Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-05 / 284. szám

SZOMBAT, 2005. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS« 3 Szövetségesünk PANEK SÁNDOR Tony Blair brit kormányfő úgy ült le pénteken a visegrádi orszá­gok vezetőivel tárgyalni, hogy alig lehetett kétsége javaslatának fogadtatásáról. A brit politikus arra tett kísérletet, hogy az unió 2007-2013-as vitatott költségvetését a tíz újonnan csatlakozott országnak járó felzárkóztatási alap terhére csökkentse, s így segít­se elő a költségvetés brit-francia ellentétének megoldását. A fran­ciák ellenállnak a mezőgazdasági juttatások csökkentésének, a britek pedig e juttatások miatt 1984 óta nekik járó visszatérítés­hez ragaszkodnak. A költségvetés csökkentését ugyanakkor a nettó befizető gazdag országok akarják elérni, elsősorban Német­ország, amely költségvetési hiányával küzdve nem hajlandó még nagyobb terhet vállalni. A brit javaslat annyira elfogadhatatlan volt az újonnan csatla­kozott országoknak, hogy nem is nagyon érteni, Tony Blair miben reménykedett. Érvelni nem tudott mással mint, hogy ha nincs költségvetés, akkor a visegrádiak még rosszabbul járnak, s hogy miért akarnak annyi pénzt, amikor a meglévőt sem tudják fel­használni; ez utóbbi amúgy nem is igaz. A kérdést a lengyelek ha­tározott ellenállása már mégis pecsételte, mielőtt Blair megérke­zett volna Budapestre, lévén, az érintettek közül Lengyelország a legnagyobb felhasználója a célba vett felzárkóztatási pénznek. Finoman szólva még csak nem is körvonalazódik az a britek kö­ré az új tagországokból gyűlő „új-Európa", amelyről a Medgyessy Péter által aláírt, az Egyesült Államok iraki fellépését támogató le­vél után szívesen beszéltek a franciák és a németek kárára. Ma­gyarország nem talált szövetségest a brit elnökségben, viszont fel­keltette a franciák és németek bizalmatlanságát, pedig előbbiek­kel egyezik az ország érdeke az agrártámogatások kapcsán, utób­biakat pedig a nagyobb uniós áldozatvállalásra kellene rávenni. A lengyelek oldalvizén itthon Gyurcsány Fererfc is „megceleb­rálta" a Blair indítványát elutasító felhajtást. Az erőtlen Blair-ja­vaslattal szembeni acélos szembeszegülés unióellenes bukéja épp jól jött számára, amikor Brüsszel a magyar költségvetési defi­cit és az államadósság mértéke miatt a felzárkóztatási pénzek zá­rolását helyezte kilátásba. Elgondolni is rossz, ilyen pozícióból Magyarország hogyan próbált volna az uniós érdekharcban saját érdekei mellett kiállni, ha történetesen nem mind a tíz csatlako­zott országot éri Tony Blair akciója. Makói rendőr halálos balesete MUNKATÁRSUNKTÓL menti fának ütközött. Ennek során a 23 esztendős makói so­Egy szolgálaton kívüli rendőr fór, a városi kapitányság mun­vesztette életét abban a baleset- katársa olyan súlyos sérülése­ben, amely szombatra virradó ket szenvedett, hogy a helyszí­éjjel történt Makó és Földeák nen életét vesztette. A gépkocsi között. A rendőrség eddigi ada- utasa sérülés nélkül úszta meg tai szerint az Audi típusú sze- az ütközést, mélygépkocsi egy balra ívelő ka- A baleset körülményeit a rend­nyarban, eddig ismeretlen ok- őrség szakértő bevonásával vizs­ból megcsúszott, majd az út gálja. Többszintes buszportot épít Szegeden a Tisza Volán Rt. Súlypont a külső körúton Ilyen lesz a buszport főépülete Látványterv a Tisza Volán Rt.-től A Tisza Volán Rt. társberuházókkal olyan többszintes buszportot szeretne építeni a Vásárhelyi Pál és a Bakay Nándor utca sarkán, amely nemcsak úgynevezett személyszállítási logisztikai, hanem kereskedelmi- és szolgáltatóközpont is lenne. Az új buszállomás alaposan átrajzolja Szeged tömegközlekedését. Legkorábban 2006 őszén vagy 2007 tavaszán kezdődhet el az új szegedi helyközi és távolsági buszpályaudvar, vagyis buszport építése a Tisza Volán Rt. tulajdo­nában lévő 3,3 hektáron, a Vá­sárhelyi Pál és a Bakay Nándor utca sarkán - nyilatkozta la­punknak Szeri István, a közleke­dési társaság vezérigazgatója. A cég jogerős elvi építési és környe­zetvédelmi engedéllyel rendelke­zik. Ennek azért van óriási jelen­tősége, mivel hosszú ideig nem sikerült megkapnia a projekthez a szükséges hatósági támogatást. A Mars téri autóbusz-állomást mára kinőtte a Tisza Volán, mi­közben még mindig naponta csúcsra járatja: a város szívét érintő, induló és érkező járatok száma a nemzetköziekkel együtt elérte a kétezret, és itt áll meg 130 trolijárat is. Ha úgy számo­lunk, hogy egy 50 férőhelyes buszra csak 25-en szállnak fel, akkor is mintegy 50 ezer ember fordul meg a téren. Amikor 1965-ben átadták a létesít­ményt, napi 200 járatra tervez­ték - mára több mint tízszeresé­re nőtt a forgalom. Szeri István vezérigazgató a döntéskor azt is mérlegelte, hogy a világ nagyvárosaiban nem min­denütt viszik ki a külvárosba az autóbusz-pályaudvart: ha van rá lehetőség, a belvárosokban fej­lesztenek. Szegeden azonban er­re nincs mód, a piac újjáépítése miatt lehetőségként már csak a kiköltözés maradt, miközben maga a Mars tér decentrumként továbbra is fogadja a helyi és helyközi buszokat. Az új, többszintes buszport ­két föld alatti és három földfel­szín feletti szinttel - megépítése indokolt, ugyanakkor nagy leve­gőt kell venni hozzá. A teljes be­ruházás becsült összege - még úgy is, hogy a telek .a Volán tulaj­dona - 12 milliárd forint. Ezért társberuházókkal tárgyalnak, a tíz érdeklődő közül néggyel már túljutottak a szükséges egyezte­téseken. A leendő buszporton 38 állásos fedett pályaudvart építenek a he­lyi, helyközi, távolsági és nem­zetközi járatok számára. Emel­lett a társberuházókkal kereske­delmi és szolgáltatóközpontot is létrehoznak, valamint vendég­lők, irodák, szabadidős szolgálta­tások betelepítésére nyílik lehe­tőség. Az épület alapterülete több mint 77 ezer négyzetméter, amelyből 35 ezer bérbe adható. Az autóbusz pályaudvar kilenc­ezer négyzetmétert foglal majd el, a parkolóhelyek száma több mint ezer. A Tisza Volán Rt. a buszport felépítése után számol a helyi tö­megközlekedési hálózat átalakí­tásával: annak súlypontja ugyan­is a második körútról a harma­dikra kerül át. Egyes autóbuszvo­nalakat lerövidítenek, másokat meghosszabbítanak, s szükség lesz közvetlen belvárosi „közle­kedési kapcsolatokra" is. Nem kerülhető el a Bakay Nándor ut­ca körforgalmon túli szélesítése, valamint a Vásárhelyi Pál utca „négysávúsítása" sem. F.K. Palatinusznak 500 ezret ér minden újabb holttest Újra elővették a balástyai rém ügyét Folytatás az 1. oldalról Mivel a hatodik holttest nem ke­rült elő, az ügyészség öt nő meg­ölésével vádolta meg a férfit. A bí­róság végül „csak" négy nő meg­gyilkolását látta bizonyítottnak, Szabó Zoltánt négy balástyai lány és asszony megölése miatt ítélték el. A sorozatgyilkos jelenleg a szegedi Csillag börtön legszigo­rúbban őrzött, a közelmúltban átadott speciális részében, má­soktól elzárva tölti büntetését. A balástyai sorozatgyilkossági ügyben a nyomozást vezető Kumbor Tibor és az egyik nyo­mozó, Palatinusz Gábor koráb­ban nem zárta ki, hogy Szabó Zoltán még több elrejtett holt­testről is tudhat. Kumbor Tibort, a Csongrád Megyei Rendőr-fóka­pitányság nyomozó osztályának volt vezetőjét azóta zsarolás és más bűncselekmények miatt hat év börtönbüntetésre ítélték. Pala­tinusz Gábor pedig időközben nyugdíjba vonult. Palatinusz Gábor a közelmúlt­ban meglepő bejelentést tett, 500 ezer forintot ajánlott fel Sza­bó Zoltánnak minden egyes holttestért, amit az ő segítségé­vel találnak meg. - A lelkiismeretem nem hagy nyugodni, meggyőződésem, Sza­bó nagyon sok mindent tud, so­kat látott és hallott. Még több AV0LTVED0 SEMMIT SEM TUD Szabó Zoltán meghatalmazott védője Szilágyi János szegedi ügyvéd volt. Szilágyi János azt mondta, megbízatása már megszűnt, arról pedig nincse­nek információi, hogy ismét elővették volna a sorozatgyil­kosság! ügyet. holttest előkerülhet a föld mélyé­ről. Erre tett utalásokat a nyomo­zati szakban, csak ez önmagában kevés volt - mondta a nyugdíjas őrnagy. Palatinusz Gábor arra a közbevetésre, hogy miből fizetne Szabó Zoltánnak, azt mondta, ne kételkedjen senki a szavában, a pénzt a gyilkos megkapja. Palatinusz Gábor 2004-ben az­zal kereste meg a Csongrád Me­gyei Főügyészséget, hogy szerin­te Szabó Zoltán kezéhez sokkal több vér tapad, mint azt bárki gondolná. Bizonyíték híján azonban a főügyészség nem fog­lalkozhatott a bejelentéssel. Nem lehet kizárni, hogy az ügyé­szi és rendőri vezetők más bűn­cselekményekkel összefüggésben vették elő újra a balástyai soro­zatgyilkosság aktáit, illetve ve­szik elő Szabó Zoltánt. A visszavitt, lejárt szavatosságú gyógyszerért nem jár pénz Több tonna szerhulladék várható A szegedi gyógyszertárakba is megérkeztek a gyűjtődobozok. Decembertől ugyanis a patikák visszaveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Volt, aki a visszavitt áruért pénzt kért. Decembertől minden patikában kötelező visz­szafogadni a lejárt szavatosságú gyógyszere­ket. Ezekből - becslések szerint - több száz tonna található a magyar otthonokban. A fel nem használt gyógyszerek veszélyes hulladé­kok, tilos kidobni azokat a szemétbe. A lejárt gyógyszerek összegyűjtésére azért is szükség van, mert fennáll a veszélye, hogy a hulladék közé került szereket később piacokon értékesí­tik. A visszagyűjtés 200 millió forintos évi költségét a gyógyszergyártók állják. Azt ígérik, hogy ettől nem emelkedik a készítmények ára, mivel a visszagyűjtés költsége az éves forgal­muknak csak egy ezrelékét teszik ki. A több mint kétezer magyar gyógyszertárba folyamatosan szállítják a konténereket. In­formációnk szerint Szeged harminckilenc patikája megkapta az ötvenliteres „egyutas" dobozokat. Ezekből utólag nem lehet kivenni semmit: ami belekerül, az mind a veszélyes­hulladék-égetőben végzi. A nyáron elfogadott jogszabály értelmében azt a gyógyszertárak dönthetik el, hogy a tartályba a vásárlók dob­hatják bele a lejárt szavatosságú gyógyszert, vagy azt átveszik a patikusok. A patikák dön­tési szabadsága azért került a jogszabályba, mivel a gyógyszerészek többsége attól tartott, hogy a tartályba mindenféle szemetet beledo­bálnak majd. A szegedi Vasas Szent Péter gyógyszertár­ban az edény nem az eladótérben van. Fodor Szilárdné vezető azt mondta: aki igényli, hát­ravisszük, és megmutatjuk, hogy a gyűjtőbe kerül a gyógyszer. A szegedi Kabay gyógyszertárban is úgy döntöttek, nem az eladótérbe helyezik a gyűjtő­dobozt Fotó: Frank Yvette - Több idős ember félreértette a rendele­tet. Azt gondolták, ha visszahozzák a fö­lösleges gyógyszereiket, pénzt kapnak érte. Ez tévedés! Mindenkitől kötelesek va­gyunk átvenni, de ingyen - jelenti ki a gyógyszerész. A gyártók becslése szerint évente körülbe­lül ötszáz tonna veszélyes hulladéknak szá­mító gyógyszert gyűjthetnek vissza. A pati­kusok úgy gondolják: néhány év óta nem hal­mozódik fel akkora mennyiségű gyógyszer, mint korábban. Az orvosok jobban kiszámít­ják, hogy a betegnek mennyire van szüksége. - Sajnos a magyar ember általában rossz beteg. Gyakran próbálja saját magát kezel­ni, viszont az is előfordul, hogy nem szedi be az előírt szeradagot, és később ugyanazt használja fel. Fájdalomcsillapítókból sokat raktároznak - magyarázza Mód Péter, a Ka­bay gyógyszertár gyógyszerésze. Itt az el­adótérben helyezték el a gyűjtőedényt, de kétnapos tapasztalat után úgy döntöttek, hogy nem ez a megoldás. Az egyik vevő ugyanis nehezményezte, hogy neki kell be­rakni a konténerbe a gyógyszereket. De azt sem szeretnék, ha gyúlékony, törékeny anyag kerülne a dobozba. CS. G. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom