Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-18 / 270. szám

PÉNTEK, 2005. NOVEMBER 18. "AKTUÁLIS" 5 Víziók - vörös székeken Forradalmi vita a tarjáni barakkban Nemrégiben megalakult a Baloldali Front-KISZ szegedi csoportja, ami kedd esténként gyűlésezik. Legutóbb Che Guevara élete kapcsán kerültek szóba a kommunista eszmék. Időutazásra in­dultunk az egyik tarjáni barakkba. - Helló! Nem tudod, hol lesz a Che Guevara-est? - kérdezte egy biciklis fiatalember, miközben az eldugott tarjáni barakképületet kerestem, ahol a Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szegedi csoportja tartotta gyűlését. A kertben hat-nyolc skinhead a kedves emlékű „Ki­tartás!" köszöntéssel fogad - míg odabent vörös székeken úgy húsz-huszonöt fős, fiatalokból álló társaság ül, a Munkáspárt molinója alatt. Úgy tűnik, a szél­sőséges ideológiák jól megférnek egymás mellett: nincs balhé, sőt a kopaszok még be is ülnek egy rövid időre a Che életéről szóló továbbképzésre. Egy fiatalember számol be az ikonná vált kubai forradalmár tetteiről, miközben a tizenhét és huszonöt közti koreloszlású tár­saság feszülten fidel. Azazhogy figyel. A végül gerillaként a bolí­viai dzsungelben meghalt Gue­vara patetikus sorsát hallva SZITKOK ES HÍVEK Az egyik alapító tag. Juhász Dávid elmondta, hogy az új szegedi KISZ-nek nincs köze semmilyen párthoz, a pénzhiány miatt vették igénybe a munkáspárti helyszint. Jelenleg hét-nyolc tagjuk van, de várják az érdeklődőket is a keddi „klubdélutánokra" a Hüvelyk utcá­ba. Két hete a kubai nagykövet­asszonyt látták vendégül, jövőre pedig Moldova Györgyöt várják. Mint mondta, októberi alakulásuk után elsőként átkozódó telefono­kat kaptak, de azóta megjelentek a szimpatizánsok is. könnycseppek csillannak a sze­mekben - majd kezdetét veszi a forradalmi eszmecsere. Sorra ve­tődnek föl az érdekesebbnél érde­kesebb kérdések: exportálható-e a forradalom, a kínai vagy a szov­jet utat kellene-e követni, újjá kell-e szervezni a munkásőrsé­get? A barakkhangulat, a falról a szebb jövőbe büszkén meredő Lenin-dombormú, a levegőben úszó súrú cigarettafüst, valamint az elhangzó forradalmi javasla­tok és vita hatására úgy érzem, egy időspirálba kerültem. Az al­kalmi pártszemináriumon egy lánglelkú tizenhét éves az Állam és Forradalom rutinos forgatója­ként tetszeleg. Lenint és Marxot idézve, nagyokat bólogatva vitáz­nak a fiatalok a fegyveres harc szükségességéről, ami többek szerint nem megoldás, míg má­sok önvédelemként értelmezik, ami fölszabadítja a munkásosz­tályt. Tanácsrendszert vizionál a belelkesúlt kamasz, amit a gyá­rakban kell elsőként kialakítani. Hogy Szegeden hány gyár is van, láthatóan nem igazán foglalkoz­tatja az ideológiailag túledzett srácot. A vita hevében a diskurzusban elmélyedőknek föl sem tűnik, hogy lassan elszivárognak az ér­deklődők: talán érzik, hogy túl magasan röpködnek a csodás jö­vőről szóló gondolatok. Amikor távozom, épp a veszélyekre fi­gyelmeztető dohányfeliratok re­gionális tanácsi szabályozásáról folyik az élénk vita. Mindennapi probléma: érdemes a megfonto­lásra. ' T. R. Bedő a vízlépcsőről Vízügyi kérdésekben jártas kül­döttséggel tárgyal ma a csongrádi városvezetés. Az eszmecsere cél­ja, hogy olyan előzetes hatásta-' nulmány készüljön a csongrádi vízlépcsőről, amely nemcsak víz­gazdálkodási és hajózhatósági szempontból vizsgálja a százmil­liárdos nagyságrendű beruházás következményeit, hanem terü­letfejlesztési és környezetvédel­mi oldalról is górcső alá veszi a várható hatásokat. - Kell a duzzasztó - hangsú­lyozta a csongrádi polgármester, Bedő Tamás. - A területen az alapközművek megvannak, a po­litika vízlépcsőkhöz fűződő vi­szonya is oldódik, a terveket ak­tualizálni kell. A városvezetés regionális szin­ten júniusban vetette fel, majd Gyurcsány Ferenc legutóbbi sze­gedi látogatásakor a miniszterel­nöknek is kifejtette a duzzasztó fontosságát. Az országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága múlt hé­ten támogatta a vízlépcsőkér­dést. A csongrádi önkormányzat szeretné, ha a második Nemzeti fejlesztési tervről szóló parla­menti vitában szó esne a harma­dik magyar tiszai vízlépcsőről. B. D. Tervek a belvárosi Tisza-part átalakítására Vízre tájolt függőkertek A Tér és Forma építésziroda látványterve a Várkert és a Stefánia átépítésével Folytatás az 1. oldalról A másik tervező, Vesmás Péter elképzelései sze­rint a középkori gótikus templom maradványait bemutatnák, az egykori kazamatasort újjáépíte­nék, amely egyben alagút lenne a vár és a Móra Ferenc Múzeum épülete között. Az ő elképzelé­sében is szerepel a tiszai rakpart teljes átalakítá­sa: teraszokat építenének a támfal mellé, melye­ken nyáron akár napozhatnának is a szegediek. A Móra parkot elegáns, mégis egyszerű térré ala­kítanák, amely nagyobb rendezvények lebonyolí­tására is alkalmas lenrie - tette hozzá az építész. Vesmás számol azzal, hogy rövidesen megépül a harmadik szegedi híd, így a rakpartot kivonhat­ják a közúti forgalomból, és sétánnyá alakíthat­ják a Tisza-partot. A Tér és Forma számos újí­tást tervez a Roosevelt téren: a híd alatt felállíta­nák a Keszeg nevű bárka mását, a játszótéren pe­dig dombos részt alakítanának ki, ahol télen akár szánkózhatnának a gyerekek. Szabóné Fehér Éva, városi főépítész szerint még korai a tervek megvalósíthatóságáról beszélni, hi­szen most számos szakmai elemzés következik, többek között a tervtanácsnak is véleményeznie kell az elképzeléseket. Szabóné hozzátette, az el­képzelés szervesen kötődik a Tisza főutca pro­jekthez, amely a teljes városi folyószakasz átala­kítását tűzte ki célul. SZINCSOK GYÖRGY Terelések A villamospályára terelték a Szé­chényi tér felől a Kossuth Lajos sugárúton kifelé tartó autókat az Anna-kútnál. A munkások a té­ren álló közvilágítási oszlopot erősítik meg - ezért kellett lezár­ni az útszakaszt. Hétfőn a jelen­leg ideiglenesen lezárt Anna-kúti buszöböl melletti oszlopnál vé­geznek hasonló munkát. Egy éjszaka a hajléktalanokért A hajléktalanokkal, a hajléktalanokért virrasztottak tegnap este héttől a Klauzál téren, a szolidaritás éjszakáján. A békés demonstráción fellépett az ország egyetlen hajléktalanokból álló színtársulata, az AHA Színpad, a Briós kórus, valamint fedél nélküli és egyetemista költők, utcazenészek, tűz­zsonglőrök Fotó: Gyenes Kálmán Milliárdos beruházás után csökken a fűtésdíj MUNKATÁRSUNKTÓL Január l-jétől 5,02 százalékkal csökkenhet a lakossági távhődíj Szegeden - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Botka Lász­ló polgármester. - így a megyei jogú városok közül Győr után Szegeden lesz a második legol­csóbb a szolgáltatás. A távhődíj csökkentését az 51 százalékban önkormányzati tulajdonban lé­vő Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél végrehajtott gázmo­tor-beruházások, és a kisebbsé­gi tulajdonos Alfa Nova Kft.-vei kötött megállapodás tette lehe­tővé. Az árról-a december 16-i közgyűlés dönt. A város hozzájárult a távhő­szolgáltatás fejlesztéséhez, cse­rébe a hőszolgáltató bevéte­lének egy részét a lakosság ter­heinek csökkentésére fordítja. A megállapodás értelmében 2004-től három évre befagyasz­tották a fútésszámlák közel fe­lét kitevő alapdíjat, januártól pedig - az országban egyedülál­ló módon - a másik fele, a hő­díj csökken. Két év alatt a sze­gedi fogyasztók összesen 10 százalékkal kevesebbet fizet­nek. Az áfacsökkenés nem be­folyásoló tényező, a hőszolgál­tatás 15 százalékos áfás - hang­zott el. - Hatból öt gázmotor már üzemel, az 1,43 milliárd forin­tos fejlesztés jelentős része bankhitel, 250 millió forint sa­ját forrásból fordított rá a hő­szolgáltató - mondta Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A gázmotorok 35 százalékban vil­lamos energiát, 65 százalékban hőt termelnek, a villamos ára­mot 2010-ig garantált áron ér­tékesítik. A bevételből a cég a bankhitelt törleszti, egy részét díjcsökkentésre fordítja, és pó­tolja a három év alatt kiesett alapdíj egy részét. HÍREK SZENT-GYÖRGYI-NAPOK A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centruma tegnap sajtótájékoztatón mutatta be exkluzív bemutatkozó kiadványát. A csütörtök óta zajló Szent-Györgyi-napok keretében több továbbképző tanfolyamot tartanak a Centrum szervezésében, melyeken több mint 600 orvos vesz részt. A továbbképzéseken kívül a Richter Tudós Klub előadásai és tudományos ülések lesznek. Az orvosegyetemi Szent-Györgyi-napok programja szombaton zárul. ELŐADÁS EURÓPA BIZTONSÁGÁRÓL Szenes Zoltán, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke tartott előadást tegnap a Hangár Expo területén a Határtalan Biztonságért című szakkiállításon és konferencián. Szenes előadásában elhangzott, hogy az Európai Uniót egy 2003-as jelentésében már figyelmeztették a biztonságpolitikai szakértők arra, hogy a tagállamok második és harmadik generációs bevándorlói komoly szociális és beilleszkedési zavarokkal küszködnek. A politikusok azonban nem vették elég komolyan a figyelmeztetést, ezért nem tettek semmit a mostani franciaországi zavargások megelőzése érdekében. A biztonsági fenyegetettséget az unió országaiban ma már sokkal inkább az etnikai és vallási feszültségek jelentik, mint a katonai tényezők - hangzott el. ÖREGDIÁKOK A VEDRESBEN Pályám emlékezete címmel Ábrahám Sándor orvos tart előadást ma délután fél 5-től a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában. A programot, amely mindenki számára nyilvános, a Baross Öregdiákok Szövetsége szervezi. ERŐGÉPEK A SEJTBEN A fényhajtotta, sejtben működő biológiai „erőgépekről", nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos sikeréről is beszámolt Ormos Pál akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ (SZBKj Biofizikai Intézetének igazgatója az idei Straub-napokon. Az SZBK hagyományos évi ünnepén ugyancsak a biofizikai intézet kutatója, Dér András kapta a Straub-plakettet alapkutatási eredményeiért. A ma záródó háromnapos konferencián a nanobiológia volt a fő téma, az ország több kutatóhelyéről érkezett tudósok tartottak előadásokat, az SZBK intézeteinek kutatói pedig bemutatták éves munkájukat ­összesen 63 előadásban. BÉLYEG­ES KÉPESLAPBÖRZE A szegedi bélyegbarátok köre és a szegedi képeslapgyújtők klubja holnap délelőtt 8 és 13 óra között rendezi meg a 9. nemzetközi bélyeg- és képeslapbörzét Szegeden az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi út 1.). Várják a numizmatikusokat, a papírrégiségek és a régi könyvek gyújtóit is. Osztrák történetek a Tiszatájban Bombitz Attila szerkesztésében az osztrák iroda­lom elitjének írásaiból készült összeállítás olvasha­tó a szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj novemberi számában. Osztrák történetek III. alcímmel jelent meg a Tiszatáj, jelezve: immár harmadik alkalommal készült nyugati szomszédunk kortárs irodalmát bemutató különszám. Tizenhárom szerző magyarul először olvasható írását kínálja a szemle, köztük olyan világirodalmi nagyságo­két, mint a tavalyi Nobel-díjas Elfriede lelinek, vagy a posztmodern gondolkodás egyik legautentikusabb képviselője, az 1989-ben elhunyt és azóta klasszikussá lett Thomas Bernhard. Előbbitől az Ikarusz (A maga­sabbrendú) című novellát, utóbbitól a Kioltás című esz­szét adja közre a lap. Emst Jandl végső verseit, H. C. Art­mann, Josef Winkler, Karl-Markus Gauß novelláit, Frie­derike Mayröcker naplórészletét is olvashatjuk a válo­gatásban. Nemcsak szépirodalmi szövegek, hanem több tanulmány is helyet kapott a lapban, például Klaus Kastberger Osztrák végjátékok: a holtak visszatérnek című írásában Ödön von Horváth, Hans Lebert és Elfri­ede Jelinek egy-egy müvét elemzi. A lapszámot kortárs osztrák képzőművészek munkái illusztrálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom