Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-15 / 267. szám

KEDD, 2005. NOVEMBER 15. • AKTUÁLIS« 3 A Medián vezetője sajnálja, hogy egyeseket sért a kényes témák említése Lázárék bírósághoz fordulnak Ma reggel 8 órakor összeül a rendkívüli közgyűlés Vásárhe­lyen, amelyet a botrányos köz­vélemény-kutatás kapcsán hív­tak össze. Egy ügyvéd szerint az olyan kérdések, mint hogy Lázár János polgármester vagy Bacsa Pál szocialista képviselő fizikailag bántalmazza-e csa­ládtagjait, alkotmányos jogokat sértenek. Lázár családja min­denesetre bírósághoz fordul. A Medián vezetője szerint a hely­zet kezd tragikomikussá válni. MUNKATÁRSAINKTÓL „Lejárató hadjárat Hódmezővá­sárhelyen" - napirendi pontként ez szerepel a ma reggel 8 órakor kezdődő vásárhelyi közgyűlés meghívóján. Mint megírtuk, nagy botrányt kavart a városban a Medián által végzett közvéle­mény-kutatás, amelyben többek között azt firtatták a kérdezők: a vásárhelyiek szerint Lázár János polgármester és Bacsa Pál szocia­lista képviselő fizikailag bántal­mazza-e családtagját, vagy dur­ván bánik-e munkatársaival. - Nyilvánvaló, hogy a közgyű­lés valamit tenni akar az ügyben - nyilatkozta lapunknak Lázár János. Magánemberként annyit fűzött hozzá, hogy a felesége és családja bírósághoz fordul a köz­vélemény-kutatás egyes kérdései miatt. Lázár hangsúlyozta azt is - miután a Medián a honlapján közzétette a dokumentumot -, 1 1 1 1 1 CSAK AKKOR KELL KÉRDEZNI HA ISMERI LÁZÁR JÁNOST! — Y ­A politiknsokról sokszor nagyon rossz velemennyel vannak az emberek. On el tudja kepzeini vagy nem tudja elképzelni Lázár Jánosról azt, hogy erőszakoskodott a munkatársaival? És azt, hogy... EL TUDJA KÉPZELNI NEM TUDJA ELKÉPZELNI 0 X erőszakoskodott a munkatársaival 2 1 -0 X 25 fizikailag bántalmazta családtagját 2 1 0 X 26 tisztességtelen módon jutott anyagi előnyhöz 2 1 0 X 27 hisztérikusan viselkedett képviselőtestületi ülésen 2 1 0 X 28 CSAK AKKOR KELL KÉRDEZNI. HA ISMERI BACSA PÁLT És Bacsa Pálról el tudja képzelni azt, hogy erőszakoskodott a munkatársaival? És azt, hogy... EL TUDJA KÉPZELNI NEM TUDJA ELKÉPZELNI 0 X erőszakoskodott a munkatársaival 2 1 0 X 29 fizikailag bántalmazta családtagját 2 1 0 X 30 tisztességtelen módon jutott anyagi előnyhöz 2 1 0 X 31 hisztérikusan viselkedett képviselőtestületi ülésen 2 1 0 X 32 A Medián ezzel a kérdőívvel keresett fel hatszáz vásárhelyit. A legnagyobb botrányt a fizikai bántal­mazással kapcsolatos téma kavarta hogy mostanra nyilvánvalóvá vált számára az ügy mögött hú­zódó politikai szándék, hiszen többek közt arra is választ vártak a kérdezők, az egyes felvetések hogyan befolyásolnák a szavazók döntését. A nagy port kavart esetről meg­kérdeztük egy vásárhelyi ügyvéd véleményét is, aki először nevét vállalva nyilatkozott, később azt Ml KERUNK ELNEZEST LÁZÁRTÓL Botka László szegedi polgármesternek a botrányos vásárhelyi közvéle­mény-kutatással kapcsolatos nyílt levelét tegnap közöltük - szerkesztősé­günk azonban az írásnak helytelen címet (Lázár János kérjen bocsánatot) adott. Ez a mondat természetesen Botka László leveléből kiragadott részlet volt - és nem a szerkesztőség álláspontja. A történtekért az érintett, Lázár János polgármester elnézését kérjük. mondta, mégsem járul hozzá ah­hoz, hogy leírjuk, ki ő. Az ügyvéd lapunknak azt mondta, a közvé­lemény-kutatás során feltett kér­dések egy része megsértette a jó hírnévhez való jogot. A sértett kérheti, hogy bíróság állapítsa meg a jogsértést, vagy kérhet nem vagyoni jellegű kártérítést is, ami akár több millió forint is lehet, tette hozzá. A büntető tör­vénykönyv szerint a kérdőíven szereplő egyes kérdésekkel rágal­mazást és becsületsértést követ­tek el - hangsúlyozta a jogász, ez pedig egy év szabadságvesztéssel is büntethető. - Kérdéseink talán soha ilyen nagy vihart nem kavartak még ­nyilatkozta Hann Endre. A Medi­án Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója elmondta, a ku­tatást november 4-e és 1 l-e kö­zött végezték el, hatszáz vásárhe­lyi állampolgárt kerestek fel. Úgy véli, az ügy már kezd tragikomi­kussá válni. Az intézet honlapján egy közleményt is kiadott, amely szerint lehet, hogy a politikusok magánéletét érintő kérdések szo­katlanok, de a választópolgárokat véleményük kialakításában ilyen témák is befolyásolják. Az igazga­tó sajnálja, hogy akadtak olyanok, akiket sértett a nyilvánvalóan ké­nyes téma szóbahozása, valamint azt is, ha a közvélemény-kutatás utóélete hozzájárult Vásárhelyen a politikai feszültségek éleződésé­hez. Az esetleges perekkel kapcso­latban csak annyit jegyzett meg Hann Endre, hogy nem kívánja kommentálni a jogászok, ügyvé­dekvéleményét. Döntésképtelenség az orvosi ügyeletről Sándorfalván -A polgármester is meglepődött A kudarc ára másfél millió forint él Darázs Sándor A sándorfalviak ered­ménytelen népszavazá­sa több mint egymillió forintba került, az or­vosi ügyelet kérdése csütörtökön visszakerül a képviselőik asztalára, akik korábban képtele­nek voltak ebben dön­teni. Sándorfalva lakossága aláírást gyűjtött az or­vosi ügyelet felállítása érdekében, a téma in­dulatokat váltott ki az önkormányzati meg­hallgatásokon. A közhangulat nyomására a helyi képviselők először májusban vélemé­nyeztek egy tervezetet az önálló sürgősségi orvosi ügyeletről. Mivel több kérdés nyitva­maradt, nem döntöttek, hanem újabb tanul­mánytervet kértek egy új bizottságtól. Au­gusztusban futottak neki másodszor a prob­lémának - ám akkor is csak azt határozták el, hogy nem határoznak. A bizottság népszava­zást javasolt. A biztonság kedvéért ezt az in­dítványt is kétszer tárgyalták, az első szava­zásról ugyanis nem tudták eldönteni az ön­kormányzat vezetői, hogy jogszerű-e. A jegy­ző újabb ülésen újabb szavazást rendelt el, végül kiírták a népszavazást. A választásra jogosultak az önkormányzat­tól írásbeli értesítőt kaptak, mellé tájékozta­tó szórólapot, miről is dönthetnek. A levél tartalma ismét indulatokat korbácsolt, tilta­kozó beadvány érkezett a helyi választási bi­zottsághoz. Az elfogultságát sérelmezte, mert a szórólapon azt írja az önkormányzat, hogy ha az igen győz, több fejlesztés és beru­házás elmaradhat, és valószínűleg a kommu­nális adót is fel kell emelni. A helyi, majd a területi választási iroda elutasította a bead­ványt, szombaton szavazott a város. - Nagyobb, 20 százalékos részvételre szá­mítottam. Várható volt az érvénytelenség ­értékelt Darázs Sándor polgármester. A 6500 választásra jogosult közül csupán 1082-en mentek el, 1075-en adtak le érvényes szava­zatot. 974-en mondtak igent. Az önkor mányzat kasszáját a procedúra körülbelül 1,1-1,5 millió forinttal terheli. Magánvéle­ményét kifejtve a polgármester hozzátette, nincsen szükség ügyeletre, nem hozna na­gyobb biztonságot a város életében. A gyerek­ügyelet csak Szegeden oldható meg, a beru­házás többletköltséget és helyet igényel. Az ügyeletest ráadásul Dócra és Szatymazra is elhívhatnák beteghez, és mentő továbbra is csak Szegedről érkezne. - Ha nincs orvosi ügyelet, a törvény szerint nem hozható létre gyógyszertári ügyelet sem - adott hangot csalódottságának a második tanulmánytervet előkészítő Tarkó Éva képvi­selő. - Közösen tehettünk volna életminősé­günk javításáért, ha már a testület nem mert dönteni a tervünk alapján. Csütörtökön újra mi következünk. DOMBAI TÜNDE A rendőrség szerint a bejelentés és a helyszínen észleltek között ellentmondás volt Megdobálták a miskolci gyorsvonatot Kővel zúzták be a Szegedre tartó miskolci gyorsvonat ablakát ­valószínűleg Szatymaznál. Szerencsére senki sem sérült meg. A rendőrök szerint nem történt kiemelt súlyú bűncselekmény, de tisztázzák az ügyet. Szombaton este a Szeged-Rösz­ke vasútvonalon történt gázolás miatt a miskolci gyors Szaty­mazon várakozott 4-5 percet. „A menesztésnél ordítozást hallottunk - mesélte a neve el­hallgatását kérő jegyvizsgáló majd fiatalokat láttunk elsza­ladni a vonattól. Amikor hátra­mentem, láttam, hogy a végzá­rajtó ablakát kővel bezúzták." A jegyvizsgáló beszólt a szegedi központba, a vezénylő pedig be­jelentést tett a rendőrség ügye­letén. A Szegedről kiérkező rendőrök pár percet töltöttek a helyszínen, majd továbbálltak. A szolgálattevő arról számolt be, hogy a rendőrség ügyeletese leszidta, ne ugráltassa őket, majd Szegeden megnézik, be van-e törve az ablak vagy sem. Fél 10-kor befutott a szegedi nagyállomásra a miskolci gyors­vonat. A jegyvizsgáló szerint itt derült ki, hogy festékszóróval ki­pingálták az egyik kocsi oldalát. Mindez bekerült az úgynevezett eseménykönyvbe. Ez az a hivata­los MÁV-dokumentum, amely­ben a vasutas tájékoztatja „a szolgálati felsőbbséget a rendkí­vüli eseményekről". A kalauz el­mondása szerint negyed 12-ig várta a rendőröket - mindhiába. Természetesen a rendőrséget is megkerestük a szatymazi eset kapcsán, s M. Toronykőy Márta sajtóreferenstől az alábbi választ kaptuk: „A kérdéses eseményt il­letően az ügyeletes tiszt rendőrt küldött Szatymaz állomásra. A járőrök a helyszínen megjelentek és írásban rögzítették a tapasz­taltakat. Megállapították, hogy nem történt a bejelentett ese­ménnyel kapcsolatban személyi sérülés, illetőleg kiemelt súlyú bűncselekmény. Mivel a bejelen­tés és a helyszínen észleltek kö­zött ellentmondás merült fel, az intézkedő parancsnok további információk gyűjtésére adott utasítást. Az eljárás indításának feltétele a körülmények tisztázá­sa, további adatgyűjtés, tanúku­tatás, amelyet tegnap meg is kezdtek kollégáink." A történetben először minden­ki vállalta a nevét a MÁV-nál, egy vezető szegedi vasutas is megerősítette a rongálás tényét, ám a vasúttársaság bürokrati­kus-hierarchikus rendszerében csak budapesti engedéllyel lehet nyilatkozni. Tegnap kerestük azt, aki engedélyt adhatott volna a nyilatkozatra, de nem értük utol telefonon. sz. c. sz. Hal és háló I UJSZASZI ILONA Ez a kísérlet se zárult teljes sikerrel. Pedig Szegeden már a soka­dik cigányprogramnak számít a szeptember 30-án zámló, de az­óta is forró akció. Most a Tisza-parton korábban sose látott nagy­ságú összeget: 29 millió forint közpénzt költöttek közel húsz ro­ma család sorsának rendezésére. Az ötletgazda, Teleki László szociálisügyi államtitkár. Ő ajánlot­ta azt a budapesti székhelyű, úgynevezett konfliktuskezeléssel foglalkozó alapítványt, amelynek vezényletével elköltöztették a szegedi repülőtér melletti romos házból az ott élő cigányokat. Ezt az állam és a város részéről sikertörténetnek nevezik. Mert a kila­koltatás helyett tulajdont adtak az önkormányzati tulajdonú romhalmazban jogcím nélkül élő családoknak. Kitelepítésnek, a szegedi etnikai és szociális probléma exportjá­nak tartja a történteket az akcióban akaratán kívül érintetté vált egyik kisváros, Jánoshalma országgyűlési képviselője. Karsai Pé­ter azért dohog, mert szerinte a kormánypárti vezetésű, jómódú nagyváros ráerőltette akaratát az amúgy is hátrányos helyzetű kistérségre, ahova a tizennyolcból hat család érkezett. A romaügy megoldásához az ellenzéki képviselő szerint ennél több kell: olyan településen kellene őket ingatlanhoz juttatni a helyi veze­tőkkel és vállalkozókkal együttműködve, ahol nemcsak a lakha­tásukat, hanem a megélhetésüket is biztosítják. Ahány család, annyiféle probléma, ezért ennyi pénzből sokkal árnyaltabb és a felek számára elfogadhatóbb megoldás születhe­tett volna. Ez a nagyvárosi repülőtér mellett kezdődő és részben a jánoshalmi városszélen folytatódó akcióból furcsamód kihagyott szegedi cigánykisebbségi képviselő álláspontja. Szirtesi Zoltánná 2003 nyarán zárta a listát, akkor huszonegy család lakott Szeged peremén. Most a panaszokat gyűjti, a Jánoshalmára került hat psaládét is. A kusza történetekből annyi kiderült: hiába vett a többség ott lakást, ahol ennyi pénzért tudott és akart, ha az új la­kóhelyen hiányzik a megélhetéshez szükséges munka. A rendszerváltozás óta több kilónyi papírt írtak tele arról, ho­gyan illeszthető a többséghez az annyira másképpen élő etnikai kisebbség. De egyik párt sem tűzi zászlajára a romaügyet, mert azzal a választókat riasztaná el. Hiszen a többség is rosszul él, ezért azonnal élesen reagál, ha arról hall: milliókat költenek a ro­mákra. így aztán legfeljebb annyira futja, hogy a választások kö­zeledtével megkörnyékezik a romákat. Azok meg észre sem ve­szik, hogy halat kaptak, de hálót nem. Alkotmánybíró lett Balogh Elemér Megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjának tegnap az országgyű­lés Balogh Elemért, a Fidesz jelöltjét. A szegedi jogtörténész megbí­zatása kilenc évre szól. Balogh Elemér (képünkön) és Holló András megválasztásával hosszú idő után ismét teljes lett a taláros testület. Balogh Elemér jogtörténész al­kotmánybíró-jelöltségét egy­hangúlag támogatta a tegnapi meghallgatáson a parlament al­kotmány- és igazságügyi bizott­sága. A Szegedi Tudományegye­tem jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára lapunknak el­mondta, hogy barátságos, kolle­giális hangulatban zajlott a meghallgatása. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő Ba­logh Elemér függetlenségét firta­tó kérdésére a jelölt azt válaszol­ta: vannak olyan helyzetek az ember életében, amikor karak­teresebb pozícióba helyezik. Ez történt a 2002-es önkormány­zati választáson is, ahol a Pro­fesszorok Batthány Körének független polgármesterjelölt­jeként indult, jobb­oldali támogatással. „Ettől azonban még - hangsúlyozta Ba­logh Elemér lapunk­nak - konkrét hely­zetekben objektív tudok maradni." El­mondta, hogy Botka László szegedi pol­gármester felkérésé­re három éve dolgo­zik a városi közgyű­lés jogi és ügyrendi bizottságában külső szakértőként. A parlament titkos szavazásán mindkét jelölt megkapta a szükséges kéthar­mados támogatást, és ezzel három és fél év után teljessé - ti­zenegy főssé - vált az Alkotmánybíróság. A 47 éves, kilenc­gyermekes jogász professzor nem köl­tözik a családjával Budapestre, mert Eskütétel mint mondta, ezer szállal kö­tődnek Szegedhez. A törvény szerint tudományos, oktató és művészeti tevékenységet foly­tathatnak az alkotmánybírák. Ennek megfelelően Balogh Elemér továbbra is megtartja az óráit a szegedi egyetemen. A jogtörténész elmondta: a bün­tetőjoggal kapcsolatosan végez kutatásokat, így elsősorban ilyen témájú ügyekben, vala­mint önkormányzati és oktatá­si kérdésekben kapcsolódik be az Alkotmánybíróság munkájá­ba, ahol reményei szerint a jog­történeti nézőpont is fontos szerepet kap majd. SZABÓ C. SZILÁRD ® " v** 4k m ' SftVífL J; V M a Parlamentben Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom