Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA • 2005. OKTÓBER 1. A MEGYEI POLGÁRMESTEREK HARMADÁT 1990 ÓTA MINDIG ÚJRAVÁLASZTJÁK Kis pénzből működő Szavazókör a baksi italboltban, 2002-ben. Nem volt nehéz dönteni Egy városi sincs az 1990 óta megszakítás nélkül hi­vatalban lévő tizennyolc Csongrád megyei polgármester között. Egyikük szerint ennek az az oka, hogy falun az emberek közelebbről ismerik azt, akire szavaznak. Most, az önkormányzatok létrejöttének 15. évfordulóján a szép­re emlékezik az is, aki két hete kényszerült bezárni a falu óvodáját és idősotthonát. Egyikük önkormányzata ötven­milliós forráshiánnyal küzd, a másiknak azért fő a feje, mert százhúsz kilométer dűlőút karbantartását testálta falujára az állam, aztán rögtön meg is büntette, mert parlagfű nőtt az útpadkán. Ők tizennyolcan megtanulták, hogyan lehet kis pénzből működtetni a demokráciát. Azt nem mondták a társada­lomtudósok a rendszerváltás idején, hogy a politikai váltó­gazdálkodást a föllángolás, a csalódás, az óvatos szimpátia és az ellenszenv élteti. 1990 óta négyszer változott a parlament összetétele, a mostani kor­mányfő a hatodik a sorban. Az ország egyik elmaradottnak számító megyéjében, ahol nemigen szokott csökkenni a munkanélküliségi ráta, nincs olyan országgyűlési képviselő, aki tizenöt éve ugyanabban a kerületben dolgozna. Az, hogy ez így történt, a falusi választók lelkesedésén és csalódásán is múlt mindig. Épp ezért elgon­dolkodtató, hogy a megyénk­beli polgármestereknek majd­nem egyharmada a rendszer­változás óta megszakítás nél­kül dolgozhat, és sokuk számá­ra már nem volt új ez a munka. Demokratizálódás A megye legkisebb telepü­lésén, a 485 lelkes Kövegyen a Ábel István (Felgyő) Balogh Ferenc (Bordány) Balogh Lajosné (Baks) Bata Ferenc (Öttömös) Belovai Pál (Dóc) Dégl György (Pitvaros) Faragó N. Vilmos (Zsombó) FarkasJánosné (Magyarcsanád) Fekete József (Klárafalva) Froman Róbert (Árpádhalom) Kertész László (Pusztaszer) Magyari László (Röszke) Nyáriné Tajti Anna (Üllés) Papp János (Rúzsa) Szőnyi Erzsébet (Maroslele) Takács Zoltán (Kövegy) Talpai János (Újszentiván) Tuska György (Ambrózfalva) közelmúltban arra kénysze­rült az önkormányzat, hogy bezárja az idősek otthonát és az óvodát. Mégis, amikor arról kérdezem Takács Zoltánt ok­tóber elseje alkalmából, mi az, amire rossz szájízzel gondol vissza, azt mondja, inkább a szépre emlékezik. - Nincs okom panaszra, mert nagyon jó testület segíti a munkámat, működtettük, ki­csi pénzből, sok kompromisz­szummal a demokráciát, azt viszont utólag már látom, hogy talán jobb lett volna, ha annak idején a központi kony­ha helyett is inkább utat épí­tünk. De hát '90 és '94 táján arra számítottunk, nőni fog a falu lakossága - mondja. Az, hogy nincs sáros utca, nagyon fontos fegyverténynek számít Pitvaros polgármestere szerint is, ám most már az in­fósztráda köti le a figyelmét. Dégi György számára az volt igazán nagy élmény, hogy részt vehetett a demokratizálódás folyamatában. Maroslele pol­gármesterének, Szőnyi Erzsé­betnek kihívást jelentett a rendszerváltozást követő idő­szak, de azért is, mert 1980 óta tanácselnöke volt a falunak. Ma is Makóról jár dolgozni, ahogyan akkor, és örül annak, hogy a lelei választók bizalmát folyamatosan bírja azóta is. Most a csatornázás, Makó tér­ségének legnagyobb beruhá­zása köti le minden figyelmét. - Igen, az MSZP tagja vagyok, és ezt büszkén vállalom ­mondja Erzsébet. Amikor a legutóbbi hagymafesztiválon FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT magyarcsanádi kollégájával, Farkas Jánosnéval együtt nézte végig a kiállítást, valaki meg is jegyezte csöndesen: ott megy a nemzeti egység. Mert Farkasné Katalin - 1987-től tanácselnö­ke is volt Magyarcsanádnak ­1990 óta mindig a Fidesz szí­neiben indul, és mindig meg­találta az örömét a munkájá­ban. Ami bántja: a munkanél­küliségi arány Magyarcsaná­don 34 százalékos, és folyama­tosan romlik az önkormányzat pénzügyi helyzete: míg '94-ben hárommillió volt a for­ráshiány, ma ötvenmillió. Szűkül a mozgástér „Az iskola mégis működik." Arról, hogy ez a mégis mek­kora erőfeszítést takarhat, a felgyői Ábel István is sokat tudna mesélni. A falu gyerekei ugyanis csak 1980 óta járhat­nak itthon iskolába, akkor épült fel az intézmény. Az 1988-tól MSZMP-s, sőt PB-tag tanácselnökként, azóta pol­gármesterként dolgozó Ábel akkor fordult el a baloldaltól, amikor 1996-ban az MSZP-s országgyűlési képviselő arról megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms@delmaHyar.hu M Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I leujoblmknt megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜ 1» • Keim Olvasó! i megjeWski a bekiildó egyetértésén kivid a kójiaa líthelé siemély íkiskotéaknal a ¡érvényes képviselő! kauéjMa siékségei DÉLMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. •T • -Mobile» r Más,pint azujsag m www.dnlmagyar.hu Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU akarta meggyőzni, hogy zá­rassa be az iskolát - Most is érezzük a nyomást, szűkül a mozgástér. Kapjuk az állami feladatokat, forrás nél­kül. Legutóbb százhúsz kilo­méter dűlőút gondozásának, karbantartásának, tisztításá­nak feladatát mérte ránk az állam egyik kezével, a másik­kal rögtön megbüntetett, mert az útpadkán parlagfüvet ta­láltak az ellenőrök. Az isko­lánk viszont működik: és csak mi tudjuk, hogy ez mekkora érték - mondja Ábel. - Mindig van valami, ami­nek lehet örülni; most például annak, hogy sikeres volt a pá­lyázat, építhetjük a bölcsődét az iskola mellé - újságolja Ül­lés első asszonya, Nyáriné Taj­ti Anna, akit 1974. április 19-én választottak tanácsel­nökké. Elgondolkodtatja a kérdés, hogy miért nincs a ti­zennyolcak között városi poli­tikus. Azt mondja végül: falun mindenki mindenkit ismer. A polgármester hitele - A velünk szemben lévő házat nemrég egy városi vette meg - meséli a röszkei Ma­gyari László. - Amikor kigyul­ladt az épülete, a fél falu itt volt, segített neki oltani, és én láttam, őt ez döbbentette meg inkább, nem a tűz. Nekünk épp a betelepülő városiak tá­volságtartása szokatlan. Magyari 1985-tól '90-ig szin­tén tanácselnök volt. - Meg tíz éven át MSZMP-tag is voltam, de aztán nem léptem át az MSZP-be. Megkeresett az FKGP, az MDF, én viszont nem akartam egyiket se. De nem ezen múlott, hogy az itteniek többsége azóta is engem vá­lasztott. Inkább azon, hogy is­mernek, és a szemükben nem romlott a hitelem. A hitel kényes jószág. A pol­gármester közel van, meg le­het kérdezni tőle az utcán is, miért kellett bezárni az óvo­dát. A miniszterelnökön azon­ban ritkán lehet számonkérni a magyar vidéknek tett ígé­reteket. Ezt az egyenletet ti­zenöt év alatt nemcsak a vá­lasztók tanulták meg, hanem a polgármesterek, képviselők is. Ennek köszönhető, hogy a leg­több helyi politikusnak a te­lepülésén nagyobb hitele van, mint a mindenkori miniszter­elnöknek. Ez pedig nagy do­log. De azért az lenne a jó, ha az „olló" nem nyílna tovább. BAKOS ANDRÁS L Friss hírek folyamatosan Ingyenes on-line apróhirdetés Szegedi ki kicsoda? Moziműsor Virtuális városnézés Repülőjegy-adatbázis Cégregiszter Műveltségi tesztek Szépírói történetek Fórumok Eseménykereső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom