Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-30 / 305. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS" 3 Szilveszterkor fogy el az éves mennyiség több mint 80 százaléka A középáras magyar pezsgőket keresik a vevők Szegeden akciósan már há­romszáz forintért is lehet pezsgőt venni, de a habzó ne­dűből akad harmincezer forin­tos is. A vásárlók körében a kö­zépáras magyar pezsgők a leg­kedveltebbek. Tegnap nem tolongtak a vásárlók *a szegedi Tescóban a 300 forintos akciós pezsgőkért. Érdekes mó­don viszont a gyerekpezsgős rész szinte teljesen kiürült. Lehet, hogy a felnőttek is az alkohol­mentes szilvesztert választják? Kiss Csepregi Gábor és felesége rácáfolt elképzelésünkre - bevá­sárlókocsijukban ugyanis egy üveg félszáraz Törley állt a zöld­ségek között. - Mi mindig középkategóriás, ismert magyar márkát válasz­tunk szilveszterre. Általában 7-8 üveggel veszünk különböző he­lyekről, a hölgyeknek édeset is ­mondta Kiss Csepregi Gábor. El­árulta: csak jeles alkalmakkor isznak pezsgőt, mert inkább bor­pártiak. - A szilveszteri házibuliba pezsgőt viszek, mert mindenki­nek kell valami italt vinni - ma­gyarázta fakab Zoltán. A fiatal­ember 4-600 forint közötti össze­get szánt a habzó nedűre. A pol­con éppen félédes BB-t keresett. A Cora Áruházban a népszerű „tömegpezsgőkből" szilveszter­kor fogy el az éves mennyiség több mint nyolcvan százaléka. Mint megtudtuk, leginkább az édes pezsgőket keresik a vásárlók - azon belül is a hazai márkákat -, és az ár is igencsak meghatáro­zó a vásárlásnál. Egy-egy vevő többnyire 3-4 üveget visz haza. Az egykor oly népszerű orosz pezsgők forgalma jelentősen visszaesett: nem divatos már a keleti ital. A hipermarketben azonban drágább habzó nedűt is találha­tunk. Úgy tudjuk, évente 20-25 palackot vásárolnak itt a világ egyik legdrágább pezsgőjéből, a Don Perignonból - a szilveszter azonban nem jelent különösebb kiugrást a drágább pezsgők el­adásában. Ezeket ugyanis főleg ajándékba adják jeles alkalmak­ra. Akinek bírta a pénztárcája, már karácsony előtt megvette a közel 30 ezer forintos, vitrinbe zárt nemes italt. Pezsgőmustra egy szegedi belvárosi üzletben Fotó: Kantok Csaba A drága pezsgők vásárlása ugyanakkor nem feltétlenül függ össze a társadalmi helyzet­tel - mint azt Varga Andrásáé­PEZSGOARAK SZEGEDEN TESCO CORA SPAR BB 499 Ft 489 Ft 539 Ft Walton 499-629 Ft 499 Ft 494 Ft Törley 579 Ft 699 Ft 579 Ft Forrás: DM. DV-gyüjtés DM-grafika tói, az Ezerjó borszaküzlet veze­tőjétől megtudtuk. Az általuk forgalmazott - 2800-3000 fo­rintba kerülő - márkás pezsgő­ket olyanok is keresik, akik nem drága autóval érkeznek az üzletbe. A szakember szerint pezsgőt aperitifként érdemes fo­gyasztani, az ugyanis kihozza az ételek ízét - szemben a tö­mény italokkal, amelyek eltö­mítik az ízlelőbimbókat. Az újévi józanodás közben azt se felejtsük el: november közepé­től már nem számít betétesnek a pezsgősüveg, így takarítás után a szelektív hulladékgyűjtőt tájol­juk be, ne az üvegvisszaváltót. T.R. HABZ0B0R ES PEZSGŐ A hasonló üveg és csomagolás elle­nére nagy a különbség a pezsgő és habzóbor között A habzóbor szőlő­ből, de hozzáadott szénsavval ké­szül, míg a pezsgőnél a szénsav­képződés természetes folyamatként megy végbe. Mint Varga Andrásné elmondta, két módon készül a pezs­gő: másfél literes magnumpalac­kokban érlelik meg lassan, majd szétöntik kisebb üvegekbe, vagy óriási acéltartályokban gyorsérle­léssel dolgoznak, majd rögtön 0,75 literes üvegekbe zárják. A parafadu­gó az érlelésnél ugyan nem számít azt viszont jól jelzi: minőségi italt választottunk az üzletben. A „szovjet" a sláger Vásárhelyen Az év utolsó napján majd annyi pezsgő fogy, mint a többin együttvéve. A vásárhe­lyiek tegnap még nem keresték a habzó ne­dűt, a megkérdezett boltosok szerint hol­nap várható a roham. A korábbi esztendők tapasztalatai szerint a hagyományos ma­gyar márkák mellett még mindig igen ke­lendő a szovjet pezsgő, amit ma már nem Oroszországban, hanem Izsákon palackoz­nak. A középkategóriás - 6-700 forintos ­italokat vásárolják leginkább a vásárhelyi­ek. - Nem rajongok a pezsgőért, de nélküle nem szilveszter a szilveszter. Nagy a család, így három-négy palackkal is vennem kell. A férjemmel a szovjetet isszuk, lányoméknak pedig valami drágább franciát viszek - árulta el Hortobágyi Imréné. Orosz András most először szilveszterezik új barátnőjével. Ezért a fiatal ember meg akarja adni a módját az újévköszöntésnek. Csak pezsgőre ötezer forintot szán. Azt még nem döntötte el, hogy két nagyon drágát vesz, vagy egy márkásat és több olcsóbbat. Panelprogram: Szeged a második helyen Szeged városa második helyen végzett az idei panelprogram pá­lyázaton - derült ki tegnap Kolber István tájékoztatójából. A regio­nális fejlesztésért és felzárkózta­tásért felelős tárca nélküli mi­niszter a 2005. évi pánelprogram pályázat eredményeit ismertette. Az idén mintegy ezer támogatási igényt nyújtottak be az önkor­mányzatok, közel fele az utolsó egy hónapban érkezett be a mi­nisztériumba. A panelprogram­ban az állam a költségek egyhar­madához járul hozzá pályázat út­ján a lakóközösség, illetve az ön­kormányzat egyharmad-egyhar­mad arányú részvétele mellett. A legtöbb pályázatot, 96-ot Székes­fehérvárról adtak be és 1,3 milli­árd forint támogatást igényeltek. Ezt követi Szeged, ahonnan 74 pályázat érkezett 680 millió fo­rint támogatásra. Ötletelősdi SZAVAY ISTVÁN Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni' De­hogynem. Legalábbis a reptér-privatizáció kapcsán sikerült cá­folnunk a szegény, tiszteletre méltó görög filozófus közkeletű mondását. Közben pedig politikusaink is bizonyságot tehettek arról, hogy sok minden kicsúszik a szájukon, no meg annak el­lenkezője is. Néhány hónapja azzal indultak a dolgok, hogy a kormány a rep­tér használati jogának eladását dicsérte agyba-főbe, míg az ellen­zék a családi •ezüst kiárusításaként aposztrofálta az ügyletet. A dolog így még nagyjából rendben is volt, hiszen már megszoktuk, hogy a két félnek gyakorlatilag sosem egyezik a véleménye. Mert ha az egyik véletlenül módosítani talál álláspontján, akkor a má­sik is rögvest megteszi, az ellenkező irányba. Az utóbbi napokban is valami ilyesminek lehettünk ámuló ta­núi. Mert - vélné a jámbor polgár - ha már a privatizációban nem is értenek egyet, az ellenzék, amely hónapok óta (joggal) az or­szág eladósodását tartja a legnagyobb problémánknak, csak elfo­gadja azt a kormányzati döntést, miszerint a bevételt az állam­adósság csökkentésére kívánják fordítani. Ezzel szemben valósá­gos ötletbörzének lehettünk tanúi, miszerint a bevétel egészét az egészségügyre kellene fordítani, de a kutatásfejlesztésre is kéne jutnia, meg a vállalkozások segítésére és munkahelyteremtésre, no meg gazdaságélénkítésre és erre is, arra is. Szerencse, hogy leg­alább az olimpiai lobbi nem jelentkezett az összegért. Bár lehet, hogy csak azért, mert a 460 milliárd az ötkarikás játékok költsé­gének tizedét sem futná. Még szerencse, hogy a kormány - a ko­rábbi ellenzéki bírálatok fényében is helyesen - kitart az adósság­csökkentés mellett. Végül is könnyű a dolga, hiszen csak mást kell tennie, mint amit az ellenzék mond. Ami pedig azt illeti, léptünk mi már egy­szer ugyanebbe a folyóba. Emlékezzünk csak! Amikor Horn Gyu­la miniszterelnöki regnálásának elején kezdte közhírré tenni, mennyi mindent ad majd ennek, annak és amannak az éppen bejövő szép privatizációs bevételekből, egy Bokros Lajos nevű friss pénzügyminiszter föllázadt, és lemondással fenyegetőzött, ha nem a jókora adósságállomány csökkentésére fordítják a pénzt az utolsó fillérig. Horn végül meghátrált. Bajszos, nemszeretem miniszterünk pedig jó tíz évre rendbe hozta az országot lázadásával. Es neki könnyű dolga sem volt. Hisz nem az ellenzékkel kellett szem­beszegülnie, hanem saját főnökével. Mert annak kellett az el­lenkezőjét tennie, mint amit az adakozni vágyó Horn álmodott meg országos tetszést aratva. Ami azt illeti, mennie is kellett, nemsokára. Közel hétszázan kaptak borsos számlát az OEP-től Több tízezres fizetség - kutyaharapásért Több tízezer forintunkba is kerülhet, ha kutyánk megha­rap valakit, vagy a házunk előtti jégen csúszik el és emi­att kezelésre szorul. Ha ugyan­is egy baleset más hibájából vagy gondatlanságából követ­kezik be, az egészségbiztosító minden felmerülő költséget áthárít. A megyében közel hét­százan kaptak borsos számlát az elmúlt időben. Ha betegek leszünk vagy bal­esetet szenvedünk, az egészség­biztosító fedezi kiadásainkat, vagyis orvosi ellátásunk költsé­gét, táppénzünket. Csakhogy nem egyszer előfordul, hogy ezeket a költségeket az OEP cé­gekre vagy magánszemélyekre terheli rá - abban az esetben, ha bizonyítható, hogy valaki­nek a hibájából szorul a biztosí­tott ápolásra. így például egy munkahelyi baleset komoly költségeket okozhat a vállala­toknak. De nem csak a mun­káltatókat érintik kellemetle­nül az ilyen esetek: bárkivel megtörténhet, hogy több tíz­ezer forintos számlát postáz­nak neki amiatt, mert mond­juk a kutyája megharapott vala­kit, vagy éppen nem takarította el a havat háza elől, és ott vala­ki elcsúszott és emiatt kezelés­re szorult. Az egészségbiztosító a jogsza­bályban rögzített módon a bal­esetért felelős személyt minden felmerülő költséggel megterhel­heti. Ebbe az esetleges műtéttől a kórházi ápoláson át a táppénzre kifizetett összegig minden szere­pel. Sőt: a gyógyszerek esetében a készítmény teljes, vagyis nem tá­mogatott árát is megfizettetik a felelőssel. A fizetési meghagyás jogosságát pedig csak bíróságon lehet vitatni. Schleining Ibolyától, a Csong­rád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától megtud­tuk: tavaly 2110 baleseti jegyző­könyv érkezett be hozzájuk. Ezek közül 438 esetben terhelték át a költségeket a vétkesre. Kevesebb mint negyven esetben indult azonban csak bírósági eljárás, pe­dig a fizetési meghagyások össz­értéke meghaladta a százmillió forintot. Az idei első félévben 496 jegyzőkönyv alapján 190 fi­zetési meghagyást postáztak. Többségében cégeknél történt balesetekről van szó, de van köz­tük kocsmai verekedés miatti sé­rülés is. - Nem lehet meghatározni, hogy egy baleset miatt meny­nyi pénzt kell fizetnie a fele­lősnek, hiszen minden ügy egyedi - mondta az igazgató. Hozzátette: átlagot számolva 240 ezer forintra jön ki az egyes esetek miatt kifizette­tett összeg, de tizennyolc ezer forinttól 2-3 millióig megle­hetősen széles skálán mozog a számlák végösszege. Ez rá­adásul csak az egészségbizto­sító hatáskörébe tartozó kifi­zetéseket jelenti. Ha a sérült rokkant nyugdíjas lesz, mind­ehhez a nyugdíjkiadás is hoz­záadódik. A balesetek felelősei vi­szonylag ritkán „ússzák meg" a borsos számlát, hiszen ha valakivel történik valami és el­látásra vagy táppénzre szorul emiatt, a történteket be kell je­lenteni és jegyzőkönyveztetni kell Érdemes tehát lehetőség szerint megelőzni ezeket az eseteket, és mondjuk megköt­ni a kutyát, mielőtt jön a pos­tás, vagy - ami hamarosan ak­tuálissá válik - felsózni a jeges utat a ház előtt. TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom