusszegény államunkat. Mi­csoda apparátusokat fizettünk mi a tilalmakért! Mert ugye telhetetlen a magyar, neki mindig az kellene, ami ti­los. Úgy összekapta gyatra agyának minden tekervényét, kikét­szerkettőzte, a kilencvenvalahány éves öreg szülét is magával kell vinnie Bécsbe, hogy a Jugoszláviában gyártott Gorenje végül is föl­köttessék az autó csomagtartójára. Léphetünk visszább is. Eső, ugye, szokott lenni nálunk is. És ugyanúgy nem szeretünk gatyára ázni, mint akármelyik nyugati átlagpolgár. Azt természetesen nem várhattuk el, hogy a kereskedelem elénk tálalja az orkánkabátot, mert a nemzeti vagyon sérült volna vele. Mi mást tehetett a sze­rencsétlen magyar, kiváltotta valutakeretét, és kiment orkánkabá­tot venni. Mintha nemzetünket árulták volna el a telhetetlenek. A másik portéka a kvarcóra volt. Vettünk mi is egyet, kétszáz fo­rintért. Akkor még az volt a valami, ha ébresztő muzsikát is bele­szerkesztettek. Mi a legegyszerűbbnél maradtunk. És azt a képes­séget is szerették beleépíteni, hogy pittyentse el magát, amikor a toronyórának ütnie kell. • Hatalmas lelemény volt ez is akkoriban. Előttem van a jelenet most is. A finánc fölcserélte már akkor fa­gyos arcát néminemű mosolygásra, amikor Hegyeshalomnál meg­kérdezte: van valami elvámolni valójuk: Természetesen senki se jelentkezett. Csak legalább harminc kvarcóra pittyentette ki a tit­kot. El voltunk készülve a tételes vámvizsgálatra, amikor legrejtet­tebb lukjainkba is belekukkantanak, de nagylelkű volt a vámos elvtárs, és magunkra hagyott bennünket. Akkor már avval viccelődött a Ludas is, hogy odakint kilóra mé­rik, mint a cseresznyét. Azért mondom el mindezt, mert negyedik portéka is volt, amire rávetették sasnak való szemeiket. A zsebszámológépre. Azzal lehe­tett ám igazán megdönteni a szocializmust! Akinek nem akart be­lemenni a szorzótábla a fejébe, szerette volna zsebre vágni. Oda­kinti boltokba is bementünk. Láttam lógni egy köteg nadrágszíjat, és mellette, nagy kosárban kicsi kalkulátorok százait. Hajszálra annyiért adtak az egyiket, amennyiért a másikat. Bele is gondol­tam mindjárt. Ha nadrágszíjra költöm kicsike pénzünket, állam­rendünk meg se döccen tőle. Ellenben ha számológépre adom, mindjárt belesántul: Kóbor magyarként a számológépet vettük meg. Érdemes most fölhánytorgatnom ?Ami volt, elmúlt. Patikába be­menni a mai világban a legnagyobb dőzsölés. Nem hashajtót kér­tünk, zacskóra való bogyót csak. Ahogy a régi sarki fűszeres cukor­kával csalogatta be a gyerekeket, a patikusok is szoktak adni vala­mit. Ingyen. Fogkefét, fogkrémet, noha alig van már fogunk hozzá. És most tessék megkapaszkodni, mert az összes eddigi szót erre kö­szörültem: egy teljesen jó, modern, összecsukható, napelemes szá­mológépet kaptunk. Ingyen. Úgy kivágja a kétszerkettőt, mint a villám. Maholnap lapáttal szelelik utánunk. És még mondja valaki, hogy megállt az idő! H. D. Olasz Attila tárlata Orosházán A magyar kultúra napjához kapcsolódva Pataki Ferenc festőművész nyitotta meg fiatal szegedi kollégája, Olasz Attila Élet-háló című kiál­lítását szombaton az Orosházi Városi Képtárban. A tárlat február 20-áig, keddtől péntekig 10-12 és 14-17, szombaton 10-16 óráig te­kinthető meg. A Golgota marad Debrecenben Munkácsy Mihály Golgota cí­mű híres festménye 2016-ig tar­tós letétben a debreceni Déri Múzeumban marad - erről írt alá megállapodást vasárnap, a magyar kultúra napján Pákh Imre, a festmény Amerikában elő tulajdonosa, Juhászné Lévai Katalin, a múzeumot fenntartó Hajdú-Bihar megyei önkor­mányzat elnöke és V. Szathmári Ibolya, a Déri Múzeum igaz­gatója Debrecenben. Két évvel ezelőtt ugyancsak a magyar kultúra napján állapod­tak meg arról, hogy 2007-ig lesz Debrecenben látható a Golgota, ezt a megállapodást módosította most az újabb tízéves letéti szer­ződés. Pákh Imre, a festmény tu­lajdonosa és Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának helyettes állam­titkára egyaránt reményét fejezte ki, hogy a tíz év alatt végleges megoldást találnak a kép elhe­lyezésére. A Golgota addigra ma­gyar tulajdonba kerülhet; Pákh Imre szerint erről néhány éven belül véglegesen megállapodhat­nak. Koncz Erika elképzelhető­nek nevezte, hogy a festmény ál­lami támogatással önkormány­zati tulajdonba kerül. juhászné Lévai Katalin szerint várhatóan felélénkül az állam­polgári adakozás is annak érde­kében, hogy végleg Debrecenben maradjon a festmény. Szegeden mérkőztek meg egymással az ország legjobb fodrászai Haj költemények fél óra alatt A legidősebb törzsvevő hetvenkét éves Bevált a makói erotikaszalon ötlete Szegeden rendezték meg tegnap az országos fodrász- és kozme­tikusversenyt. A szakma leg­jobbjainak összecsapásán a moszkvai világversenyre való kijutás volt a tét. Hajszárítók zúgása és hajlakkok illata lengte be tegnap a Tápai Antal Szakközép és Szakiskola auláját, ahol a magyar fodrászok és kozmetikusok legjobbjai mér­kőztek meg egymással. Több mint száz szakember vett részt a Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesület országos bajnokságán, amelynek a szakmai elismerést jelentő trófeákon kívül még egy fontos tétje volt: itt dőlt el, kik utazhatnak a moszkvai világbaj­nokságra. A kötéllel körülkerített, tük­rös asztalokkal telepakolt pás­ton egymást követték a különfé­le versenyszámok. Itt ugyanúgy megmérkőztek egymással a ta­nulók, mint a mesterfodrászok, a sminkesek és kozmetikusok. Készültek a kontyok és smin­kek, estélyi és nappali frizurák. Minthogy a művészi kivitelezé­sen volt a hangsúly, a legtöbb versenyszámban különleges, extrém, ám utcai viseletre egyál­talán nem alkalmas munkák készültek. Aki tehát a legújabb smink- vagy frizuradivatot akar­ta ellesni, annak csalódnia kel­lett. A szakmabeliek viszont min­den versenyen rengeteget tanul­nak egymástól. - Nem véletlenül szoktuk azt mondani mindenki­nek, hogy miután elkészült a munkájával, sétáljon körbe, néz­ze meg, hogyan oldották meg ugyanazt a feladatot mások ­mondta Hajas László mesterfod­rász, a Magyar Fodrász és Koz­metikus Egyesület elnöke. Ha­zánk egyik legismertebb haj szob­rásza - aki pályája kezdetén ma­ga is 30-40 versenyen vett részt ­úgy véli, fontosak ezek a megmé­rettetések, és nem csak azért, hogy fel lehessen mérni, ki hol áll a szakmában. A felkészülés alatt türelmet és szakmai aláza­tot lehet tanulni - magyarázta Hajas László. Hogy micsoda megszállottság A művészi kivitelezéásen volt a hangsúly kell a versenyzéshez, jól példázza a szegedi mesterfodrász, Kor­mány Imréné Eta példája, aki előző éjjel fél 3-ig festette mo­dellje haját. És persze, mint a leg­több versenyző, ő is hónapokat készült erre az eseményre. Napi munkája végeztével még órákig fésülte újra és újra ugyanazt a fri­zurát, hiszen a páston már nem lehet hibázni. Kormány Imréné klasszikus és menyasszonyi konty készítésben indult. Ezek­ben a kategóriákban többszörös magyar bajnok. Előbbire 30, utóbbira 40 perce van a verse­nyen. Ez pedig azt jelenti: min­den mozdulatnak begyakorolt­nak kell lenni - különben nem készül el a frizura. Csányi György négy éve verhe­tetlen Magyarországon. A 23 éves szegedi mesterfodrász nap­pali és estélyi frizura kategóriá­ban versenyzett. Tegnap, miu­tán nappali frizuráját megfésül­te, ugyanabból a hajból har­mincöt perc alatt - némi póthaj és díszítés segítségével - igazi műalkotást varázsolt modellje fejére. Ezeken a versenyeken a model­lék nem csupán élő bemutatóba­bák. Fontos, hogy tökéletes le­Fotó: Gyenes Kálmán gyen alakjuk, sminkjük, frizurá­juk, ruhájuk és tartásuk is, hi­szen a zsűri mindig az összhatást értékeli. Egy gyakorlott „fej" rá­adásul sokat tud segíteni a ver­senyzőnek, aki ilyenkor szmte csak arra koncentrál: beleférjen a versenyidőbe. A modellnek ezért tudnia kell, hogyan kell mutat­nia a végeredménynek, hogy közbe tudjon szólni, ha valami nem olyan, mint kellene. És per­sze a legfontosabb: mosolyogva kell viselnie, hogy ilyenkor bi­zony nem a legkíméletesebb mó­don készül el a frizurája. TÍMÁR KRISZTA TELEFON HELYETT INTERNET ÁdoK Zsolt az induláskor nagy re­ményt fűzött ahhoz az ötletéhez, hogy az üzletből telefonon is meg lehet rendelni bármit. Arra gon­dolt, lesznek, akik - esetleg má­sok szeme láttára - nem szívesen térnek be a boltba, így viszont bát­ran vásárolnak majd. Az érdeklő­dés viszont csekély maradt a lehe­tőség iránt. Mint kiderült, azért, mert ilyesmit úgy vásárol szívesen az ember, ha előtte megnézte. Most azon töri a fejét, hogy nyit egy internetes oldalt, ahol a kíná­lat megtekinthető - reméli, idén sikerül összehozni. milliomos is lehetett az, aki ha­sonló vállalkozásba fogott, ma már legfeljebb szolid, tisztes megélhetést biztosít gazdájának egy szexshop. Az igazi sikerél­ményt egyébként az jelenti szá­mára, hogy vevői közül nagyon sokan a bizalmukba fogadták, el­mondják neki gondjaikat, prob­lémáikat, esetleg mesélnek neki vágyaikról, illetve később beszá­molnak arról, milyen sikerrel jártak a megvásárolt árucikkek révén - szinte a barátjuknak te­kintik őt. Ez néha egészen gyor­san sikerül. Meséli: egyszer be­jött a boltba egy férfi, aki csak egy óvszert szeretett volna vásá­rolni - végül több mint harminc­ezer forintot hagyott a kasszá­ban. SZABÓ IMRE A tréfás ajándéktárgyak és a vágykeltő, izgalmat fokozó sze­rek a legkelendőbbek a két és fél évvel ezelőtt nyílt makói ero­tikaszalonban, amelynek leg­idősebb törzsvevője hetvenkét éves. Az apró belvárosi üzlet tulajdonosa, Ádok Zsolt a leg­jobban annak örül, hogy sike­rült elnyernie a vevők bizal­mát. A két és fél évvel ezelőtt megnyílt makói erotikaszalon beváltotta a hozzá fűzött reményeket ­mondja a tulajdonos, az eredeti szakmája szerint géplakatos Adok Zsolt. Korábban sok min­dennel foglalkozott - hogy végül miért éppen ilyen vállalkozásba" fogott, arról azt mondja, azért, mert nem akart például kocsmát vagy zöldségboltot indítani, mert azokból a városban már van így is elég. A bolt nyitása előtt azt nyilatkozta lapunknak: vallja, hogy a legjobb párkapcsolatot, házasságot is még tartalmasabbá teheti az újdonság varázsa, ami­hez a hasonló üzletek sok ötletet tudnak adni. Egyébként maga is boldog családapa, kislánya éppen azokban a napokban született meg, amikor az üzlet nyílt. A belvárosi, Korona mögötti sétányon megnyílt apró bolt cseppet sem hivalkodó. Kirakat­és ajtóüvegeit reluxa védi, csu­pán a cégtábla és a feliratok utal­nak arra, mi minden kapható bent. Nem véletlenül: a tulajdo­Fotó: Szabó Imre lönböző vágyfokozó és serkentő készítmények is - általában kí­váncsiságból vásárolnak belőlük, vagy azért, hogy növeljék az együttlét megszokott varázsát. Kelendőek még a különböző se­gédeszközök, például a vibráto­rok is, és van közönsége a fil­meknek is. Megesett, hogy egy szülő a tizenéves fiának kért szo­lidabb erotikus filmet, afféle fel­világosításként - meséli az üzlet vezetője. Ádok Zsolt azt mondja, noha tizenöt-húsz évvel ezelőtt akár nos szerint ebben az üzletágban a diszkréció a legfontosabb - aki ide betér, számíthat arra, hogy kéréseit, kívánságait bizalmasan kezelik. A nyitáskor Ádok Zsolt azon törte a fejét, vajon mennyi­re prűdek, szemérmesek a makó­iak? Az üzlet időről időre növek­vő forgalmát látva most azt mondja: ha jellemző is volt az ilyesmi, mára már sokat oldó­dott. A forgalom persze változó. Van, hogy egész nap csak hár­man térnek be, máskor meg szinte egymás kezébe adják a ki­lincset a vásárlók. Ami a vevő­kört illeti, teljesen vegyes. Tizen­nyolc év alatt természetesen sen­kit sem szolgálnak ki, efölött azonban szinte minden korosz­tály megtalálható - a legidősebb törzsvevő hetvenkét esztendős. Van, aki egyedül jön, más a pár­jával, házastársával - olykor együtt válogatnak. Hogy mik a legnépszerűbb cik­kek? A legtöbb az erotikához oly­kor csak lazán kötődő, többnyire tréfás ajándéktárgyakból fogy, de majdnem ilyen népszerűek a kü­Ádok Zsolt a vevők bizalmának örül a legjobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom