Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-17 / 269. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS PRO SCIENTIA ARANYÉRMET NYERT AZ OTDK-N A SZEGEDI EGYETEM HALLGATÓJA Gáspár András a csillagok nyomában Az ország legtehetségesebb fiatal tudósait, kutatóit felölelő háromezres mezőnyből mindössze negyvennyolcan kaptak Pro Scentia aranyérmet az idei OTDK-n. Köztük volt a szegedi egyetemen csillagásznak tanuló Gáspár András. A fiatal hallgatónak nem ez az első országos szakmai sikere: legutóbb harmadik lett a versenyen. Több mint háromezren jelentkezetek a tavasszal megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) az ország különböző felsőoktatási intézményeiből, hogy megméressék magukat a legjobb fiatal tudósok, kutatók versenyében. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói több szekcióban is eredményesen szerepeltek: számos első helyet szereztek meg, többen közülük megkapták a Pro Scientia aranyérmet is. A különleges országos kitüntetésből - ami Csrínyi Sándor jóvoltából százezer forintos pénzjutalommal is kiegészült - negyvennyolcat osztottak ki. Ezeket olyan kimagasló tehetségek kapták, akik több OTDK-n is eredményesen szerepeltek, nyelvvizsgájuk és tudományos publikációik is vannak. Egyikük a debreceni születésű és az SZTE-n ötödéves csillagász, Gáspár András, aki a csillaghalmazokról írott munkájával érdemelte ki az elismerést. A mindössze huszonhárom éves fiatal kutató már gyerekként is a csillagászat iránt érdeklődött - ezt részben édesapja hatásának tulajdonítja, aki szintén természettudományokkal foglalkozik. - Sokan tévedésben vannak, hogy mi az egyetemen a csillagokat nézegetve álmodozunk, holott ez nagyon komoly fizikai ismereteket megkövetelő tudományág - oszlatja el a tévhiteket a friss aranyérmes hallgató. Mint mondja, dolgozatában - amelyet egy évfolyamtársával, Makai Zoltánnal közösen készített - a galaxisunkon belüli csillagkeletkezési területeket tanulmányozta, amelyhez sajnos a hazai asztronómiai infrastruktúra nem elégséges. A Tejút ezen részei ugyanis nem láthatóak a szemünkkel is érzékelhető optikai hullámhosszokon: infravörös tartományra érzékeny kamerák felvételeit kell hozzá elemezni, ilyenek azonban Magyarországon nincsenek. Témavezetőjük, Balog Zoltán sietett a segítségükre, aki jelenleg az arizonai egyetem kutatójaként dolgozik, a megfelelő adatokhoz, felvételekhez általa jutottak hozzá. A fiatal kutató kitért arra is, hogy a Szegeden csillagászatot tanulók közül nem ő az első, aki Pro Scientia aranyérmet kapott: 1989 óta háromszor nyerték el itteni csillagászhallgatók a díjat, ami kis létszámukat tekintve még jelentősebb eredmény. Gáspár András, akinek már két éve az OTDK-n elért harmadik helyezése révén sem kellett volna szakdolgozatot írnia, fotópályázatot is nyert néhány éve, amikor a mezőnyben kimagaslóan sikerült megörökítenie a hazánkban is látható napfogyatkozást. S hogy szükség van-e itthon egyáltalán csillagászokra? - Az emberiség sohasem tudhatja, mi az a tudás, amit később hasznosíthat - vallja kedvenc tudományáról a szegedi hallgató. TOMBÁCZ RÓBERT Gáspár András: Tévednek, akik azt hiszik, mi a csillagokat nézegetve álmodozunk. Ez nagyon komoly fizikai ismereteket megkövetelő tudományág AZ ANGOL NYELVŰ ORVOSKÉPZÉS JUBILEUMA Húsz éve jönnek a külföldi diákok Két évtizede folyik a szegedi egyetemen angol nyelvű orvosképzés. Versenyképességét jellemzi, hogy a mai napig teljes kapacitással működik, noha a térségben másik hatvan intézmény konkurál vele. A külföldi hallgatók közül sokan ma is hálásan gondolnak az egykori magyar alma materre. Huszadik éve immár, hogy a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Karán - illetve annak jogelődjében, a SZOTE-n külföldi hallgatókat képeznek angol nyelven. A nyolcvanas évek derekán még csak két intézmény volt a kelet-közép-európai térségben, amelyik ilyesfajta oktatást kínált, mára a versenytársak száma hatvanra emelkedett. A szegedi idegen nyelvű orvosképzés népszerűsége azonban töretlen: az idén is maximálisan betöltötték a felvehetők keretszámát, a képzés teljes kapacitással folyik. Mint dr. Szabó Gyula, az orvosés gyógyszerészkari idegen nyelvű képzés tagozatvezetője elmondta, jelenleg körülbelül száz elsőéves külföldi hallgató tanul angol nyelven - évek óta működik azonban német nyelvű orvosi oktatásuk is. Az angolul folyó orvosi képzést választók a világ minden részéről, az összes kontinensről érkeznek, számarányukat tekintve azonban az évek alatt érdekes változás következett be. Sok görög diák jött például a kilencvenes évek közepén, mára azonban számuk mintegy a negyedére fogyott - miközben például az amerikai vagy a norvég hallgatóké a négyszeresére nőtt, és kiugróan magas a képzésben a német diákok részvétele is. Az iráni és az izraeli tanulók száma évek óta kiegyensúlyozott, de más arab, illetve afrikai országból egyre kevesebben érkeznek Szegedre tanulni. Az Észak- és Nyugat-Európából jövők magas számát a professzor azzal magyarázza, hogy nálunk alacsonyabbak a tanulmányi és a megélhetési költségek, így az ottani államoknak olcsóbb ezt finanszírozni - akár állami ösztöndíjakkal is-, mint fönntartani, kiépíteni egy saját, nagy műszerés szakemberigényű egyetemi képzést. Az itt végzett szakemberek később visszatérnek hazájukba, hogy ott kamatoztassák a nálunk tanultakat. A tagozatvezető kifejtette, hogy '85-ben azért indult el elsősorban külföldi diákoknak a ma évi nyolc-kilencezer dollárba kerülő angol nyelvű oktatás, hogy az állami finanszírozású egészségügyi képzésben fennálló forráshiányt ellensúlyozzák, műszereket vásároljanak, felújításokba foghassanak. Mint Szabó Gyula professzor rámutatott, ez az egyetemnek a mai napig kényszerbefektetés, hiszen az állami források szűkössége ugyanúgy jellemző ma is az orvosképzésre, mint húsz éve. A végzettek később sem szakadnak el teljesen az egyetemtől és a várostól, hiszen sokan küldenek a titkárságnak a képzésért hálás köszönőleveleket, vagy kérnek igazolásokat további tanulmányaikhoz. Másokat a hasuk hoz vissza a városba: a magyar konyha varázsa miatt hajlandók akár több ezer kilométert is utazni. T. R. Külföldi orvostanhallgatóknak tart órát Görbe Anikó tanársegéd a biokémiai intézetben FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Nyílt napot tartanak A magyar felsőoktatási rendszer folyamatos változásokon megy keresztül, komoly nehézség elé állítva a továbbtanulási döntés meghozatala előtt álló diákokat és az ő felkészülésüket segítő középiskolai pedagógusokat egyaránt. A Szegedi Tudományegyetem nyílt napot rendez, hogy segítse a továbbtanulási döntés meghozatala előtt álló középiskolásokat és a felkészítő tanárokat, intézményvezetőket, szülőket. November 24-én egész napos programmal várják a szegedi továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődőket az SZTE Tanulmányi és Információs Központjában (Ady tér 10.). Az összevont egyetemi nyílt napon - amelyen az SZTE mind a tizenegy kara képviselteti magát - a jelentkezők közvetlenül az egyetem és a karok képviselőitől szerezhetik be a legfontosabb és legfrissebb információkat. Délelőtt 9 és délután 4 óra között a diákok és kísérőik a képzési kiállítás standjainál, a karokat képviselő egyetemi oktatóknak és a hallgatói önkormányzatok képviselőinek tehetik fel a tanulmányokkal, az egyetemi élettel, illetve elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseiket. 10, 11,14 és 15 órakor a karok képviselői egy-egy órás tájékoztató előadást is tartanak a kari jelentkezés jellemzőiről. Az egyetem vezetése és a kari vezetők 12 órától az összevont felvételi tájékoztató keretében, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársaival közös fórumon adnak tájékoztatást középiskolai igazgatóknak, osztályfőnököknek, szaktanároknak, illetve pályaválasztási tanácsadóknak az egyetem által kínált lehetőségekről, az SZTE 2006/2007-es tanévének felvételi sajátosságairól. Ezen részt vesz Szabó Gábor rektor, Pukánszky Béla rektorhelyettes, Roberts Éva, az OFFI kommunikációs igazgatója, Dobi János, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának igazgatója és a karok vezetői. A nap folyamán óránként szervezett bemutatók keretében az Egyetemi Könyvtár és a hallgatói szolgáltatóegységek megismerésére is lehetőség nyílik.