Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-06 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 6. • K É P E S J Á R NI í) B Ö R Z E • 5 Attila szomorú József Attila ül a felhők szélén az őszi napsütésben, tán égi fűszálat táncoltat fogai között. Néz le, kirajzolódik előtte az alföldi táj. Elmosolyodik, ő már tudta előre, hogy születésének 100. évfordulóján szobra lesz Vásárhelyen. Látja a vasárnapi ünnepi tömeget az avatáson. Kedvére való látvány. Szálljunk le a főidre! Hétfőn a vásárhelyi önkormányzat lebontatja a kompozíció figuráit. Lázár János polgármester azt nyilatkozza, hogy talajmechanikai problémák miatt megsüllyedt a talapzat. Kligl Sándor szegedi szobrász, az alkotó elmagyarázza, bizony előfordul néha ilyen. Közben a városban elterjed a hír, hogy azért távolították el a szobrot mert az nem bronzból, hanem gipszből készült. Ezt Kligl szóban cáfolta. Kedden Lázár saját kezével kopogtatta meg József Attilát, megállapítva, az bizony bronzból van. Ám a mellékalakok eltűntek, Kligl úgy rejtegette őket, mintha bronzkori leletek lennének. Tegnap lapunknak megszólalt Prokai Gábor, a köztéri szobrok minősítését végző Képző- és Iparművészeti Lektorátus művészeti osztályvezetője, aki jelen volt a vasárnapi avatáson. Kijelentette, elmulasztották a kötelező zsűrizést, ráadásul a szobor alakjai nem bronzból voltak. Ha valaki, ő tényleg tudja. Mi hiszünk Lázárnak, Kliglnek és Prokainak is. Ám, ha valóban bronzból készültek a mellékalakok is, akkor miért nem kopogtatta, mutatta meg azokat a polgármester és a mester • Prokai úr az avatáskor miért nem tiltakozott, tartott egy sajtótájékoztatót arról, hogy az alkotás nincs zsűríztetve, panoptikumba való viaszfigurákat lát a nagyérdemű; Ennyit a száz éve született költő és a vásárhelyiek is megérdemeltek volna. József Attila ül a felhők szélén az őszi napsütésben. Nincs már égi fűszál a fogai között. Szomorú. Mint ez a történet. V. FEKETE SÁNDOR A közhasznú munkások bérét nehezen teremtik elő Veszélybe kerülhet a cigányzene Veszélybe kerülhet azoknak a zenészeknek a megélhetése, akik közhasznú munkásként a Szeged Cigányzenekarban muzsikálnak. A Dankó Pista EgyeCzutor Zsolt, a Dankó Pista Egyesület elnöke. A zenészek további foglalkoztatása most veszélybe kerülhet, ugyanis a szerződés szerint fizetésület a zenészek fizetésének rá- sük 90 százalékát a munkaügyi juk eső részét nehezen tudja előteremteni. Az egyesület támogatókat keres. A megyében 13 cigányzenésznek biztosít közhasznú foglalkoztatás keretébén szerény megélhetést az a megállapodás, melyet a Dankó Pista Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület, az önkormányzat és a munkaügyi központ kötött 2004 őszén. Ennek értelmében az egyesület zenészei térzenét adnak, illetve a városi rendezvényeken ingyen muzsikálnak, ezért cserébe a tagok a minimálbérnek megfelelő fizetést kapnak. A kezdeményezés célja az volt, hogy az éttermek vezetőinek érdeklődését felkeltsék a cigányzene iránt és elérjék azt, hogy a muzsikusok a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni. Szeged éttermeiben azóta sem húzzák cigányprímások. A térzene, illetve a nyári fellépések viszont sokakat vonzottak és sikeresek voltak - mondta központ, a fennmaradó összeget a Dankó Pista Egyesület folyósítja. Az egyesület azonban támogatók híján nehezen tudja előteremteni a rá eső részt. Czutor Zsolt elmondta: folyamatosan próbálnak támogatókat szeretni, pályázatokat írnak és a kulturális tárcához fordulnak, de egyelőre kevés pozitív visszajelzést kaptak. Borbélyné Nagy Mária, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ szegedi kirendeltségének vezetője elmondta: a munkaügyi központ közhasznú munkavégzés támogatásakor a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek - például munkabér - legfeljebb 70, speciális feltételek teljesülése esetén legfeljebb 90 százalékát vállalhatja át a munkáltatótól. Amikor egy munkaadó közhasznú munka támogatásához igényt nyújt be, nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik a támogatott foglalkoztatáshoz szükséges önrésszel. G. ZS. A négy méter magas szoba bútora be sem fér a fölkínált bérlemény ajtaján Kisebb lakás - milliókért A lakók attól félnek, a város szélére költöztetik őket, ha a nyilvánosság előtt is követelik a megfelelő cserelakást Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A lakóknak Arany János utcai vadonatúj bérházzal több gondjuk is van. Fizetniük kellene, hogy kisebb lakásba költözzenek. Egyiküknek a 120 négyzetméteres polgári lakásért cserébe az IKV fölkínált egy közel 60 négyzetméteres bérleményt, amiért több mint kétmillió forintot kellene fizetni. Egy nyugdíjas asszonynak kis lakása cseréjéhez 700 ezer forintot kellene fizetnie. A néni kétségbeesetten magyarázta: nem tudja, honnan szerezzen ennyi pénzt. Az IKV kezelési igazgatója szerint mindez a lakásrendeletből következik. A bérleti jog értéke a Szent Mihály utcában ugyanis durván húszezer, az Arany János utcában pedig ötvenezer forint négyzetméterenként. így adódik az, hogy a fele akkora lakásba költözésért még a lakók fizetnek a városnak. Ráadásul a négyméteres belmagasságú polgári lakás bútorai.be sem férnek az Arany János utcai pici lakás ajtaján, és a kisebb darabok is elég furcsán mutatnának az új környezetben. A bérlő korábban évekig kérte, hogy megvehesse a bérlakást, de a város neki nem akarta eladni. Soós Ferenc, az IKV kezelési igazgatója hangsúlyozta: a lakókkal külön elbeszélgetett, és úgy tűnt, sikerül megoldást találni, többen elfogadtak cserelakásokat. Soós egyébként nem tudott arról, hogy a város a házat eladná, de értesülésünket Solymos László megerősítette. Az alpolgármester hangsúlyozta: megújul a Szent István tér, és ez az épület is, az önkormányzat felújítási kötelezettséggel értékesíti, egyébként a munka több száz milliójába kerülne. A lakóknak fölajánlották, hogy teljesen új lakásokba költözhetnek így az alpolgármester. Az IKV-nál úgy érzik, szinte minden lakó ügye megoldott már, a palotában lakók azonban kitartanak: nem akarnak ilyen feltételekkel elköltözni, szerintük emberi jogaik sérülnek. MOLNÁR B. IMRE Vagyonfelélés vagy lakásgazdálkodás? A szegedi közgyűlés úgy módosított a napokban a lakásrendeleten, hogy a bérlakásokat el lehessen adni lakottan is, a bérleti jog azonban megmarad. A Fidesz tegnap sajtótájékoztatón közölte: erre szerintük azért volt szükség, mert az önkormányzat anyagilag ellehetetlenült. Szőllősi Béla közgyűlési frakcióvezető szerint most minden eladó, holott az önkormányzatnak eddig évi négyszázmilliós bevétele származott a lakóépületeiből. Most viszont feléli a vagyonát, ahelyett, hogy fejlesztené. Szerinte a lakásvagyon a közösség tulajdona, és nem a bérlők feje fölül eladott lakásokkal kellene a mindennapos likviditási gondokat orovoslni. Mózes Ervin jegyző szerint a szegedi lakásrendelet módosítására azért volt szükség, hogy azt a lakástörvény előírásaihoz igazítsák. A törvény 2000-ig biztosította a bérlakásban lakók védelmét, mostantól pedig Szegeden is eladhatók a bérlakások lakottan harmadik személynek. Egyedül a nyugdíjasokat védi továbbra is a jogszabály. Gila Ferenc (MSZP), a tulajdonosi bizottság elnöke hangsúlyozta: az önkormányzat gazdálkodik a vagyonával, az összlakosság igényeit figyelembe véve. A városban folyó fejlesztéseket figyelembe véve szükséges egyes vagyontárgyak átcsoportosítása. Akkor adható el lakottan a bérlakás, ha a bérlő a megfelelő cserelakást nem fogadja el. Szerinte egyesek tévesen gondolják, hogy a szerzett jog örökös. Bizonyos épületekből az önkormányzatnak „vissza kell vonulnia", mert egyes háztömbökben az önkormányzati lakások jelenléte csak terhet jelent a városnak. Csatornázási fórumok Két fórumot is tartottak tegnap a csatornázásiról Petőfitelepen a Fő téri általános iskolában. Délután 5 órakor Solymos László alpolgármester és Gila Ferenc körzeti képviselő, fél 6-tól pedig a városüzemeltetési bizottság ellenzéki képviselői - Kalmár Ferenc és Makrai László - tájékoztatták a lakókat a beruházás állásáról. Közbeszerzés nélkül építi az SZKT a végállomásokat Uniós pénzből fordul a 4-es Átalakítják a 4-es villamos vonalát, hogy egyirányú járművek is közlekedhessenek rajta. A Vám téren új kitérő épül, így sűrűbben járhatnak a kocsik az egyvágányú szakaszon. A beruházás összértéke 268 millió forint, ebből 100 millió uniós támogatás. Az SZKT közbeszerzés nélkül, maga végzi a munkát. Épülnek az új végállomások a 4-es villamos vonalán. Kecskésen úgynevezett deltafordulót alakítanak ki, ahol a villamosok tolatva fordulhatnak meg, Tarjánban hurokforduló lesz. A Vám téren egy új kitérő épül, így az egyvágányú szakaszon ellentétes irányba haladó járművek már nem csak a Szivárvány kitérőnél kerülhetik el egymást. A munkák célja az, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság egyirányú Tatra villamosai a 4-es vonalon is fölválthassák az FW típusú, elhasználódottjárműveket. Az Európai Unió a strukturális alapok keretében 100 millió forinttal támogatja a beruházást. Az önkormányzat a Belügyminisztérium pályázatán további 72 milliós támogatást kért, ezt a legutóbbi közgyűlés hagyta jóvá. így a városnak a 268 millió forint értékű fejlesztés csak 96 millió forintjába kerül. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elismerte: a tervezettnél később kezdődött el a fordulók építése. Ennek oka részben az volt, hogy tisztázni kellett, a 100 százalékban a város tulajdonában álló SZKT saját beruházásban, közbeszerzés nélkül megépítheti-e az új vágányokat. A cég és az önkormányzat közötti szerződés módosításáról a legutóbbi közgyűlés döntött, ennek értelmében az SZKT különböző építési munkákat maga is elvégezhet. Az alpolgármester elmondta: az uniós forrásból a vonal kapacitásának növelését támogatták, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 4-esen sűrűbben járhatnak majd a felújított, egyirányú Tatra villamosok. Dózsa Gábor igazgató szerint a cég munkatársainak van tapasztalata az út- és vágányépítésben, hiszen korábban az SZKT-ból kiszervezett Vivaép dolgozott a Dugonics téri körforgalmak kialakításánál is. A bíróság előtt és a Bem utcában az SZKT a közelmúltban szintén saját beruházásban újította föl az íveket. Ekkor a város külön-külön megbízta őket a munkák elvégzésével, most ezt a szerződést általánosították - tette hozzá. Az SZKT jelenleg a kecskési delta vágányait fekteti, de épül egy új peron a szalámigyárnál is. Az új felsővezeték-tartó oszlopok már állnak, a váltókat két napja szerelték be. A vonalat érintő valamennyi munkát elvégzik az idén. M. B.I. Fektetik a vágányokat Fotó: Gyenes Kálmán Rossz fékek, kopott gumik, túlsúlyos járművek Életveszélyes autók A gépjárművek 65 százaléka hibás fékkel közlekedik az utakon - ez csak az egyik döbbenetes tapasztalata egy kéthetes ellenőrző akciónak. A közlekedés-felügyelet a vizsgált járművek harmadát azonnal kivonta a forgalomból. Szeptember második felében 122 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg Csongrád megye útjain a közlekedés-felügyelet munkatársai. Az akció idejére Békés megyei kollégáiktól kölcsön kapták azt a mobil műszaki vizsgáló állomást, amely a leállított autó minden paraméterét képes néhány perc alatt felmérni. A szakzsargonban „gumikacsának" nevezett mobil berendezés megdöbbentő adatokat is regisztrált: a megvizsgált autók 65 százalékának nem működött megfelelően a fékberendezése. Az ellenőröknek sokszor a kopott, illetve sérült abroncsok miatt kellett bírságot kiszabni. Minden negyedik vizsgált teherautó túllépte a megadott súlyhatárt. Tóth fózsef, a CSMKF jármű-felügyeleti osztályvezetője elmondta: nem ritka, hogy három fuvart két fordulóval szeretnének teljesíteni a szállítók. Túlsúlyukkal rongálják az utakat, hirtelen megálláskor a többletsúly növeli a féktávot, azaz balesetveszélyes. Az M5-ös autópálya építkezésére szállító fuvarozókat is ellenőrizték: kilenc autóból nyolc túllépte a súlyhatárt. Voltak olyan sofőrök, akik meglátva a mérőautót, kiugrottak a járműveikből és elszaladtak. Az alvállalkozóval másnap felmondta a szerződést az építtető AKA Rt.: a túlterhelt járművek a már kész pályaszakasz aszfaltját rongálták. Az autóbuszok tachográfját is vizsgálták. A vezetési idő túllépéséért a buszok 60 százalékánál indítottak eljárást. Nem ritka, hogy manipulálják a menetíró korongot. Bár ez okirat-hamisításnak minősül, az elkövetők sokszor megússzák 15 ezer forintos büntetéssel. Ha a tachográf szerint többet vezetett a sofőr a megengedettnél, a büntetés elérheti a 100 ezer forintot is. A 122 átvizsgált gépjármű közül 39-et azonnal ki kellett vonni a forgalomból, további 42-t műszaki vizsgára köteleztek. A CSMKF igazgatója, Balló Zoltán szerint a problémák egyik oka az, hogy a műszaki vizsga után sok autós úgy gondolja, a következő kötelező ellenőrzésig nem is kell hozzányúlni a járműhöz. Októberben egyébként újabb ellenőrzés lesz, az Európai Unió egész területén vizsgálják majd a járműveket. SZINCSOK GYÖRGY