Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2005. DECEMBER 3. • AKTUÁLIS« 7 SZERELMI DUETT, SZÖGBEN TÉRDEPELVE am Valamilyen kisebb színpadi balesetről szinte az összes művész be tudna számolni, aki legalább egy-két évtizedet eltöltött már a pályán. - A Walkür szerelmi duettjét énekeltem átszellemülten az Operaházban, amikor beletérdeltem egy kiálló szögbe. Mosolyogva folytatnom kellett a jelenetet, hogy a közönség semmit se vegyen észre meséli Temesi Mária operaénekes, a szegedi zeneművészeti kar professzora, aki kínzó fájdalommal hősiesen végigcsinálta az előadást. súlyos elemek pedig a szereplők fejére eshetnek. Ezernyi dologra gondosan oda kell figyelni, mert könnyen haj történhet - állítja Molnár Zsuzsa díszlettervező, a szegedi színház szcenikusa. - Gondoljunk csak bele: máshol, ha daruval felemelnek egy nehéz tárgyat, mindenkit elküldenek még a gép környékéről is, nálunk viszont a súlyos díszletek alatt kell dolgozni. Időnként gyenge világítás mellett kell az előadóknak magas emelvényeken közlekedniük. Ezért is nagyon fontos, hogy a próbán mindent pontosan begyakoroljanak, mindenki tudja, mikor, hová kell lépnie - figyelmeztet Krizsán István, a színház műszaki igazgatója, aki ma is emlékszik, mennyire tartottak A varázsfuvola Békés András-féle verziójától. A produkció felülről leereszkedő díszleteleme olyan súlyos volt, hogy minden előadáson azért imádkoztak: a felső színpadgépezet elbírja, nehogy leszakadjon. A rendezőknek, tervezőknek ma már írásban felelősséget kell vállalniuk a díszletükért, ez komoly visszatartó erőt jelent, hamarabb lemondanak a hajmeresztő ötletekről a biztonság érdekében. H. ZS. Bátyai Edina a színész-rendező munkatársa Alföldivel a Napkirály versailles-i palotájában A versailles-i kastélyban tölti szabadságát Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, aki Alföldi Róbert csapatának tagjaként segédkezik Marc-Antoine Charpentier ismeretlen operájának bemutatásában. Alföldi Róbert a 17-18. századi francia zenekultúra fellegvárában, a Versailles-ban található barokk zenei központban állítja színpadra Marc-Antoine Charpentier háromrészes, bibliai ihletésű operáját, a Trois histoires sacrées-t. A népszerű színész-rendező, aki tizenöt éven át zongorázott és klasszilois zenei tanulmányokat is folytatott, 2003-ban a Szegedi Nemzeti Színházban Gounod Faustjával debütált operarendezőként. A produkció felvétele a legrangosabb komolyzenei televíziós csatorna, a Mezzo műsorában is szerepelt. A versailles-i barokk központ zeneigazgatója többek között a Faust televíziós közvetítésének hatására választotta Alföldit a nemrégiben felfedezett és rekonstruált darab bemutatására. Az ősbemutatót december 6-án a versailles-i kastélyban található Chapelle Royale-ban tartják. A premiert a barokk központ zeneigazgatója, Olivier Schneebeli dirigálja neves francia szólisták - Cyril Auvity, Jean-Francois Novelli és Marc Labonette -, valamint a Németh PESTEN !S A versailles-i bemutatót követően a Charpentier-operát a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában is műsorra tűzik: március 20-án és 21-én a Thália Színházban az eredeti szereposztással játsszák. Pál vezette Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. A próbák már javában zajlanak, Alföldi Róbert csapatának tagja Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója is. - Fantasztikus élmény a Napkirály kastélyában dolgozni. XIV. Lajos udvari operaházának színpadán folynak a próbák. Biztonsági őrök hada őrzi az épületet, mi is csak a kijelölt útvonalon közlekedhetünk mesélte tegnap telefonon a direktor asszony, aki a hét első felében hivatalos úton járt Párizsban. A koprodukciós szegedi Faustot is megszervező Havas Ágnes, az Armel Produkciós Iroda vezetője nagy francia szabadtéri fesztiválok igazgatóival hozott létre számára szakmai tárgyalásokat a jövőbeni együttműködés reményében. - A megbeszélések után is maradok, szabadságot vettem ki, hogy Alföldi Róbert felkérésére segédkezhessek a próbákon. Egyszerű feladatokat kaptam, kellékesként már debütáltam is: a darabban díszes ajándékcsomagokat adnak át a szereplők, ezeket én készítettem el. Szalagokat, selyempapírt kellett hozzá vásárolnom Párizsban, majd köpenyeket válogattam a színház jelmeztárában, és az adminisztrációs munkákban is szívesen segítek. Tanulságos megfigyelni, hogyan születik meg a produkció. Ezt azért is élvezem, mert most nem rajtam van a felelősség. Alföldi nagyon felkészülten érkezett, a francia művészek rögtön a szívükbe zárták. Imponált nekik a profizmusa, és azt külön is díjazták, hogy kitűnő színész lévén meg is tudja mutatni, mit kér a szereplőktől - árulta el Bátyai Edina. HOLLÓSI ZSOLT Ártéri tájak Makón Szántó János makói festőművész egy hónapra bezárta galériáját, ezzel egy időben viszont új kiállítást nyitott - a makói Hagymaházban. Az ártéri tájakat bemutató gyűjteményt a napokban egykori tanára, Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg. Első kiállítását még szülővárosában, Szegeden rendezte a '70-es évek elején Szántó János - azóta közel száz helyen láthatták már a festményeit országszerte. Makó annyira megragadta a ma hetvennégy esztendős művész lelkét, hogy itt maradt, és saját galériát is nyitott. A napokban a pályáját elindító tanára, ma már barátja: Hézső Ferenc nyitotta meg új kiállítását. A mester arra a legbüszkébb, hogy tanítványa ki tudta bontakoztatni saját egyéniségét a képeken. Minden művész értéke abban rejlik, hogy a saját személyiségét, érzelemvilágát milyen mértékben tudja felmutatni, és azáltal válik művészete hitelessé, hogy a mesterségbeli tudást is megfelelően elsajátítja hozzá - mondta lapunknak. A látványelemek gyakran a látomásokkal keverednek a képeken. Az impresszionista élménygazdagság időnként erősen hat a festő előadásmódjára és ecsetkezelésére. A pillanat, a hangulat megragadása a fényjátékokkal párosítva igen izgalmas hatást hoz létre a képeken. Olyannak akarja láttatni a megfestett világot, amilyennek az megnyilvánul, de ahogyan a hagyományhoz ragaszkodó hétköznapi embernek nincs ideje látni. Mostani képeiről az intimitás, a csend, a béke, a biztonság és a nyugalom sugárzik a legerősebben. Szántó János egyébként tíz évet töltött el Balatonberényben és Siófokon, ezért a legkedvesebb Maros-parti tájképek mellett a Balatonon készültek is közel állnak a festő szívéhez. DÉKÁNY DÓRA NEMCSAK FEST - ÍR IS Szántó János képeit érzelemgazdagság jellemzi Fotó: Karnok Csaba Ha éppen nem fest, Szántó János ír: olykor épp az írás ad neki új ihletet ahhoz, hogy ecsetet ragadjon. Gyermekkora óta születnek tollából versek, elbeszélések, melyek többnyire személyes emlékeit idézik fel, és a régi Makót, ahogyan azt annak idején látta. írásai most - néhány héten belül, a makói és a füzesgyarmati önkormányzat, illetve a kulturális tárca támogatásával könyvben is napvilágot látnak harminchat festményreprodukció kíséretében. Az ötszáz példányban, szerzői kiadásban megjelenő, hatvan-hetven oldalas kötethez hasonlét egyébként 1998-ban már kiadott - abban főleg balatoni képeit mutatta be, ebben viszont a legtöbb makói lesz. írásai az ötvenes évek elején - amikor a fővárosban tanult - pesti lapokban is megjelentek. A díszlet összedőlt a „Metben", de Gregor maradt: énekelt Thália temploma veszélyes Eddig nem látott Vinkler-képeket is bemutatnak A mester portréi a Bartókban Szegedi orvosprofesszorok, a nagynevű barátok, a családtagok portréi mellett önarcképek sorozatát festette meg Vinkler László. Halála után negyedszázaddal kuriózumokat is láthatunk életművéből a holnap nyíló tárlaton. Negyedszázada, 1980. december 2-án hunyt el Vinkler László szegedi festőművész. Halálának évfordulójára a Bartók Béla Művelődési Központ Rokonok, barátok, ismerősök címmel kamara-kiállítást rendez a művész portréiból. A tárlat anyagát több mint hétszáz Vinkler-alkotásból válogatta össze Tandi Lajos, a Szeged folyóirat főszerkesztője, a festőművész egykori tanítványa. A művész a magyar önarcképfestészet egyik legnagyobb alakja, sokszor, sokféle stílusban és technikával megfestette önmagát. - Vinkler Lászlót sokszor vádolták azzal, hogy nincs saját stílusa - mondta Tandi Lajos. - Én éppen azért tartom nagy festőnek, mert olyan egyéniség volt, aki minden művéhez képes volt megtalálni a megfelelő kifejezési formát. A kiállított önarcképek közül a legrégebbit tizenhat évesen, a legújabbat halálának évében festette a művész. A tárlat másik vonalát a barátokról, ismerősökről készített portrék alkotják. A festőművész Gogol utca 2. szám alatti lakásán 1939 és '41 között a szegedi értelmiség színe-java gyúlt össze. Kerényi Károly, Bálint Sándor, Szent-Györgyi Albert és Sík Sándor gyakran részt vett a csütörtök délutáni találkozókon. Vinkler szerteágazó baráti körének számos tagját megfestette. Az 50-es évektől haláláig az orvosegyetem professzorainak hivatalos portréfestője volt, alkotásai ma is láthatók az egyetemen. Különlegességeket is kiállítanak a ma megnyíló tárlaton. A két jóbarátról, Kalmár László matematikus professzor feleségéről, Árvay Erzsikéről és Simoncsics Jánosnérói, a Bartók Művelődési Központ egykori igazgatójáról kéVinkler Máriáról, a festő húgáról készült portrét Hajdú Géza, a Bartók munkatársa mutatja Fotó: Schmidt Andrea szült páros portré vázlata és a kész festmény együtt szerepel a kiállításon. Először nézhetünk meg néhányat azokból a képekből, amelyet Vinkler 1936-ban római ösztöndíjasként festett. Paál Istvánról, a magyar színházművészet kiemelkedő alakjáról, a szegedi Egyetemi Színpad tragikus sorsú egykori vezetőjéről egy szénrajzot láthatunk. A nemzetközi szaktekintély tüdőgyógyász, Kulka Frigyes felesége, Eszter, az első magyar tévébemondó is modellt ült Vinkler Lászlónak. A portrék legfontosabb darabjai a feleségéről, Mária aszszonyról készített művek sora, de finom lírai realizmussal megfestette édesanyját is. F.G. EMLÉKÜNNEP ^ Vinkler László kiállítását holnap délelőtt 11 órakor Tandi Lajos nyitja meg a Bartók Béla Művelődési Központban. Előtte, 10 órakor megkoszorúzzák a művész Gogol utcai emléktábláját. A zsinórpadláson gyakran több tonnányi díszlet függhet, hatalmas emelvényeken kell félhomályban mozogni, szög állhat ki a világot jelentő deszkákból és süllyedőkbe, aknákba lehet zuhanni, ha valaki nem figyel. Thália temploma veszélyes üzem. Lépcsősor a színpadon. Veszélyes üzem illusztráció: Frank Yvette A Szegedi Nemzeti Színházban egy erősen ittas díszítőmunkás lezuhant a díszletemelő nyílás és a fal között lévő 25 centiméter széles résen. Több mint nyolc métert esett az aknába. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnap meghalt a kórházban. Ez még a kilencvenes évek közepén történt, és a teátrum történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. Néhány évvel korábban a Ruszt Józseffel próbáló Kaszás Géza színművész esett bele a zenekari árokba. Eltört a lába, de sokak szerint szerencséje volt, mert akár a gerince is súlyosan megsérülhetett volna. Sokan emlékeznek még arra, amikor 2001 nyarán A fából faragott királyfi Dóm téri bemutatója félbeszakadt, mert a Szegedi Kortárs Balett kiváló táncosa, Markovics Ági olyan szerencsétlenül ugrott, hogy eltört a lába. - A New York-i Metropolitan Operában történt: A szerelmi bájital fináléjában le kellett ereszteni egy díszletelemet. Véletlenül 10 centiméterrel hátrább kötötték be, mint kellett volna, és ráeresztették egy emelvényre, amitől a teljes díszlet összedőlt. A kórus és az énekesek szerencsére ki tudtak rohanni a színpadról. Én is időben észrevettem a bajt, előreugrottam, és végül egyedül énekeltem el a finálét. Szerencsém volt, mert nemcsak ép bőrrel megúsztam, hanem még óriási ováció is volt emlékszik vissza Gregor József. - A díszlet nem olyan, mint egy igazi bútor, hanem sokkal egyszerűbb, durvább a kidolgozása. Ügyelni kell arra, hogy ne szaggassa szét a szereplők ruháit, ne sértse fel kezüket, lábukat. A falak sincsenek gondosan megalapozva, mint a valóságban, ezért eldőlhetnek, a belógatott