Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-05 / 259. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2005. NOVEMBER 5. Csökkentenék a kommunikáció szakosok létszámát - Tavaly tízezren voltak Nem csak újságírók lesznek Elméleti oktatás a szegedi egyetem médiatudományi tanszékén Fotó: Frank Yvette Nemrég arról szóltak a híradások, hogy az oktatási miniszter a jövőben csökkenteni akarja a kommunikációs képzésben résztvevők számát. Szegeden két helyen is szerezhetnek a hallgatók felsőfokú végzettséget ezen a szakterületen. Tavaly az országban több mint tízezren vettek részt a 17 egyetem, illetve főiskola által nyújtott kommunikáció szakos képzésben. Az újságírók szakmai szervezeteinek képviselői szerint túl sokan végeznek hazánkban ezeken a szakokon, ezért az oktatási miniszter a jövőben csökkentené a képzésben résztvevők számát. Nincs túlképzés Pusztai Bertalan, a szegedi médiatudományi tanszék helyettes vezetője elmondta, jelenleg 327 diák tanul a kommunikáció szakon, közülük évfolyamonként 50-55-en államilag finanszírozott képzésben, a többiek költségtérítésesek. Az egyetemhez tartozó Budapest Média Intézetben mintegy ötszázan hallgatnak alapképzésben kommunikációt, közülük 2006 nyarán 175-en szerezhetnek oklevelet. Arról, hogy hányan tudnak elhelyezkedni a nálunk szerzett diplomával, nincs pontos kimutatásunk, de nagyon jók a visszajelzéseink - mondta el Pusztai Bertalan, aki szerint nincs túlképzés médiaszakemberekből Magyarországon. - A kommunikáció szakos diploma kiemelkedően piacképes, több lehetőséget nyújt, mint sok más olyan diploma, aminek kapcsán nem emlegetik a túlképzést. Sokan gondolják úgy, hogy a kommunikáció szakokon csak újságirókat képeznek. Pedig nem egészen igy van, az élet számos más területén szükség lehet ezekre a szakemberekre. A gyakorlati és az elméleti képzést a jövőben Szegeden is szeretnék jobban különválasztani. Bolognai betörés A bolognai folyamatnak megfelelően jövőre már hároméves alapképzés és kétéves DIPLOMÁS MUNKÁK Az SZTE-BTK kommunikáció szakán az elmúlt években végzett hallgatók a tanszék információi szerint az alábbi munkakörökben dolgoznak: Klasszikus újságírói munkák: televíziós riporter, szerkesztő, rendező, műsorvezető, hírolvasó, hírszerkesztő, bemondó, rádióriporter, szerkesztő, újságíró-riporter, külföldi tudósító, megyei lap tudósító. Egyéb kommunikátori munkák: kommunikációs szakreferens, sajtóreferens, sajtószóvivő, nemzetközi kommunikációs referens, médiainformatikai szakreferens, önkormányzati referens, kommunikációs osztályvezető, ónálló kommunikációs tanácsadó vállalkozás vezetője, kapcsolati referens szolgáltató vállalatnál, pályázatíró, tanácsadó, kapcsolatépítési tréner, iskolai kommunikációs készségfejlesztő, humán kapcsolati menedzser, dokumentátor, marketingasszisztens, -menedzser, PR menedzser, reklámasszisztens, -menedzser, médiamenedzser. Mindemellett a végzettek között akadnak PhD hallgatók, kutatók, illetve filmszemle díjas dokumentaristák is. mesterképzés szakaszra osztott rendszerben kezdik meg tanulmányaikat a hallgatők. - Az első szakaszban a bevehető, széles látókört biztosító elméleti tárgyak mellett hangsúlyos lesz a gyakorlati képzés beszélt a változásokról a tanszékvezető-helyettes. - A hallgatók a folyamatosan fejlődő tanszéki stúdióban, gyakorlott újságírók vezetésével készülhetnek fel hivatásukra. A képzés második, jelenleg kidolgozás alatt álló része elképzeléseink szerint elméleti jellegű lesz. A rátermettség számít Akkreditált kommunikáció szakos oktatást Szegeden jelenleg csak a bölcsészettudományi karon találunk. Hasonló jellegű tanulmányokat azonban máshol is lehet folytatni az egyetemen. A Juhász GyulaTanárképző Főiskolai Kar Közművelődési Tanszékén a művelődésszervező hallgatók média szakirányba is specializálódhatnak, amelyet az oklevelük is tanúsít. Dr. T. Molnár Gizella, a közművelődési tanszék vezetője hangsúlyozta, náluk nem újságíróképzés folyik, ezért úgy gondolja a miniszter szándéka az ő képzésüket nem érinti. - Mi kultúraközvetítő szakembereket képezünk, akik közül a médiára specializálódtak mellesleg alkalmasak arra is, hogy újságírók legyenek - mondta. A bolognai folyamat során a közművelődési tanszék is megváltozik, a képzés 2006-tól andragógia szakká alakul át. Ez foglalja magába a jövőben a művelődésszervező szakirányt, melynek média specializációja is lesz. A tanszékvezető elmondta, média oktatásuk elsősorban gyakorlati jellegű, képzésük pedig van olyan felszereltségű és színvonalú mint bármelyik kommunikáció szaké. Hallgatóik közül a levelezősök jó része már dolgozik valamilyen médiumnál, de a nappalisok közül is sokan el tudnak helyezkedni elsősorban a helyi, illetve a közösségi médiumokban. Szegeden az érettségivel rendelkezőknek arra is van lehetőségük, hogy középfokú szakképzés - úgynevezett OKJ-s képzés - révén váljanak újságíróvá. Itt két év alatt szerezhetnek bizonyítványt. A tapasztalat azt mutatja, bárhol végeznek is a hallgatók, a rátermettség legalább annyit nyom a latba a munkakereséskor, mint a végzettséget bizonyító okirat. FAZEKAS GÁBOR Aya Admon Mayzels festőművész kiállítása a Novotelben Párhuzamos találkozások A szegcdi zsidó kulturális fesztivál programjában vasárnap 11 órakora Novotcl Szállóban Tandi Lajos művészeti író nyitja meg Aya Admon Mayzels festőművész Párhuzamos találkozások című kiállítását. MUNKATÁRSUNKTÓL Aya Admon Mayzels 1975-ben a jeruzsálemi Bczalcl Művészeti Akadémia hallgatójaként szerzett diplomát, később grafikusként, illusztrátorként, művészeti igazgatóként dolgozott. Olajfestményekkel 1990-ben kezdett foglalkozni. Egyéni kiállításokon mutatta be alkotásait Tél-Avivban, Bonnban, Budapesten. „A legtöbb, általam ismert művész munkáitól Aya Admon Mayzels festészete több mozzanatban is eltér. Bár a megkülönböztető jegyek mindegyike fellelhető sok más festőnél is, ritkán találkoztam e jegyekkel egyetlen életművön belül. TUdjuk, hogy a valódi művész magát kutatja, ám ez a probléma nem szükségszerűen bukkan fel minden egyes műben, mint ahogy Aya esetében. A vizsgálat, amelyet Aya folytat, André Bretonéhoz hasonlítható, aki egyik korai, még nem szürrealista szövegét ezekkel a kétségbeesett szavakkal zárja: 'Mi vagyok én? Nem tudom, nem tudom, nem tudom.' Aya ennek az alapvető kérdésnek a vizuális megjelenítését tűzte ki célul. A megoldás zsenialitását csak fokozza egyszerűsége, amely ahhoz fogható, mint amivel Kolumbusz oldotta meg a tojás felállításának problémáját. Aya rájött, hogy a kérdés képi megjelenítéséhez csak arra kell emlékeztetnie a nézőt, amit az analitikus pszichológia is megerősített: sohasem vagyunk egyek, mindig ketten vagyunk. Rimbaud ennek tudatában kiáltott fel: 'Én a másik vagyok!' S ez magyarázza, Aya miért jeleníti meg magát az első sorozatban két, egymással szembenéző személyként (mint önmaga és saját alteregója), illetve a második sorozatban szitakötőként" - írta a művészről Arturo Schwarz. KANTORHANGVERSENY A zsidó kulturális fesztivál zárásaként ma este zsidó vacsoraestet tartanak a Forrás Szállóban, vasárnap 17.30-tól pedig kántorhangversenyt rendeznek a szegedi zsinagógában. A műsorban fellép Tóth Emil, Szilágyi Gábor és Klein Ervin főkántor, Klein Judit énekművész és Goldberg Róbert zongoraművész. Tudósok a Dél-Alföldért A csongrádi vízlépcső sok hasznot hozna Áradásokat, belvizeket éppúgy eredményezhet a globális klímamódosulás a Dél-Alföldön, mint nagy aszályokat. A tervezett csongrádi vízlépcső tompíthatna a kedvezőtlen jelenségeken. - Az egyre többet emlegetett VAHAVA-projekt feladata: a tudomány eszközeivel elemezni a várható klímamódosulás lehetséges következményeit, és javaslatokat kidolgozni a döntéshozók számára az eredményes intézkedésekhez - mondta lapunknak Láng István akadémikus kutatóprofesszor az általa elindított projekt kapcsán. A politika már kezdi megérteni, hogy a valószínűleg bekövetkező melegebb, szárazabb időszak gyakran előforduló szélsőséges időjárási eseményekkel dúsítva nagyon sok feladatot jelenthet számára, melyre meg kell kezdeni a technikai, tudati és pénzügyi fölkészülést. Döntéshozói szinten eddig nagyon kevés történt, de vannak biztató jelek; az országgyűlés bizottságai közül a környezetvédelmi már foglalkozott a témával, s nemsokára a mezőgazdasági is tárgyalja a projektet. Gond, hogy nehéz azonnali döntésekre késztetni a politikusokat, ha húsz-huszonöt évre szóló programokról van szó. - Hirtelen áradással, belvizekkel éppúgy sújthatja a dél-alföldi régiót a globális fölmelegedés, mint aszályokkal - hívta föl a figyelmet Ligetvári Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora. A mindenkori politikai vezetésnek kötelessége érzékelni az új típusú veszélyeket, és reagálni rájuk. Romániában a közelmúltban történt árvízi katasztrófák kapcsán minden épülettel kapcsolatban kötelezővé tették a biztosításkötést - mondott példát gyors tanulságlevonásra. Még jobb, ha a veszélyt meg lehet előzni. A hosszú távú árvízveszély-megelőzést nálunk a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv jelentheti, mely Szegedtől délre már elkezdődött, töltéserősítéssel. A szintén várható nagy aszályok következményeit a csongrádi vízlépcső is csökkentheti - ha elkészül. Nemcsak megkönnyítené például a távoli területekre történő vízeljuttatást, de számtalan járulékos, pozitív változást is eredményezne a dél-alföldi régió életében - mint a Közép-Tisza vidékén a Tisza-tó. Ha ennek hatására kialakul az idegenforgalom, a jelenleginek sokszorosára növekvő horgászturizmus nagyon sok embernek jelenthetne megélhetést a régióban. F.CS. VAHAVA A rövidítés a „változás, hatás, válaszadás" összetételéből jött létre. A változást a globális klímamódosulás, a hatást ennek különböző megvalósulási formái - az időnkénti áradásoktól az aszályig -, a válaszadást pedig a kedvezőtlen hatások csökkentése jelenti. A projekt három évvel ezelőtt indult el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával. Pisa - megkettőzve Az olasz városról akarok most szólni, jobban mondva ferde tornyáról, ne magyarul tessék tehát olvasni a nevet. Mi is tátottuk a szánkat, úgy csodálkoztunk, amikor évekkel ezelőtt megálltunk a tövében. Más azt képen látni, és más ott állni. Kattogtattam én is a fényképezőgépet, lehetőleg mindig úgy vettem bele a képbe, hogy viszonyításként valódi függőleges valami látsszon. És ahogy másnak mindenkinek, aki valaha is megfordid ott, az én fejemben is kattogni kezdett a gondolat: mit kellene tenned, emberiség, hogy ne ferdüljön tovább? Most elővettem a lexikont, mert nem szeretnék téves adatokkal előállni. Azt mondja, hogy a pisai székesegyház harangtornya (1174-ből) 54,5 méter magas, 4,3 méteres elhajlással. Mondom, pontos akarok lenni, de azt hiszem, a három adatból legföljebb az építési ideje áll még, a többi változhatott. Mert időközben sülylyedt is, és tovább is ferdült. A televízió egyik műsorában éppen erről a toronyról beszéltek. Hozzáértő mérnökemberek a világ minden tájáról beleadták már eszük minden javát, de mintha az ördög nevetne vissza rájuk, a torony még jobban ferdül. Az egyik tudós többek között azt mondja, a ferdülése elérte már az 5,5 métert. Ez azért is jelentős adat, mert a nagyeszű számítógépek azt mondják, 4,3 méternél már mindenképpen össze kellett volna omolnia. Legfrissebb híreink szerint még áll. Ha eddigi mozgását ugyanarról a helyről úgy vették volna filmre ha már akkor lett volna film! -, hogy mondjuk 50 éveként kattintottak volna egy-két kockát, és egybefogva vetítenék, a szépen ringó nádszálhoz lenne hasonlatos a mozgása. A meteorológusok szoktak ezzel a megoldással élni, természetesen nem félszázadonként sütve el a masinát, ezért látjuk jelentéseik alátámasztására mozogni a felhőket. Azt is mondják a tévében, már a harmadik emelet építésekor észrevették, hogy süllyed az egyik oldala, ezért úgy folytatták, hogy oda magasabb oszlopokat raktak. Amikor a másik oldal felé látták elhajolni, a másik oldalon magasítottak. Volt az már banánalakú is, mondja az egyik mérnök, ami, ugye, magyar dialektusra fordítva inkább kacska kifliformát jelent. Nem folytatom, mert nem az én tisztem ismételni azt, ami náluk se sikerült, csak azt akarom mondani, megint beindult az agyam. Az is megfordult benne, ami ott állva se jutott eszembe. Ha annyira tudják már. hogyan kellett volna jól megalapozni Szeged többszörös példát szolgáltatott rá eddig is, és gyanítom, itt is lesz még folytatás -, akkor korszakos megoldást ajánlanék. Miért ne lehetne a pisai székesegyháznak két tornya?Nyolcszázvalahány év múlva is ki lehetne ennyivel egészíteni. Építészeink beleadhatnák szupernagy eszüket az épülő újba, ide értve a legnagyobb számítógépekét is, és megépíthetnék a torony társát, hajszálra másolva az eredetit. A ferdeségét is beletehetnék, sőt jó is lenne, ha benne hagynák, de jóval az elvárható összeomlási határérték alatt. Ha eddig mindig megfordult az is a fejekben, hogy az isten szerelmére, teljesen ki ne egyenesítsék, mert Pisa városa azonnal elveszíti turistáinak javát, most, a kettős torony látására ugyanúgy özönlenének, mint azelőtt. Minden hóbortomat beleadva azért is ajánlanám ezt a változatot, merj bízhatok benne, építés közben teremhetne igazi megváltó ötlet a mostani megmentésére. Azért is érdemes lenne belevágni, mert ha mégis eléri a végzet, legalább megmaradna a pontos másolat. Nagy blama lenne viszont, ha az új előbb rogyna össze. Majdnem kilenc évszázada írva vagyon, az ördög a székesegyház tövében sem alszik. H. D.