Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-08 / 287. szám

16 • KÉPES JÁRMŰ BÖRZE" CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 8. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL ÉÉL Jl Or- Juhász György Postai meghatalmazás Tisztelt Ügyvéd Úr! Szomszédasszonyom hónapok óta kórházban fekszik. Családja nincsen. Én hetente egyszer-kétszer bejárok hozzá, próbálok neki se­gíteni. A bankkártyájáról tudok pénzt felvenni, így a közüzemi díjait is rendezgetem. Valószínűleg valamelyik szolgáltatónál hátraléka le­het, mert a minap egy tértivevényes felszólító levelet hozott a postás. Nekem nem adhatta oda. Bementem a kórházba, írtunk egy megha­talmazást, amivel át szerettem volna venni a levelet a postán. Itt azt mondták, hogy csak a kézbesítő előtt aláírt nyomtatványt fogadják el meghatalmazásként. Mit csináljak ? Szomszédom még egy ideig bent fog feküdni. Nem akarom, hogy mire hazaér, addigra kikapcsolják va­lamelyik hálózatból. De ha nem tudom, kinek és mennyivel tartozik, akkor azt rendezni sem tudom. Tisztelt Olvasó! Tapasztalataim szerint a köz­szolgáltatók ügyfélszolgálatán meghatalmazás nélkül is adnak felvilágosítást az esetleges tarto­zás összegéről, és befizetést bár­kitől elfogadnak. Ehhez persze mindegyiket körbe kellene jár­nia. Emellett a havi számlákon is fel szokták tüntetni a korábbiak­ból adódóan fennálló tartozás összegét. így, ha egy kis utánajá­rás árán is, de rendezni tudja a közüzemi díjakat. Mindez persze nem változtat azon a problémán, hogy a szom­szédasszonya nevére érkező kül­deményeket valahogyan át kell vennie, hiszen a jövőben is ér­kezhet bármilyen fontos, hivata­los irat. A postai küldemények átvéte­lére vonatkozó meghatalmazá­sok tartalmi és formai követel­ményeit a postáról szóló 2003. évi Cl. tv. felhatalmazása alapján kiadott 79/2004.(IV. 19) Korm. rendelet szabályozza. Ennek ér­telmében a meghatalmazás tel­jes bizonyítócrcjú magánokirat­ban is adható. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazást a meg­hatalmazónak saját kezűleg kell írnia és aláírnia, vagy ha nem sa­ját kezűleg készíti, akkor két ta­núnak kell az okiraton aláírásá­val igazolnia, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük ir­ta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakó­helyét (címét) is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartal­maznia kell a meghatalmazó és a meghatalmazott teljes nevét, személyazonosító adatait (szüle­tési helyét, születési idejét, anyja nevét), azt a címet, amelyre érke­ző postai küldemények átvételé­rc a meghatalmazást adja, a meg­hatalmazó aláírását és a megha­talmazás alapján kézbesíthető küldemények körét. A meghatal­mazás szólhat egyszeri esetre vagy egy meghatározott időszak­ra. Ha határozatlan időre szól, akkor az annak visszavonásáig érvényes. Természetesen a Posta Altalá­nos Szerződési Feltételei, üzlet­szabályzata további részletszabá­lyokat tartalmazhat, amiknek azonban összhangban kell(ene) állnia a fenti jogszabályi rendel­kezésekkel. Eddig jogászi szemszögből igyekeztem választ adni. A gya­korlatban lehet, hogy akkor jár a legjobban, ha kérdéseivel közvet­lenül a postahivatalhoz fordul, és az ott kapott tájékoztatás szerint jár el. Néha - eltérő jogi meggyő­ződésünk ellenére is - célszerűbb inkább a hivatalok által mutatott utat választani. A lényeg, hogy a probléma megoldódjon, és a dol­gok haladhassanak a maguk út­ján. Takarékosság és a fűtési számlák Izgató és zsebbevágó számlák Szeged 27 ezer panellakásának - leirom véleményemet a lap október 27-i 16. oldalán megjelent dr. Balogh Géza (volt társasházi képviselői írásához. Kedves Géza! Gyorsan leszögezem, hogy mindenben egyetértek Veled. Csak Te kerülge­ted a forró kását, én meg most kiborítom. Még mielőtt a Szetáv vagy az önkormányzat legille­tékesebbje válaszolna. Kezdem a Te sorren­deddel. A panel erkélyajtók és ablakok korsze­rű elemek cseréjével tökéletesek. Semmi me­leg levegő nem megy ki a lakásból. De akkor honnan jön be a friss levegő, az oxigén? Azt el­hallgatják, hogy kell szellőzőnyílás is, amit a kivitelező körülbelül 30 ezer forintért beépít. Külön megrendelésre, pluszpénzért. Ez nem szívó-nyomó ventilátor, hanem primitív bille­nő lemez. A konyhai gáztűzhely, a bennlakók lélegzése fogyasztja az oxigént. Nem cserélő­dik a lakás levegője! Befülled a lakás, a lakók nem tudják, mitől rossz a közérzetük, a cse­csemők és a gyerekek szokatlanul rosszul van­nak! Ezt a megállapítást nem én szültem, ha­nem a DM-ben és mellékleteiben megjelent építészmérnöki cikkekben olvastam. Hát akkor szellőztessenek! - javasolta egy ablakbeépítő cég. Szellőztessünk! De akkor ott vagyunk, mint a korszerű (hű, de modern, öt­kamrás) ablakok és költségeik nélkül. Kedves Géza! Ne bonyolódj bele a MJ-be meg Gf-be! A panellakók 99%-a ezt nem érti, de fi­zet. Az éves júliusi elszámoló számlában sok korrekciós együttható van, arfnknek a magya­rázatát eddig senki nem tudta megkapni. Biz­Szellőztessünk vagy ne? - befülled a lakás Fotó: Gyenes Kálmán tos, hogy benne van a hőerőmű által kiadott forró víz és a házi mérő közti hőcsökkenés mértéke is, amit ránk, a lakosságra terhelnek, forintban. A föld alatti rosszul szigetelt csőve­zetékek hőveszteségét is. A lakásokban a radiá­toron nem hőmennyiségmérő, hanem a radiá­tor felszíni hőfokát mérő műszer van. A radiá­tor csapszelepét el is zárhatjuk, maximálisra is állíthatjuk, de döntően a Szetáv szabályozza, mikor enged forró, vagy kevésbé meleg vizet a hálózatba aszerint, hogy mennyi a külső hő­mérséklet. Ezt még köszönhetjük is, mert a pénztárcánkat kíméli. És tudomásul kell ven­nünk, hogy az összkomfort drága. Nem kell a pincéből felhordani a tüzelőt és begyújtani a sparheltba vagy a kályhába. Nem kell a gázon vizet melegíteni nagyfazékban a fürdéshez. írá­sod végén feltetted a kérdést: mennyi lesz jövő júliusban az éves elszámolási számlánkon? Nos, válaszolok: a gázárakat eddig is, ezután is - előbb-utóbb - emelni fogják, így vélhetően minden évben többet fizetünk majd! Ha lesz miből. De ezt nem kérdezted. NÓVÁK ISTVÁN, SZEGED Baloldaliság, avagy a gondolkodás szabadsága A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség Szeged városi szer­vezetének álláspontja szerint ma Magyarországon egyetlen párt ne­vezheti magát baloldalinak, ez pedig a marxista Munkáspárt. Ezt a ki­jelentést arra alapozták, hogy a Munkáspárt az egyetlen, amely védi az alkalmazottak, a munkások és egyáltalán, a rendszerváltás kárval­lottjainak érdekeit. Elöntene a túlvilági boldogság, ha egyetlen konkrétumot említenének az ifjú kommunisták, mégis milyen intézkedések fűződnek a Munkás­párt nevéhez? Persze ne legyünk igazságtalanok, a Munkáspárt nincs a parlamentben, és ilyen módon korlátozottak a lehetőségeik, de akkor mégis milyen valódi védelemről és támogatásról beszélnek? írásukban végig a magát baloldalinak minősítő MSZP és a Fiatal Baloldal volt a célpont. Ismét egy kérdés: biztos jó helyen keresgélik az ellenfelet? A közelmúlt eseményeiből azt a következtetést vonom le, hogy a Munkáspárt és szatellit szervezete(i) számára a „főgonosz" az MSZP. Gondoljunk csak a kórház-privatizációról szóló népszava­zást megelőző aláírásgyűjtésre, amelyet Thürmer Gyula végighakni­zott a Fidesszel. Na de ez legyen az ő bajuk. Minden pártnak és egyénnek joga van eldönteni, hogy kivel, kikkel vállal fel közösséget, mint ahogy ahhoz is joga van, hogy meghatároz­za a saját identitását. Ahhoz azonban már nincs joga, hogy mások baloldaliságát, szociális érzékenységét megkérdőjelezze, főleg nem azon a felettébb demagóg alapon, hogy kinek mennyi a fizetése. És itt most nemcsak az MSZP-ről van szó, hanem az azt támogató válasz­tókról is. Ugye nem gondolják az ifjú kommunisták komolyan, hogy ez a kicsinek éppen nem nevezhető szavazótábor gyengeelméjűek gyülekezete, akik nem veszik észre, hogy az álbaloldali MSZP immár 15 éve az orruknál fogva vezeti őket. A kormánykoalíció számos fon­tos szociális intézkedést valósított meg a minimálbér adómentessé tételétől a tizenharmadik havi nyugdíjon át a panelprogramig. De nem célom az MSZP-t fényezni, a választásokon úgyis ki fog derülni, hogy az emberek hogyan értékelik az elmúlt négy évet. Ami a baloldaliságot illeti, nyilván a marxista nézetű Munkáspárt is hallott már arról, hogy léteznek még keresztényszocialisták, szoci­áldemokraták, és még sorolhatnám, tehát a baloldal nem egységes. A baloldali értékrend szerintem nemcsak a rászorultakkal való szolida­ritást, a szociális érzékenységet, hanem toleranciát, bármilyen tekin­tély vak és gondolkodás nélküli követésének elvetését, a gondolkodás szabadságát és szükségszerűségét is jelenti. Lehet, hogy ez a felfogás nem harmonizál a Munkáspárt baloldaliságáról alkotott elképzelésé­vel, de ez egyáltalán nem baj. Sőt...! IUHÁSZ KRISZTINA, SZEGED Gondok a Franciahögyön A Franciahögy Civil Egyesület az esős, hideg idő elle­nére a múlt héten szerdán az esti órákban megtartotta figyelemfelhívó demonstrációját a Franciahögy és kör­nyékén kialakult forgalmi helyzettel kapcsolatban. A megjelentek feltehették kérdéseiket, elmondhatták véleményüket az illetékeseknek, ugyanis meghívott­ként megjelent Solymos László képviselő, valamint a szomszédos városrész képviselője, Kalmár Ferenc is. A demonstráció célja csupán arról szólt, hogy az ille­tékes önkormányzati képviselőkön keresztül felhív­juk a városvezetés figyelmet a környéken kialakult forgalmi helyzetre. A Franciahögy Civil Egyesület ugyan nem tett javaslatot a meglévő problémák orvos­lására - hiszen ez szakemberek feladata - de átadta Solymos Lászlónak az alábbi petícióját: 2005. november 30-án, a jelenleg alakuló Francia­högy Civil Egyesület köztéri demonstrációja alkalmá­val nyomatékkal kérjük önkormányzati képviselőnket, Solymos Lászlót, hogy a Szeged Rókus-Franciahögy ér­dekeit fokozottabban képviselje a szegedi városvezetés előtt, az alábbiak figyelembevételével: A Makkoserdő sor, a Körtöltés utca és a Gömöri utca csapadékvíz-elvezetését haladéktalanul végeztesse el, korábbi kampányígéretének megfelelően. Az említett utcák burkolatát felújíttatni szíveskedjék! A Makkoser­dő sor 7—15. számú, valamint a Körtöltés utcai házak parkolóját építtesse ki, korábbi kampányígéretének megfelelően! Szakértők bevonásával haladéktalanul te­gyen javaslatot a Franciahögy forgalmi rendjének re­formjára, a környék - közlekedésével kapcsolatos - biz­tonságának megőrzése mellett! A Franciahögy forgalmi rendjének reformja tekinte­tében vegye fel a kapcsolatot a szomszédos önkormány­zati képviselővel, Kalmár Ferenccel, hogy a kialakult közlekedési helyzetet közösen, egységes szegedi tervvel tudják megoldani. A Bartucz utca közlekedési viszo­nyai tarthatatlanok. Kérjük, haladéktalanul orvosolja a problémát! A Gömöri utca közelében élők és közleke­dők biztonsága érdekében kérjük, hogy a szakértőkkel történő egyeztetés után, mihamarabb intézkedjék az útburkolat forgalomlassító eszközökkel történő ellátá­sáról! A Sík Sándor utca és a Gelei utca között húzódó garázssor jelenlegi burkolatának egészségügyi vizsgála­tait kezdeményezze a lakók biztonsága érdekében! A Franciahögyön haladéktalanul tegye meg a lépése­ket egy köztéri játszótér vagy füves terület kialakításá­val kapcsolatban. A fentiekkel kapcsolatban történt döntéseiről, intézkedéseiről kérjük, idejében tájékoz­tassa a lakóközösséget! A fentiek mielőbbi és haté­kony megvalósításához - a közös cél érdekében - a Franciahögy Civil Egyesület felajánlja segítségét. KOVÁCS-KRASSÓI NORBERT A civilek felajánlják segítségüket a közös környezetért Fotó: Karnok Csaba Gilitze István makói parasztköltő emlékezete 220 éve született, 175 éve halt meg Gilitze István makói parasztköltő (1785-1830). A „P. Makó vá­rosának víz által való pusztulásáról" című har­mincnégy strófás históriája, elbeszélő költemé­nye az 1821 -es makói árviz eseményét szemtanú­ként örökítette meg. „Szent Lőrinc tájékán ki ezt elsőbb látta, / Életire ki-ki csak a halált várta, / Le­rogyott házait jajszóval siratta, / Sok udvaron a víz ölnél több vala." (5. strófa) „Szorgalmatoskodtak már az aratáson; / Kinn voltunk mezei külső szál­lásokon, / De oda is a hírt hozták gyors postákon, / Jöjjünk haza, víz van majd egész városon" (11. strófa). Gilitze költeménye az első nyomtatott, vi­lági témájú makói irodalmi műalkotás. Szegeden Grünn Orbán nyomdájában, 1821-ben jelent meg. Gilitze gondolkodásmód­ja, poézise a közköltészeti átlagnál emelkedet­tebb. Ő nem járta a búcsúkat és vásárokat. Egy­művű szerzőként élte a mezővárosi gazdálkodó életét. A Gilitze-mű szövegének a népi emléke­zetben megmaradt változata később a „Virágok vetélkedése" és az ennek variánsaként elterjedt „Bátori Kalára-ballada" dallamára énekelt for­mában „Szent Lőrinc tájékán ki ezt elsőbb lát­ta..." kezdősorral a makói árvíz nótájaként vált ismertté. Az itt szereplő Szentlőrinc név a néhai Maros-parti, középkori eredetű falu helyén ki­alakult makói városrész nevével azonos. Az emlékezet ága áthajlik a mába. Egy hatvan­nyolc éves tápéi asszony, özv. Nagy Mihályné elő­adásában a szegedi Móra Ferenc Múzeum fonog­ráf-hangarchívumában megtalálható az első Pé­czely-Várnai-féle gyűjtésből származó, 1951 -ben készített énekfelvétel és a hozzá tartozó kotta. A Gilitze-mű nyomtatott első kiadása után száz­harmincnégy évvel Tápén, 1955. július 6-án Ker­tész Gyula és Péczely Attila népzenekutatók Nagy Mihályné, Nagy Anna (szül.: 1883) előadá­sában az első, 195l-es felvételnél jobb minőség­ben rögzítették a makói árvíz nótáját. Gilitze Ist­ván eredeti paraszti históriás éneke és dallammal ellátott, énekelt szövegváltozata szerencsésmód a felejtés szitáján többször fennakadt, a teljes szövegkiadások jóvoltából (1892,1973), és az énekelt szövegek hangrögzítése segítségével. Az MTA Zenetudományi Intézet „Publikált népze­nei felvételek internetes adatbázisáéban is meg­hallgatható a „Szent Lőrinc tájékán, ki ezt elsőbb látta..." kezdetű balladás hangvételű ének. Tóth Ferenc előszavával és jegyzeteivel, Jámborné Ba­log Tünde illusztrációival, a Kner Nyomda betűi­vel hasonmás kiadásban és ezzel párhuzamos mai helyesírású szöveggel 1973-ban jelent meg a Gilitze-féle históriás ének. Feltételezhető: a XVIII. század folyamán Ma­kón történt természeti csapások, járványok, tűz­esetek is irodalmi visszhangra leltek. Szenti Tibor írja: „Akár a többi dél-alföldi települést, Makót sem kímélték meg a természeti csapások. 1737-ben árvíz, 1738-ban pestis, 1770-ben és 1773-ban vihar pusztított. 1778-ban az éhes far­kasok még az utcákat is ellepték. 1781 -ben tűz­vész, 1748-50-ben, majd 1783-ban sáskajárás volt. 1821 -ben az árvíz kivette a szőlőt, és 747 há­zat elpusztított. 1831 -ben 1200 ember esett áldo­zatul a kolerának." A közköltészet, a népkönyvek, kalendáriumok szerzői és a vásári históriások szá­mára ezek az események szinte kínálták a témát. Makó első történetírója Szirbik Miklós (1781-1853) írta az 1835-36-ban készült króni­kájában: „Nagyon módiban van itt a poétáskodás, melly szerént sokan találkoznak a kevésbé tanult emberek között is ollyanok, a'kik minden neveze­tes, vig, vagy szomorú, vagy nevetséges történetet a' magok módjok szerént, versekbe szeretnek fog­lalni." A XVIII. században és a XIX. század elején a szájhagyományból építkező kultúra emlékezete még részben jelen volt a közköltészetben, a nép­költészet és a műköltészet közötti ízlésterülete­ken alkotó régi parasztköltők, históriások poézi­sében. A kinyomtatott, énekelt história a szájha­gyományban balladává, balladás dallá alakult. Az epikus előadás jellemzőit magukon viselő históriás énekek és hírversek igazából akkor maradnak fenn hosszú ideig, ha a keletkezésü­ket kiváltó esemény emlékezetét számon tartja a közösség. Gilitze István makói telkes gazda históriás énekét a kései utókor nem felejti el. A magyar kulturális örökség irodalmi értékei kö­zött tartjuk számon. BOGOLY IÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom