Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-12 / 265. szám

Szombat, 2005. november 12. SZIESZTA \ 11 a szép szóról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfo­galmazása. Mások hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején lelkünk utolérje testünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. néhányat, ők is fújják a riadót, ha netán kezdeném kifacsarni a mondatokat. Azt a szép sze­gedi mondást azonban, hogy 'szavával szép az ember', csak Bálint Sándor könyveiben ta­láltam meg. Kezdtem azt hin­ni, egyszer talán rám is talál. Rögeszmémmé lett igen ha­mar, hogy 'se szívességből, se fizetésért nem ártanék sen­kinek'. Ha nem használhatok, legalább ne ártsak. Annyira ra­gaszkodtam ehhez, inkább el­kerültem a latrokat is, mond­ván, vannak elegen kollégáim, akik rájuk utaznak. Vagy a po­litikusokra. Az elsőnek némileg teljes el­lenpárjaként hangozhat a má­sodik, pedig bennem békésen megfér a többivel. így hangzik: 'se húsz fillérrel, se fél szóval nem szeretnék adósa maradni senkinek'. Annyira kemény ütésekkel soha nem tudnám nyugtázni mások galádságait, hogy illő visszavágásnak tűnne, semmi mással nem fizethetek, csak avval, ha tehetem, meg­írom. Szép szavakkal. Van, aki föl se veszi, sokan viszont nem tudják megbocsátani, hogy tu­dok róluk." „Az én hitvallásomat akár rög­eszmének is mondhatnám. Abból pedig, a hetvenedik év küszöbén, összegyűlt már egy sárga tállal - kezdi mondandó­ját Horváth Dezső (képünkön). - Maholnap harminchét éve lesz, hogy bezupáltam újság­írónak, és még mindig bejár­hatok, most csak arról szólnék, ami ebből a forrásból fakad. Első dolgom volt annak ide­jén, hogy kétoldali népi ellen­őrzést kértem magam ellen. Megrendeltem az újságunkat a Dunántúlra, édesanyánknak, és fölbiztattam, azonnal szól­jon, ha úgy kezdenék írni, amit ő meg nem ért. És amivel egyet nem ért. Mivel az egyetemen nyelvészkedtem is, az ottani tanáraim közül is fölbéreltem 9 SZEMKÖZT Tempót váltottak a csatornázok Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Nóvák Gyulát, a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő (SZVMF) Rt. vezérigazgatóját faggatta Vass Imre szer­kesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a csatornázási munkálatok állásáról. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem szerencsés, hogy a poli­tika szájára vette a szegedi csa­tornaépítést - kezdte Nóvák Gyula, utalva a keddi ellenzéki sajtótájékoztatóra. Ezen a vá­rosi közgyűlés Fi­desz-MKDSZ-frakciójának két képviselője, Makrai László és Kalmár Ferenc azt állította, hogy felelőtlen, ismeretlen al­vállalkozók sokasága révén költik el a beruházás közel 18 milliárd forintját. Tápén alap­vető eszközök, gumicsizma, ásó és lapát nélkül álltak neki építkezni a munkások. A vezér­igazgató hangsúlyozta: a kivite­lező cégnek kell biztosítani a védőfelszereléseket és munka­eszközöket. Ez az ő felelőssége. A műsorban elhangzott, hogy a Tápén és Petőfitelepen végzett silány munka miatt több alvállalkozót is elküldött a kivitelező Hídépítő Rt. En­nek tudható be, hogy noha már 17 ezer méter csatornát lefektettek Tápén, eddig csak 379 métert adtak át. HUSZONÖTEZER HÍVÓ EGYETLEN MECSETBEN Pakisztánban : FÜGGÖNY- ÉS I LAKÁSTEXTILVÁSÁR j Szeged-Tápé, Heller Ödön || Művelődési Ház, Budai N. A. u. 18-20. ^ CSAK 2 NAPIG! ^ ' November 17-18., csütörtök-péntek, 8-17-ig ! VÁLASSZON, VEGYE, VIGYE, CSAK A KÉSZLET ! Y EREJÉIG, KIHAGYHATATLAN ÁRAKON! L VÁGJA - HOZZA - BESZÁMÍTJUK! ! A köztereken, a piacon nagy a zsúfoltság Megrögzött világutazó a megyei statisztikai hi­vatal nyugalmazott vezetője. Klonkai László fe­leségével hat kontinenst járt már be. Legutóbb veszélyes kalandba vágott, Pakisztánt utazta végig. Szerencsésen hazaérkezett az ázsiai or­szágból - igaz, házigazdáik gépfegyveres kí­sérőket adtak melléjük. Hat kontinens már csaknem hatvan országát utazta körbe feleségével Klonkai László, a KSH nyugalmazott megyei igazgatója. Megszállott világjárók. Az utóbbi években Burmát, Ma­lajziát és Kínát fedezték fel. Idén - Mauritius és Tunézia után - szeptember végén, még a pusz­tító földrengés előtt Pakisztán, Dél-India és a Maldív-szigetek következtek. A szervezőiroda felhívására hatfős csapat verbuválódott a ka­landosnak ígérkező útra. Minden ismerősük és barátjuk lebeszélte őket. Sót honlapján a Kül­ügyminisztérium is a terroristák potenciális célpontjaként írta le Pakisztánt, és felhívta a figyelmet, hogy nyugati embereknek nem aján­latos kimenni a közterekre. Nyomor és munkanélküliség - Semmi gondunk nem adódott. Igaz, pa­kisztáni házigazdáink alaposan felkészültek a védelmünkre: a fővárost és környékét kivéve hatnál is több gépfegyveres rendőr kísért ben­nünket - részletezte Klonkai László a körül­ményeket. - Akár busszal, akár gyalogszerrel közlekedtünk, jöttek velünk. Boltba is ketten követtek, ketten a busznál maradtak, ketten pedig az ajtóban őrködtek. Barátságos em­berekkel találkoztunk. Megesett, hogy a ke­zünket szorongatták, annyira örütek az idei első fehérbőrű látogatóknak. Óriási méreteket ölt a nyomor és a munkanélküliség. Nagy ellentétet láttunk a szentélyek ápolt parkjai és a falakon túli szemetes-mocskos utcaromok kö­zött. Ottjártunkkor kellemes időt fogtunk ki: száraz, 30-32 fokos szikrázó napsütést. A hely­beliek fehér nadrágban, hosszú ingben járnak. Leginkább a férfiak és gyerekek bóklásznak az utcákon, naphosszat üldögélnek a teázókban. Nőket alig látni. Ők otthon maradnak: gyereket nevelnek és háztartást vezetnek. Az utcára csak a férjük által előírt viseletben és fátyolozással léphetnek. Két és fél millió zöld turbános Karacsitól az Indus völgyén át Klonkai Lász­lóék Iszlámábádig több ezer kilométert tettek meg. Nyomorúságos kis falvakon és ókori mű­F0T0: DM/DV emlékeken át vezetett az útjuk. A Tatta nevű város például az iszlám birodalom virágzó fővárosa volt a 1300-as években; a hajdani nekropoliszban most egymillió síremlék és mauzóleum között sétáltak. Következő állo­másuk, Ranik a térség legerősebb bástyája. Vára összedőlt, ám az erődítmény fala ma is harmincnégy kilométer hosszúra nyúlik. Mű­emlékvédelemre nincsen pénz, a néhai fel­tárások még az angol gyarmati időket idézik. Mohendzsodar ugyancsak jelentős történelmi emlék, képét a pakisztáni pénzérmék is meg­örökítik. A mogul birodalom emlékei tartó­sabbaknak bizonyultak - látványosabbak. Mul­tán városából, az egykori birodalmi székhelyről Nagy Sándor igazgatta távol-keleti birodalmát. Nagymecsete és mauzóleuma örök emlék ma­rad az utazónak csakúgy, mint az a sunnita vallási rendezvény, amelyre két és fél millió zöld turbános hívő gyűlt össze egyetlen óriási sátorvárosba. Határzárás cirkusszal - A leggyönyörűbbnek Lahore városát mon­danám. Erődített székhelynek épült, csodá­latos mecsetek emelkednek az ég felé, akárha Az ezeregy éjszaka meséiben járnánk - mesélt a feledhetetlen élményekről Klonkai László. Va­lódi terroristatámadással is ebben a mesés városban szembesültek. Szállodai szobájukban olvasták a napi sajtóból, hogy hat halálos áldozattal járt egy robbantásos merénylet a közelükben. Pakisztáni útja végén a csoport a fővárosba, a világszínvonalú Iszlámábádba ér­kezett. Béke honolt, rendőri védelemre sem szorultak. Bátran nézelődhettek a modern isz­lámábádi nagymecsetben, ahová 25 ezer hívő is befér. Kicsi a világ, hiszen éppen itt - a magyar szó hallatán - egy szegedi olajipari kutatószakember szólította meg őket. Nem ismerték volna fel, ruházata és bozontos sza­kálla már pakisztáni. Utazóink India felé hagyták el Pakisztánt. A két ország határvonala több mint kétezer ki­lométer hosszú, és mindössze egyetlen ha­tárátkelőhelyet tartanak nyitva napközben. Klonkaiék szemtanúi lehettek a délutáni „mű­soros" kapuzárásnak. A határ pakisztáni és az indiai oldalán is létesítettek egy-egy arénát, ahová sok ezren váltanak belépőt. Színpompás egyenruhában két méternél is magasabb, nagy bajuszú legények látványos díszőrséget adnak, míg a közönség ugyancsak ünneplő szárit öltve zászlókat lenget, és őrjöngve szidja az ellen­tétes oldalt. Végül békésen levonják a zászlót, becsukják a kapukat, és mindenki hazamegy. DOMBAI TÜNDE ajánlja ol­Sándorné Kiállítás és horgászás Ismert szegedieket, illetve a közélet, a kultúra és a gaz­daság jeles Csongrád megyei képviselőit kérdezzük soroza­tunkban arról, milyen prog­ramot választanak maguknak a hét végén, s azt szívesen ajánlják-e másoknak is. Nem mulasztjuk el azt sem meg­tudakolni, általában mivel töltik szombatjukat és vasár­napjukat. - A vásár­helyi Alföldi Galériát ér­demes felke­resni a hét végén, mert az őszi hetek sorozatában számos kiál­lítással vár­ják a látogatókat vasóinknak Pikali (képünkön). A vásárhelyi Haj­léktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény vezetőjéhez érkező barátai már előre kikötötték, hogy többek között a tárlatra is kíváncsiak. A Pikali családban "agy ha­gyományai vannak a disznó­vágásoknak. Ezért a szombati balástyai böllérnapot is érde­mes felkeresniük a finom, hú­sos ételek kedvelőinek. - Nem csupán enni szeretem a disznóságokat, hanem az el­készítésükben is aktívan kive­szem a részem - árulta el az intézmény vezetője. A szokás szerint az ő dolga a kolbásztöltelék fűszerezése, a keverés, a bélbe töltés, va­lamint ahogy Vásárhelyen mondják: a kantározás. Ez amúgy a kolbászvégek elkö­tésétjelenti. Ha az idő engedi, akkor a família a zajos várost maga mögött hagyva a természetbe indul. Mindenki imád horgász­ni, így elsősorban a vizekben gazdag tájakat keresik fel. Egyik kedvencük a mártélyi holtág, ahová ma is kimennek a ba­rátaikkal. A természetszeretet a gyer­mekekre, sőt már az egyetlen unokára is átragadt. A két lány Budapesten él ugyan, de ha hazajönnek, akkor szüleikkel együtt kirándulnak. Néha akár 10-15 kilométert is gyalogol­nak elemózsiával tömött há­tizsákkal. Ilyenkor a távcső sem maradhat otthon, mert lelkes amatőr madármegfigyelők. A kisebbik lányuk, Pikali Ger­da ismert színésznő, és ami a szülei számára fontosabb, bol­dog édesanya. A hét hónapos Marcika sem maradhat ki a kirándulásokból. A csöppséget már többször is kivitték Már­télyra. - Persze az a legvidámabb hét vége, ha vásárhelyi lakásunk­ban összegyűlik az egész csa­lád. Ilyenkor egyszerre többfélét sütök, főzök, mert mindenkit a kedvencével akarom meglepni - mondta végül Pikali Sán­dorné. K.T. Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJEK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvasd! 4 roegjelenésbti a beküldő egyeiéríésén kívül a képen látható siemély (kiskorúaknál a 'érvényes képviseld! tarjajérsito siíikséges. délvloawwAG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZÁG és a DELVIL.AG kommunikációs partnere sí TMohíle Rt. T • 'MfobilC' Partner

Next

/
Oldalképek
Tartalom