Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. JANUÁR 19. • MEGYEI TÜKÖR­7 A lucabúza virága Első nekifutásra akár biológiai csodának is mondaná, aki nagyon ért a búzafajtákhoz, de keveset tud arról, amelyiket Luca-napkor vetnek. A karácsonyfa alatt szokott jövő évet jövendölni. Igazság szerint minden búzának kellene virágoznia, mert a természet má­ig tartó törvénye szerint búzaszem csak a virágjából lesz, de sorsá­ban a lucabúza a karácsonyfával osztozik. Ideje lejártával kidob­ják. Gyógyító erejében bízva régen ugyan a jószággal etették meg, de hol van ma etetni való jószág ? Ez a búza tehát nem szokott virá­gozni. A mienknek se virágja van, csak virága. Na, ebből meg mi akar kisülni ? A virtigli dorozsmai ember, tudtommal, nem szokott lucabú­zát vetni. Amióta viszont Zsombora járok, minden november első hétfőjén magammal viszek egy zsidókávés üveget, és át­adom Gábor Jani bátyámnak. Folytatom tüstént, de a zsidóká­vét előbb meg kell magyaráznom. Bálint Sándortól tanultam a szót, de annyira friss lehetett nála is, hogy a szótárába se került még bele. Azért említem a szó közvetítőjét, hogy rasszista be­ütést véletlenül se találjon benne senki, mert nincsen benne. A vízben azonnal oldódó kávépreparátumról van szó, neszkávé néven sokak előtt biztosan ismerős. Akármikor mentem Sándor bácsihoz, azonnal egy csézi zsidókávéval kínált volna. A csézit talán nem kell még magyaráznom a szegedieknek, közmagyarul a kávéscsészét jelenti. A következő hétfőn mindig visszakapom az üveget, búzával megtöltve. Nagyobbik részét szétosztom a női nemzetségből való munkatársaimnak, és el is szoktam mondani, mi hogyan „moder­nizáltuk " az elvetését is. A hagyomány szerint kis tányérkára kel­lene csak raknunk, és vízzel öntöznünk, de talán nem számít de­naturálásnak a mi módszerünk se. Vuágcserépbe tesszük, nem sajnálván tőle az éltető földet. Szentestére annyira fölnyurgul, hogy szalaggal is át lehet kötni. Gyertyát is szoktunk tenni a köze­pébe, és a karácsonyi asztalon mégis szoktuk gyújtani. Hogy van-e ebben a keverékben más tájak szokása is, nem tudhatom, de a benne lévő bűbáj az eredeti: a jövő esztendő gazdagságára lehetne belőle következtetni. Az utóbbi időben inkább az infláció gazdagsága szokott bejönni. Elmúla a karácsony, de a cserép búza még megvan. Itt van az ab­lakban. És virágot nevel. Kötekednének a szántóvetők, ilyen gyor­san az mégse megy, de ne fárasszák magukat. Címben sem a vi­rágját írtam, hanem a virágát. Jani bácsi se gondolta volna, dajka­búza lett a mienkből, kálát nevel. (Remélem, jól kom a nevét.) Szent áhítattal nézte a család, mert semmiféle keresztezésről nem volt tudomása. Ha jól emlékszem, a zákányszéki Magyar Pistáéktól kaptam sok-sok évvel ezelőtt egy cseréppel, és az sokáig megmaradt. Mondogattam életem párjának, hogy elvirágzás után ki szokták szedni a földből, a gumóját őszig úgy tartják, mintha krumpli lenne, aztán újra elültetik, a mienk mindig benne maradt a cserépben. Egy darabig tűrte, mint Lacika ürgéje a vizet - Petőfi verséből tudhatjuk, Arany Lacinak szólt -, de aztán csak ki­pusztult. Nagy kincs nálunk a virágföld, nem dobtuk ki. Luca tavalyi napján ebből kerülhetett bele a búza cserepébe, és a szorgalmas öntözgetés, meg a szobai meleg úgy meghajtotta, ki is csírázott, és levelet eresztett. Azóta növekedési versenyben van a búzával. Húsvétra talán ki is virágzik. Vagy pünkösdre. Régi jó barátom, Pista, te se gondolhattad, hogy egyszer még ka­rácsonyi cserépből bújik elő a nevetek. H. D. Szegeden több tucat kisegyház működik Ma már széles a választék A nazarénusok helyi vezetője, Kis Sándor büszke az imaházukra Fotó: Gyenes Kálmán Több mint 130 bejegyzett egy­ház működik az országban. Kö­zülük akad, amelyiknek csak néhány tucat híve van, de né­melyik úgynevezett kisegyház taglétszáma több tízezerre te­hető. Arról, hogy Szegeden hány vallási közösség működik, nincs pontos kimutatás. Magyarországon az utóbbi évek­ben jelentősen nőtt az egyházak száma. Az ezredforduló előtt mindössze 73, 2005-ben már 127 részesült az adózók egy szá­zalékos felajánlásából, de a be­jegyzett közösségek száma ezt is jóval meghaladja. Máté-Tóth András, a szegedi egyetem vallás­tudományi tanszékének vezetője szerint bár hazánkban a kisegy­házak osztódással szaporodnak, Szegeden nem növekedett jelen­tősen a közösségek száma az utóbbi öt évben. Országspecifi­kus, hogy mit nevezünk kisegy­háznak - mondta a tanszékveze­tő. - Hazánkban a baptista pél­dául annak számít, míg Ameri­kában ugyanez a közösség az egyik legnagyobb. Keleti tanok A szegedi kisegyházakról sehol sem találtunk pontos nyilvántar­tást. Máté-Tóth András több tu­catra teszi a helyi közösségek számát, és fontos tájékozódási pontnak tartja Török Péter Ma­gyar valláskalauz című könyvét ­bár ebben még 2003-as adatok szerepelnek. Érdekes színfolt a szegedi egy­házak között a Magyarországi Bahá'i Közösség, amely a '80-as évek közepétől van jelen a vá­rosban, jelenleg mintegy 30 fő­vel. A XIX. század közepén Per­zsiában alapított vallás Ba­há'u'ulláh (Isten Dicsősége] füg­getlen kinyilatkoztatásán ala­pul. Kerekes Csaba, a szegedi Bahá'i közösség tagja elmondta, vallásuk követőit Iránban a mai napig üldözik. - Sokan az isz­lám egyik szektájának tartják a Bahá'i-t, de körülbelül annyi köze van az iszlámhoz, mint a kereszténységnek a zsidó hitvi­lághoz - magyarázta Kerekes Csaba, aki azt is elárulta, a Ba­há'i első magyar híve a világhírű keletkutató, Vámbéry Ármin volt. Az ismertebb kisegyházak kö­zül a Hit Gyülekezetének két kö­zössége is van Szegeden, taglét­számuk jelenleg 350 körüli. Az egyház 1998 óta az egyszázalé­kos adófelajánlások alapján az első hat legtámogatottabb között van Magyarországon, istentisz­teleteiket rendszeresen látogató híveik száma meghaladja az 50 ezer főt. Népszerű közösségek Gyakran találkozni Szeged ut­cáin mormon térítőkkel is. Az Egyesült Államokból eredő vallás szegedi közössége több mint száz tagot számlál. A mormonok, az­az Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának ame­rikai misszionáriusai nem csak térítenek, angol nyelvet is oktat­nak - térítésmentesen. Szintén tanfolyamairól ismert a Magyar Szcientológiai Egyház, amelynek hagyományos értelemben vett tagsága nincs. Kálmán Attila kö­zönség ügyvezető titkár elmond­ta, azok a szegediek, akik vala­milyen módon - akár könyvvá­sárlással, akár a tanfolyamok ré­vén - kapcsolatba léptek az egy­házzal, körülbelül háromezren vannak, de ebből mindössze 100-120 az aktív szcientológus. Imaház szeretetotthonnal Szegeden az 1860-as évektől működik a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet. A naza­rénusok hitének az alapja a Szentírás, legfőbb céljuk a Biblia szerinti élet. - Jelenleg harmincon felül van a magyarországi gyülekezetek száma, a szegedi 270-es taglét­számával a második legnagyobb közösség - mondta Kis Sándor, a helyi gyülekezet vezetője. Az ifjú nazarénusok felnőttként dönte­nek arról, hogy felveszik-e a ke­resztségét, amivel teljes jogú tag­jaivá lesznek egyházuknak. Az egy százalékból befolyó összeget általában imaházak építésére fordítják, jelenleg Baján építkez­nek. A gyülekezet Szegeden is egyedülállóan szép imaházat és EGY SZÁZALÉK « A bíróságon bejegyzett vallási közösségek jogosulttá válnak az egyszázalékos adófelaján­lások gyűjtésére. Az adakozók számától függ, hogy az állam mennyivel egészíti ki az ebből befolyó összeget. Csak a fel­ajánlásokból majdnem 3,5 milliárd forint folyt be tavaly a magyar egyházak kasszájá­ba több, mint 630 ezer hívő jóvoltából. Ehhez az állam csaknem 9 milliárdot tett hozzá. szociális otthont adott át 11 év­vel ezelőtt az Ybl Miklós utcá­ban. Adományokból és állami tá­mogatásból tartják fenn szeretet­otthonukat, ahol több mint hat­van idős testvérük számára biz­tosítanak ideális körülményeket. Foglalkoztatószobák, ápolók, 200 főt ellátni képes konyha áll a lakók rendelkezésére, akik mind a gyülekezet tagjai. FAZEKAS GÁBOR Festenek, kicserélik a színpad padlózatát, és aranyrojtos új függönyt kap a nagyszínház Kicsinosítják nyáron a szegedi teátrumot A Szegedi Nemzeti Színház egyes berendezései, technikai eszközei alaposan lestrapálód­tak az 1986-os átadás óta. Az el­múlt húsz évben amortizálódott a színpad, a függöny - többek kö­zött ezeket is lecserélik a nyárra tervezett 60 millió forintos nagyszabású felújítás során. Agonizál a színházi technika, tízmilliók kellenének a nagy­színházban a szükséges felújítá­sokra - írtuk lapunkban az ez­redfordulón, amikor az akkori műszaki vezető sorra elpanaszol­ta, mi minden strapálódott le a másfél évtizedes intenzív hasz­nálat során. Bár azóta sok ki­sebb-nagyobb fejlesztés történt, a helyzet alapvetően nem válto­zott: húsz évvel az átépített teát­rum átadása után elengedhetet­len több dolog cseréje vagy felújí­tása. A gondokból a nézók nem sokat vettek eddig észre, de a színházban dolgozók pontosan tudják: halaszthatatlan a problé­mák orvoslása. Hogy az épület felett sem múl­tak el nyom nélkül az évek, jelez­te nemrégiben az is, hogy a Szindbád című mesejáték egyik zárt körű próbáján az előszínpad fölötti mennyezetről az egyik stukkó angyalka kézfeje a néző­térre esett. Szerencsére senki sem sérült meg, de akár baj is történhetett volna, ha a 15 dekás gipszdarab 13-14 méter magas­A nagyszínház gyönyörű épülete és Krizsán István műszaki igazgató a forgószínpad alatt Fotó: Frank Yvette ból valakinek épp a fejére poty­tyan. Valószínűleg a ragasztása fáradt el, remélhetőleg a többi angyal jobban bírja. - Az elmúlt húsz évben is vol­tak kisebb-nagyobb karbantar­tások a nagyszínházban, de ezen a nyáron nagyobb szabású felújí­tásra készülünk. Az évadzárás után, június 15-én kezdjük el a színpad padlózatának teljes cse­réjét - mondja Krizsán István, a teátrum műszaki igazgatója. ­Ezzel együtt a színpad alatti for­gó elhasználódott kerekeit is ki­cseréljük. Évek óta nagy szükség lenne egy új előfüggönyre is, mert a mostani szakadozott, tol­dozott-foldozott, nem méltó a színházhoz. Bízom benne, hogy szeptemberre fölszerelhetjük az alul aranyroj tokkal díszített, a mostaninál sokkal elegánsabb, új bordó függönyt is, amely a spe­ciális tűzvédelmi előírásoknak megfelelően lángmentesítve ké­szül külföldön. A szinpad két ol­dalán a portáltakarásokat, vala­mint a zenekari árok mellvédjé­nek kikopott bársonyát is kicse­réljük. A közbeszerzési eljárással zajló felújítási munkálatok mintegy 60 millió forintba kerül­nek. Székhelyi József, a színház fő­igazgatója fontosnak tartja, hogy a hosszú éveken át halogatott fel­újításokat megkezdjék, bár azt is hozzáteszi: forrásaik végesek, nem tudnak minden problémát egyszerre megoldani. Céltámo­gatásokból rendbe hozzák a vi­zesblokkokat és klubot is, kija­vítják a nehezen nyíló nézőtéri főbejárati üvegajtók mechaniká­ját. Kicserélik a ponthúzó pulto­kat, felújítják a vasfüggöny tönk­rement vezérlését, lecsiszolják és újralakkozzák a nézőtér megko­pott parkettáját, javítják a tetőt. A műszaki igazgató szerint a festéssel sem várhatnak, idén az előcsarnokokat, a lépcsőházakat és a szociális helyiségeket újítják fel. A nyáron gőzerővel kell majd dolgozniuk, hogy szeptemberre mindennel elkészüljenek, és a rekonstrukció utáni 20. születés­napját kicsinosítva ünnepelhes­se a híres bécsi építészek, Fellner és Helmer tervei alapján 1883-ban felépült szegedi szín­házpalota. HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom