Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-03 / 257. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 3. »MEGYEI TÜKÖR" 7 KÜLFÖLDI FOGADÓIRODÁK •f| Külföldi fogadóirodák - elvileg - eddig sem tevékenykedhettek Magyarországon. Mostantól azonban nemcsak ezeket, hanem a nyereményeket átutaló bankokat, valamint a külföldi szerencsejátékok reklámozóit is büntetik akár 10 millió forintra. 110 éves az áramszolgáltatás Szegeden 1895-ben borultak villanyfénybe az utcák. A Démász Rt. a 110 éves évfordulón az egykori főmérnökről, Hörömpő Józsefről nevezte el az északi alállomását. A dél-magyarországi településeken - így Szegeden is - 110 évvel ezelőtt gyulladtak fel az első utcai lámpák. Ezt követően a lakásokba, majd a 60-as években a tanyákra is bevezették a villanyt. A Démász Rt. - az országban egyedi kezdeményezésként - a társaság egy-egy meghatározó műszaki munkatársáról nevezi el ipari létesítményeit. Szegeden, az északi alállomáson tegnap avatták Hörömpő József emléktábláját. A cég egykori mérnökének szerepe volt a tanyavillamosításban, valamint a fiatalok oktatásában: ő indította el a Démász villanyszerelő tanműhelyét. Az emléktábla tegnapi avatásán részt vett a fia, Hörömpő Zoltán, aki a 750 ezer fogyasztót kiszolgáló társaság egyik leányvállalatátvezeti. NY. É. Nincs örököse Vaknak, Szaffinak és a Mézga családnak Veszélyben a magyar rajzfilm Eltűntek az utóbbi évtizedben a hazai tévékből az új magyar rajzfilmek - ilyenek ugyanis a pénzhiány miatt szinte egyáltalán nem készülnek. Nemzetközi hírnevű animációs filmgyártásunk akkor tud talpra állni, ha támogatást és megrendeléseket kap a köztévétől. Napszámosa gyújtotta fel az idős asszony tanyáját Bordányi ház, tűz, néző Szigorították a szerencsejáték-törvényt Fiatalkorú csak tombolán nyerhet A napokban ért véget a szegedi Grand Caféban rendezett animációs filmfesztivál, ahol a közönség magyar, francia és kínai alkotásokból csemegézhetett. A sokak kedvencévé vált Magyar Népmesék legutóbbi, hatodik sorozatának teltházas vetítésén díszvendég volt Horváth Mária rendező és Mikulás Ferenc, a hazai animáció fellegvárának számító Kecskemétfilm Kft. vezetőte, akik a műfaj mostoha sorsáról is beszéltek. A producer-igazgató az animációs film finanszírozási problémáival magyarázza, hogy manapság eltűntek az egész estés hazai rajzfilmek a televíziókból, amelyek egykor nagy népszerűséget és tiszteletet vívtak ki a műfaj számára. - Remélem, nem tartható már sokáig ez a játékfilmes sovinizmus. Az összes magyar animációs film támogatására annyi jut egy évben a költségvetésben, amennyi egyetlen játékfilm gyártási költsége - mondja Mikulás Ferenc. A nagyjából 260 milliós keret kényszerű választást diktál: vagy egyetlen másfél órás produkció készül el, vagy több rövidebb. A rajzfilmes, ha meg akar élni, külföldi bérmunkákat vállal, ám csak a szakmai tudásuk az áru, az ötleteikre nem vevők. A magyar tévékben a külföldi rajzfilmek dömpingjével találkozni. Olcsóbb ezeket megvenni egy csatornának, mint koprodukciós partnerként beszállni a hazai gyártásba. A gondok ellenére is kivívott külföldi és hazai sikerek - legutóbb például a Nyóckeré - mellett derűlátásra adhat okot, hogy „új népművészetként" a számítógép segítségével már kiskamaszok is tudnak rövidebb, egyszerűbb animációs filmet készíteni. - Az animáció lehetőségei végtelenek, mivel általánosabb formanyelvű, mint az írás: legyen szó akár oktatásról, akár viccről, akár novelláról vagy regényről - vallja bizakodóan a műfaj jövőjéről a filmes szakember. Sorra kapja az utóbbi két évben a kínai és japán díjakat a Magyar Népmesék sorozat rendezője, Horváth Mária, aki éppen Lázár Ervin nagy sikerű Négyszögletű kerekerdőjét készül rajzfilmre vinni. Mint mondja, a sorozatnak tervezett új produkcióból mindössze egy epizód elkészítésére nyert pénzt - a többire újfent pályáznia kell. Az egzisztenciális bizonytalanságot szerinte az oldhatná föl, ha a közszolgálati tévének kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy évi néhány sorozatot rendeljen a hazai alkotóktól. - Nem állami alamizsnát, hanem megrendeléseket kérünk a döntéshozóktól, hogy dolgozhassunk. A magyar animáció nemzeti kincsünk, ami nagy hírnevet hozott az országnak: nem szabad tétlenül nézni, hogy külföldi bérmunkákba merülve tűnjön el a hazai rajzfilmkészítés - hangsúlyozta a rendező. TOMBÁCZ RÓBERT Örökösre vár a Vük is Akkor is a tanyáján akar élni az a hetvenéves bordányi asszony, ha agyonüti a napszámosa, aki a múlt héten kishíján felgyújtotta a házát. Az 58 éves férfit egyelőre Szegeden tartják fogva. „Rendőrségi hír: Zsarolás bűncselekmény elkövetésének kísérlete és rongálás gyanúja miatt eljárást indított a Szegedi Rendőrkapitányság - őrizetbe vétele mellett - egy 58 éves bordányi férfi ellen, aki egy bordányi tanyán élő asszonytól 500 forintot követelt. Miután a nő nem adta oda a kért összeget, a zsaroló a ház felgyújtásával fenyegette meg. Mivel az asszony továbbra sem tett eleget a követelésnek, a zsaroló felgyújtotta a tanya mögötti szalmabálát. A tűz átterjedt az ingatlan mezőgazdasági épületei mellett a kerítésre is. Szakértők szerint 150 ezer forint kára keletkezett a tulajdonosnak. A férfi tettét követően elmenekült. A rendőrök a közeli kukoricásban találták meg." Megjárod! Felgyújtalak! -Adjál pénzt! - Nem adok. - Nem adsgjténzt? -Nem. -Megjárod! Felgyújtalak! A bordányi tanyán élő asszony nem akart vitatkozni a déli órákra már tökrészeg napszámosával, így azt a gyakorlatot folytatta, ami korábban bevált Jani ellen - eltűnt a szeme elől. Őt ne ócsárolja, szidja káromkodva egy olyan ember, akinek évek óta ételt, szállást és alkalomadtán pénzt is adott. Manci néni a kertbe menekült, babot szedett, amikor meglátta, hogy napszámosa gázgyújtóval a kezében elindul a szalmabála felé. Pár pillanattal később óriási lángon égett a száz bálából álló kazal, amelynek tövében meggyulladt az ötven mázsa tűzifa is. Az erős szél miatt a tűz gyorsan átterjedt a kukoricával teli góréra és belekapott a disznóól hengerfáiba. A malacok visítottak, a palatető durrogott a hőtől. Jani pedig, mint aki jól végezte dolgát, lefeküdt a közeli kukoricatábla szélén - onnan nézte a tüzet. Azt mondta, amikor megtalálták, hogy „csak megviccelte a Mancit." Túdta, hogy ingyen élhet - Óriási szerencse, hogy a faluban voltunk a párommal, amikor a szomszédok telefonáltak, hogy ég az anyám háza - mondta Manci néni Bordányban élő lánya, aki azonnal kocsiba pattant, hogy a tűzoltók kiérkezéséig oltsa a tüzet. Szerinte tíz percen múlott, hogy a lángok nem terjedtek át a lakóépületre. A tűz erejét mutatja, hogy még a szomszéd gyümölcsfái is megpörkölődtek. A fiatal asszony szerint a Dombóvár környékéről származó Jani - aki csak néhány hónapja kap nyugdíjat - éveken át kitartatta magát az anyjával, akit egyszer úgy megvert, hogy látleletet is vettek róla. Am hiába jelentették fel a férfit, semmi sem történt. Azt mondták nekik a rendőrök, hogy oldják meg egymás között. Többször kérték a napszámost, hogy menjen el a házA tűzeset után egy héttel még erős füstszag terjengett a tanyán. Manci néni nem tudja, mi lesz vele, ha kiengedik a férfit Fotó. Szabó C. Szilárd tói, még pénzt is adtak neki, de két-három hét csavargás-züllés után újra feltűnt a bordányi tanyán - „mert tudta, hogy itt ingyen lehet élni." Manci néni lánya szerint lani mindig kihúzta magát a komoly férfimunkák alól, helyette ivott, tört-zúzott a házban, és pocskondiázta az anyját. A fiatal nő szerint nemcsak ő, de mások is úgy vélik a faluban, hogy nem normális a férfi. Kiss Attila hőzöngős, agresszív embernek ismeri Janit, akit - a fiatal asszony kérésére - már többször leállított, mert részegen neki akart menni Manci néninek. fani aznap 3000 forintot kért a hetvenéves asszonytól azzal, hogy elmegy Szegedre szórakozni. Később már 500-zal is beérte volna. Az asszony nem adott neki pénzt, mert látta, már eleget ivott. - Csak napszámosom volt, más közünk nem volt egymáshoz. A korom miatt többször a fejemhez vágta: miért nem döglök már meg - mondta, sírós hangon az asszony. A falu adhat biztonságot Manci néni nem tudja, mi lesz vele, ha kiengedik a férfit. A lánya azt javasolta, hogy adja el a házat, és költözzön be hozzájuk a faluba, mert ott biztonságban lesz. Manci néni sírva fakad, kézfejével törölgeti könynyeit: - Nem akarok innen elmenni. Harmincöt éve élek ezen a tanyán, amit nagyon szegényen a semmiből építettünk fel a férjemmel. Itt szeretnék, itt akarok élni akkor is, ha agyonütnek. Nem tudom, hogyan lehet megoldani, hogy ne kelljen innen elmennem, de rettegnem se kelljen attól, hogy megölnek. sz. c. sz. A megszigorított szerencsejáték-törvény értelmében akár egymillió forintra is büntethető az a tulajdonos, akinek játéktermét fiatalkorú látogatja. A 18 évnél fiatalabbak nem vásárolhatnak sem lottót, sem kaparós sorsjegyet. „A szerencsejátékban 18 év aluli személyek nem vehetnek részt!" - hívja fel több falragasz a betérők figyelmét Szegeden, a Széchenyi téri lottózóban. A gyerekek és fiatalok kizárása a szerencsejátékokból nem újdonság, erről az ide vonatkozó törvény már korábban rendelkezett. November l-jétől a jogszabály tovább szigorodott: nagyobb figyelmet fordít a kiskorúak védelmére. - Előfordul, hogy a szülők elküldik a lottózóba a gyerekeket, töltsék ki a szelvényt, és adják fel - mondta Gál Sándorné, a Széchenyi téri lottózó fiókvezetője. - A gyerekek ilyen esetekben dolguk végezetlenül mennek el, nem szolgálhatjuk ki őket. Nem adhatunk el nekik kaparós sorsjegyet sem. Egyébként korábban is ez a szabály volt érvényben - tudtuk meg a Szerencsejáték Rt. régióvezetőjétől, Siska Andrástól. Néhány évvel ezelőtt, amikor elindult sporttal kapcsolatos, legújabb játékuk, az igazgatóság egy belső rendeletakár egymillió forintjába is kerülhet a tulajdonosnak. - Köztudott, hogy a játéktermekbe leginkább a kamaszkorú fiúk járnak. Mindenütt úgy oldják meg ezt a problémát, ahogy akarják - mondta az egyik játékterem neve elhallgatását kérő munkatársa. - A legtöbb pénzt a tinik hozzák, ezért vannak olyan helyek, ahol senkitől nem kérnek személyi igazolványt. A játékgépeket üzemeltető szórakozóhelyeken - ahogyan a lottózókban is - a játékszenvedély káros hatásaira is kell figyelmeztetni a játékosokat. Ennek hiányában akár hárommillió forintra is büntethetik az üzlet vezetőjét, illetve tulajdonosát. NYEMCSOKÉVA ben nyomatékosította munkatársai körében: a gyerekeket nem szolgálhatják ki. A szerencsejáték ugyanis mentálhigiénés problémákat okozhat, szenvedéllyé is válhat. További újdonság, hogy ezentúl fiatalkorúaknak szóló sajtótermékekben sem szabad szerencsejátékot reklámozni. A játéktermekre is új szabályozás vonatkozik: ha az adott egységet fiatalkorú is látogatja, az A szülők hiába küldik cl a lottózókba a gyerekeket, a 18 év alattiakat nem szolgálhatják ki Fotó: Schmidt Andrea