Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-21 / 298. szám

SZERDA, 2005. DECEMBER 21. • KAPCSOLATOK« 13 MEGKERDEZTUK VÁSÁRHELYI OLVASOINKAT Jár-e sporteseményekre ¡ 7 SZABÓ IMRE traktoros: - Nem járok. Sosem szerettem a sportrendezvényeket. Sem a fo­ci-, sem a kézilabda-mérkőzések nem érdekelnek. Az pedig vég­képp nem, ahogy a játékosok szaladgálnak a labda után. A té­vében sugárzott sport sem hoz izgalomba, igaz, nagy-nagy rit­kán belenézek a jégkorongba. H0R0SZK0P KOS: Ismerősei okos ötletekkei állhat­T^. \ nak elő. Hallgassa meg szavukat, még akkor is, ha a tanács nem kimondottan önnek szól. Alkalmazza saját életében a hallottakat! BIKA: Az ígéret szép szó, ne szegje ® I hát meg a szavát! Különösen ne, ha kedvesének tett ígéretét nem tudja telje­síteni! Tűzön-vízen vigye keresztül terveit! (Pfy IKREK: Sikereket mostanában i csakis kiváló csapatmunkával érhet el. Fontos a kollegiális kapcsolat, és az önöket összetartó erő. Építse hát kreatívan csapatát! : RÁK: Sármos, érdekes emberrel találkozhat a délelőtt folyamán. Az illető egyből telkelti érdeklődését. Bizonyára a kezdeti vonzalom nem csak egyoldalú. ÖJi OROSZLÁN: A munkájába vetett energiából és odaadásból vegyen vissza egy kicsit! Magánéletébe rakja át ezeket az energiákat! Törődjön családjával, töltsenek együtt több időt! SZŰZ: Tele van energiával, tettre 'kész, sok mindent megold a nap folya­mán. Lehet, hogy kollégái nem ilyen szorgosak. Ez erős feszültséget teremthet önök között. f\f\ MÉRLEG: Boldog és kiegyensúlyo­WWízott. Magánélete révbe ért, ám pár­kapcsolatát ápolnia, táplálnia kell, kedves Mérleg. Törődjön kedvesével, kényeztesse őt! V SKORPIÓ: Idős barátja látogatása 1 nosztalgikus hangulatba ragadja. Ér­zelmekkel teli beszélgetésükre még sokat gon­dol majd. Használják ki az együtt eltölthető időt! Jk. NYILAS: Érzelmi kitöréseit fáradt­P* i ságával magyarázhatja. A kimondott szavakat azonban vissza már nem szívhatja Pihenjen le délután, vigyázzon fizikumára! BAK: Kerülje az extremitást, keres­T3Á. j se inkább mindenben az arany kö­zéputat! Ma könnyen elszalad a ló a Bakkal. Este menjen haza, ne maradjon ki! ^fo VÍZÖNTŐ: Kívánságait meg se kell fo­^H galmaznia. és maguktól teljesülnek. Majd kiugrik a boldogságtól a bőréből. Nem cso­da, hiszen Fortuna ma ismét igen kegyes önhöz. jJj HALAK: Járjon nyitott szemmel a ¡világban! Ha jó lehetőséget lát, váltson, amikor még lehet! Ne elégedjen meg azzal, ami van, tegye félre kényelmét egy darabig! TISZTELT OLVASOINK! Szerkesztőségünk továbbra is fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket esetenként rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az írások olvasóink nézeteit tük­rözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A jövő­ben leveleiket csak teljes névvel, lakcím­mel/telefonszámmal fogadjuk. A lapban ezentúl azon levelek, e-mail üzenetek jelen­nek meg, amelyeknek írói nem kérik anoni­mitásukat. Kéziratot továbbra sem őrzünk meg és nem adunk vissza. ÖKRÖS MARIA kötőkonfekciós: - Régen kijártam a sportrendez­vényekre, de több mint tíz esz­tendeje sehová sem tudok el­menni. Azóta ápolom mozgás­korlátozott édesanyámat. Régen minden sportot nagyon szeret­tem, a kézilabdát, az öttusát, a tornát, a távolugrást, fiatalként magam is sportoltam. POSTABONTÁS WOLLNERJÓZSEF ügyvezető: - Persze, hogy járok, leginkább a pingpongmeccsekre, magam is versenyzek. Régen ott voltam a focimeccseken is, de abbahagy­tam, amikor a csapat kiesett az NB II-ből. A tévében megnézem a focit, a teniszt és az asztalite­niszt is. Meg úgy általában min­denféle sportműsort. SZŰCS ISTVÁN kemencés: - Régebben kosárlabdameccsre és focira jártam. Magam is fociz­tam, sőt kispályán is játszottam. Három gyermekem van, három műszakban dolgozom, ezért már nincs időm, csak arra, hogy a té­vében nézzem meg a sportot. Szeretem a Forma-1 -et, a focit és a kézilabdát. Nem veszett el a kegyelet Miután Fejes Ferenc úr által megszólíttattam a Kap­csolatok oldalon, úgy érzem, néhány gondolatot le kell itt írnom, hogy számára és mások számára is vi­lágosabbá váljék a kegyelet fogalmának értelmezése. Kétségldvül mai világunkban egyre fontosabbá váltak a bürokratikus teendők: az állampolgári nyil­vántartások ellenőrzése, sőt maga a temetés is úgy­mond ügyintézéssé vált. Elmegy az ember a temet­kezési vállalathoz, megrendeli a temetést és a parte­cédulát. A temetést lebonyolítja a vállalat, a gyászoló elteszi a részvéttáviratokat, vagy megköszöni né­hány sorban a Délmagyarország és a Délvilág hasáb­jain a gyászban tanúsított együttérzést. Talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy a temetkezésben növekszik a társadalmi részvétel - éppen a fentiekben elmon­dottak miatt -, a baráti segítség, az emberi tényező hiánya viszont kezd egyre aggodalmasabb méreteket ölteni. Az eddigi ember és ember helyett most az ember és az intézmény kapcsolata uralkodik. A vidék még őriz valamennyit a hagyományokból, de a városi temetés lassan csak formasággá válik. A pap nem tudja, hogy kit temet, rutinbeszédet mond, a temetési menetben a „gyászolók" a világ dolgairól, pillanatnyi egyéni problémáikról csevegnek, alig-abg emlékeznek meg arról, akit utolsó útjára kísérnek. A halotti tor is kezd lassan kimenni a divatból. Ma már gyakran nyilvános helyen jönnek össze a temetés után, és egy bizonyos pénzösszegkereten belül rendelnek szendvicset, teát, kávét, esetleg üdí­tőket. így azután inkább egy uzsonnapartihoz vagy társas beszélgetéshez hasonlít a halotti tor, ahol alig esik szó az elhunytról, mindinkább a jelenlévők rit­ka találkozásának megünneplésére kerül ilyenkor sor. Ami még megmaradt a hagyományokból, az mindösszesen annyi, hogy a temetésen találkozunk a régen látott rokonokkal, csaknem elfeledett bará­tokkal. A hagyományok mozaikdarabjai itt-ott még fellelhetők, főként az idősebbek körében. Végeredményben arról van szó, hogy korábban már kisgyerekkorban megkezdődött a gyász szocializálá­/ sa, a halál, a gyász módjának beépülése az élet egész­séges szemléletébe, s ezzel párhuzamosan az élet­módba is - főként a gyászhoz kötődő rítusokon ke­resztül. Ez mára fokozatosan háttérbe szorult, és kezd teljesen elmaradni, következésképpen a mai fia­talság nem tud mit kezdeni a gyásszal, csakúgy mint a halállal sem. Régen ezek a rítusok szabályozták, se­gítették az egyént, de a társadalmat is. Ma, az új lehe­tőségek, a tabu lebontása és a technika egyre maga­sabb fokú felzárkózása után vajon mi is a teendő? Természetesen mindeközben rendkívül fontos, hogy mi magunk mit teszünk a gyász feldolgozása érdekében. Ezt a tudást korábban az egyik generá­ció adta át a másiknak, ma pedig már könyvekből, szakirodalomból, tanfolyamokon tanuljuk. Most alakulnak ki tehát az új rítusok. Ma már van inter­nettemető, amelyre bármi felvihető: kép, emlékbe­széd, az elhunyt életének története, saját szavai, barátainak búcsúszavai. Mindezeket persze kell tudni használni, hogy igazán élni tudjunk velük. A tanatológia ma már hazánkban is általánosan elfogadott tudományág, így azután könyvek sokasá­ga jelent meg a halálról, a gyászról, a temetésről. Csaknem 100 évvel ezelőtt, pontosabban 1914-ben írta Lajta Béla - a Magyar Iparművészet című folyó­iratban - az alábbi gondolatokat: „Ha győz a termé­szettudomány, megdőlnek a régi szimbólumok, és újak keletkeznek. Az erős ember szépet kereső lel­kében ki fog alakulni az új egységes művészet, amely egy új egységes szemléletből ered." Ezek a gondolatok ma is érvényesek, megvalósításukon so­kan fáradoznak. A változó élet mindig más igénye­ket támaszt, új szokásokat honosít meg - még az el­csendesedett halottak világában is. De ebben az új világban is a bölcsesség dicsérete a legfontosabb. A bölcsesség üzenete ma is az, hogy együttérzéssel, megbecsüléssel és tisztelettel adózzunk azoknak, akik a temetők „megszentelt rögei" alatt pihennek. HÓDI LAJOS, A SZEGEDI TESTAMENTUM TEMETKEZÉSI KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA Hatalma van a szónak Vagy mégsem igaz ez a merész ki­jelentés, amelyet új verses köte­tem címéül merészkedtem vá­lasztani? Mert szerintem akkor is az igazat szabad megírni, ha csak egy ilyen jelentéktelen do­logról van szó, mint egy könyv megjelenése. Pláne, ha ez a könyv nem egy világra szóló al­kotás, csak egy egyszerű falusi asszony életszemléletét, élmé­nyeit mutatja be. Ezért hát ve­szem a bátorságot, hogy magam mutassam be ezt a kis könyvet. Nem magamról írok, ugyanis az önéletrajzom megtalálható mindkét megjelent könyvem­ben. Csak a kötet születéséről. Első verses kötetem 2003 nya­rán, dr. Bogoly József Ágoston irodalomtörténész szerkesztésé­ben, Jámborné Balog Tünde bo­rítótervével készült, kiadta a Ke­lemen László Emlékéért Kulturá­lis Alapítvány. Nagy örömömre, már a második kiadást érte meg. Gondolom, azért, mert sokan és szívesen olvassák. Ennek a kö­tetnek hatására, melynek címe: Egy ránc voltál az Isten homlo­kán, 2005. június 27., meghívást kaptam a Szegedi Közéleti Kávé­házba, ahol sor került a kötet be­mutatására. Dálnoky Zsóka művésznő olyan nagy átéléssel mutatta be a verseket, hogy ennek hatására sokan kérdezték, vannak e terve­im egy új kötet kiadására. Mond­tam, terveim volnának, csak az anyagi javak hiányoznak. A ká­véház vendégeinek jóvoltából ha­marosan összejött a pénz a Kele­men László Emlékéért Kulturális Alapítvány számláján. Adók Ist­ván elnök úr javaslatára, és gon­dozásában, a családom segítségé­vel, 2005. augusztus 20-án, Ist­ván király ünnepén megtörtént a kötet bemutatása, melynek cí­me: Hatalma van a szónak. A be­mutatón a sajtó nem vett részt, viszont pár nap múlva felkere­sett egy fiatal újságírónő, és egy fotós. Kötetlen beszélgetés kere­tében született meg az írás, amely a Délvilágban 2005. au­gusztus 27-én jelent meg. Sajnos pontatlanul. Valószínűleg én nem mondtam elég érthetően a közlendőket, zavart a bekapcsolt magnó, vagy csak a csapongó be­szélgetés térített el a bennünket a pontosságtól, nem tudom, de szeretném, ha mégis pontosan tudnák az olvasók, hogy a köte­tet az unokám, Limpek László, a Lyoni Egyetem magyar lektora szerkesztette és lektorálta, a címlapfotót egy másik unokám, Limpek Ágnes készítette, az il­lusztrációként szolgáló rajzok Bálint Anita unokám munkái. A többi mind igaz, csak még annyi, hogy édesapám citerázott, nem cimbalmozott. Ezt is csak azért merészkedem megírni, mert „Hatalma van a Szónak"! Még annyit szeretnék monda­ni, hogy most éppen meseköny­vet írok. Azt is megmondom mi­ért. Mert legnagyobb örömömre, sok iskolás gyermek jött hoz­zám, hogy dedikáljak neki egy kötetet. Ebbe a készülő mesekönyvbe, lesznek régi palotai népmesék, nagyanyámtól tanult régi versek, versben irt mesék, mondókák, amiket én írtam régen a gyerme­keimnek, végül olyan igaz me­sék, amelyek az életem során ve­lem történtek. Remélem, még be tudom fejezni! NÉMETINÉ KODRÁN ERZSÉBET, CSANÁDPALOTA CSOROG A TELEFON Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, tapasz­talataikat N. Rácz Judit újságíróval, a Kapcsolatok oldal szerkesztőjével oszthatják meg, aki - hétfőtől péntekig - 9 és 12 óra között hívható a 30/218-111 l-es mobiltelefonszámon, amelyen SMS-üzeneteiket is fogadjuk. E-mailt a kapcsola­tok@delmagyar.hu címre küldhetnek. TERMEKBEMUTATO Szász Antalné szegedi olvasónk véleménye szerint a kóstolóval egybekötött termékbemutatón figyelembe kellene venni, hogy kiket kínálnak meg a termékkel. Gyermekeit ugyanis Nescaféval itatták meg a jégpályán. BUSZON Cseh Miklós zákányszéki olva­sónk arra panaszkodott, hogy a hétfőn 13.40-kor induló, Pusz­tamérgesre tartó buszra nem engedte fel feleségét a sofőr. A busz vezetője az érvényes jegy­gyei rendelkező asszonyt hatá­rozottan leküldte a buszról az­zal, hogy a zákányszékieknek a másik kocsira kell felszállni, pe­dig a járat nem volt tele. Ez a busz mindig megáll a faluban, és a bérletes zákányszékiek gond nélkül fel is jutottak rá, olvasónk sérelmezi a megkü­lönböztetést, aminek nem látja az okát. PARKOLÁS A 405-585-ről panaszolta rok­kantnyugdíjas olvasónk, hogy a parkolócéduláját elfelejtette ki­helyezni, kb. 2 percig állt meg a Dugonics téren, máris megbün­tették. A rokkantaknak szóló parkolójegy és a közelgő kará­csony sem indította meg az el­lenőröket. Sőt a Mérey utcai iro­dában még bántó hangon beszél­tek vele. Mára kérdeztük: Jár-e sporteseményekre? Következő kérdésünk: Eszik-e halat karácsonykor? Küldje el válaszát a kérdés napján 17 óráig, SMS-ben! (IGEN vagy NEM)! IGEN • NEM Az SMS számlázása normál tarifa szerint történik. 06-30/30-30-921 Vagy szavazhat az interneten is: www.delmagyar.hu MEGJÖTTÜNK SZEGED TAKACS MIRA MANDA December 19., 17 óra 25 perc, 3250 g. Sz.: Lele Zsanett és Takács Tamás (Szeged). TÓTH BOGLÁRKA December 19., 15 óra 9 perc, 3470 g. Sz.: Móra Tímea és Tóth József (Szeged). KÖRMENDI ATTILA December 19., 23 óra 44 perc, 3440 g Sz.: Fo­dor Rózsa és Körmendi Attila (Sándorfalva). VÁSÁRHELY ARANY-TÓTH DORINA December 20., 5 óra 43 perc, 3050 g Sz.: Ne­busz Erika és Arany-Tóth Zoltán (Vásárhely). MAKÓ JUHÁSZ KAMILLA December 20., 11 óra 25 perc, 3900 g. Sz.: Kovács Annamária és Juhász János (Csa­nádpalota). SZENTES RÓZSA BETTINA December 16., 11 óra 55 perc, 3640 g. Sz.: Tompos Erika és Rózsa Zoltán (Szentes). HUSZKASZABOLCS December 16., 15 óra 55 perc, 3200 g. Sz.: Nagy Ágnes és Huszka György (Szentes). FARKAS DÁVID December 17., 3 óra 40 perc, 3460 g. Sz.: Göbölyös Martina és Farkas Zoltán (Szen­tes). TRIBENSZKI TAMÁS December 17., 10 óra 8 perc, 3050 g. Sz.: Seres Ildikó Julianna és Tribenszki László (Csongrád). VÁRI TIBOR MIHÁLY December 17., 12 óra 45 perc, 2710 g. Sz.: Csurár Andrea és Vári Tibor (Csongrád). CSIPES ARABELLA December 18., 8 óra 2 perc, 3530 g. Sz.: Kis Éva Anita és Csipes Sándor (Tiszaföldvár). URBÁN TAMÁS December 19., 4 óra 15 perc, 2170 g. Sz.: Blázsik Ibolya Tünde és Urbán Ferenc (Csongrád). Gratulálunk! ORVOSI ÜGYELETEK BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTEL Ma a balesetet szenvedett személyeket Szege­den a II. kórház (Kálvária sgt. 57.) veszi fel, sebészeti (nem baleseti!) felvételi ügyeletet a sebészeti klinika, Pécsi u. 4., urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház tart, valamint a sür­gősségi betegellátó osztály (Kálvária sgt. 57.) mindennap 0-24 óráig fogadja a sürgős ellátást igénylő, felnőtt betegeket. A balesetet szenvedett gyerekeket a II. kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyer­mekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. FELNŐTT KÖZPONTI SÜRGŐSSÉGI ÜGYELET Rendelési idő: hétköznap 16 órától másnap reggel 7.30 óráig; szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 7.30 órától másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Telefonszáma: 62/474-374 vagy 104. GYERMEKGYÓGYÁSZAT Hétköznap 16 órától másnap reggel 7.30 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszü­neti napokon reggel 7.30 órától másnap reggel 7.30 óráig. Helye: Szeged, Kossuth Lajos sgt. 15-17. (a Szilágyi utca felől). Te­lefonszám: 62/474-374 vagy 104. SZEMÉSZETI ÜGYELET A szemészeti klinikán kizárólag sürgős esetben, Pécsi u. 4. S.O.S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT A telefonszám díjmentesen hívható a megye egész területéről 06-80-820-111 és (nem díjmentes) 62/548-294. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT VÁSÁRHELYEN A telefonszám díjmentesen hívható 16 órá­tól 02 óráig: 62/249-529. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT MAKÓN A telefonszám díjmentesen hívható 16 órá­tól 02 óráig: 62/212-515. GYÓGYSZERTÁR Kígyó gyógyszertár. Szeged, Klauzál tér 3., este 10 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! Tel.: 62/547-174.

Next

/
Oldalképek
Tartalom