Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

SZERDA, 2006. JANUÁR 18. • MEGYEI TŰKOR» 7 Mi tudtunk jól élni a jó adottságokkal - árulja el a receptet Velence polgármestere: a kisváros a KSH új adatai szerint a legfejlettebb a 3-5 ezer lakosú települések között. A sereghajtó itt Csanádpalota. A legfejlettebb kisvárosnak tartott Budaörsön most épp orvosi műszergyár nyílik. Az utolsó helyre sorolják ebben a kategóriában Makó. Ha hiányoznak a jó adottságok, akkor lehet gürcölni - véli a palotai polgármester. A Központi Statisztikai Hivatal tizenhét különböző szempont alapján állapította meg a települések fejlettségi rangsorát, így összehasonlította a vállalkozások, a munkanélküliek, a hatvan év felettiek, az autók és a vendégéjszakák számát, a közművesítettséget. Az is kiderült, az elmúlt másfél évtizedben a támogatások ellenére nem csökkentek a különbségek a legfejlettebbek és a legfejletlenebbek között. Úgy működik, mint egy vállalat - Lehet azt mondani, hogy könnyű Velencének boldogulni egy ilyen tó mellett; erre csak azt tudom mondani, itt öt település van, és saját kategóriájában egyik sem áll így. Mi tudtunk jól élni a jó adottságokkal - felelte lapunk kérdésére Oláhné Suiányi Ágnes, a 3-5 ezer lelkes települések közt listavezető Velence polgármestere. Aki többször is hangsúlyozza, önkormányzatuk 1995 óta vállalatszerűén működik, saját bevételeikből minden évben fejlesztenek, most nyertek ötmilliárd forintot az uniótól, ebből most már a tó partján is csatornáznak. A vállalkozók többsége természetesen szállás- és vendéglátóhelyet működtet. Velence - amely város 98 százalékban csatornázott, a belterületi utak 96 százaléka szilárd. Csanádpalotát - amely nagyközség - ebben a kategóriában a legfejletlenebbnek találta a KSH a Heti Világgazdaság közlése szerint. Pedig a belterületi utak állapotát tekintve nincs nagy különbség, hiszen 80 százalék itt is szilárd. Csatorna azonban még nem épült: most ismét megpróbál rá támogatást nyerni a település. Perneki László polgármester nem fogadja el hitelesnek az összevetést, ugyanakkor megjegyzi: több minden is hozzájárult ahhoz, hogy itt tartanak. - A palotaiak a cukorgyárban, a kendergyárban, makói üzemekben dolgoztak a rendszerváltás előtt, a háztáji gazdaságokban hagyma termett. Most öt család él hagymából, a cukorgyár bezárt, Makón is hasonló folyamat zajlott le. Valahogy az emberek megálltak, várnak, az nem igaz, hogy a mezőgazdaságban nincs több lehetőség-véli Perneki. Ki kellett volna találni a falut Hozzáteszi: nem akar hátrafelé mutogatni, de 1998-ig itt egy állapotban volt a település. Amikor megválasztották, összehívta a vállalkozásokat, hogy találják ki Csanádpalotát, de ez a kezdeményezés sem érte el a célját. A jó adottságok hiányában azért lehet gürcölni. A művelődési központ falulakodalmast rendez, nyaranta vonattal érkező városi iskolásoknak mutatja be a falusi életet, a gyerekeket lovas fogatok viszik egyik látnivalótól a másikig. Itt ez az idegenforgalom. A 25-30 ezer lelkes települések rangsorában Budaörs vezet. A város polgármesterét, Wittinghoff Tamást nem lehet elérni: felesége ikergyermekeket vár, és a titkárnő azt mondta a városházán, hogy bármelyik percben elkezdődhet a szülés. Vég Olga Noémi, az önkormányzat sajtófőnöke azt mondta, a jó eredmény egyrészt Budapest közelségének köszönhető: valóban a kilencvenes évek óta folyamatosan költöznek ide a jól kereső fővárosi fiatalok, ez javítja az szja-statisztikát, és itt az autópálya is. A képviselő-testület emellett szándékosan alacsonyan állapította meg az iparűzési adót, ez vonzotta a nagyáruházakat, de a többi beruházót is: most épp a General Electric nyit orvosiműszer-gyártó üzemet. Budaörsön 1,4 százalék a munkanélküliek aránya. A kategóriában a Heti Világgazdaság és a KSH szerint Makó és Karcag áll az utolsó helyen. Tény, hogy a város rendbe hozta intézményeit, főterét, utakat épített, csatornáz - ugyanakkor a legutóbbi adatok szerint 15 százalék a munkanélküliek aránya. Búzás Péter polgármestert - akinek egyébként szintén ikergyermekei vannak - mégis meglepte ez az összevetés. Nem jöttek a multik - Megbeszéltük a kollégáimmal, most égtünk egyet, de utána kell nézni, hogyan jött ki ez az eredmény - mondja Búzás. - A megyében a jelenleg hivatalos besorolás szerint nem Csanádpalota és Makó, hanem Mórahalom és Kistelek térsége számít halmozottan hátrányosnak. Holott meg lehet nézni a házak és az udvarokban álló kocsik állapotát Csanádpalotán és Mórahalmon. Makón tényleg sok üzem bezárt a rendszerváltozás után. Most vállalkozási övezetben fekszik, a kht. segít pályázatot írni, ipari parkot alakított ki az önkormányzat. Várta a multikat, de nem jöttek. Az önkormányzat filozófiája 5-6 éve már inkább a helyi vállalkozások megerősítéséről szól. Búzás szerint azért is volt meglepő az összesítés, mert 12 éve most tudta először elmondani azt, hogy egy év alatt több mint négyszáz új munkahely létesült: megnyitott a Lidi, a Tesco is száznál több ember vett fel, az önkormányzat támogatásával foglalkoztató nyílt, az ipari parkban működő cégek is fejlesztettek, és a Phoenix-Hungária Kft. is felvett száz embert. A legtöbb új közhasznú - munkahelyet mégis a város indította, pályázati támogatással. A legutóbbi lakossági fórumon a polgármester úgy is mutatta be a városüzemelési csoport vezetőjét, mint egy 235 embert foglalkoztató üzem igazgatóját. BAKOS ANDRÁS Meglepődtek a polgármesterek a KSH fejlettségvizsgálatán -A térség két meghatározó települése is sereghajtó Messze van, mint Makó Budaörstől Februárban zöld jelzés mutatja: bérbe adják, vagy értékesítik Kié lesz a rutinpálya a szegedi körtöltés mellett? A makói Csanád vezér tér a gimnáziummal Fotó: Schmidt Andrea Emelné a bérleti díjat, vagy eladná a megyei önkormányzat azt a tanpályát, amelyet több mint huszonöt autósiskola használ, és közhasznú egyesületük működtet. A megyei közgyűlés fizetőképességének megőrzése végett akarja növelni a területért begyűjthető díjat, az oktatók sokallják az ingatlanért kért összeget. A rutinpálya sorsáról február elején döntenek. A hetvenes években az autóvezető-oktatók akkori szervezete, az ATI Szeged határában, a csongrádi út mellett 100 ezer forintért vásárolt meg egy vizenyős területet, és társadalmi munkában fölépíttetett egy korszerű tanpályát. Azóta a körtöltés melletti rutinpályán sok ezer motoros, úrvezető, autóbusz- és teherautó-sofőr gyakorolta, miként uralhatja a gondjaira bízott járművet. A rendszerváltozáskor a tanpálya a megyei önkormányzaté lett. Az oktatóhelyet a tizenkét autósiskola által alapított közhasznú egyesület működteti, s legalább huszonöt oktatóbázis használja rendszeresen. Összetört a béke Az ingatlan tulajdonosa és használói közötti béke most összetört. A megyei önkormányzat ugyanis - fizetőképességének megőrzése érdekében - piacosítani akarja a bérleti díjat, vagyis - információink szerint - azt meghétszerezné. Ha ezt nem fogadják el a sofőrök oktatói, akkor a megyei közgyűlés eladja a területet. Úgy tudjuk, a Szegedi Autós Iskolák Közhasznú Egyesülete három éve 12 millió forintért vételi ajánlatot juttatott el a megyei közgyűléshez. Az akkori kezdeményezésre senki nem válaszolt. Tavaly viszont úgy határozott a megyegyűlés, hogy - Molnár József, a tulajdonosi bizottság elnöke szerint - a tanpályát az ingatlanforgalmi szakértő által jóváhagyott áron értékesíti, vagy ennek 10 százalékáért Budaörsön sok fiatal él, sok a kisgyerek Fotó: Gyenes Kálmán tik bérbe adja a jelenlegi üzemeltetőnek. Hogy mekkora ez az összeg, arról a megyeatya nem kívánt nyilatkozni. Értesüléseink szerint a tulajdonos 36-40 millió forintért adna túl a tanuló sofőrök gyakorlóterepén. A megyében a legjobb A tanpályára szüksége van a tanuló autóvezetőknek. Ehhez hasonló komplex gyakorlóterep nincs másik Csongrád megyében - rögzíti a másik oldal álláspontját Lele Attila, aki vállalkozóként sofőrök oktatásával foglalkozik, s tagja a Szegedi Autós Iskolák Közhasznú Egyesületének. Hangsúlyozza, e vállalkozások nem halmoznak föl akkora tőkét, hogy képesek lennének egyik napról a másikra előteremteni a rutinpálya vételárát. Illetve fölhívja a figyelmet egy ilyen mértékű befektetés árfelhajtó hatására. Jelenleg ugyanis az uniós áron vásárolt autókra és üzemanyagra alapuló vállalkozások a máshol megszokott díj 20-25 százalékáért nyújtanak szolgáltatásokat. Megjegyzi, az oktatóhelyhez érzelmi szálak is fűzik a sofőrök tanítóit, hiszen annak idején „a szakma nagy öregjei tervezték és rakták össze" azt a gyakorlóhelyet, amit az újonnan alakult autósiskolák használnak és karbantartanak. Ezért is szeretnék, ha olyan, méltányosabb árért bocsátaná áruba a megyei önkormányzat a területet, hogy azt - komoly összefogással és hiteligényléssel - megvásárolhatná közhasznú egyesületük. Februári döntés Többen is érdeklődnek az ingatlan iránt. A megyei önkormányzat arra törekszik, hogy az autósiskolák használatában maradhasson a terület - hangsúlyozta Molnár József. Ezért június óta folyamatosan tárgyalnak. A rutinpálya sorsáról döntés az önkormányzat tulajdonosi bizottságának februári ülésén várható. Ú.I. ,•• Huszonöt autósiskola használja a területet Fotó: DM/DV