Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-18 / 270. szám

Péntek, 2005 november 18 OKTATÁS 13 Beindul a bolognai folyamat A felsőoktatás hazai és nemzetközi piacán (hiszen az oktatás egyszerre a közjó része és egyszerre szolgáltatás) egyre nagyobb verseny tapasztalható a diákokért. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények versenyeznek értük, és a rajtuk keresztül elérhető állami finanszírozásért. Ám az már szokatlanabb (lesz), hogy egyben a nemzetközi oktatási piacon is meg kell méretniük magukat. Ez nem a jövő. A bolognai folyamat már kísérletekben elindult hazánkban is. Bár az Alkotmánybíróság néhány helyen kifogásolta Ha például valaki kiválaszt egy szakirányt, amire jelentkezni szeretne, akkor a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés menete nem fog különbözni az eddigiektől. A továbbtanulási lehetőségekről részletes információkat a decemberben megjelenő Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban olvashatnak. Jelentkezést benyújtani a kiválasztott felsőoktatási intézménybe továbbra is az Országos Felsőoktatási Inforou Oktatási Minisztérium Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült. az oktatási tárca előterjesztését, a korrekciók után vélhetően hamarosan megszületik az új törvény. Ezután már a felsőoktatás területén is Európa-kompatibilisek leszünk. Összeállításunkban a bolognai folyamatról, annak hazai bevezetéséről szolgálunk bőséges információval felsőoktatási intézményekben tanulóknak, oda készülőknek vagy az oktatóknak. Bár - gyanítható - ezen utóbbi csoport tagjai valamennyire már képben vannak, hiszen számos szakmai testület véleményezte a törvényjavaslatot a felsőoktatásról. mációs Központon (korábbi Felsőoktatási Felvételi Iroda, OFI) keresztül lehet. A felsőfokú alapképzésre (bachelor) nincs felvételi, hanem csakúgy, mint az idén - az érettségi eredményével lehet bekerüíni. Az alapképzés elvégzése után bármelyik egyetem meghirdetett mesterképzésére (master) lehet jelentkezni, de a jelentkezés feltételeit az adott felsőoktatási intézmény határozza majd meg. MÉG TÖBB INFORMÁCIÓ Ha a bolognai folyamatról, a magyar felsőoktatás versenyképességi programjáról még több információra lenne szükség, érdemes felkeresni az www.om.hu oldalt, vagy közvetlenül beírni a http://www.om.hu/ maln.php?folderlD=994 címet! Diákhitellel, idegen országban is „A tervek szerint - mondja a miniszter - az Európai Unió országaiban a magyar diákok számára lehetővé válik, hogy diákhitelt vegyenek fel. Differenciálni kívánjuk a diákhitel mértékét aszerint, hogy tandíjas vagy államilag finanszírozott képzésben vesz-e részt valaki, és ez egyszerre érvényes a Magyarországon és a külföldön tanuló diákokra is. A felsőfokú alapképzésben is (lásd hírgrafika), de a mesterképzésben is kívánatosnak tartom, hogy minél több időt tanuljanak külföldön a diákjaink." A törvénytervezet azonban nem csak magyar diákokban gondolkodik. Fontos az is, hogy, hazánkba egyre több külföldi tanuló érkezzen. És ezért fizessen! „Magyarország gazdasági potenciálját tekintve nem válhat soha nagyhatalommá. Ám ami a tudásbázisainkat illeti, a jelenleginél sokkal nagyobb nemzetközi súlyunk lehet. Ma Magyarországon mindössze csak 3000 külföldi diák tanul, mégpedig fizetős helyeken. Miközben a világban már jelenleg másfél millió diák tanul külföldön. A prognózisok szerint a 2015-2020 közötti időszakban ez a szám elérheti a nyolcmilliót. Egyáltalán nem mindegy, hogy mely országokba mennek tanulni majd ezek a külföldi diákok. Azt szeretném, ha Magyarország »nettó diákimportőr« lenne, magyarul: ha több külföldi hallgató lenne Magyarországon, mint amennyi magyar hallgató külföldön." Elitképzés helyett angolszász minta „A bolognai folyamat lényege, hogy 2006-tól felmenő rendszerben olyan képzési szerkezetet honosítsunk meg Magyarországon, mégpedig az angolszász képzési modellt, amely képes egyesíteni a tömegképzés és az elitképzés feltételeit - fejti ki Magyar Bálint. A hagyományos kontinentális vagy német felsőoktatási modell, tehát a duális modell alapvetően egy szűk elitképzésre volt megalkotva és létrehozva. Ez a rendszer akkor működött igazán, amikor az adott korosztály 5-10 százaléka került felsőoktatási intézménybe. Ma az érintett korosztály 35-45 százaléka jár egyetemre és főiskolára, és az érettségizők aránya a korosztályon belül már 80 .százalék körül jár. Ezt a hagyományos képzési rendszerben működtetni már nem lehet. Időközben a munkaerőpiac igényei is átalakultak. Nagyon sok - a középiskolai érettséginél nagyobb tudással rendelkező munkaerőt kíván a munkaerőpiac. Ám nem kívánja azt, hogy az adott korosztály 40-50 százaléka klasszikus értelemben vett egyetemi végzettséggel rendelkezzen. A bolognai folyamat azt jelenti, hogy az eddigi 4-5 vagy 6 éves osztatlan képzési ciklus megtörik és egy többlépcsős, más néven többciklusú lineáris modell kerül a helyére. Az új rendszer egyik lényege, hogy 3-3,5 év után ki lehet kerülni egy használható diplomával a munkaerőpiacra és nem kell kötelezően 5 évet tölteni a rendszerben, még akkor is, ha időközben a hallgató szakirányváltáson gondolkodik, vagy nem szeretne magasabb szintű, specializált tanulmányokat folytatni." Megszakítható tanulmányok Átstrukturálódik a felsőoktatás egésze. A világ 200 legjobb egyeteméből 163-ban már az angolszász típusú felsőoktatási modell működik, ami egyre inkább általánossá válik. Ez a modell képezi a bolognai folyamat alapját. (Lásd A felsőoktatási reform négy pillére című írásunk!) „A közös román-magyar kormányülésen - mondja Magyar Bálint - román kollégám arról számolt be, hogy náluk 2005-től már kötelezően bevezetésre került ez a képzési forma. Osztatlan képzésben csak a jogászés orvosképzés megy tovább. Egyébként az egész kontinensen egyre gyorsuló ütemben térnek át a bolognai rendszerű felsőoktatásra. Ez a diák szabadságát, választási lehetőségeit nagyon nagy mértékben növeli. Egyfelől az alapdiploma megszerzése után kiléphet a munkaerőpiacra. Ezután azt is teheti, hogy néhány évet dolgozik és csak ezután folytatja tanulmányait. Egy hagyományos képzést nem lehetett megszakítani ily módon." Az, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszerben több mint négyszáz bemenet, felvételi lehetőség, szak, szakirány volt, olyan specializációra, olyan döntésekre késztette a diákot, amely 18 éves korban nagyon sok esetben értelmetlen. A fiatal sokszor maga sem tudja azt, hogy tényleg azt kívánja-e végezni az életben, amit akkor választ. Az új felsőoktatási rendszerben a pályaválasztás ideje eltolódik, hiszen a különböző szintek átjárhatóak lesznek. Alapképzésről bármilyen (illetve több tucat) mesterképzésre lehet jelentkezni. A kreditek segítségével természetesen akár külföldre is. Persze jogos a kérdés, kell-e majd felvételizni? A sur Magyar Bálint miniszter erre is megadta a választ: „A felsőfokú mesterképzésben felvételiztethet az egyetem, és az intézmény maga szabja meg majd az autonómiája keretein belül, hogy miként teszi ezt." A felsőoktatás reformja természetesen nem magyarázható el néhány mondatban. Ezért is került fel az internetre (www.om.hu és www.mup.hu) az a kiadvány (Bologna-kiadvány munkacímmel), amely részletesen leírja az új rendszer lényegét. Az összefoglalót az Oktatási Minisztérium továbbította az iskoláknak is. „Arra kértem az iskolák vezetőit, hogy tartsanak osztályfőnöki órákat a diákoknak, tájékoztassák a harmadikos-negyedikes középiskolás diákokat, másrészt tegyék elérhetővé a kiadványt az iskolák honlapján is, illetve amennyiben van a diákoknak, szülőknek e-mail címe közvetlenül is küldjék, továbbítsák nekik. A minisztérium pedig üzemeltet egy kérdezz-felelek fórumot az interneten. A kérdések között már szerepel, hogy miért vezetjük be kötelezően és egységesen mindenütt az új rendszert. A válaszom az, hogy nem lehet valamit nem egységesen bevezetni! Magyarország kis ország. Ha szeretnénk a termékeinket nemzetközi piacon értékesíteni, akkor nem tehetjük meg, hogy nem nemzetközi mértékegységben számolunk. Az oktatásban sem. Sőt ott főleg nem!" Az új képzési szerkezet 6 szemeszter «180 kredit Doktori képzés (PhD) 4 szemeszter »120 kredit Mesterképzés (Master) 6 szemeszter • 180 (+30) kredit Felsőfokú alapképzés (Bachelor) cttigfi' k o ii a < litván 4 szemeszter • 120 kredit Felsőfokú szakképzés A felsőoktatási reform négy pillére A felsőoktatási reform négy pilléren nyugszik. Az egyik pillére az angolszász képzési szerkezet bevezetése a magyar oktatásba, ez az úgynevezett bolognai folyamat. A második a belső Irányítási rendszer átalakítása. A harmadik a gazdasági autonómia megteremtése és finanszírozása a felsőoktatásban. A negyedik az infrastruktúra-fejlesztési program, amit a magántőke bevonásával terveznek elvégezni 15-20 év „szokásos" beruházás tömegét előre hozva, és koncentrálva 3-4 évre. MÁS LESZ A FELVÉTELI? Nincs alapvető változás a jövő évi jelentkezésnél Megnyílnak a külföldi egyetemek kapui Magyar Bálint miniszterrel, az oktatási tárca irányítójával a felsőoktatás tervezett reformjáról (a bolognai rendszer hazai bevezetése) beszélgettünk. A miniszter leszögezte: az Alkotmánybíróság döntése nem befolyásolja az új képzési rendszerre való átállást, hiszen ennek a feltételei már adottak. A felsőoktatásban szükség van arra a reformra, melynek segítségével megnyílnak a külföldi egyetemek kapui a hazai diákok előtt, és a munkaerőpiacon nemzetközi szinten is jól hasznosítható diplomához lehet jutni. Mi az európai harmonizáció lényege? A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A bolognai nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják. E folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhatnak. A bolognai nyilatkozat közös európai problémákra keresi a közös európai választ. Legfontosabb célkitűzései közé tartozik a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése; az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése; a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése; összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban. Finnország hasonló oktatási adottságokkal rendelkezik, mint hazánk. Ennek ellenére majd hatszor annyi (16 ezer) külföldi diák tanul náluk, mint nálunk.