Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-14 / 12. szám

NAPI MELLÉKLETEK TEHETSÉGES ASSZONYOK - ZSENIK OLDALÁN a közös érdeklődés a kovász Az átlagemberek szemében irigyelt magaslatokban zajlik azoknak a pároknak az élete, akik nemcsak a szerelemben, de az alkotásban is társai egymásnak. Márpedig alkotás minden, aminek látszata van. Lehet az a gyermek szeretetteljes felnevelése, vagy egy harmonikus otthon kialakítása, de az is, ha a párkapcsolatban élők munkájának pozitív, kreatív eredménye születik. Az alkotó munka és a közös érdeklődés a legfontosabb kapocs két ember között - a lélekbúvárok szerint. A lángoló szerelemből induló, de vad gyűlölködésbe forduló párkapcsolatokból épp az alapvető kovász, a közös érdeklődés hiányzik. SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. JANUÁR 14. Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU A feleségmúzsa csókja Hogy miképpen fér meg egymás mellett két kima­gasló tehetség, arról Kosz­tolányi Dezső és Harmos Ilona, Bartók Béla és Pász­tory Ditta, Latinovíts Zoltán és Ruttkai Éva példájából alkothatunk képet Hogyan lesz a szerető ked­vesből életre szóló társ, s egy­ben alkotásra ösztönző mú­zsa? A titkot rejtő fátylat há­rom zseniális művészpár pél­dájának idézésével igyek­szünk föllibbenteni. Kosztolányi Dezső híres Ilo­na-versének ihletője, Harmos Ilona tehetséges pesti színész­nő volt. Már megismerkedé­sük is a művészet kulisszái között történt: zsöllyeszom­szédok voltak a Vígszínház­ban. Különös, ellentmondá­sos, „se veled, se nélküled" érzések kísérték kapcsolatuk kialakulását. A költő 28, a lány 24 éves volt, amikor 1913-ban egybekeltek. Viszonylag érett koruk ellenére „játszották" az életet: a hétköznapokat, a munkát, még a bevásárlást is­amint az ugyancsak sokszor idézett „Akarsz-e játszani?" cí­mű versből is kiolvasható. A feleség is tehetséges írónak bi­zonyult: a férjétől kapott Gö­rög Ilona álnéven írta köny­veit. Leveleiből kiderül, hogy szeretete és ragaszkodása ak­kor sem rendült meg, amikor Kosztolányit egy másik asz­szony közelsége szédítette meg. Pásztory Ditta 19 évesen iratkozott be a budapesti Ze­neakadémia zongora tansza­kára, ahol Bartók Béla tanít­ványa lett. A zeneszerző-zon­goraművész 42 éves volt ekkor - és házasember, egy serdülő fiú apja. Sem a korkülönbség, sem a családi kötelék nem akadályozhatta meg szerel­mük kibontakozását. Kapcso­latuk erősen megosztotta a közvéleményt, de mit sem tö­rődve ezzel, megismerkedé­sük után egy évvel házasságot kötöttek. Furcsa módon Bar­tókot legjobban éppen a volt feleség értette meg: csendben félreállt, s még főzni is meg­tanította utódját, férje ízlése szerint. A terjeszkedő fasiz­mus elől Amerikába emigráló Bartók Pásztory Dittának ajánlotta harmadik zongora­versenyét. Pásztory Ditta férje elhunyta után föllépésein szinte kizárólag Bartók-műve­ket játszott. Ruttkai Évának még a kü­lönösnél is rendkívülibb asz­szonysors jutott: két kiemel­kedő tehetségű színész fele­sége-társa volt. Gábor Miklós­sal kötött házasságából egy lány (Júlia) született. Válása után várta őt a színpad és élete Rómeója: Latinovits Zoltán. A színpadon is megformálták a világirodalom leghíresebb szerelmeseinek alakjait. Lati­novits halála után Ruttkai Éva így emlékezett kapcsolatukra: „A létezésünkkel segítettük egymást... Zoli nekem zász­lóm volt és védelmezőm... so­sem kellett félnem, hogy mást mond, mint amit gondol." NY. P. Már egy pályán játszik Henrietta és Vladan Matics FOTÓ: SCHMIOT ANDREA A sport összeköt Szerelem - első látásra. így érezték mindketten, pedig nem értették egymás nyelvét ­lévén hogy Vladan Matics a szerbiai Sabac városából ér­kezett Szegedre kézilabdázni, s nem tudott magyarul, a Pick-csapat meccsein gyakran szurkoló szegedi Henrietta pe­dig egy szót sem beszélt szer­bül. - Muszáj, hogy az enyém legyen! - idézi a négy évvel ezelőtti pillanatot, s magyaráz lelkesen-kedvesen magyarul Vladan. Azóta összeházasodott, egy pár lett Vladan és Henrietta Matics. A fiű magyarul, a lány szerbül tanul, miközben mindegyikük a saját anyanyel­vén szól Dusánhoz, kétéves fi­ukhoz, aki mindkettőjüket ér­ti, és persze szereti a labdát. - A szülővárosomban a ké­zilabda számított igazi sport­nak. Ezért én is ezt csináltam. Mezőgazdasági iskolába jár­tam. De a sport a munkám ­jelenti ki Vladan. - Nem tekintem magam sportolónak - lep meg kije­lentésével Henrietta, akiről tudni kell, nőknek tart külön­böző tornafoglalkozásokat. ­De viselkedésben, öltözködés­ben is szeretem a laza, sportos stílust. Az biztos, hogy fiunkon látszani fog, hogy a mi éle­tünkben fontos a sport. TÁRSAK - NEM CSAK A BALETTSZÍNPADON A mandarin és a lány A tánc, az autó, az otthon közös szenvedély a Barta Dóra-Juronics Tamás páros életében FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Juronics Tamás és Barta Dóra elismeri, konflik­tusforrás lehet, ha a munkahelyi és a magánélet keveredik, de ügy vélik, a Szegedi Kortárs Balett társulat tagjai tudomásul vették, ők öt éve már egy párt alkotó társak. Hosszan sorolhatjuk kö­zös munkáikat - A fából faragott királyfitól kezd­ve a Mandarinon át az Atlantiszig. De ko­reográfusként is dolgoztak már együtt: Mozart Requiemjében a felnőtt balettosok mozgását Ta­más, a gyerekekét az egyébként Egerben táncis­kolát vezető Dóra tervezte, tanította. Most is Mo­zart-bemutatóra készülnek. Világos kérdésekre világos választ! A teljesség jegyében A közös kutatómunka „hozta össze" és tartja együtt 35 éve a két pszichiátert. Temesváry Beáta harmadéves medikaként írt TDK-dolgozatot az orvostanhallgatók személyiségjegyeiről akko­ri tanára, Szilárd János irányításával. Most meg éppen a pszichiát­riai társaság februári kongresszusán tartandó Destruktivitás és kreativitás című közös előadásukra készülnek. Magyarországon ők írták le először - 1979-ben -: az ember élete, személyisége és betegsége a holisztikus szemlélet alapján ragad­ható meg. (A holosz görög szó, jelentése: teljesség.) Ez és a bio­pszichoszociális determináció az orvosetikai témáktól kezdve (ahol közös területük az öngyilkosság és az eutanázia kapcsolata), a tudományfilozófiai kérdésekig (például betegség- és egészség­fogalom), egészen a résztémákig áthatja munkásságukat. A gyermekpszichiátria maradt Szilárd professzor szíve csücske, miközben Temesváry főorvosnő az öngyilkosság-kutatás klinikai évei után, most a szegedi városi kórházban az indirekt önpusztí­tás, az alkoholizmus problémakörével foglalkozik. Három gyermekük közül kettő szakmai érdeklődése kiegészíti a szülők munkáját. Azt mondják: az érett személyiség jellemzője, hogy meglátja, ami összeköt. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ÚJSZÁSZI ILONA A kutatómunka „hozta össze" és tartja együtt 35 éve a két pszichiátert FOTÓ: KARNOK CSABA Bár hivatásuk azonos, a biológus házaspár soha nem dolgozott egy témán, egy laborban. Venetianer Pál és Anikó együtt jött Bu­dapestről a Szegedi Biológiai Kutatóintézetbe. - A tudományos életben számos hátránya lehet annak, ha a férj-feleség egymás felettese-beosztottja - véli Venetianer Pál aka­démikus. Példaként említi, hogy a hierarchiában följebb lévőt megvádolhatják, hogy kivételez a társával, az alacsonyabb beosz­tásút pedig azzal, hogy nem saját erejéből éri el azt, amit munkája eredményeként fölmutathat. - A közös érdeklődés azonban előnyökkel is jár - folytatja a gon­dolatsort a biológiatudomány doktorává lett asszony. Például ott­hon megbeszélik a tudományos problémákat, egymásnak mód­szerbeli tanácsokat adnak, s minden írott szó a másik kontrolljá­val lát napvilágot. Világos kérdésekre világos válaszokat keresnek. Az életük iránytűjét jelentő prioritásról elárulják: az a férfinál a tudomány, az asszonynál azonban legalább ennyire fontos a család, a fiuk fölnevelése is. Venetianer Pál biokémiai, felesége, Anikó genetikai, sejtbiológiai kutató FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Oldalképek
Tartalom