Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-03 / 283. szám

14 SZIESZTA 2005. december 3., szombat BOCHKOR GÁBOR: PICIT SZEMTELENKEDŐ, PISZKÁLÓDÓ FIGURA VAGYOK Bajor, a barátságos bohém irányt váltott Két, gyermekeknek szóló kötetét mutatja be Nagy Bandó András, aki hétfőn este lesz a Szegedi Szalon vendége a Bartók Béla Művelődési Központban. A deszki születésű humoristát arról faggattuk: hogyan jutott el a kabarétól a szépirodalomig. A Fából vasparipa kötet apropóján beszélgethetnek Nagy Bandó Andrással hétfőn este 6 órától azok, akik ellátogatnak a Bartók Béla Művelődési Központ Szegedi Szalon című rendezvényére. Nagy Bandó elmondta: több oka van annak, hogy manapság „kevéssé túltengő mértékben" van jelen a tévéműsorokban és a kabarékban. Igaz, a rádiókabarénak - ha ritkán is - még dolgozik, és lapunkat is megtiszteli egy-egy írással, de mostanában valahogy a kabaré nem inspirálja annyira, mint régen. Ennek oka pedig egyszerű: nincs inspirációja. Bandó kicsit büszkén említi: 30 éven át írta magánszámait, tíz önálló estet állított össze ezekből, s a rádió archívumában is több mint 20 órányi anyagát őrzik. Ennek akkor nézett utána, amikor szó volt arról, hogy készítenek egy életműsorozatot, ez a terv azonban kútba esett. Viszont dolgozik egy másik kabaréműsornak, Humorlexikon a címe. Nem rég rögzítették a rádióba ezek konferálószövegeit, az aktuális címszó a szegénység. Nagy Bandó kis iróniával jegyzi meg: az erről szóló számba beledolgozta hajdani Eltartási szerződés című írását, amelyben arra kérte az államot, odaadja neki a pénzét, csak fogadja őt örökbe... Hát bizony, az írás ennyi év után is aktuális! A humorista vallja: a humorérzék nem kopik ki az emberből, de elhagyva az ötvenedik életévet, fel kell mérni, hogy vannak-e fontosabb dolgok a humoreszkek írásánál. Az országot járva a fellépései alkalmával még mindig érzi a közönség szeretetét, sikerei vannak, de egyébként a céljai már más utak felé viszik. Van például adóssága a klasszikusokkal és kortársakkal szemben: rengeteg könyvet szeretne elolvasni, és van néhány, amit meg akar írni. Emellett Pécsen Háy János A Gézagyerek című darabjában is játszik Herda Pityut alakítja, a kisember bőrébe bújva kiválóan érzi magát. Ráadásul ez az időszak a Minerva-színpadra emlékezteti, 1975-ben léptek fel utoljára, de ennek ellenére Bandó úgy érzi: a színpad olyan neki ma is, mintha nem szállt volna el az a harminc év... A gyerekkönyvek-versek után most komolyabb munkába fogott: a Toscana című regényén dolgozik. Ennek alaptörténete: egy író úgy jön ki a kórházból, hogy tudja, hasnyálmirigyrákja van, és számára már csak három hónap az élet. Ugyanakkor lánya hat hónapos veszélyeztetett terhes - három hónapja van gyermeke megszületéséig. Az író eltitkolja, hogy halálos beteg, mert félti a lányát és születendő unokáját a traumától. Azt hazudja a lányának, hogy Toscanába utazik író barátaival. Valójában a kórházba költözik be, s e-mailen tartják a kapcsolatot... Bandó számára ez nagyon izgalmas téma, hiszen a főhős áldozatot hoz azért, hogy unokája egészségesen megszülethessen. Az írás nagy feladat, tervei szerint jövő tavasszal készül el a 400-500 oldalasra tervezett kötettel. Lelkesen mondta: ez az, amiért érdemes otthon lenni, amiért érdemes minden nap felkelni. Megint azzal foglalkozhat, amit szeret, és ez az egész eddigi életére jellemző volt. Örömöt és boldogságot adott neki mindig is a munkája, és most is. S hogy is ne lenne elégedett, amikor a Fából vasparipa gyerekverskötet első kiadása már elfogyott - ebből a hétfői estre hoz magával néhány példányt -, s a legkisebbeknek szóló verseiből Halász Judit és a Republic lemezén is hallható feldolgozás, nem is beszélve arról, hogy a Szélkiáltó együttes 16 versét vitte cédére, a Madarat tolláról kötet megzenésített költeményeit pedig egy zalaegerszegi csapat rögzíti hanghordozóra. Bandó Szegedre szívesen jön, hiszen találkozik a hajdani Minervásokkal, a barátokkal, és - azt mondta - annyi jó élmény éri minden alkalommal, hogy teli zsákkal térhet haza orrfűi otthonába. NYEMCSOK ÉVA Ha a rádiókabaréban megszólal a hangja, a hallgató szája fülig szalad. Ő tudja a legjobban kihozni a sodrából Farkasházy Tivadart. Kedves bohém, akinek a barátságairól legendákat mesélnek. A filmeken az egyszerű, csetlő-botló, mosolyogtatóan esendő kisemberek megformálásával nevettet - Bajor Imre. Ma Magyarország egyik legsikeresebb színésze. Saját bevallása szerint a siker - ez az illékony ajándék - nem változtatta meg az emberekhez való viszonyát. Ő maradt, aki volt. A Bajorimi. - A hazai mozik nagy sikerrel játsszák Gyöngyössy Bence és Kabay Barna filmjét, mely az 1943-ban készült Egy szoknya, egy nadrág remake-je. A Meseautó és a Hyppolit, a lakáj nyomdokaiba lépő filmet a bemutató óta negyvenezren látták. Ön egy agrármüsor rendezőjét alakítja a feldolgozásban. Hogyan fogadta a felkérést a szerepre? - Nagyon örültem ennek a szerepnek, mert a megtiszteltetés mellett az is fontos, hogy szeretem a magyar vígjátékokat, és örülök, ha a játékommal megnevettetem a közönséget. - Az Egy szoknya, egy nadrág öt hónap kemény munka után készült el A forgatáson melyek voltak azok a pillanatok, amelyek önnek különösen kedvesek voltak? - A kívülállók azt gondolják, hogy a forgatások alatt a színészek és a többi alkotó baromi jól érzi magát, és valami egészen bulis hangulatban telnek a forgatási napok. Sajnos a valóság ennél KÍCSÍ huSZSE sokkal hétköznapibb. A napja- Bajor ]mre szfnészi pályáját az im nagyon zsúfoltak. Játszom Állami Déryné Színházban kezdegy színházban, az előadás te 1976-ban, 1984-ig öt éven át után éjszaka a szövegemet ta- itt dolgozott, majd 1989-től a Jánulom. Ilyen éjszakák után a tékszínben játszott. 1999-tól reggeli ébredés nem mindig szabadúszó. Számos színpadi zökkenőmentes. Kedves dol- darabban feltűnt, a nagyobb kögok persze mindig történnek a zönség a Szomszédok című tévéforgatásokon, és ezek azért sorozatból ismerte meg, ahol fontosak, mert a kollégáimat fodrászfiút játszott. Bajor nagy és engem is feldobnak. A fel- népszerűségre tett szert, több vételek során egy alkalommal show-ba meghívták, és Csókegy kaszkadőr helyett öltő- özön című önálló estjével bejárta nyöstül ugrottam a városligeti az országot. A kilencvenes évektóba. Az öltöny alatt búvárru- tő, elmaradhatatlan résztvevője a hát viseltem. Gyöngyössy Rádiókabaréknak: máig emiegeBence rendező előtte azzal tik híres produkciójának „refrénszekírozott, hogy úgysem me- jét": én, a Gyula, meg az Ottó, a rem megtenni ezt a bravúrt. Tóth ottó... A Heti Hetes talkBennem pedig a „csak azért is Show-nak indulásától, 1999-től megmutatom" érzése mun- állandó résztvevője. Itt ragadt rá kált. Örültem, hogy képes vol- a kicsi huszár elnevezés, tam erre a mutatványra. Ebben az örömben egyedül a kaszkadőr nem osztozott. „Megköszönte", hogy elvettem a munkáját. - Parádés a film szereposztása. Kern András, Oroszlán Szonja, Szerednyey Béla, Pogány Judit és egy régi barát, Rudolf Péter, akivel húsz éve nem forgattak együtt. Korábban azt nyilatkozta, a legnagyobb öröm számára, hogy Rudolf Péterrel álllmt a kamera elé. Mi adta ezt az őszinte örömöt? - Volt egy közös színházi fellépésünk, ami csodálatos élmény volt számomra. Peti még főiskolás volt, és ebben az időben mély barátság szövődött közöttünk. Közben gyermekeink születtek, megöregedtünk, megkopaszodtunk, és az életünk is más irányba vitt bennünket az elmúlt húsz év alatt. Most azonban felfrissítettük a barátságunkat, és az élet nagy adományának tartom, hogy a beszélgetéseinket ott tudjuk folytatni, ahol két évtizeddel korábban abbahagytuk. - Legendásak a baráti kapcsolatai, melyek Koós Jánoshoz, Havas Henrikhez, Gálvölgyi Jánoshoz fázik. Mi a legfontosabb önnek a barátságban? - Ha februárban beszélünk valamiről, és áprilisban űjra felhívom, akkor ugyanott tudjuk folytatni a gondolatainkat, ahol abbahagytuk. Fontos, hogy az elfoglaltságaink miatt ne tegyünk szemrehányást egymásnak. A munkáink nem mélyíthetnek szakadékot egy kölcsönös tiszteleten és szereteten alapuló barátságba. A másik nagyon fontos dolog a hozzájuk fűződő barátságban, hogy tehetségesek. Én nem tudok tehetségtelen emberekkel barátkozni. Bajor Imre a Heti hetesben lett kicsi POZSGAI JÁNOS huszár FOTÓ: KARN0K CSABA Akinél a bumeráng a sláger A témát többnyire már nem ő találja ki, de a hódmezővásárhelyi bikinivonalra maga is kíváncsi volt. A biciklistákkal éppen fasírtban van, és a bulvár sem a szíve csücske, buzerálni-viccelődni viszont szeret. A Sláger rádió „bumerángjával", Bochkor Gáborral Szegeden beszélgettünk. - Hogyan készül egy rádióadásra? - Az aktualitásokra gagmanjeink ugranak rá, mi pedig választunk a témák közül. Van, amikor teljesen spontán robban a bomba. Legtöbbször teljesen elrugaszkodunk a javaslattól, elindul az agyunk. Bevonjuk a közönséget, akiktől sokszor visszakapjuk a labdát. Az SMS-ek lavinaszerűen görgetik tovább az adást. - Műsorukban kényes témákkal szoktak hallgatókat felébreszteni. Egy hódmezővásárhelyi tanárnőtől például azt kérdezték: borotválja-e intim testrészét. Ezt a stílust mennyire tolerálják az emberek? - Akiket felhívunk, többnyire már jelentkeztek nálunk, szeretik a műsor hangvételét, tudják, mire számíthatnak. Ez az eset kivétel volt. Ennek a tanárnőnek a diákjai kérték a rendhagyó ébresztést. Tudtuk: ók már feltették neki egyszer ugyanezt a kérdést. Úgy gondoltuk, a tanárnő jó fej lehet, aki lazán kezeli a dolgokat, és megbocsátható bűnnek tart egy ilyen zargatást. - Volt olyan, amikor túllőttek a célon? - Természetesen. Amikor az Túl vagyok már azon, hogy örömet okozzon, ha írnak rólam - mondja Bochkor Gábor FOTÓ: GYENES KÁLMÁN autómentes napon Budapesten lezárták az Andrássy utat, és csak bicikliseket engedtek be, kikarikíroztuk a bringásokat. Volt, aki halálosan megsértődött, kollektív feljelentést tettek ellenünk gyűlöletkeltés vádjával. Nem akartuk bántani őket, de akciójuk - érzésünk szerint - sokkal több embernek okozott bánatot, mint örömöt. Ezért mondtunk mindenfélét rájuk, még ha kicsit erősnek is tűnt. A bulvárlapok nem a műsor egészét, csak részleteit tették címoldalukra. Egyes mondatokat vágtak ki tőlünk: így lettünk gyűlöletkeltők. - Milyen a kapcsolata a bulvárlapokkal? - Magyarországon kisiklott ez a műfaj. A bulvárújságírók nem veszik a fáradságot, hogy legalább féligazságokat derítsenek ki, folyosói pletykákat írnak le tényként, hiszen nem ellenőrzi őket senki. Volt olyan nap, hogy egyszerre két bulvárlapban jelentem meg címlapon: az egyiken éppen szakítottam a barátnőmmel, a másikon esküvőnket terveztük. Túl vagyok már azon, hogy örömet okozzon, ha írnak rólam. - Élő rádióműsor vagy tévéfelvétel? Melyiket szereti jobban? - Három különböző dolgot csinálok: a Csaó, Darwin! öszszetett tévéműsor: délelőtt kezdjük, késő estére vesszük fel. A Buzera élvezetes: elindulunk vele, és a végén leállunk. Mégis: az élő rádióadás varázsa az igazi. Szerencsére a Buzerában is egyre inkább úgy tudok viselkedni, ahogy azt a rádióban megszokták tőlem: a picit szemtelenkedő, piszkálódó figura a stílusom. - Rajongók? - Kedvesek és aranyosak, de akadnak őrültek is. Az SMS-dream-teamünk tagjai mindig valami becenév alatt küldenek be jópofa reakciókat a műsorba. Az ilyen rajongókért érdemes csinálni ezt az egészet! KISS GÁBOR GERGŐ A KABARÉTÓL A GYEREKVERSEKEN ÁT A SZÉPIRODALOMIG