Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

10 A SZIESZTA 2006. január 14., szombat NEMETH ÁGNES ÉDESAPJÁRÓL NÉMETH LÁSZLÓRÓL Családi szellemi iszapfürdő Németh Ágnes igényes, rendszerező emberként emlékszik édesapjára, az íróra FOTÓ: TÉSIK ATTILA Németh László rendkívül igényes volt, csak teljesitmény­nyel lehetett nála eredményt és elismerést elérni - mond­ta az író halálának harmincadik évfordulóián Hódme­zővásárhelyre látogató lánya. De lapunknak adott in­terjújában Németh Ágnes szót ejtett az Iszony című re­gény megírásának körülményeiről, illetve megemlékezett híres vásárhelyi pedagógiai kísérletéről is. - Milyennek látja édesapját? - Rendkívül igényes volt, csak teljesítménnyel lehetett nála eredményt és elismerést elérni. Sokszor elmondta, bizonyos fokig kétféle ember egyszerre: élvezi a beszélgetést a ven­dégekkel, ugyanakkor szeret egyedül lenni. Egészen különleges, sajátos humor jellemezte. - Négy évet éltek Vásárhelyen, melynek leánygimnáziu­mában komplex módon tanította a tárgyakat. Hogy jutott eszébe ez a módszer? - Zavarta, hogy a gyerekek ugyan külön-külön megtanulják a magyar- és a világirodalmat, illetve a magyar- és a világ­történelmet, ám az összefüggéseket már nem látják. Megvan nekem az egyik diákja vázlata, ezen egymás mellett szerepel, mi történt a világtörténelemben és a magyarban egy időben, s mi volt az uralkodó irányzat ugyanekkor a világ- és a magyar irodalomban. Amikor kémiát kezdett oktatni, akkor úgy gon­dolta, azt együtt kell tanítani a biológiával és a történelemmel. Később én is ezzel a módszerrel tanítottam az egyetemen. -' Hogyan dolgozott? - Mindig csak az utolsó percben tudott. Édesapámnak kicsit terhes volt a család, de egyben ösztönözte is a munkájában. Azt hiszem, édesanyám nélkül fele ennyi sem lett volna az élet­műve. - Az irodalmi pletykák szerint az Iszony című regényére édes­anyja kötötte meg a szerződést édesapja helyett Valóban így volt? - Az Iszonyt édesapámtól Móricz Zsigmond kérte azzal, ha nem ír regényt neki a Kelet népe című folyóiratba, akkor befejezi annak szerkesztését. Édesapám annyira tisztelte Móriczot, hogy két hét múlva már meg is jelent az Iszony első folytatása. Móricz azonban 1942-ben meghalt, s félbeszakadt a regényírás az első résznél. A folytatások alapján mindenki azt várta, hogy ez egy nagyregény lesz. A háború után édesapám rájött, nem ír­hat eredeti művet, s tanárkod­ni kezdett, édesanyám meg tudta, hogy apu írás nélkül nem tud élni. Ezért beszélt Il­lés Endrével. Amikor az elküld­te a szerződést, ott volt édes­apám előtt a kényszer, hogy befejezze a regényt. Persze szó sincs arról, hogy édesanyám írta volna alá a szerződést! - Mi a vele kapcsolatos leg­kedvesebb emléke? - Nagy ebédeket adott édes­anyám vasárnaponként a csa­ládnak, melyre aki csak tudott, elment. Az ezt követő beszél­getésekre, ahogy apám hívta, „szellemi iszapfürdőkre" em­lékszem vissza a legszíveseb­ben. Ezen mindenki elmond­ta, mi is foglalkoztatja, milyen színdarabot látott. Apám megjegyzésekkel irányította a beszélgetést. Úgy gondolom, ami kis műveltséget szerez­tem, azt ott szedtem össze, vagy legalábbis ott tudtam rendszerbe foglalni. KOROM ANDRÁS Hívták Vásárhelyre Németh László budapesti ott­honát az ostrom idején bom­batalálat érte. A nincstelenné vált családot Püski Sándor hív­ta Békésbe. Németh László ál­lást keresett magának Oros­házán, Debrecenben, Kecske­méten, Sárospatakon, de hiá­ba. Végül Vörös Mihály hívta meg tanítani Vásárhelyre. A 2005. ÉV FELFEDEZÉSEI, TALÁLMÁNYAI Magyarok a Déli-sarkon A mögöttünk lévő esztendő felfedezései és találmányai között válogatva minden­képpen az élre kívánkozik, hogy megtalálták a legré­gebbi modern ember ma­radványait, vagy hogy hét­ezer éves, fatörzsekből épített körnaptárra buk­kantak. Leonardo da Vinci ötszáz éves freskókkal díszített műhelyét és egy boncolásra szolgáló, tit­kos szobát fedeztek fel Firen­zében, a Santissima Annun­ziata kolostorban. Letűnt korok leletei Peru déli részén, Palpában a Kr. e. 600 és 1000 közötti Para­ca kultúra idejéből származó sziklarajzokat találtak. Bronzkori, mintegy négyezer éves illatszerüzem maradvá­nyait tárták fel Cipruson. Az agyag tárolóedények falán ma­radt parányi anyagszemcsék­ből a kutatók 12 ókori illatszer összetételét állapították meg. Tízezer éves homo sapiens maradványaira bukkantak Korcula szigetén, Vela Luká­ban, ez eddig a legrégebbi mo­dern ember. Megtalálták a Kr. e. 1696 és 1686 között uralkodó L Ne­ferhotep fáraó 1,80 méteres kőszobrát a karnaki templom kőkapuja alatt. A németországi Goseckben az eddigi legrégibbnek vélt, hétezer éves, fatörzsekből épí­tett körnaptárra bukkantak. A Szentföld legrégebbi temp­loma került felszínre a bibliai Armageddon közelében. Ezerötszáz éves női sírt tár­tak fel a régészek a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben. Felfedező magyarok Időszámításunk előtti első századból való maja falfest­ményeket és az eddigi legré­gibb, i. e. 150-ből való maja sírt tártak fel Guatemalában. Egy nemzetközi csapat tag­jaként elérte a Déli-sarkot Ko­valcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán, így elsőként tűz­hették ki az Antarktiszon a Ács Zoltán elsőként tűzött ki magyar zászlót az Antarktiszon magyar zászlót. (2004 áprili­sában az Északi-sarkon első­ként ugyancsak ők tűzték ki a magyar zászlót.) Tavaly jelentették be, hogy 2004 decemberében eddig példátlan körű, 900 ezer éves jeget találtak az Antarktiszon. Lengyel vegyészek új, olcsó eljárást dolgoztak ki, amellyel" építőanyaggá lehet feldolgoz­ni az évente milliószámra a szemétbe kerülő eldobható műanyag palackokat. Rátái Dániel hat első díjat nyert a 21 éven aluli tudósok olimpiáján, mindössze 25-30 ezer forintos ráfordítással a közönséges személyi számító­gépet háromdimenziós készü­lékké és egyben érintőképer­nyős PC-vé volt képes átala­kítani. Ismeretlen Bach-műre buk­kantak a weimari Anna Amália Hercegnő Könyvtár anyagai között. Az Atlanti-óceán mikroélő­világát vizsgáló kutatók föl­fedeztek egy baktériumot, amely édesvízi tavakban él, organikus hulladékkal táplál­kozik, és tetemes mennyiségű elektromos energiát termel. Az űr meghódítása A Huygens európai űrszon­da leszállt a Titánra, a Sza­turnusz legnagyobb, 5150 ki­lométeres átmérőjű holdjá­ra. A floridai Cape Canaveral-i űrközpontból egy Delta II hor­dozórakéta rakterében elin­dult a Tempel 1 üstökösre a Deep Impact (mély becsapó­dás) amerikai üstököskutató űrszonda. Japán csillagászok felfe­dezték a Földtől legtávolab­bi, mintegy 12,7 milliárd fényévre fekvő galaxishal­mazt. A Szaturnusz körül keringő Cassini amerikai űrszonda ki­mutatta, hogy az óriásbolygó Enceledus nevű holdja jelen­tős légkörrel rendelkezik. (A másik légkörrel rendelkező égitest a Titán, amely ugyan­csak a Szaturnusz holdja.) Amerikai csillagászok 12 újabb Szaturnusz-holdat fe­deztek fel, ezzel 46-ra emel­kedett a gyűrűs bolygó körül keringő égitestek száma. Napszél meghajtású űrszon­dát bocsátottak fel az Egyesült Államokban. Amerikai csillagászok felfe­dezték a Naprendszeren kívüli legkisebb bolygót, amelynek az átmérője mintegy kétsze­rese a Földének. A japán Hajabusza űrszonda kétszer is leszállt, és anyag­mintát vett a Mars és Jupiter Az eddigi legrégebbi, hétezer éves körnaptárt fából építették között a nap körül keringő Itokava aszteroida felszínén. Középpontban: az ember Német és angol kutatók csontmaradványok segítségé­vel nekikezdtek a neandervöl­gyi ősember genetikai kódjá­nak megfejtéséhez. Egy nemzetközi kutatócso­port feltérképezte a rizs gén­jeit. A Szöuli Nemzeti Egyetemen megszületett a világ első kió­nozott kutyája. A japán RIKEN-intézet ku­tatói az agysejtekben felfedez­tek egy fehérjét, amely meg­óvja őket a pusztulástól. A ve­gyületet a fiatalság fehérjéjé­nek nevezték el. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostu­dományi Egyetem kutatói Acsády László vezetésével svájci kutatókkal közösen olyan, eddig nem ismert gát­lópályát azonosítottak, amely erősen befolyásolja a talamusz működését. E pá­lya tanulmányozása hozzájá­rulhat a Parkinson-kór meg­értéséhez is. Az Egyesült Államokban 13 éve lefagyasztott embrióból született egészséges baba. Amerikai kutatók bőrsejtből állítottak elő őssejtet, a vita­tott klónozási technika nél­kül. Brit tudósok megtalálták a vérzésközpontot az agyban. Német tudósok felfedezték, hogy a csontoknak saját im­munrendszerük van. 40 millió évvel ezelőtti kro­kodilfajta megkövült csontjait találták meg Kelet-Ausztrá­liában. Százezer éve élt, csak­nem zsiráf magasságú óriás­teve csontvázára bukkantak Szíriában. A világ legrégibb kétlábújá­nak részleges csontvázát ta­lálták meg Etiópia északkeleti részén. A kövület 3,8-4 millió éves. Vastag csontozatú, 180 cen­timéter magas, több mint 6 ezer évvel ezelőtt élő ősember maradványait találták meg kutatók a dél-kínai Kuangh­szi-Csuang (Guanxi Zhuang) autonóm tartományban. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS AZ MŰ-PANORÁMA - SAJTÓADATBANK ALAPJÁN KÉSZÜLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom