Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

Szombat, 2005. december 10. SZIESZTA 11 KISKEDVENCEK KANAANJA A KÁLVÁRIÁN KARACSONYI AKCIÓ ELEDELEK ES FELSZERELESEK SZAKÁRUHÁZA VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms@deImagyaF.hu Kérjük. írja meg nevét és lakhelyét! 1 Iciíjitliltnktil megjeleni etjiikl Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedm Olvasó! A üttgjeltrólte! « brtsidó egieiériEitn kinil » képen UM ütiséí» (Kskoiiiakna! a lontnye! képviselő) kouájimUsa síukséges. künyvAruiiüz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu STREET KRISZTINA EGERSZEGI - ÁLL AZ UTCANÉVTÁBLÁN SYDNEY OLIMPIAI FALUJÁBAN a segítségről Ausztrália - öt évvel Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Dr. Kanyó Zoltánná Soós Enikő középiskolai tanár, a TIT szegedi szer­vezetének ügyvezető igazgatója (képünkön) hitvallásának meg­ismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején lelkünk utol­érje testünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. „Szüleimtől kemény kálvinista hitet, etikát, meg nem alkuvást kaptam útravalóul, ugyan­akkor a tudás, a műveltség értékként ke­zelését is, a 'küzdeni erőnk szerint a leg­nemesbekért' gondolatát. Ez a mi dolgunk a világon, ez az én dolgom és feladatom is. A tisztességnek kell vezérelnie mindany­nyiónkat napi csatározásaink megvívásában, noha csak - és legtöbbször - percnyi sikerek, örömök jelzik e rögös utat, adják meg a kívánt katarzist. Kudarcaink, csa­lódásaink számosak, mégis újra és újra el kell - megújuló erővel és hittel - végezni ránk mért feladatainkat, naponta kell újratöltekezni és ismét felállni. Csak ez az életforma adhat igazi feloldozást, megnyugvást: hogy megtettem, hogy legjobb tu­dásom, belátásom szerint így helyes, amit tettem, amit teszek. Rendkívül fontosnak tartom, tartottam mindig is a 'hidd el nekem, király dolog az elesetteken segíteni' gondolatát és gyakorlatát. Nemcsak munkakörömből adódóan - ott naponta van minderre alkalom -, de karitatív szervezetek keretein belül is. Az itt megnyilvánuló és visszaköszönő szeretet kárpótol sok mindenért, simogatja a lelket, és űj energiákkal tölt fel. Sose feledjük, két kezünk van: az elsőt Isten azért adta, hogy magunkon, a másikat pedig, hogy másokon segítsünk. Munkámat, életemet Márai sorai vezérlik." „CSAK AZ SZÁMÍT, AMIRE TE ÖNMAGÁDDAL SZERZŐDTÉL." A történelem DÉLMAGYARORSZAG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG m TI * 1 •! DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt. Ï* " "ÍV10D116 Winston Churchill a huszadik század leghíresebb és Nagy-Britannia legkiemelke­dőbb miniszterelnöke, a mo­dern kori történelem óriása. A „legeket" Roy Jenkins briliáns életrajzban indokolja. Hatvan évet töltött a XX. szá­zadban a brit és a nemzetközi politika élvonalában Winston Churchill. Életrajzírója, a saját politikai tapasztalatokkal is rendelkező Roy Jenkins élve­zetes sítlusban tárja az olvasó elé Churchill redkívüli karak­terét. Churchill munkásságá­nak összetettségét érzékelteti, hogy a konzervatív párt ve­zére, a brit miniszterelnök (1940-1944, 1951-1954 kö­zött), az egyesült Európa kez­deményezője, a hatásos szó­noklás tudora szépírással és történetírással is foglalkozott, sőt: festett. Bár köztudottan kedvelte a whiskyt, a jó szivart, az éjszakázást, alkalmanként a kártyaszenvedélynek hódolt, s nagy utazónak is tekinthető, jó házasságban élt feleségével, Clementine-nel. Feljegyzései között föl-fölbulckan Reves Emery (Révész Imre) és fe­lesége neve, ösztönzésükre ír­ta meg Churchill visszaemlé­kezéseit, „személyes történel­mét". (Roy Jenkins: Churchill /-//. kötet. Fordította: Magyarics Tamás), Életművek-sorozat, Európa Könyvkiadó, 1237 ol­dal, 6500forint) Minden 15 és 20 kg PROPLAN száraz kutyaeledel vásárlásakor AJÁBOÉKBA adunk 3kf-«s PRQPLA száraz kutyaeledelt! Sydney leghíresebb épületét, az operaházat egy dán építész tervezte az ötvenes években FOTÓ: DM/DV Tíz nap Ausztráliában. Ennyi időt tölthettem nemrégiben a távoli földrészen. Hogy ez sok vagy kevés, az nézőpont kérdése. Ha valaki meg akar ismerni egy országot, ahhoz nyilván nem elég, egy felszínes látogatásnál viszont min­denképpen több. Alattunk az Indiai-óceán, felettünk a kék ég. A Boeing 777-200 négyszázötven utassal a fedélzetén Perth felé közelít. Jó ideje, már több mint egy napja úton vagyunk. Aztán kis­vártatva a földön fékezünk, és Nyugat-Ausztrália fővárosában landolunk. Megérkeztünk a világ legnagyobb államába, amely az ausztrál földrész egyharmadát teszi ki. A 2,5 millió négyzetkilométernyi terület akkora, hogy egyszerre több különböző éghajlati zónába is tartozik. Amikor az állam északi felében meleg és száraz az idő, délen hűvös van, és állandóan esik - hát, ilyen hatalmas vidék ez. Nyugaton a világ legősibb, több mint 12 ezer kilométer hosszú partvonala szegélyezi. Jellemző, hogy ezen a hatalmas területen mindössze kétmillió ember él, abból is másfél millió az állam fővárosában, Perth-ben. Közülük mintegy ezerötszáz a magyar, számukra különös jelentőségű minden, ami hozzánk köthető. Perth: tágas város Még napjainkban is emlegetik az évekkel ezelőtti vízilabda- és űszó-világbajnokságokat vagy azt, hogy a Széchy-korszakban többször edzőtáboroztak ott Darnyiék. A kontinensnyi országban a turisták által jóval látogatottabb és ismertebb a keleti partvidék, ahhoz képest mostohábbnak tűnik az ottani világ, pedig a vidéket csodálják ragyogó, kék egéért, meleg, napos éghajlatáért és fehér homokkal borított tengerparti strandjaiért. Ritka természeti adottságokkal meg­áldott föld ez is. A belváros egy részét kitevő néhány felhőkarcoló mellett hatalmas zöld parkok jellemzik Perth-t - igaz, van hozzá terület bőven. Kedvelt kiránduló-, pihenőhely a város közepén a Kings Park botanikus kertjével, kilátójával, világháborús emlékmű­vével. Jelkép: a fekete hattyú Nyugat-Ausztrália egyik jelképe a fekete hattyú, amit a vá­rosban kanyargó Swan-folyó neve is mutat. Nem jelkép ugyan, de ott légyből van annyi, mint nálunk szúnyogból, és bár azok nem csípnek, bosszantó és kellemetlen félpercenként kibá­nyászni őket a napszemüvegünk alól vagy éppen a fülünk közeléből. Egyetlen, de sajnos kevésbé hatásos védekezési mód a nap és a legyek ellen, hogy mindig viseljünk kalapot, nap­szemüveget, használjunk naptejet és rovarok elleni krémet. Perth-től délre - szinte azzal egybeépülve - található Fre­Sportolókról utcanév Az egykori olimpiai falu lakásait Sydney városában eladták, mint ahogy másutt is szokták. Itt lakik például az aussik egyik sportolólegendája, Down Fraser is. Az utcákat egyébként nagy­szerű sportolókról nevezték el. Az egyik táblán örömmel fedeztük fel egy magyar kiválóság nevét, ugyanis ez áll rajta: Street Krisztina Egerszegi... mantle, az egyik legrégibb város, 1824-ben alapították az említett folyó torkolatában. Napjainkban látogatók ezreit fo­gadja korhű környezetben. Helytörténeti múzeumának egy jelentős része a bevándorlókkal foglalkozik szépszámú magyar emlékkel: fotók, filmek, tárgyak elevenítik meg a múltat. Sydney is megér egy misét Perth-ből csak egy ugrás az ország másik fele, Ausztrália talán legismertebb városa, Sydney. Mintegy négy és fél órás repülőút, és máris a 2000-es olimpia metropolisában találjuk magunkat. A 4,5 milliós Sydneyn maradandó nyomokat hagyott az öt évvel ezelőtti ötkarikás játékok. A helyiek szerint az akkor fellobogózott hidakon, utakon azóta is zászlókat lenget a szél, bár néha ők maguk sem tudják, a látvány mellett ezek éppen mi célt szolgálnak. A stadion, az egyéb létesítmények, a környék ugyanolyan impozáns, mint fél évtizeddel ezelőtt. Az olimpiai stadionnak ugyan gazdasági okokból már más a neve, és harmincezer emberrel kevesebbet is tud befogadni, mint annak idején, de már hozzátartozik a városképhez, minden bédek­kerben kiemelt helyet kap, csakúgy, mint a világhírű ope­raház. Az olimpia megrendezésében annak idején 47 ezer önkéntes segédkezett, számukra állít emléket a stadion melletti osz­loperdő - a táblákon valamennyiük nevével. Ha Párizs megér egy misét, akkor szerintem Sydney is. Az elmúlt bő kétszáz évben olyan élhető várost sikerült kialakítani, ami nemcsak a turistákat, hanem a bevándorlókat is vonzza. Százötven náció tagjai lakják, mostanában többnyire az ázsiaiak jelentik a friss vért. A város közepén található - talán londoni mintára kialakított - Hyde Parkban mozgalmas az élet. A közeli irodaházakban és üzletekben az alkalmazottak délután öt-hat órakor befejezték a munkát, és ahogy voltak, öltönyben, nyakkendőben, illetve tűsarkú cipőben letelepedtek a kirakott asztalokhoz, akiknek már nem jutott hely, azok pedig a fűre. Eszegettek, iszogattak, szólt a zene. Sydney leghíresebb épülete az operaház, amelyet egy dán építész tervezett az ötvenes években, ám tervei miatt állandó harcban állt a városatyákkal. Annyira megbántódott a bírálatokon, hogy bár kisebb módosításokkal elkészült művét 1973-ban felavatták, ő azóta sem látta a helyszínen. Van miért bánkódnia. PAPP GYŐZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom