Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-01 / 281. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 1. • AKTUÁLIS" 3 Az MSZP-s képviselők szerint a minisztérium keretéből jut a négysávúsításra Bizonytalan a 47-es sorsa Útszűkület. A két sáv még biztosan marad egy ideig Fotó: Tésik Attila Hiába támogatták az ellenzéki és független képviselők a parlamentben Lázár fános módosító javaslatát, amely a 47-es út négysávúsításáról szólt: a kormánypártiak nem szavazták meg. A vásárhelyi polgármester szerint így 2006-ban sem folytatódik a beruházás. Az MSZP-s képviselők azt mondják, ez nem így van: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium keretében benne van a 47-esre szánt pénz. Az igazságot a minisztériumban tudhatják, ahol tegnap azt ígérték, ma választ kapunk a kérdésünkre. MUNKATÁRSAINKTÓL A parlamenti képviselők többsége úgy döntött: nem támogatja Lázár János vásárhelyi polgármester azon javaslatát, hogy a jövő évi költségvetésbe kerüljön be a 47-es út Kopáncs és Kishomok közti szakaszának négysávosítása. A Csongrád megyei szocialista képviselők jó része sem szavazta meg az indítványt. Ahogy arról lapunkban már sokszor írtunk, a beruházásra 2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök ígéretet tett, a munka mégsem kezdődött el. Lázár János tegnap azt mondta: úgy érzi, a vásárhelyi városvezetés mindent megtett, élt a tárgyalás, a nyomásgyakorlás - azaz a félpályás útlezárás -, a közgyűlési összefogás, a parlamenti interpelláció és módosító javaslat eszközével, ezért erre a mostani döntésre csupán egy válasz van, amelyet jövő tavasszal, a szavazófülkében adnak majd meg a vásárhelyiek. - Nem mondtunk le arról, hogy ezen a 4,5 kilométeres szakaszon megépüljön végre még két sáv - mondta el lapunk kérdésére Hernádi Gyula, a vásárhelyi közgyűlés baloldali frakciójának vezetője, aki úgy fogalmazott: valóban nagyon jó lenne, ha kiszélesítenék az utat. A vásárhelyi politikus hozzátette, hogy véleménye szerint ez a beruházás döntően nem befolyásolja a város helyzetét nem úgy, mint az a határozat, amely szerint jövőre megépül az M5-ös autópályát a 47-essel összekötő szakasz. Gazdag János, az országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának MSZP-s tagja azt mondta, Lázár nem kereste meg őt, s tudomása szerint az MSZP-s képviselőket sem módosító indítványával kapcsolatban, és meglehet, azt le is szavazták. Ez azonban nem jelenti, hogy a munka 2006-ban nem kezdődik el. - Továbbra is úgy tudom, hogy a 47-es út négysávosításának költsége benne van a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak abban a keretében, amelyből a felújítások, szélesítések, körforgalmak költségét fedezik; az ilyen beruházásokat nem szokás a költségvetésben külön sorban szerepeltetni - felelte kérdésünkre a képviselő. Ugyanezt erősítette meg a szintén MSZP-s Géczi József Alajos is. Tegnap ezek után természetesen megkérdeztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól is: folytatódik-e 2006-ban a 47-es négynyomúsítása, benne van-e abban a bizonyos keretben az a bizonyos pénz? A sajtóosztály munkatársa tegnap nem találta azt a tisztviselőt, akitől megtudhatta volna az információt. ígérte: ma ad választ a kérdésünkre. TRAFFIPAX: RENDSZERESEN Amíg nem szélesítik ki a 47-es út Kopáncs és Kishomok közti részét négysávosra, állandó rendőri jelenléttel kellene megakadályozni a baleseteket - nemrég ez a javaslat hangzott el a vásárhelyi közgyűlésben. Dezső József, a város rendőrkapitánya kérdésünkre most azt mondta: a traffipax az esetek 80-90 százalékában a 47-es úton dolgozik, az állandó rendőri jelenlétet viszont még az ennél veszélyesebb szakaszokon is nehéz biztosítani. Felszámolás alatt a Szegedi Ruhagyár utódcége Karácsonyra bezárnak Felszámolják a volt Szegedi Ruhagyár Rt. megmaradt mini részlegét üzemeltető Timax Alfa Kft.-t. A dolgozóknak már felmondtak, várhatóan december közepén befejezik az amúgy veszteséges termelést és lakat kerül az épületre. A nagy nevű Szegedi Ruhagyár Rt.-t egyszer már felszámolták: a folyamatnak úgy lett vége 2002. április l-jével, hogy egy újonnan alakult cég, a Trifex Kft. foglalkoztatási kötelezettséggel megvásárolta az üzemet. Ekkor az egész gyár már csak egyetlen épületben húzta meg magát, a korábbi több mint háromhektárnyi területről kilencezer négyzetméterre vonult vissza, a felszámoló ugyanis nem egyben, hanem hét önálló telekként értékesítette a vagyont. A Kossuth Lajos sugárúti volt üzemi épületeket azóta teljesen felújították az új tulajdonosok, köztük ott „csúfoskodik" a magnak megmaradt termelő egység. Az eltelt négy esztendőben a A ruhagyári egyik vezetője, dorné, akinek felmondtak munkástanács Kisalbert Sánmég májusban Fotó: Frank Yvette létszám állandóan fogyott, a dolgozók nagy része a feszített munkatempó és a kis jövedelmek miatt magától is elment. A vezetés további két céget is alapított, miNEGY EVE MEG REMENYKEDTEK Miután a felszámoló több alkalommal sikertelenül hirdette meg a ruhagyárat, 2002 elején meghívásos ajánlattételre került sor: ennek során a Trjfex Kft. pályázatát fogadták el. A vételár 120 millió forint plusz áfa volt, amelyből 112 millió plusz áfa a jogutódlásra vonatkozó kötelezettság átvállalása (ez a dolgozók végkielégítésének összege). Akkor Tímár László, Szeged gazdasági alpolgármestere azt hangsúlyozta, a négytagú konzorcium, a Trifex nem jött volna létre, ha az önkormányzat nem egyesíti az erőket, s nem ülteti tárgyalóasztalhoz a Trióda Rt.-t, a Feketevár Rt.-t és az Excellent Kft.-t. Csak ezzel az összefogással - amiben a város Is szerepet vállalt 3 millió forinttal és 27 milliós tagi kölcsönnel - menthették meg a 292 dolgozó munkahelyét. Noha a szerződésben egyéves foglalkoztatást vállalt a cég, ez nem jelenti azt, hogy 12 hónap múlva bezárják - hangsúlyozták akkor. Információink szerint ma már csak a Feketevár Rt. érdekelt a Timax Alfában. közben a Trifexet kiürítette: közülük a legutolsó időkig a Timax Alfa Kft. alkalmazta a mintegy 80 dolgozót. Csaknem egy évre 2004 novembere és 2005 augusztusa között - a szolnoki Skíz Kft.-nek is átadták a varrónőket, jogutódlással, ami azt jelentette, hogy folyamatos munkaviszonyukat elismerték. Október végén azonban már arról értesítette őket a felszámoló Pactorex Kft., hogy novembertől milyen ütemezésben mondanak fel a dolgozóknak. Kisalbert Sándorné, akit idén május l-jével küldtek el, elmondta: érdekeik védelmére a megszűnt szakszervezet helyett tavaly szeptemberben munkástanácsot alapítottak, amelynek elnökhelyetteseként sokat küzdött az asszonyok érdekeiért. Idén az elsők között bocsátották el. Ezután munkaügyi bírósághoz fordult, a pert megnyerte, és október 25-i dátummal visszahelyezték régi munkakörébe. A jelenleg még mindig munkanélküli, 1976 óta a ruhagyárban dolgozó asszony azonban már nem ment vissza, viszont az ítélettel erkölcsi elégtételt kapott. Stefán József felszámoló biztos szerint még december közepéig varrnak a gyárban, a termelés veszteséges, nem érdemes fenntartani. Megerősítette, hogy a felszámolás egy hete emelkedett jogerőre, a hitelezők most jelentik be, mekkora összeggel tartozik nekik a ruhagyár. A mérleg alapján úgy látja, nagyobb lesz a hitelezők követelése, mint a cég vagyona. A munkabérek és a végkielégítések kifizetésére a bérgarancia alapot veszik igénybe. FEKETE KLÁRA Balogh helyett Molnár Balogh Elemér szegedi jogtörténész professzor lemondott a szegedi közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsági tagságáról, miután megválasztották alkotmánybírónak. Botka László polgármester Molnár Imre professzort, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának korábbi dékánját kérte fel a bizottság külső szakértőjének. Molnár Imre elfogadta a felkérést. A professzor a közgyűlés december 16-i döntése után vehet részt a bizottsági munkában. A jogi bizottságnak öt önkormányzati képviselő és három külső szakértő a tagja. UJSZASZI ILONA Hétszázmilliárd forintot költenek el egyetlen esztendőben a hazai nonprofit szervezetek! E hatalmas összeg jelzi, micsoda erőt jelent a gazdasági játéktérben ez a szektor. Az viszont ennek a szférának a széttagoltságát jellemzi, hogy csak a Dél-Alföld három megyéjében nagyjából ötezer (!) civil szervezet létezik. A tagdíjakból, az „eszjéás egyszázalékokból", az adományokból, a' saját vállalkozásaikból, illetve a projektek megvalósítására és a működésre kiírt pályázatokon elnyert támogatásokból élnek a civilek. Most, hogy ezer szervezet kénytelen osztozkodni azon a négyszázmillió forinton, amit a „nemzeti civil alap" e régió nonprofit szervezeteinek működésére juttatott, ismét fölizzanak az indulatok. Többen a csőd szélére sodródva sikoltoznak, mert az év utolsó hónapjában jutnak pénzhez, ami ráadásul csak egy töredéke annak az összegnek, ami idei működésükhöz kellene. Mások álversenyről beszélnek, mert például „közhasznúként" hiába vállalják át az államtól mondjuk egyes szociális bajok kezelésének feladatát, alulmaradnak a pénzosztó pályázaton például a kevesek kedvtelését szolgáló „helyi vízifoci-válogatottal" szemben. Azt suttogják, hogy olyanok is dönthetnek a civileknek szánt közpénzről, akik nem ismerik sem az önkénteseket, sem a profikat. Ötletekben, áldozatkészségben nyerők a civilek, mégsem látnak az orruknál tovább. Mert az államot megjelenítő politikusok egyet mondanak, mást tesznek és menet közben változtatnak a játékszabályokon. Hiába karakán az ilyen-olyan véleményt mondó, szervezete nevét mindegyik titokban tartja, mert úgy vélik: újabban dívik a bosszúállás - a partnerség helyett. Pedig a civil lét lényege: egymás segítése, több azonos érdeklődésű és jó szándékú ember közös munkája az együttesen elhatározott cél megvalósításáért, egy közösség építéséért. A pénz elvonása, vagy rossz helyre csorgatása rombolja e játékteret. De ezért mindannyiunknak fizetni kell. Négyszázmillió forint a régiónak A civil szervezetek pénzét folyamatosan átutalják, a Csongrád megyeiek szerepeltek legsikeresebben: 154 millió forintot kapnak. MUNKATÁRSUNKTÓL - ló hír a civilek háza táján, hogy az elnyert működési támogatások kifizetése lendületesen folyik, 267 megkötött szerződésből már 214-nek kifizették a pénzét - tájékoztatott a Nemzeti civil alapprogram Dél-alföldi Regionális Kollégiumának tagja. Bakai Csaba (képünkön) önkormányzati képviselő megjegyezte: mintegy 51 millió forint összegben megtörténtek a kifizetések, ezek az összes igénylés több mint háromnegyedét jelentik. Lassan lezárulnak a hiánypótlások az elektori bejelentkezéseknél. A rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik: a Csongrád megyei civil szervezetek kitettek magukért és a vidéki szervezetek között itt jelentkeztek a legtöbben. Bakai Csaba emlékeztetett, a pályázat utolsó fordulójában Csongrád megye civil szervezetei 154, a békésiek 135, a Bács-Kiskun megyei civilek 110 millió forintot kaptak. A képviselőt a napokban Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatta, hogy az országos tanácsválasztást január 18. és 21. között tartják, a regionális kollégiumi választást pedig várhatóan február 15. és 18. között írják ki. Bakai hangsúlyozta: fontos, hogy mindenki szavazzon, akár a megkezdett munka folytatását akár a változást támogatja. Hőkamera, „Schengen-busz" Tizenkilenc ország Magyarországra akkreditált katonai attaséja látogatta meg tegnap a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság szegedi határrendészeti kirendeltségét. A vendégek a magyar határőrség legkorszerűbb berendezéseivel ismerkedtek, így megnézhették például azt a 10-15 kilométerre „ellátó" hőkamerát, amelyből hatot használnak az igazgatóság területén. Igazi specialitás az itt szolgáló két, úgynevezett Schengen-busz, melyekben informatikai rendszer, az unióra kiterjedő adattár, sőt mobil útzárfelszerelés is található Fotó: Karnak Csaba