Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» KEDD, 2006. JANUÁR 3. Egy másodperc Fél szó panaszunk nem lehet, jó volt hozzánk a múlt esztendő. A legutolsó pillanatra halasztva ugyan, de akkora meglepetéssel állt elő, majdnem beleszédültem. Megtoldotta az évet egyetlen má­sodperccel. Hatalmas ajándék. Sokan mondják, sok nálunk még mindig a naplopó. Miből áll a nap? Huszonnégy órából. Tessék ezt addig szorozni, amíg a má­sodpercekig nem érünk. És most tessék hozzáadni azt az egyetlen egyet. Eddig, ha jól számolom, nyolcvanhatezer-négyszáz volt, kerek szám, most lett belőle eggyel több. Végre nem lopták, ha­nem gyarapították. Annyi mindent vagdosnak egymás fejéhez a fejetlen demokrá­cia jegyében, azon csodálkozom, még nem állt elö senki a parla­mentben, fölhánytorgatva, hogy ebben a fontos ügyben sem kér­dezték meg a lakosságot. Még mindig a fejünk fölött döntenek / Nem rendeltek el népszavazást például. Mert akkor legalább le­hetett volna ágálni, hogy számolják újra. fa, persze, mert most ép­pen szünet van odafönt ? Majd az igazi választáskor beleszámítják ezt is. Minden szavát értem aj indoklásnak. Zavarok támadtak a föld forgásában, mint biciklikerékben a nyolcas, ezt kellett valahogy kiegyenesíteni. Erős önzés is lehet ebben. Az is megtörténhetett, hogy mégiscsak kiderült, a legpontosabb óránk se tudja követni az örök időt. Akár így van, akár nem, elgondolni is borzalom, elin­dítanak valami nagy rakétát, hogy arrébb tolják például azt a me­lák aszteroidát, amelyik akkor fenyegeti földünket, amikor én ép­pen százéves leszek, és a mostani egyetlen másodperc miatt szé­pen elhúz mellette. Még egy másikat hirtelen nem lehet utána küldeni, bár elismerem, addigra még nagyszerűbb szerkezeteket talál ki az emberiség békére fogott igyekezete. Még bele se kezde­nének száz szál gyertyás köszöntésembe, az Isten éltessen után azonnal jönne a legújabb nagy bumm. (Ha közben be nem csap valami.) Arra se maradna idő, hogy deresre húzzák azokat, akik most mulasztottak volna. Ki tudja, hányadik szondát küldhetik föl akár holnap is a valamelyik naprendszerbe, és ha a Fiastyúk lá­ba helyett a Göncölszekér rúdját találják el, az is azonnal másfelé fordul. Talán a hajnalcsillagos szép dalunkat is át kellene költe­nünk. Ki vállalja érte a felelősséget ? Ezt a mondatot azért toldom hozzá, mert magára valamit is adó sajtóorgánum állandóan ezt hajtogatja: ki a felelős ? És hol volt a sarki rendőr, amikor intézkednie kellett volna ? Tüdőm, ágaskodnak már néhányan, hogy megkérdezzék: és ne­künk mi a jó mindebben ? Olyan rövid az a másodperc, akár a bol­haszellentés. Mire belekezdek kimondani, már nincsen is. Nyugi, nyugi, én megtaláltam népgazdasági hasznosításának a módját, és éltem is vele. Az új év indulásakor, amikor rogyásig terheltük jókívánságainkkal a telefonokat, mindenkinek azt kívántam, vál­jék szellemi gyarapodására legalább az esztendő ajándék másod­perce. Úgyis ezreket elherdáltunk már. H.D. Az Év vállalkozója a szegedi Puskás László - Mórahalom, Hági, sörfesztivál Egy vérbeli vendéglátós A Vállalkozók Országos Szövet­sége (VOSZ) idén három Csong­rád megyei szakembernek ado­mányozott Év vállalkozója-ki­tüntetést. Puskás László - Ku­csora Sándornéval és Csíkos Jó­zseffel együtt - Budapesten vet­te át az elismerést. Puskás Lász­ló, az Arany Oroszlán vendéglő tulajdonosa iskolát is alapított Szegeden. Van, akit nem kell Szegeden a szegedieknek bemutatni: ő Puskás László vállalkozó, ven­déglátós, étteremtulajdonos és fesztiválszervező - valamint iskolaalapító. Jó helyre került tehát az Év vállalkozója kitün­tetés, mert olyan személyiség kapta, aki egész eddigi pálya­futását a vendéglátásnak, a szakma presztízsének, Szeged idegenforgalmának szentelte. Mórahalmon, 1970-ben fel­szolgálóként kezdte pályafutását egy olyan étteremben, ahol még sparherden főztek. Öt évvel ké­sőbb már a szegedi Hágiban dol­gozott, majd a szerződéses fél­maszek világ indulásakor, 1981-ben, az országban az elsők között lett a maga ura egy felső­városi vendéglőben - sikerrel. Tíz év és egy rendszerváltás után, 1991-ben alapította az ital-nagykereskedéssel foglalkozó Depó Kft.-t a Juhász Gyula utcá­ban, amely éppen most, kará­csony előtt esett át egy nagy felújí­táson. Közel másfél évtized telt el, miközben sem a profil, sem a helyszín nem változott, a forga­lom viszont még a multik árnyé­kában is növekedett. Ugyanabban az esztendőben hozta létre kollé­gáival közösen a Hansági Ferenc Oktatási Alapítványt, amely ven­déglátó-ipari és idegenforgalmi szak- és szakközépiskolát tart Puskás László az Arany Oroszlánban Fotó: Frank Yvette fenn, s amelyben jelenleg 600-an tanulnak. „Szeretném, ha a szak­ma szeretete vendéglátós dinasz­tiákat hozna létre Szegeden és az országban, hogy a fiatalok az idő­seket felválthassák. Ebben az is­kolának óriási szerepet tulajdoní­tok" - mondta. Puskás László élettörténetében a Hansági után az 1993-as első szegedi sörfesztivál megszerve­zése következett, amellyel ha­gyományt teremtett, mint ahogy a 2005-ben negyedszerre meg­rendezett grillfesztivállal is. Az elmúlt tíz év történetéhez tarto­zik még a Botond étterem, majd az azt váltó Klauzál téri Arany Oroszlán felfuttatása. Puskás László szerint az Év vállalkozó­ja-kitüntetés nemcsak magas szakmai díj, hanem 35 éves munkásságának erkölcsi elisme­rése is, amelyet kollégái segítsége nélkül nem kaphatott volna meg. F.K. VEDRES­SZOBROK gg Vedres István figurája a Dóm tér zenélő órájának diákalak­jai között látható Dugonics András, Kazinczy Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály társa­ságában. A panteonban Schaár Erzsébet által készí­tett mellszobra látható, Tápai Antal szoborban mintázta meg, amely a Vedres István Építőipari Szakközépiskola előcsarnokát díszíti. Tóth Sándor a Tátra téri templom kapuján örökítette meg. Veze­téknevét újszegedl utca őrzi. Zseniális főépítész, főkertész és főálmodozó - történelmietlen játék a hajdani reformerről Szeged más lenne Vedres István munkássága nélkül geti várostörténetében Péter László, hiszen munkájának je­lentősége csak a legnagyobb magyaréval rokonítható. Vedres István azonban idősebb volt Széchenyi Istvánnál, és ha hoz­zátesszük, hogy a kutatások ki­mutatják hatását Széchenyi működésére, megfordíthatjuk a kifejezést: Széchenyi az ország Vedrese. Európai színvonalú ál­ma - Szegedet európai közleke­dési és szállítmányozási régió­központtá tenni, közúton, vas­úton és vízen, a Helsinki-Isz­tambul tengely mentén - életé­ben már nem válhatott valóra. Ennek alapjául tervezte meg a Dunát a Tiszával'összekötő ön­töző és hajózható csatornát, amely Pest és Szeged között hú­zódott volna. Noha Vedres Ist­ván nem született nemesnek, érdemei elismeréseként a csá­szár rangot adományozott neki: varasányi Vedres Istvánként halt meg 1830-ban. DOMBAI TÜNDE Milyen lenne Szeged, ha nem lett volna Vedres István? - ezt a történelmietlen kérdést tettük fel Szeged hajdani főépítészéről, főkertészéről és fővízügyeséről a közelmúlt főépítészének. -A „mi lett volna, ha" bonyo­lult játék. Az 1765-ben Szege­den született Vedres István jó­val a nagy árvíz előtt halt meg, vagyis a Tisza már az ő művei közül is sokat elpusztított ­vállalkozik a visszatekintésre Takács János. A játék kedvéért a nyugalmazott megyei és sze­gedi főépítész sorolja, mely épületek állnának ma más he­lyen, más külsővel, milyen ter­vek alakultak volna másként Szegeden. Főtervező, főépítész, fővízügyes - Máshol lenne és nem így fes­tene a városháza, amelyet Lech­ner Ödönnek csak megújítani volt szabad az árvíz után. Másutt épült volna fel az l-es kórház. Nem láthatnánk az egykori fel­sővárosi piarista rendházat, a Dáni utca sarkán az „oroszlá­nos" házat, nem épült volna fel az Égő arany-ház elődje, a Scháffer-ház sem - törölte Ta­kács János gondolatban Szeged térképéről Vedres épületeit. ­Nem a mostani templomokat látnánk Kisteleken és Szőregen, és nem a régi templom állt volna a vízig Rókuson sem. Nem kö­tötte volna össze a Tisza két partját másfél kilométeres fahíd. Ezek az építmények szükségsze­rűen más tervek alapján is elké­szülnek, de a vízszabályozásban Vedresnek múlhatatlanok az ér­demei: ő kardoskodott ugyanis, hogy a Maros-torkolatot ne vi­Október végén kapott új tetőt a Vedres István tervezte Korda-Dáni-ház gyék el a jelenlegi helyéről. Ezzel sok veszélyes áradástól kímélte meg Szegedet. Főkertész, főagronómus, főföldmérő - A szegedi és környékbeli er­dők atyja Vedres, aki fákat tele­píttetett a futóhomok megállí­tására - folytatta Takács János. - Betemette volna az alföldi ta­nyákat a homok, ha Vedres nem terjeszti elő a városi ta­nácsban, hogy minden házasu­landó ifjúnak és szegedi polgár­jogot kérőnek száz fát kelljen ültetni: fekete nyárt, fűzet, ep­ret, akácot, tölgyet és nyírfát. Birtokai nem lévén hivatalnoki fizetését Vedres gazdálkodással egészítette ki. Kényszer hatásá­ra, de modern szemlélettel Uj­szentiván mellett Vedresháza néven önellátó gazdaságot mű­ködtetett. Meghonosította a dohány-, gyapot- és rizster­mesztést, megtanította a pa­rasztokat a szőlő- és gyümölcs­művelésre. Hivatala szerint Fotó: Gyenes Kálmán harmincöt éven át „Szeged vá­ros esküdt földmérőjeként" dolgozott, azaz házhelyeket mért a városhatárban, és - ha kellett - összefoglalót írt a vá­ros szappanfőző és szódagyártó iparáról. Főálmodozó, főreformer Szeged Széchenyijeként emle­,-áútt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom