Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-21 / 272. szám

SZOMBAT, 2005. NOVEMBER 19. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Az abszurd valóság színei Képviselő j elölteket toboroznak Nagy sikerrel mutatták be A kékszakállú hercegvárát és a Táncszvitet Bartók igazi szelleme Együttműködés a szecesszió jegyében Szeged és Szabadka közösen csábítja a turistákat A jövő évi országgyűlési választások előtt alig fél évvel újsághirdetésekben kínál „megoldást" egy párt azoknak, akik képviselőjelöltek akarnak lenni. „Szeretne parlamenti képviselőjelölt lenni?" - kérdezik az olvasótól egy hirdetésben. Munkatársunk úgy döntött: szeretne. Legalábbis beszélgetni mindenképpen szeretne azzal, aki a megadott számon a hívásokat várja. - Jó napot kívánok, olvastam a hirdetésüket... - Hát akkor küldjön egy önéletrajzot, egy programot és fogalmazza meg célkitűzéseit - hadarta a vonal végén jelentkező férfihang még mielőtt befejezhetném a mondatot. -Ennyi? - Ennyi. Medveczki Zoltán vagyok, a zöldek képviseletében. - Hova küldjem 1 - Zöldek, 09/22 a helyrajzi szám, 2628 Szob. - Miért adja meg a helyrajzi számot: Miért kell azt nekem tudnom? Egyébként a zöldek egy párt neve vagy egyesületé ? - Tudja, ahol nincs utca, ott helyrajzi szám van. A zöldek pedig párt. -A Zöldek Párt színeiben kell indulnom 1 - Nem! Indulhat függetlenként is, más párt színeiben is, és további támogatókat is megnyerhet. -A segítség azt jelenti, hogy öszszeszedik a kopogtatócédulákat: - Inkább úgy fogalmaznék, hogy besegítünk. És adunk plakátokat, szórólapokat. - Mindezekért mennyit kell fizetnem : - Semennyit. Nekem mindent megérne leváltani a mai politikai elitet! - Lát rá reményt ? - Ha nem látnék, nem csinálnám. Sajnos az emberek nem nagyon szavaznak független jelöltekre. Ha a legutóbbi választásokon egy száraz szilvafaágra MSZP-s trikót húznak, az is bejutott volna a Parlamentbe, ha az azt megelőző választáson egy kutyára fidészes mezt, az is. Ez a baj. - Sokan szeretnének képviselőjelöltek lenni I - Az ország minden részéből. Van mátészalkai jelölt, vele csak az a probléma, hogy Szombathelyen indulna. - Köszönöm. Ha érdekel, jelentkezem. o.z. Eurorégió és közlekedés Hetedik alkalommal szervezik meg Szegeden a nemzetközi közlekedési konferenciát. Idén az interregionalitás témáját állítják a középpontba a szakemberek. A november 24—25-i rendezvényen szeretnék az együttműködést erősíteni a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) eurorégió közlekedésében, valamint azt kívánják elérni, hogy a csatlakozást követő tapasztalatok átadásával javuljon a térség vállalkozásainak versenyképessége. November 24-én a nyitóelőadást Garamvölgyi Áhel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM| helyettes államtitkára tartja a befektetések ösztönzéséről. Pénteken, november 25-én Szeged, Temesvár, Arad, a Vajdaság, Kecskemét, Baja, Kürtös és Szolnok térségi feladatairól hallhatnak tájékoztatókat az érdeklődők. Felzaklató, elgondolkodtató, pontos és elementáris hatású színházi produkció Juronics Tamás első operarendezése, A kékszakállú herceg vára. A Szegedi Nemzeti Színház Bartók-estje olyan magas művészi minőséget képvisel, amire csak ritkán akad példa manapság. Akaratlanul is némi előítélettel fogadtam a hírt: Juronics Tamás is operát rendez. Az utóbbi időben boldog-boldogtalan kedvet kapott a különlegesen összetett műfajhoz, és a létrehozott produkciókat gyakran dilettánsnak, a darabok alapszintű vagy téves olvasatának éreztem. Ezért is hatott igazi meglepetésként, hogy a jeles táncos-koreográfus olyan szakértelemmel, ötletesen és átgondoltan állította színpadra A kékszakállú herceg várát, hogy az a legtapasztaltabb operarendezőnek is becsületére válna. Regősként maga a rendező lépett a függöny elé, és mondta el indításképpen a Prológust: az ismétlődő „urak, asszonyságok" megszólítás különös hangsúlyozásával mintha provokálta volna közönséget. Balázs Béla értelmezése szerint a vár maga a zárkózott, bonyolult férfilélek - erre rímelve Székely László középkori hangulatot árasztó, mégis ötletesen modern díszlete igazi telitalálat. Kékszakállú és Judit hatalmas függőlépcsőn ereszkednek le a várba, a komor, sötét falak határolta színpadon csupán egy dívány és egy tükrös öltözőasztalka segíti a játékot. A teret hol intimitásig leszűkítő, hol pedig távlatossá tágító színpadképre építve a rendezés szabatosan értelmezi, követi és megmutatja a darab zenei-lelki folyamatát, a férfi és a nő reménytelenül tragikus kapcsolatát. A pontos lélekábrázolás mellett furonics erőteljesen hangsúlyozza ennek a viszonynak ki nem mondött, mégis nyilvánvaló szexuális jellegét is. Nem áll itt módomban részletesen elemezni a találó rendezői megoldásokat, ezért összegzésképpen csak annyit: a Bartók-opera ilyen zenei, és a szimbólumokat pontosan értelmező színpadra állításával még sohasem találkoztam. A pénteki premieren Gábor Géza mutatkozott be a herceg szerepében: finoman, muzikálisan, plasztikusan énekelte a szólamot. Szonda Éva (Judit) és Altorjay Tamás (Kékszakállú] Fotó: Frank Yvette Alttól drámai szopránig sokféle hangfajú énekes megszólaltatta már Juditot, Kolonits Klára nagy vivőerejű, szép szopránjával és lényének izgatóan erotikus kisugárzásával a szokásosnál is dominánsabbá tette a nő alakját. A szombaton bemutatkozó Altorjay Tamás pályafutása talán legjobb alakítását nyújtotta Kékszakállúként: nemes, gyengéd, mégis határozott férfiassággal formálta meg a figurát. Szonda Eva Juditja érett, odaadó, kíváncsi és szenvedélyes asszony, aki minden titkával együtt akarja és elfogadja a férfit. Mindketten bensőségesen, ugyanakkor nagy drámai erővel énekeltek. A Szegedi Szimfonikus Zenekar a premieren Selmeczi György, másnap Kardos Gábor dirigálásával karakteresen, pontosan szólaltatta meg Bartók muzsikáját. Különösen tetszett az az építkezés, ahogyan a zenedráma eljutott az ötödik ajtó megnyitása utáni csúcspontig. A magyar, román és szlovák, sőt arab népzenei forrásból táplálkozó Táncszvit című zenekari müvét Bartók 1923-ban Pest és Buda egyesítésének ötvenedik évfordulójára komponálta. Juronics koreográfiája a folklór modern közegben való eltorzulását, kiüresedését mutatta meg. Bár lineárisan haladó történetet aligha lehet a táncjátékban felfedezni, inkább csak jellegzetes karakterek vonulnak fel, annyi mégis nyilvánvaló: egy úri társaság disznóölésre készül. A szituáció ironikusságát erősíti a magasbán lebegő disznócsontváz és a sertés részeit a hentesnél látható módon jelző tábla. Juronics Tamás feles pálinkát kínáló házigazdaként - vagy inkább pincérként - maga is részt vesz a játékban. A magyar néptánc motívumait is felvillantó darabban különösen tetszett a Finta Gábor által táncolt energikus, robusztus böllérfigura. A mozdulatok szépségével, kifejezőerejével különösen Markovics Ági és Barta Dóra kápráztatott el. A Szegedi Nemzeti Színház a Bartók-esttel méltó módon emlékezett meg a komponista kettős jubileumáról. H.ZS. Egyre több szecessziós épületet újítanak fel Szabadkán Tizenhét hazai utazási iroda képviselőinek mutatták be a hét végén Szeged és környéke, valamint a testvérváros, Szabadka nevezetességeit. Szeged és testvérvárosa, Szabadka polgármestere áprilisban megállapodott abban, hogy a két város beépíti idegenforgalmi kínálatába egymás programjait. A Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht. szervezésében tizenhét hazai utazási iroda képviselőinek mutatták be a hét végén Szeged és környéke, valamint a testvérváros, Szabadka nevezetességeit. - Az együttműködés elsősorban a két város építészeti és szellemi kapcsolatára épül - magyarázta Mihály Illés, a kht. ügyvezető igazgatója. Palicson valóban a múlt század elejének magyar szecessziós építészetének remekei köszöntötték a turisztikai szakembereket. A tóparton álló szállodák nemcsak hasonlítanak a szegedi századfordulós palotákhoz, de sokszor tervezőjük is ugyanaz volt. Szabadkán a szecessziós építészet igazi remekei köszöntik a látogatót. Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legnagyobb alapterületű városházája ma nemcsak az önkormányzat hivatalainak ad ottFotó: Szincsok György hont, de a helytörténeti múzeumnak is. A város három meghatározó etnikumának nyelvén olvashatják az érdeklődők a tájékoztató szövegeket, így a magyar turisták itt éppúgy otthon érezhetik magukat, mint a szerb vagy horvát látogatók. Nem véletlen, hogy Petar Kuntics alpolgármester a magyar turisztikai szakembereknek arról beszélt, hogy Szabadka számára Szeged az Európai Unió ablaka. A helyi szecesszió remeke a zsinagóga, mely sajnos igen rossz állapotban van, és egyelőre csak kívülről csodálható meg a gazdagon díszített épület. A szabadkai zsinagóga terveit eredetileg Szegeden akarták megvalósítani, de a Tisza-parti városban ennél nagyobb épületet szerettek volna. Komoly szegedi kötődése van a ferencesek templomának is, hiszen az alsóvárosi szerzetesek mindig is segítették szabadkai testvéreiket. Egy soproni turisztikai szakember szerint igen jó kezdeményezés a két szomszédos város közös vendégvárása. A két régió építészete és történelme nagyon hasonlít egymáshoz - mondta Köves Éva. Szerinte színesíti a Szegedre érkező programját, ha egynapos kirándulást tesz Szabadkán és környékén. SZINCSOK GYÖRGY ÉN GYORSAN ÉM nyert'