Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-03 / 283. szám

PÉNTEK, 2005. DECEMBER 2. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Szegeden csütörtöktől egy új szám is hívható Segélyhívás - több számon Ha baj van, akkor a megszokott segélyhívó számok mellett az uniós országokban elfogadott 112-t is hívhatjuk. Ezek mellett Szegeden december l-jétől újabb telefonszámon lehet bejelentheti be a bűncselekményeket: a 06-80-823-823-as számot tárcsázva hívható a közterület-felügyelet, a polgárőrség, a rendőrség és a városőrség közös ügyelete. A legtöbb ember kívülről fújja a hagyományos segélyhívó telefonszámokat. Tudja, hogy a 104-en a mentők, a 105-ön a tűzoltók, a 107-esen pedig a rendőrség érhető el. Utcai nem reprezentatív - közvélemény-kutatásunkkor kiderült: a 100-as számokat a diákok is tudják, a 112-ről sokan hallottak, viszont nem használják. Valahogy nem vette be magát a köztudatba. Ezt a nyugdíjas Kovács Istvánná úgy indokolta: a régi bevált, gyerekkorban bebiflázott szám ugrik be az embernek, ha bajba kerül. • Tettünk egy próbát hétfőn kora délután: körbehívtuk a segélyszámokat. A 104-es a mentők megyei ügyeletén csörög, itt három csengetés után felvette a telefont a diszpécser. A tűzoltók 105-ös számán egy csengetés után beszélhettünk az ügyeletessel. Nem volt szerencsénk a rendőrségi segélyhívóval: a 107-es szám kicsöngött, majd három nyelven - magyarul, németül és angolul hallhattuk: „Rendőrségi segélykérő. Kérem, várjon". Egy percig vártunk, hogy felvegye valaki a vonal végén a telefonkagylót, de mivel ez'nem történt meg, megszakítottuk a hívást. A három hagyományos segélykérő szám vezetékes és mobil telefonról egyaránt hívható, ingyenesen. Az uniós országok által egységesen beve2etett 112 pedig még olyan mobiltelefonról is, amelyben nincs SIM-kártya. Ezt is kipróbáltuk: ha a kártyát kivesszük a mobilos készülékből és bekapcsoljuk a telefont, a segélyhívás valóban lehetséges. A 112-es hívószámon a már ismert géphang jelentkezik be: „Rendőrségi segélyhívó. Kérem, várjon!", s hamar kapcsolatba kerülhetünk a rendőrség ügyeletesével. A 112-t főleg külföldiek használják, mert az EU tagországaiban ez az egységes hívószám. A seAZ AMERIKAI PÉLDA A kormány napokon belül dönthet egy új segélyhívó központ létrehozásáról. Az egységes 112-es hívószámot az amerikai 91 l-es segélyhívó mintájára működtetnék. Az Egyesült Államokban a hívásokat fogadók minden bejelentéskor - akár balesetről, akár betörésről vagy erdőtűzről van szó egy előre elkészített kérdéssort tesznek fel a bejelentőnek, s az adatokat számítógépen rögzítik. Ezt követően a program feladata, hogy a megfelelő segítséget küldje a helyszínre. gélyhívást fogadó rendőrök alapszinten beszélnek németül vagy angolul, de szükség esetén tovább tudnak kapcsolni olyan munkatársukhoz, aki birtokolja az adott nyelvet. A 112-es szám minden esetben a legközelebbi megyeszékhely rendőrkapitánysághoz fut be, ha például tűzeset történt, tovább kapcsolják a hívót a tűzoltókhoz. Hogy ne töíténjen félreértés, segítségkéréskor mindig meg kell mondani: melyik településről telefonálunk. December l-jétől Szegeden a megszokott segélyhívó számok mellett egy újabb is életbe lép: ezen is bejelenthetik a bűncselekményeket az állampolgárok. A 06-80-823-823-as számon a közterület-felügyelet, a polgárőrség, a rendőrség és a városőrség ügyelete érhető el. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a garázdák és rongálok által okozott károkat csökkentsék. Az új rendvédelmi ügyelet mobiltelefonról és vezetékes készülékről egyaránt hívható. NY. É. A gazdasági fejlődés, illetve fejletlenség nem két nagy tömbre, nyugatira és keletire osztja fel Magyarországot - állapítja meg egy nemrégiben publikált kutatás. Csongrád megyében is akadnak térségek, amelyek fejlettsége a nyugati határszéliekéhez közelít. A Bécs-Budapest, illetve a Budapest-Balaton tengely húzóereje vitathatatlan, hiszen itt csoportosul a dinamikusan fejlődő térségek legtöbbje, ugyanakkor találunk ilyen szigeteket Debrecen, Kecskemét és Szeged környékén is - derül ki egy nemrégiben publikált kutatásból. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ilyen kisrégiókban él az ország népességének mintegy 60 százaléka, a kitörési esélyeket is mutató felzárkózó térségekben a vidéki lakosság 24, míg a stagnáló vagy lemaradó térségekben mintegy 25 százaléka. Az egész országban benépesültek a nagyvárosok melletti települések, ahol ugyan emelkedtek az ingatlanárak, de még mindig nem közelítik meg a nagyvárosit. Szeged környékén lassacskán „alvófalvak" tucatjai jönnek létre minden irányban: a tehetősebbek Algyőre, Deszkre, Zsombora, Domaszékre, a két kisvárosba, Sándorfalvára, Mórahalomra költöznek, és onnan naponta a megyeszékhelyre ingáznak. Sokszor gyerekeikkel együtt, akiket szintén szegedi óvodákba, isJÖVŐKÉP NÉLKÜL A megye legkisebb településének számító Kövegyen 489-en élnek, egynegyedük 18 éven aluli, de hiába, a helyzet egyre roszszabb. Takács Zoltán polgármester elmondta, nincsenek intézmények, amelyek után normatív támogatást lehetne kapni, az alsó tagozat már 1983-ban bezárt. Miután a meglévő óvodától és az Idősek gondozóházától is vontak el normatív támogatást, ezen a nyáron bezártak. A halmozottan hátrányos helyzetű település csak másokkal összefogva adhatna be uniós pályázatot, mivel annak előzetes finanszírozására sem képes. kólákba írattak. Lassacskán egy távolabbi, de még mindig Szegedhez közelinek számító kör is kirajzolódik: Újszentiván, Tiszasziget, Bordány, Szatymaz és Röszke helyezkedik el a képzeletben megrajzolt tengelyen. Piri fózsef, Algyő polgármestere elmondta, a lélekszám stabilizálódott - jelenleg 5400 -, vagyis nem csökkent, ami magyarországi viszonylatban eredménynek számít. Egyre töb-' ben építkeznek, nő a születések száma és szaporodnak a munkahelyek. A teljes egészében közművesített Algyőnek speciális a helyzete, egyrészt mindössze tíz kilométerre fekszik Szegedtől, másrészt az olajipar területén sok az új vállalkozás. A gazdasági minisztérium pedig ezekben a napokban dönt arról, megkapja-e az ipari park címet az Algyő Park Kft., amely a körforgalom mellett terül el. Már látni, hogy az ideérkező M5-ös le- és felhajtok melletti települései prosperálhatnak a sztrádából. Balástya polgármestere, Újvári László elmondta, vállalkozási övezetet alakítottak ki a befektetők fogadására, kettővel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Nagyok a várakozások és az előkészületek Szatymazon és Kisteleken is, ugyanakkor a már nyolc éve sztrádaközeiben fekvő Csongrádot mintha elkerülte volna a fejlődés. Murányi László önkormányzati képviselő - aki tagja a Csongrád megyei közgyűlésnek is megkeresésemre azt érzékeltette: a városnak nincs megtartó ereje, történelme során legtöbbször nem az ott élők, hanem „kijárok" irányították, a rendszerváláskor üres kasszával indult, ipara pedig megszűnt. A Tisza-holtágak - amelyekre esetleg horgászturizmust lehetett volna építeni - részint magántulajdonban vannak, részint a Hortobágyi Állami Gazdasághoz tartoznak. F. K. Megyén belül is hatalmasak a különbségek a térségek között Szigetek Szeged körül Sokan kiköltöznek Szegedről. Az egyik célpont Sándorfalva Fotó: Gyenes Kálmán Szemeznek egymással, de nem beszélnek Ha a siklóernyőst ragadozónak nézik a darvak Bár a siklóernyősök sem ellenségei a természetnek, sasnak nézheti őket a daru Fotó: DM/DV Zavarja-e a természetvédelmi területen szedegető darvakat a siklóernyős, vagy sem? A természetvédők és a siklóernyősök e kérdésről más-másképpen vélekednek. Ha azonban együttműködnek, akkor emberek és madarak számára egyaránt kedvező válasz születhet. Nemrég tartott és még most is tart a daruvonulás. A Magyarországon ősszel és tavasszal átvonuló nagy madarak egyik legfontosabb táplálkozóterülete a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó pusztaszeri tájvédelmi körzeten belül található. Mégpedig a Sándorfalva és Dóc közötti földúthoz közel, s e földutat a siklóernyőssport művelői fölemelkedésre használják. - Bizonyítani nem tudjuk, de úgy látjuk: ahol az előző napon siklóernyősök tevékenykednek, onnan a darvak eltűnnek - ismerteti a problémát Tajti László, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. A siklóernyősöknek azért fontos ez a földút, mert a megyében alig akad más terület, amely alkalmas lenne számukra fölszállásra. - Egyszer találkoztunk is ott természetvédőkkel, mondták, tevékenységünk zavarja a darvakat. Utána el is mentünk onnan, azóta nem jártunk ott - mondja Auner Amadé. Régóta űzi ezt a technikai sportot, ugyanakkor természetkedvelő, kedvenc madara éppen a daru. O nem tapasztalta, hogy a madarak félnének tőlük. - Valóban látunk időnként darvakat a területen, mondjuk a szántóföld túlsó végében, és azok is látnak minket. De nemhogy nem repülnek el, „hozzánk sem szólnak", nem foglalkoznak velünk - mondja. Hozzátéve: a siklóernyősök nemegyszer „együtt termikelnek a darvakkal" a levegőben: a madarakés siklóernyősök ugyanazt a termiket, azaz fölszálló meleg légáramlást használják ki emelkedésre. Ilyenkor előfordul, hogy akár harminc méterre is megközelíti egy daru az embert, s nem ijed meg - halljuk a siklóernyőstől. Miként látja ezt a kérdést az ornitológus? - A repülő madár mindig sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, mint amelyik lenn van - mutat rá Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei szervezetének alelnöke. Nincs kizárva: a fölemelkedőben lévő, még közvetlenül a talaj fölötti siklóernyőt sasnak nézheti a daru. Az errefelé is előforduló rétisas alacsonyan, a talaj fölött szállva igyekszik megközelíteni a darvakat, még mielőtt azok a levegőbe emelkednének - fejtegeti a szakember. - Egy bizonyos, a siklóernyősök kevésbé számítanak zava{ó tényezőnek a darvak, s egyáltalán, a védett terület egésze szempontjából, mint például az útról is letérő, sebes-zajos terepmotorok vagy autók. Ha természetvédők és sportolók egyszer együtt mennének ki a területre kipróbálni, miként reagálnak a siklóernyő-felszállásra a darvak, egyértelmű válasz születhetne a vitás kérdésre. F.CS. -ETIKAI KÓOEX - A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága ** nemrég összejövetelre hívta a területén tevékenykedő technikai sportot űzőket, így a terepmotorosokat, -autósokat, sárkányrepülőket, repülömodellezőket és társaikat nem feledkezve meg a technikai sportok káros hatásait észlelő természetvédőkről, természetjárókról, erdészekről, vadászokról sem. - A cél az volt, hogy a felek próbáljanak megegyezésre jutni az élővilág védel'mében - mondja Tajti László. A nemzeti park a közeljövőben föltünteti honlapján azon tájainak a listáját, ahol a túlzásba vitt emberi jelenlét kárt okozhat az élővilágban. Készül továbbá egy etikai kódex a technikai sportok művelői számára, melyhez az e sportokhoz szükséges eszközéket árusító üzletekben lehet majd hozzájutni.