Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-05 / 233. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2005. OKTÓBER 5. Tóth Judit is dobott már oda gyűrűt - Későn érő típusnak mondja magát A színház énekkarából a Carmen címszerepébe A gyógyszerészkarra járt három évig, niajd biológiatanári diplomát szerzett, közben kapott kedvet az énekléshez a Szegcdi Nemzeti Színház énekkari szólistája, Tóth Judit, aki nagy dobásra készül: hamarosan Carmen szerepében mutatkozik be. Későn érő típusnak mondja magát a tősgyökeres szegedi Tóth Judit. Először tehetséges zongoristaként került kapcsolatba a zenével. Bár gimnazistaként megnyerte az országos Bartók-zongoraversenyt, és szerette is a hangszert, nem volt kedve zenetanárnak menni. lobban vonzotta akkoriban a tudomány, ezért inkább gyógyszerésznek tanult. Amikor három év után rájött, hogy mégsem ez az álma, váltott, és biológiatanári diplomát szerzett. Közben a Szegedi Egyetemi Énekkar lelkes tagjaként 1992 nyarán részt vett a szabadtéri emlékezetes Carmen-produkciójában. Abban, amelyikben a közönséget teljesen megbabonázó afro-amenkai énekesnő, Gail Gilmore alakította a címszerepet. |udit a kórusban eldöntötte: ő is énekelni szeretne. A tizenkét évnyi zongoratanulás sokat segített az induláskor. - A Király-König Péter Zeneiskolában Szél Pdlnéndl kezdtem énekelni, a zeneművészeti főiskolán pedig Andrejcsik István szárnyai alatt tanultam. Eleinte nem is gondoltam szólistakarrierre, csak amikor megnmkaptam az első piciny szerepet, a Rigoletto Giovannáját, akkor kezdtem kapiskálni, hogy érdemes lenne komolyabban is énekelni. Az elmúlt években szinte az összes kis és közepes mezzoszerepet eljátszottam a szegedi operaprodukciókhan. Nem volt könnyű, mert többnyire jóval idősebb figurákat kellett életre keltenem, ami a szerepformálásban némi nehézséget jelentett - meséli Tóth ludit, akinek az első kiugrást a Gregor József rendezésében 2003 őszén bemutatott Don Carlos-produkció jelentette: Eboli hercegnőt énekelte benne szép sikerrel. - Carmen szerepének azért örülök most különösen, mert az Tóth Judit pályáján mérföldkő a temperamentumos cigánylány szerepe Fotó: Hollósi Zsolt A CSALAD Tóth Juditnak két gyermeke, Bernadett és Benjámin is szurkol. Leánya már az egész osztályát meghívta az egyik előadásra. A bemutatkozásig van még mástél hét. Addig otthon is sok szó esik a szerepről, hiszen Judit párja, a tehetséges fiatal basszista, Gábor Géza Zunigát énekli a Bal József rendezésében színpadra kerülő produkcióban. - Néha fárasztó, hogy otthon is állandóan a színházi dolgokról beszélgetünk, de roppant hasznos is, mert sokat tudunk egymásnak segíteni - mondja Judit, aki Carmen után Titanilla dajkája lesz Vántus István operájában, az Aranykoporsóban. életkoromnak, a hangomnak és a színpadi létezésemnek is épp megfelel. Jólesik idősebb asszonyok vagy kasztráltak után végre egy olyan nőt játszani, amilyen én is vagyok. Sokan megkérdik, szőke Carmen leszek-e. Természetesen nem, de szerintem sokféle Carmen futkározik az utcán, és nem az a fontos, hogy szőkék, barnák vagy feketék-e. Szeretném az elmúlt húsz évem élettapasztalatát belesűríteni a szerepbe. Rise Stevens a kedvenc Carmenem, aki az ötvenes években a Metropolitan sztárja volt, és nagyon szeretem Grace Bumbry-t is. Sokféle hangfajú énekesnő bemutatkozott már ebben a szerepben, ami szerintem akkor hangzik a legszebben, ha egy igazi mezzo énekli. Sokan azt gondolják, Carment játszani a legkönynyebb: az ember bemegy a színpadra, kidobja, amije van, megriszálja a fenekét, aprítja a férfiakat, és a végén Don Jósénak is odavágja a gyűrűt. Ez egyáltalán nem így van. Ha megpróbálom megérteni a mozgatórúgóit, akkor lelki mélységeket is meg lehet benne mutatni. Carmen hasonlít hozzám, ezért sok mindent ki tudok magamból adni. Egy-két gyűrűt én is odadobtam már az életemben....- árulja el sokat sejtető mosollyal az énekesnő. H.ZS. A kapitalizmus ellentmondásai Voltaképpen föl kellene háborodnom a vasboltoson, és jól ledorongolnom. Mert mi történik?Megyek a vasboltba dróttekercset beszerezni, odaérek, és olvasom a föliratot: „Ma, kedden 13 órától 14-ig zárva." És mi van ma? Nos, ma kedd van, 13 óra 5 perc - Őrület, mit meg nem engednek maguknak egyesek. Az is őrület, hogy ez egyáltalán megtörténhet ma Magyarországon. Mert hát ugye, mit hallottunk a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, hasonló esetek kapcsán. Azt hallottuk: „Na, majd a rendszerváltás után.1 Akkor majd nem engedheti meg magának az ilyen, hogy a vásárlók igényeire való tekintet nélkül, csak úgy bezárjon. Csak úgy bezárni... Mit képzel Koppány... Bezzeg a Hegyeshalomtól egy méterre nyugatabbra, ott próbálná meg... Na de nem baj, holnapután itt a kapitalizmus, akkor maid érdekeltté válik a közönségigények kielégítésében! Akkor majd nyakán liheg a konkurencia! Majd a vásárló azt mondja, nem tetszik nyitva tartani ? Kérem, annyi baj legyen, megyek két sarokkal arrébb, ott a másik vasbolt, három sarokkal arrébb a harmadik, a negyedik sarkon egész vasáru-nagykereskedelem; mit vasáru-nagykereskedelem: vasöntöde! Majd ott beszerzem a dróttekercsemet! Hulljon a férgese, nem kőtelező kedden. 13-14 közt nyitva tartani. Azért nem tart nyitva, mert, mittomén, mert be kellett mennie adategyeztetésre a sóhivatalba. és nem tudott kit maga helyett a pult mögé állítani? Vagy mert leverte a láz a lábáról? Vagy satöbbi? Egyéni szoc. probléma, kit érdekel? Vagy úgy gondolja, övé a vár, övé a lekvár ? Majd megtanulja, nem úgy van az! A tulajdon felelősséggel jár, a tulajdonos, kérem, nem akkor tart nyitva, amikor 6 úgy gondolja, hanem amikor nyitva kell. Kvázi mindig. Éjjel-nappal. Mert ha, mondjuk, csütönök és péntek fordulóján, este 11 és hajnal 3 közt be mer zárni, akkor rögtön nyílik egy másik vasbolt, és este 11 és hajnal 3 között elkezd nyitva tartani." - Ilyeneket hallottunk tehát, a rendszerváltozás tájékán. És így tovább. Azóta eltelt tizenöt év, s elérkezett ma, kedd, mindjárt 13 óra, és a vasboltos keménypapírt-plajbászt ragad, kiírja, „Ma, kedden, 13 órától 14-ig zárva", kifüggeszti a szöveget, és be is zár. Föntiek alapján elképesztően föl kellene háborodnom a vasboltoson, rámutatni, amit müvei, tarthatatlan, üzleti magatartása minősíthetetlen, s - immár általánosítva - az egész vasboltos jelenség, úgy ahogy van, teljességgel folytathatatlan. Ami - minden kétség kizárva - legmesszebbmenőkig így is van. De azt is tudom, a vasboltos nem fog tönkremenni - nekem sokkal nagyobb kiesést okozott a hiábavaló elzarándoklás ide - fél órába tellett, amíg ideértem, és fél óra, míg visszaérkezem -, mint neki, hogy egy órára bezárt. Ezek a kapitalizmus nagy ellentmondásai. FARKAS CSABA A hónap könyve és a szabadtéri Szeged jelképei Elmúlt a nyár, befejeződtek a rekordokat döntő ünnepi játékok. Ismét csendes a Dóm tér, melynek - ahogy Móra Ferenc írta „méltóságos nyugalmában mindig van valami nyugtalanító". Több évforduló kapcsán a szabadtéri indulásának történetét felelevenítő kötetet ajánl az olvasóknak októberben a Somogyi-könyvtár. A Szeged jelképévé vált fogadalmi templomot és a Rerrich Béla tervei alapján kialakított templomteret 75 esztendeje vehette birtokába a város. A következő évtől itt rendezték meg a szabadtéri színielőadásokat. Lugosi Döme összefoglaló tanulmánya a Játékok történetének első éveiről 1938-ban jelent meg a Színpad című színháztudományi szemle kiadásában. A lap szerkesztője az a Hont Ferenc volt, aki 10 évvel korábban javasolta „modern szellemű, a passiójátékokhoz hasonló tömegszínjátszás és világsikert aratott darabok" bemutatását a Dóm téren. S ki volt Lugosi Döme? A Dalos Világ ezt írta róla 1938-ban: „...a régi Szeged kitűnő emlékezetű ismerője, életrajzíró, kedves humorú, anekdotázó ügyvéd, társaságok képviselője, a magyar kincsek gyűjtögetője". Ügyvédi oklevele megszerzése után 1912-től Szegeden élt. Foglalkozásából adódó hivatalos teendői mellett egész lelkét a városnak szentelte. Régi nagy szerelme volt a színház: történeti kutatásai mellett számos lap szerkesztésében részt vett, s 1923-tól több színpadi művét is bemutatták. Foglalkoztatta a szegedi zeneművelés és muzsikusélet, számos helytörténeti tanulmányt jelentetett meg, kiállításokat rendezett. Minden érdekelte a város múltjával és akkori jelenével kapcsolatban. Ez év őszén halálának 60. évfordulójára is emlékezünk. Lugosi munkája két év híján felöleli a Játékok történetének első szakaszát, amely az 1939. évi előadásokkal zárult, majd 20 évnyi pihenő következett. 1931-ben Vóinovich Géza Magyar passiójával indult a Játékok máig nyúló sorozata. „Az ünnepi játék szerzőjét, igazgatóját és művészeit a főváros adta kölcsön, mi az tehát, amit Szeged tett hozzá? A miliőt adta és ezzel mindent adott." - írta Herczeg Ferenc a Pesti Napló hasábjain. Lugosi értetlen csodálkozással zárja az első történeti fejezetet: „Az 1931. évi nagy siker után bizonyára senki sem gondolta, hogy a következő év Játékok nélkül fog elmúlni." 1932. tehát a „nyomorúságos tengődés éve" volt. A szerző együtt tárgyalja a következő három esztendőt, „a vállalkozás sikeres éveit": a Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság saját vállalkozásban tett kísérletet a Játékok állandósítására, és megalakították a szabadtéri játékok rendezőbizottságát. A bizottság elnöke, Pásztor József lapszerkesztő ugyancsak 1938ban jelentette meg gazdag képanyaggal illusztrált, személyes visszaemlékezésekkel tarkított monográfiáját magánvállalkozásuk három évéről. A megjelenés évében Lugosi még két esztendő szabadtéri játékairól tudott beszámolni, melyek immár városi vállalkozásban kerültek megrendezésre. A történeti részeket összefoglalások és tanulságok zárják: Lugosi Döme a Játékok „minden vonatkozásán seregszemlét tart". A kötet függelékének összeállításán érződik a mindenre figyelő helytörténész gondos keze. NAGY KATALIN EMLEXEK Hl Szeged nevét ismerni fogja az egész világ. 75 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok címmel rendezett kiállítást Nikolényl István, a szabadtéri volt igazgatója, a Játékok történetének egyik feldolgozója nyitja meg ma 17 órakor a Somogyi-könyvtár folyóirat-olvasótermében. LUOOtt DÖME A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK TÖRTÉNETE 1931—1937 N f V •ü - ŰY, j- " /A \ •¿'.jjí v> BUDAPEST, 1S3S A könyv ír a játékok minden vonatkozásáról Fesztivál sérült gyerekeknek A Fényszóró Kulturális Alapítvány pályázatot hirdet értelmileg, illetve halmozottan sérült fiatalok részére. Várják iskolákban, intézetekben tanuló, élő gyermekközösségek, fiatalok jelentkezését a november 10-én Budapesten megrendezendő Ószi Kulturális Fesztiválon való részvételre. Kategóriák: próza-versmondás, dramatikus játék, mesefeldolgozás, kórus, cigánydalok. Jelentkezni levélben lehet a produkció leírásával, a felkészítő tanár, az iskola illetve intézet nevével, elérhetőségével október 15-éig az alábbi címen: Fényszóró Kulturális Alapítvány, 1329 Budapest, Pf. 56., illetve e-mailben: mailinger.aniko(ó)freemail.hu. •wuitumuiLueir OR!AS! KEDVEZMENY! C(j6GÖNYVÁSAR Váfja I. osztályú némot ás magyar Mala . osztályú FÜGGÖNYÖK éslÉ A város legnagyobb vákmtékovol mór 10 ovo a fólogyházlaktól. SZEGED, Ifjúsági Ház október 6-7. (csütörtök-péntek) 9-16 óráig. "Az olégodott vovS visszatéri' f | j VARJUK 06-30/30-30-443 [ mmsS'delmagyar.hu TSil':".'' Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjoblmkiit megjelentetjiik! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedies Olvasó! i íRegjoiznésher a beküldő egyelérfesén kiriil i képen íálható személy (kiskorúaknál a törvényes képlíseid) hoHéjúrulísa szükséges. DÉLMAGYARORSZÁG ' DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. -T • -Mobile Part tier