Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-10 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 10. »MEGYEI TŰKOR« 7 Tanácstalan végzősök a középiskolákban Más lesz az egyetem Csak egyetlen szakra lehet jelentkezni; a hároméves, főiskolai szintű alapképzés után csupán minden harmadik diák szerezhet egyetemi diplomát. Ezekkel az alapinformációkkal, vagyis a 2006-tól megváltozó magyar felsőoktatási rendszer lényegével tízből kilenc végzős középiskolás nincs tisztában - derült ki a szegedi továbbtanulási börzén. „A tudatlanság édes időszakát élik a végzős középiskolások" összegezte a szegedi továbbtanulási börzén szerzett tapasztalatait Kothencz Mihály. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanulmányi osztályának vezetője szerint tízből kilenc érettségi előtt álló fiatal a korábbi struktúrában és szakok alapján gondolkodik, vagyis nem tudja, hogy alapjaiban változott meg a magyar felsőoktatás. így aztán különösen rövidnek tűnik az az idő, ami február 15-éig, a továbbtanulási jelentkezési lapok beadásáig rendelkezésre áll ahhoz, hogy a diák jól döntsön jövőjéről. Alapinformációnak számít, hogy a magyar felsőoktatás csatlakozott az úgynevezett bolognai folyamathoz. Ennek következménye, hogy jövőre csak a felsőfokú képzés első, hároméves szakaszára és egyetlen szakra lehet jelentkezni. E ciklus végén az alapszak követelményeinek teljesítője főiskolai végzettséget kap. Az új alapszakok akkreditációjának végére októberben került pont. Akkor vált világossá vált, hogy például a szegedi bölcsész kar korábbi 30 szakjából 15-öt gyúrtak. Vagyis ott 2006 őszétől többek között - anglisztika, germanisztika, keleti nyelvek és kultúrák, magyar, néprajz, ókori nyelvek és kultúrák, pszichológia, romamisztika, szabad bölcsészet, szlavisztika, történelem alapszak létezik. így aztán, aki mondjuk angol-kommunikációra akart jelentkezni, annak februárig döntenie kell, nála mi a fő irány. Úgy tudjuk, a mostani jelentkezéskor még lehetséges a legtöbb korábbi szakot magába szippantó romanisztikán és szlavisztikán belül megjelölni a szakirányt: vagyis mondjuk francia, olasz, vagy a másikon orosz, bolgár. Az is új tudnivaló, hogy a szabad bölcsészet nevű szakra kell jelentkeznie mindenkinek, aki etikával, esztétikával, filozófiával, filmelmélettel és filmtörténettel, vallástudománynyal, kommunikáció és médiatudománnyal kíván foglalkozni. A szegedi egyetemi képzés érdekessége, hogy több alapszak oktatásában több egyetemi kar is részt vesz. így például az anyagmérnöki szakra járó diák a természettudományi, a tanárképző, és az élelmiszer-ipari kar; a nemzetközi tanulmányok szakos pedig a jogi és a tanárképző kar oktatóival találkozik. Ugyanakkor a legtöbb szakon már a kreditgyűjtés idején gondolni kell a mester fokozatról. A képzés e második szakaszába jutásért nagy lesz a verseny, hiszen oda - a jelenlegi tervek szerint - csak minden harmadik alapszakot megszerzett diák juthat. Ám az állam által finanszírozott mesterképzés szakjainak részleteit elképzelni ma még lehetetlen, mert erről az egyetemeken jelenleg is tart a vita és az egyezkedés. Annyit azért tudni, hogy aki tanár akar lenni, annak minimum tíz, de lehet, hogy tizenegy szemeszteres képzésre kell készülnie, s ha minden akadályt legyűr, akkor két szak elvégzéséről kap diplomát. De a tanárképzés egységesítésének részletei se tisztultak le még. A tervek közül megemlíthető, hogy több irányból, vagyis alapszakról is el lehet jutni egy-egy mesterképzési szakra. Az viszont tény, hogy egységes és osztatlan képzéssel egyetemi diploma már csak a különböző orvosi, a gyógyszerész, a jogász, az építész, továbbá némely művészeti ághoz tartozó szakon szerezhető. Ú.i. HONLAPOK ES NYÍLT NAPOK A tájékozódáshoz nem kell megvárni a december 15-én megjelenő úgynevezett kék könyvet Az egyetemi honlapokon is érdemes kalandozni: például a szegedi bölcsészet alapszakjainak képzési idejéről, a szakképzettség megnevezéséről, főbb tantárgycsoportjairól, a szakirányokról, a specializációs és a továbbtanulási lehetőségekről olvashatnak a www.arts.u-szeged.hu címen. Az SZTE-ről, a különböző karokról és szakokról pedig a november 24-én tartott összegyetemi nyílt napon minden fontos kiderül. Felkészülnek, megkeresik a probléma okát és a legjobb megoldást. Vitatkoznak, érvelnek bizonyítják igazukat azok a középiskolás tanulók, akik részt vesznek az európai parlamenti modellben. Uniós diák képviselőket Szegeden a Ságvári gimnáziumban képeznek - szakkörökön. Magyarországon kilenc másik intézményben tartanak ilyen foglalkozásokat. A szegedi Ságvári Endre gimnázium európai parlamenti modell (MEP) szakkörösei a diplomáciai pálya felé kacsingatnak: a tizenöt-húsz diák hetente egy alkalommal Hornok András magyar-olasz szakos tanár vezetésével meghatározott tematika szerint az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. Az egyetemi gyakorló iskolán kívül győri, szentendrei, székesfehérvári, pécsi, szolnoki, miskolci és három budapesti középiskolában tartanak ilyen foglalkozásokat. A magukat „mepeseknek" nevező diákok minden olyan témát elővesznek, ami időszerű az Európai Parlamentben is. Az angolul beszélő gyerekek délutánonként készülnek fel a nemzeti szintű bizottsági és plenáris ülésekre, amiket évente kétszer rendeznek meg. Legutóbb Győr fogadta a diák uniós képviselőket, ahol a középiskolások tíz bizottságban dolgoztak. - A bizottságoknak tíz tagja van és természetesen van egy elnök is. A tagok különböző országokat képviselnek és az uniós parlamenti szabályok alapján foglalkoznak a témával. Az ilyen szintű munkában a tanárok, a koordinátorok nem vesznek részt, csak a plenáris üléseket hallgathatják végig - mondja a külkereskedelmi pályára készülő tizenegyedikes Tóth Tamara, aki a polgári szabadságjogok bel- és igazságügyi bizottságának az elnöke volt. Foglalkoztak a munkaerő-elszívással, a munkanélküliség problémájával és a munkahelyteremtés lehetőségével. Tamara úgy véli: szigorúan betartatta a szabályokat, „Tisztelt elnök asszonynak!" szólították, de jobban szeretett volna vitatkozni képviselőtársaival. Ezt viszont elnökként nem tehette meg. Annál inkább belemerülhetett az uniós vámkérdésekbe a gimnázium kínai állampolgárságú tanulója, Cao Chun, aki kilenc éve él hazánkban és szinte anyanyelvi szinten beszél magyarul. - Gazdasági jellegű bizottságban dolgoztam és szólaltam fel. Csak az tudott igazán vitatkozni, akinek nemcsak a tudása volt meg, hanem beszélni, érvelni is megtanult a szakkörökben - jelenti ki a tizedikes lány, akit nagyon érdekel a diplomáciai karrier is. A két ságváris diák olyan jól végezte dolgát a győri nemzeti plenáris üléseken, hogy az uniós képviselő Gurmai Zitától - további tizennyolc társukkal együtt - meghívást kaptak egy november végi brüsszeli látogatásra. Nagy izgalommal készülnek, az út tapasztalatszerzésnek is kiváló lesz, hiszen szeretnének jól szerepelni az idén is a nemzeti üléseken. Céljuk, hogy kikerüljenek az interregionális, majd az európai diákparlamenti ülésekre, amelyeken országonként csak öten vehetnek részt. CS. G. L. Tóth Tamara és Cao Chun utazhat Brüsszelbe Európai Parlamentet „játszanak" a ságvárisok Tóth Tamara és Cao Chun Hornok András tanár segítségével már elmélyedt az uniós kérdésekben Fotó: Karnok Csaba Padláson rejtegették a történelmi trikolort Hatvan évig betekerve várta a szabadságot a postás zászlaja Trianon után került Szegedre Romániából az a magyar zászló, melyet tulajdonosa sokáig egy a padláson rejtegetett. A férfi várta, de nem érhette meg hazánk függetlenségét, a lobogót a napokban fia adta át a szegedi múzeumnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Utoljára a második világháború idején lobogott a nemzetiszínű zászló, majd az orosz megszállás első napjaiban a gazdája, egy petőfitelepi postás házának padlásán rejtette el. Most, több mint hat évtized múltán a jelkép a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került. A műtárgy gazdája a háborúban megfogadta, addig nem bontja ki a nemzeti szimbólumot, amíg az idegen csapatok el nem hagyják az ország területét. Az idős férfi 1967-ben elhunyt, így nem érhette meg Magyarország függetlenségét. Noha az országból tizenöt esztendeje távozott az utolsó szovjet katona, a zászló továbbra is a padláson maradt. A fiú a napokban érezte úgy, hogy ideje teljesítenie apja végakaratát. Mivel nem érzett elég lelkierőt, hogy kibontsa a betekert darabot, a múzeum munkatársait kérte meg rá. Katkóné Bagi Éva restaurátortól megtudtuk, a megsárgult csomagolópapírban a jelkép és a ráfonódó nemzetiszínű szalag sértetlenül őrződött meg, mintha csak tegnap tekerték volna bele. A zászló 1920 előtt készülhetett. Történetében annyi bizonyos, hogy amikor a trianoni döntés értelmében kiutasították Romániából az egykori lugosi postást, az MG monogrammal ellátott trikolor ott lobogott a vasúti kocsin, amely a szegedi állomásra hozta a kitelepített magyarokat. A férfi talán megérezte, hogy ha ő nem is, de a gondosan becsomagolt zászló megérheti a szabadság eljövetelét. A műtárgy jó állapotban van, nincs szükség restaurálásra. Egyelőre a szegedi közgyűjtemény raktárában őrzik, és várhatóan a közeljövőben az új szerzemények között mutatják be. Ilosvai - Tázláron Mostanában házhoz jönnek a témák. Nem az utcán hevernek, az ottaniakat agyontapossák az autók. Ez a mostani nem is házhoz jött, csak hozzám, a buszban. Anyóka szállt föl Vadkerten, nem talált magának jobbat, mellém ült. Elénk meg a férje, de 6 meg se szólalt. Anyókát mondtam, pedig fiatalabb nálam. Hálálkodott, hogy leülhetett. Mondta is, de sokat járt erre gyalog. - Ötven évvel ezelőtt' -Annyi nincsen, csak tizenhárom. Nagy műtét után volt, savót takarítottak ki naponta a sebből, de a busz csak eddig hozta. Beteg ugyan a fülem, de azt kihallom, nem erről a vidékről való. - Selymesilosváról. Tudja, hol van az? - Még nem, de ahogy Kegyedet ismerem, hamarosan megtudom. Ilosvai Selymes Péter azonban jó ismerősöm. - Félig eltalálta. Ott született. Szilágysomlyó mellett. Hogyan keveredtek át kilencvenkettőben 1 Agydaganata lett a gyereküknek, már ki is adták a kórházból, hogy ne a nyakukon haljon meg. Ideát az egyik pesti kórházban elvállalták, megműtötték, és még mindig él. Oda mutattam én is a koponyám bal csücskére. Magának is ? - rémüldözik. A fiamé is a bal oldalon volt. -Megvan még1 - Meg hát. Meg is nősült, fia is született. Tízéves, és nyolcvan kiló. - Kicsit sok. - Nagyon nagy étvágya van. Daginak csúfolják, de még nem veszi föl. Hat szendvicset is megeszik egyszerre. Majd ha a lányok is így emlegetik, talán kevesebbel is beéri. - Az előbbi kérdésre még nincsen válasz. Úgy hangzott, messze-e kenyér nélkül? - la ? Csak ide, Tázlárra. - Tanulták az iskolában Ilosvai Selymes Pétert? - Annyi eszük volt a tanítóknak, jól megtanították velünk. Még Ceausescu idejében is. Tudja, hogy Arany János az ő versét dolgozta bele a Toldiba? És elkezdte mondani, amit róla tanult. Egyetemi feleletként is megállta volna a helyét. - Tizenháromszor feküdtem meg a műtőasztalt, de ezt még nem tudták kivenni belőlem. Talán nem is akarták. Fékezett a busz Tázláron, férje szorgalmazta, szálljanak le azonnal, mert most meg Majsáról gyalogolhatnak visszafelé. - Álljon meg már, és ne halmozza tovább az élvezeteket. Annyi jó betegség van a világon, ne a haragosokat válassza mindenáron. Vegyen példát rólam. Én már csak a nevetősekben utazom. - Ezzel kellett volna kezdenünk. Eltanultam volna. - Majd legközelebb. Megint mondom, áldassák a jó tanítók neve Selymesilosván is. Szilágysomlyó mellett. (Tanító volt Selymes Péter is.) Anyóka talán végig el tudná mondani a szentséges Toldit. Még bele se kezdhetett. H. D.