Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. október 3., hétfő A zálogházakban az arany viszi a prímet Az 1990-es évek elején megszűnt a BÁV Rt. monopóliuma, sorra nyitottak a ma­gánzálogházak. A legnagyobb forgalmat még mindig az arany hozza, a műszaki cikkeket már egyre kevesebb helyen ve­szik át. Cipőt, ruhát, nercet pedig már nem lehet „zaciba" adni. Bizonyára sokan emlékeznek Sándor György humorista „akciójára" - még az át­kosban egy műsor erejéig beállt zálogházi becsüsnek. A sorban állók megdöbbenve figyelték, ahogyan a beadásra szánt ruhá­kat, cipőket felbecsülte. Merthogy felfelé srófolta az árat. Ez persze csak tréfa volt, az igazi becsüsök szigorű mértékkel érté­kelik a zálogba adandó árut. Alkudni le­het, de csak bizonyos határig. A szakem­berek tudják, meddig mehetnek el. A zálogházak ügyfélköre mindig is azok­ból tevődött össze, akik a pénzintéze­teknél nem hitelképesek, illetve azokból, akik a pénzüket nem folyószámlán, ér­tékpapírban, hanem aranyban tartják. A „zaci" nyújtotta, rövid futamidejű gyors­segély jól jön az egyik fizetéstől a másikig élőknek is. Ók pár ezertől néhány száz­ezer forintos kölcsönre számíthatnak, amit egy-három hónapon belül kell visz­szafizetniiik. - A 90-es évek elején megszűnt a BÁV Rt. monopóliuma, s néhány év alatt sorra nyíltak országszerte a magánzálogházak - avatott be a kis magyar zacitörténetbe Pálvölgyi Imre, a Hansa Golden Kft. ügy­vezető igazgatója, aki két szegedi, egy kecskeméti és egy budapesti üzletért fe­lelős. - Míg a BÁV korábban ruhane­műket is átvett, a magánvállalkozások ezekre már nem voltak vevők. Annak idején nagy értéket képviselt a nercbunda, ma már ezért nem lehet egy fillért sem kapni. Mára ugyanis kiment a divatból, ráadásul a szakszerű tárolása többletgondot okozna a zálogházaknak. A szocialista érában a műszaki cikk, a porcelán, a bőr, a szőrme és az arany ékszer volt a jellemző hitelfelvételi esz­köz, manapság azonban az arany a nyerő - az ékszer piaci árának 70-80 százaléka is megkapható záloghitelként -, a többi kezd kiszorulni. Pálvölgyi Imre szerint ennek az az oka, hogy megváltoztak a piaci viszonyok. A műszaki cikkek egyre olcsóbbak. S a zá­logházak egy része ugyan még vesz át műszaki árut, de nyomott áron. így pél­dául egy vadonatúj, 100 ezer forintos televízióért 35-40 ezer forint záloghitelt lehet kapni. Bár van rá kereslet, manapság egyre ritkábban bukkan fel a családi ezüst­készlet. Ezüst ékszert viszont sehol nem vesznek be. Festménnyel, műtárgyakkal is egyre kevesebb helyen foglalkoznak. A zálogházasok űgy tartják, ma már nem szemlesütve mennek be az emberek a „zaciba" - régebben ez szégyellnivaló volt, így nem véletlen, hogy a BÁV-üzletek eldugott helyeken működtek. A mai szemlélet szerint a záloghitel is egy a többi közül, csak míg egyesek bankba mennek, mások a zálogházhoz fordulnak. Arany ékszer gyakran kerül a becsüs kezébe, ezüstöt viszont sehol nem vesznek be. ILLUSZTRÁCIÓ: MISK0LCZI RÓBERT Ráadásul az üzletekben vásárolni is lehet. Az értékeket egy-három hónapos futam­időre veszik át, s ha valaki annak lejárta után sem jelentkezik zálogban hagyott tárgyaiért, további 30 nap a türelmi idő. Ha ekkor sem jelentkezik a tulajdonos, a tárgyat értékesítésre bocsátják. Furcsa történetek azért keringenek anyagilag csőd szélére került, síró fér­fiakról, vagy olyan nőkről, akik zokogva váltak meg - még ha átmenetileg is ­jegygyűrűjüktől. A legbizarrabb eset még­is az, amelyben egy férfi a 90-es évek derekán, a szerbiai háború idején több tucat - nyilvánvalóan nem egy embertől származó - aranyfogra akart záloghitelt felvenni. Nem sikerült neki. NYEMCSOK ÉVA A beterjesztett költségvetés számai A beterjesztett 2006. évi költségvetési törvénytervezet a költ­ségvetés kiadási főösszegét 7309,0955 milliárd forintban, be­vételi főösszegét 5775,7922 milliárd, hiányát 1533,3033 mil­liárd forintban határozza meg. MTI Az Országgyűlés honlapján ol­vasható általános indoklás melléklete szerint a gazdaság­politika fő célja a moderni­záció, a felzárkózás mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás szintjét, mind pedig az emberek élet­körülményeit tekintve. E cél csak az EU-átlagnál gyorsabb növekedési ütem fenntartásá­val, ugyanakkor egyensúlyőr­ző fejlődési pályán haladva ér­hető el. A jövő évi tervezett 5775,7 milliárd forint bevételi főösz­szeg a 2005. évi 96,2 százaléka. Ennek egyik alapvető oka, hogy az általános forgalmi adónál, a legfelső kulcs 25 százalékról 20 százalékra való csökkentése nyomán az idei várható 1830 milliárd forintnál kisebb össze­get, 1787 milliárdot tartalmaz a javaslat. Az elkülönített állami pénzalapoknál a 2006-os javas­lat 82 milliárd forintos befize­téssel számol, szemben a 2005. évi 345 milliárd forintos bevé­teli prognózissal. Személyi jövedelemadóból 1085 milliárd forintot tartal­maz a javaslat, ami 10 száza­lékkal több a 2005. évi várha­tó összegnél. Ugyanakkor a társasági adóbevétel terveze­te 455,9 milliárd forint, ami 10 milliárddal kevesebb az idei várható bevételnél. A ja­vaslat csaknem 107 milliárd forinttal vette számba az egyszerűsített vállalkozói adóbevételt (eva), amelyből 2005-ben 96-97 milliárd vár­ható. AZ MSZP SZEGEDI VÁLLALKOZÓI TAGOZATÁNAK ÚJ ELNÖKE Pálmai Antal: Kezdünk kimászni a gödörből Olyan hosszú távú programot szeretne megfogalmazni az MSZP szegedi szervezetének vállalkozói tagozata, amely az itt élők gyarapodását szolgálná - nyilatkozta Pálmai Antal, a tagozat új elnöke, a Medikémia Rt. elnök-igazgatója. A vegyész, korróziós szakmérnök végzettségű vezető és a szegedi közélet ismert személyisége szerint, amíg eddig egyik csapás a másik után érte a helyi gazdaságot, a mostani kormányzati ciklusban - a gazdálkodás objektív feltételeinek megteremtésével - sikerül a felfelé ívelő pályára állítani a vállalkozókat. Újjá kellett szervezni az MSZP szegedi szervezetének vállal­kozói tagozatát, amiben saj­nálatos módon az is közre­játszott, hogy tavasszal el­hunyt a korábbi vezető, Kósa Zsigmond. Ezt követően Botka László az MSZP Csongrád me­gyei szervezetének elnökeként Pálmai Antalt, a Medikémia Rt. elnök-igazgatóját kérte fel a tisztségre. - Több oka is volt annak, hogy elvállaltam ­mondta el Pálmai Antal -, ér­dekelt a feladat, nem akartam, hogy Kósa Zsiga eddigi mun­kája kárba vesszen, s mert bal­oldali érzelmű vagyok, amely­hez az elkövetkező száz évben is tartani szeretném magam. A nyári előkészületeket köve­tően szeptember 20-án tartot­ták a tagozat újraalakuló ülését. A célok nem változtak: hosszú távon segíteni kívánják Szeged szocialista városvezetését egy olyan program megvalósításá­ban, amely az itt élők és a város gyarapodását szolgálja. Ha ezt a munkát sikerre viszik, ered­ménye kihat majd az egész me­gyére is. Napi taktikai feladat a városvezetéssel egy olyan kap­csolat kialakítása, hogy gyor­san reagálhassanak a problé­mák megoldására. A tagozat ­amely 50-60 fő aktív részvételé­vel működik, titkára Kónya Sándor ügyvéd, az elnökség to­vábbi két tagja pedig Faragó László, a Floratom és Szegvári Tamás, a Zixem Kft. ügyvezető igazgatója - következő ülésén, októberben már a második Nemzeti fejlesztési terv kap­csán Szeged kiemelt régióköz­ponti szerepéből adódó felada­tokra koncentrál majd. Pálmai Antal szerint eddig a szegedi vállalkozókat, a gazda­sági élet különböző területei­nek képviselőit egyik csapás a másik után érte: hagyomá­nyos iparágak tűntek el, a ré­gióba nem jutottak el a na­gyobb pezsgést hozó befekte­tők. A tagozatvezető szerint mostanság lehet hosszú idő után először érzékelni, hogy a vállalkozók kezdenek kimász­ni a gödörből: árbevételük időarányosan 5 százalékkal haladja meg a tavalyit. Erre ti­zenöt évet kellett várni. Év vé­gére ideér a várva várt M5-ös, amelynek köszönhetően - Pál­mai szerint - a város nagyobb léptékben fejlődhet. A Nemze­ti fejlesztési terv is olyan prio­ritásokat fogalmaz meg a vá­rossal kapcsolatban, s olyan nagy uniós projektek kerül­hetnek Szegedre, amelyek ma­gukkal húzzák a gazdaságot és a vállalkozói környezetet. FEKETE KLÁRA NEVJEGY Pálmai Antal 1973-ban szerzett okleveles vegyészi dip­lomát a JATE-n, amit 1978-ban egy veszprémi kor­róziós szakmérnöki oklevéllel egészített ki. A Medikémiához 1973-ban ^került, 1975-ben már főmérnök, 1978-tól az akkor még szövetkezetként jegyzett cég elnöke. A Me­dikémia Rt. elnök-igazgatói posztját 1992 óta tölti be: irányítása alatt a cég meg­százszorozta termelését. A Mátrametál Kft.-nek is ügy­vezető igazgatója 2003 óta. Mintegy 20 szabadalommal és 30 újítással rendelkezik. Hat évig az Iparbank elnöke volt, 14 éve a Csongrád Me­gyei Iparszövetség alelnöke. Pálmai Antal: A szegedi vállalkozókat, a gazdasági élet képviselőit egyik csapás a másik után érte FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Külföldi befektetés Magyarországra tavaly 4,167 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés (FDI) áramlott be, ami 2 milliárddal haladja meg a 2003. évit, és ezzel a térségben Lengyelország, és Csehország mögött a harmadik legfontosabb célország volt - mondta Simái Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatópro­fesszora. Az új közép- és kelet-európai EU tagországokba 2004-ben mintegy 19 milliárd dollárnyi űj külföldi befektetés érkezett, 50 százalékkal több, mint 2003-ban. Ezen országokba érkezett az unióba áramló összes tőke 9 százaléka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom