Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

NAPI MELLÉKLETEK TEHETSÉGES ASSZONYOK - ZSENIK OLDALÁN a közös érdeklődés a kovász Az átlagemberek szemében irigyelt magaslatokban zajlik azoknak a pároknak az élete, akik nemcsak a szerelemben, de az alkotásban is társai egymásnak. Márpedig alkotás minden, aminek látszata van. Lehet az a gyermek szeretetteljes felnevelése, vagy egy harmonikus otthon kialakítása, de az is, ha a párkapcsolatban élők munkájának pozitív, kreatív eredménye születik. Az alkotó munka és a közös érdeklődés a legfontosabb kapocs két ember között - a lélekbúvárok szerint. A lángoló szerelemből induló, de vad gyűlölködésbe forduló párkapcsolatokból épp az alapvető kovász, a közös érdeklődés hiányzik. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. JANUÁR 14. Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A feleségmúzsa csókja Hogy miképpen fér meg egymás mellett két kimagasló tehetség, arról Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona, Bartók Béla és Pásztory Ditta, Latinovíts Zoltán és Ruttkai Éva példájából alkothatunk képet Hogyan lesz a szerető kedvesből életre szóló társ, s egyben alkotásra ösztönző múzsa? A titkot rejtő fátylat három zseniális művészpár példájának idézésével igyekszünk föllibbenteni. Kosztolányi Dezső híres Ilona-versének ihletője, Harmos Ilona tehetséges pesti színésznő volt. Már megismerkedésük is a művészet kulisszái között történt: zsöllyeszomszédok voltak a Vígszínházban. Különös, ellentmondásos, „se veled, se nélküled" érzések kísérték kapcsolatuk kialakulását. A költő 28, a lány 24 éves volt, amikor 1913-ban egybekeltek. Viszonylag érett koruk ellenére „játszották" az életet: a hétköznapokat, a munkát, még a bevásárlást isamint az ugyancsak sokszor idézett „Akarsz-e játszani?" című versből is kiolvasható. A feleség is tehetséges írónak bizonyult: a férjétől kapott Görög Ilona álnéven írta könyveit. Leveleiből kiderül, hogy szeretete és ragaszkodása akkor sem rendült meg, amikor Kosztolányit egy másik aszszony közelsége szédítette meg. Pásztory Ditta 19 évesen iratkozott be a budapesti Zeneakadémia zongora tanszakára, ahol Bartók Béla tanítványa lett. A zeneszerző-zongoraművész 42 éves volt ekkor - és házasember, egy serdülő fiú apja. Sem a korkülönbség, sem a családi kötelék nem akadályozhatta meg szerelmük kibontakozását. Kapcsolatuk erősen megosztotta a közvéleményt, de mit sem törődve ezzel, megismerkedésük után egy évvel házasságot kötöttek. Furcsa módon Bartókot legjobban éppen a volt feleség értette meg: csendben félreállt, s még főzni is megtanította utódját, férje ízlése szerint. A terjeszkedő fasizmus elől Amerikába emigráló Bartók Pásztory Dittának ajánlotta harmadik zongoraversenyét. Pásztory Ditta férje elhunyta után föllépésein szinte kizárólag Bartók-műveket játszott. Ruttkai Évának még a különösnél is rendkívülibb aszszonysors jutott: két kiemelkedő tehetségű színész felesége-társa volt. Gábor Miklóssal kötött házasságából egy lány (Júlia) született. Válása után várta őt a színpad és élete Rómeója: Latinovits Zoltán. A színpadon is megformálták a világirodalom leghíresebb szerelmeseinek alakjait. Latinovits halála után Ruttkai Éva így emlékezett kapcsolatukra: „A létezésünkkel segítettük egymást... Zoli nekem zászlóm volt és védelmezőm... sosem kellett félnem, hogy mást mond, mint amit gondol." NY. P. Már egy pályán játszik Henrietta és Vladan Matics FOTÓ: SCHMIOT ANDREA A sport összeköt Szerelem - első látásra. így érezték mindketten, pedig nem értették egymás nyelvét lévén hogy Vladan Matics a szerbiai Sabac városából érkezett Szegedre kézilabdázni, s nem tudott magyarul, a Pick-csapat meccsein gyakran szurkoló szegedi Henrietta pedig egy szót sem beszélt szerbül. - Muszáj, hogy az enyém legyen! - idézi a négy évvel ezelőtti pillanatot, s magyaráz lelkesen-kedvesen magyarul Vladan. Azóta összeházasodott, egy pár lett Vladan és Henrietta Matics. A fiű magyarul, a lány szerbül tanul, miközben mindegyikük a saját anyanyelvén szól Dusánhoz, kétéves fiukhoz, aki mindkettőjüket érti, és persze szereti a labdát. - A szülővárosomban a kézilabda számított igazi sportnak. Ezért én is ezt csináltam. Mezőgazdasági iskolába jártam. De a sport a munkám jelenti ki Vladan. - Nem tekintem magam sportolónak - lep meg kijelentésével Henrietta, akiről tudni kell, nőknek tart különböző tornafoglalkozásokat. De viselkedésben, öltözködésben is szeretem a laza, sportos stílust. Az biztos, hogy fiunkon látszani fog, hogy a mi életünkben fontos a sport. TÁRSAK - NEM CSAK A BALETTSZÍNPADON A mandarin és a lány A tánc, az autó, az otthon közös szenvedély a Barta Dóra-Juronics Tamás páros életében FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Juronics Tamás és Barta Dóra elismeri, konfliktusforrás lehet, ha a munkahelyi és a magánélet keveredik, de ügy vélik, a Szegedi Kortárs Balett társulat tagjai tudomásul vették, ők öt éve már egy párt alkotó társak. Hosszan sorolhatjuk közös munkáikat - A fából faragott királyfitól kezdve a Mandarinon át az Atlantiszig. De koreográfusként is dolgoztak már együtt: Mozart Requiemjében a felnőtt balettosok mozgását Tamás, a gyerekekét az egyébként Egerben tánciskolát vezető Dóra tervezte, tanította. Most is Mozart-bemutatóra készülnek. Világos kérdésekre világos választ! A teljesség jegyében A közös kutatómunka „hozta össze" és tartja együtt 35 éve a két pszichiátert. Temesváry Beáta harmadéves medikaként írt TDK-dolgozatot az orvostanhallgatók személyiségjegyeiről akkori tanára, Szilárd János irányításával. Most meg éppen a pszichiátriai társaság februári kongresszusán tartandó Destruktivitás és kreativitás című közös előadásukra készülnek. Magyarországon ők írták le először - 1979-ben -: az ember élete, személyisége és betegsége a holisztikus szemlélet alapján ragadható meg. (A holosz görög szó, jelentése: teljesség.) Ez és a biopszichoszociális determináció az orvosetikai témáktól kezdve (ahol közös területük az öngyilkosság és az eutanázia kapcsolata), a tudományfilozófiai kérdésekig (például betegség- és egészségfogalom), egészen a résztémákig áthatja munkásságukat. A gyermekpszichiátria maradt Szilárd professzor szíve csücske, miközben Temesváry főorvosnő az öngyilkosság-kutatás klinikai évei után, most a szegedi városi kórházban az indirekt önpusztítás, az alkoholizmus problémakörével foglalkozik. Három gyermekük közül kettő szakmai érdeklődése kiegészíti a szülők munkáját. Azt mondják: az érett személyiség jellemzője, hogy meglátja, ami összeköt. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ÚJSZÁSZI ILONA A kutatómunka „hozta össze" és tartja együtt 35 éve a két pszichiátert FOTÓ: KARNOK CSABA Bár hivatásuk azonos, a biológus házaspár soha nem dolgozott egy témán, egy laborban. Venetianer Pál és Anikó együtt jött Budapestről a Szegedi Biológiai Kutatóintézetbe. - A tudományos életben számos hátránya lehet annak, ha a férj-feleség egymás felettese-beosztottja - véli Venetianer Pál akadémikus. Példaként említi, hogy a hierarchiában följebb lévőt megvádolhatják, hogy kivételez a társával, az alacsonyabb beosztásút pedig azzal, hogy nem saját erejéből éri el azt, amit munkája eredményeként fölmutathat. - A közös érdeklődés azonban előnyökkel is jár - folytatja a gondolatsort a biológiatudomány doktorává lett asszony. Például otthon megbeszélik a tudományos problémákat, egymásnak módszerbeli tanácsokat adnak, s minden írott szó a másik kontrolljával lát napvilágot. Világos kérdésekre világos válaszokat keresnek. Az életük iránytűjét jelentő prioritásról elárulják: az a férfinál a tudomány, az asszonynál azonban legalább ennyire fontos a család, a fiuk fölnevelése is. Venetianer Pál biokémiai, felesége, Anikó genetikai, sejtbiológiai kutató FOTÓ: SCHMIDT ANDREA