Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-05 / 233. szám

4 "AKTUÁLIS* SZERDA, 2005. OKTÓBER 5. KORKÉP BALASTYA. Este 6 órától tartja összejövetelét a nyugdíjasklub a művelődési házban. A klub tagjai vasárnap is a művelődési házban találkoznak. BORDÁNY. Nagy sikerrel zárult a hét végén megtartott I. bordányi főzőverseny, amelyet a Bordányi Ifjúsági Klub és a bordányi faluház szervezett. A tizennyolc, egyenként négyfős csapat bográcsos- és grillkategóriáhan mérte össze sütő- és főzőtudományát. A bográcsoskategória győztese a Botka István vezette csapat lett, őzpörkölttel. A grillezők versenyében a Kiss László és társai által készített mexikói csirkemellből készült különlegesség győzött. A győztesek mindkét kategóriában elnyerték a vándorkupát, amit egy évig büszkén őrizhetnek. A résztvevők az értékelésen megegyeztek a jövő évi főzőverseny időpontjáról, amelyre a környező települések főzőmestereit is várják. RÖSZKE. A löszkei Kaláka Egyesület közös képzési programot szervezett a múlt héten a vajdasági Magyarkanizsán a helyi Művészetek Házában. A résztvevők - a házigazda CNSA Oktatási és Művelődési Intézmény vezetője, Samyai Károly; az oktatásért felelős Apró Gabriella; a Magyar Ttlcház Szövetség társelnöke, Fabulya Edit; a Dél-alföldi Ttleházak Tagozatának alelnöke, Borbásné Márki Márta és a Mobilitás DARISZI irodavezetője, Vajda Árpád - az idén október és december között megtartandó civilszervezet-fejlesztő képzéssorozatot készítették elő. A tréningek témája: szervezetek fejlesztése, projektmenedzsment-ismeretek, határokon átnyúló kapcsolatok erősítése. Mindezek mellett a jelentkezők alapos ismereteket szerczheüiek a fenntartható fejlődés tárgykörében, megismerkedve annak élő, gyakorlati példáival Gömörszőlösön és Jászszcntlászlón. A képzések megvalósítására a Röszkei Kaláka Egyesület nyert támogatást az NCA határon túli kapcsolatokat támogató pályázatán. A megbeszélés résztvevői külön kitértek az ifjúsági együttműködések fejlesztési lehetőségeire a Duna-Körös-Maros-Tisza curorégióban. SZEGED. A Nemzetiségek Házában este 6 órakor a filmklubban A bukás - Hitler utolsó napjai című német filmet vetítik eredeti, német nyelven, magyar felirattal. A filmet rendezte Olivér Hirschbiegel. ZSOMBÓ. Az egészséghéten ma 9 órától 15 óráig tüdőszűrést tartanak a művelődési ház előtti szűrőbuszon. Ma reggel 8 és 9 óra között látás- és hallásszűrést végeznek a védőnők a védőnői szobában. 9 és 16 óra között csontritkulásszűrés a felnőttorvosi rendelőben. 9 órától a magas vérnyomásról, cukorbetegségről, ezek szövődményeiről, a mikroalbuminuriáról dr. Bálint Csilla tart előadást, (ugyan ebben az időben mikroalbuminuria-szűrést is tartanak, melyre reggeli első vizeletet hozzanak az érintettek) a felnőttorvosi rendelőben. Délután 2 és 6 óra között dr. Rattay Katalin tart ortopédiai szűrést a gyermekorvosi rendelőben. 4 órakor kezdődik a beszélgetés a prosztatarákról dr. Szalay István urológussal a felnőttorvosi rendelőben. Délután fél 5 és fél 7 között urológiai rákszűrést tart dr. Szalay István. Este negyed 7-től Than Judit tart előadást a művelődési házban Társadalmunk leggyakoribb egészségügyi problémái és a megoldások címmel. Visszaállítják a tágas tereket - Decemberig még bontanak Aluljáró a nagyállomáson? Lebontották a peron tetejét Fotó: Gyenes Kálmán Tjvasszal kezdték, és még legalább egy hónapig tart a szegcdi nagyállomás épületének bontása. Egyelőre a belső közfalakat távolítják el. El­képzelhető, hogy az utazók aluljárón át köze­líthetik majd meg a síneket. A szegedi nagyállomás épületét 103 éves fennál­lása alatt több alkalommal átalakították. A tágas térből mindig „lecsippentettek" egy-egy darabot, hol restit, hol várótermet alakítottak ki. A ta­vasszal elkezdett teljes felújítás most még a bon­tás szakaszában tart: az épület belsejében vissza­állítják az egykori tágas tereket úgy, hogy a több­szöri átalakítás során felhúzott közfalakat eltávo­lítják. Ez a munka - és a külső burkolat tisztítása - több hetet vett igénybe. A peronon, az állomás­épületnek a kijárattól balra eső részét elkerítet­ték, itt munkagépek dolgoznak. Ez azonban nem zavarja a vonatforgalmat. Az utasok számára az első látható változás, hogy a peronról eltűnt az esőbeálló. - Az elmúlt hetekben a peronon az esőbeállót elbontották, ezt is felújítjuk. Az első szinten kialakítunk egy fogadócsarnokot, ennek burkolása várhatóan de­cember elején kezdődik - mondta a MÁV Rt. te­rületi képviseletének vezetője, Kaposvári Péter igazgató, aki már távolabbra is tekint. - A tervek­ben egyelőre csak a lehetősége szerepel, de na­gyon remélem, hogy meg tudjuk valósítani azt, hogy utasaink a fogadócsarnokból aluljárón ke­resztül közelítsék meg a vágányokat. A szegedi nagyállomáson hétvégenként 15 ezer ember for­dul meg naponta, azt szeretnénk, hogy egy szín­vonalas pályaudvar szolgálja ki őket. Az állomá­son szeretnénk helyet adni utasokat szolgáló üz­leteknek, akár utazási irodák is nyithatnak a te­rületen. A nagyállomás felújítása után a város elkezdheti az Indóház tér rég tervezett, teljes rekonstrukció­ját. A MAV Rt. területi igazgatója szerint új város­központ alakulhat ki Szegeden a nagyállomás előtt. Ez akkor jöhet létre, ha megtörténik a Boszorkány­szigetnél az ipari terület és a Tisza-pályaudvar ren­dezése, valamint ha megépül a harmadik szegedi Tisza-híd. NY. É. Szuromi Pál: Az én Nagy Könyvem Az emberség grádicsai Lapunk is elindította a Somogyi-könyvtár segítségével a maga Nagy Könyv-játékát: az izgalmas szellemi kalandtúrában ismert Csongrád megyei közéleti személyiségek, tudósok, művészek, üzletemberek, sporto­lók és újságírók vallanak legkedvesebb könyvükről. Szuromi Pál művészeti író for­ge Semprun A nagy utazás című regényéről beszél. „A nagyság itt az utazás tétjére vonatkozik: a német koncentrá­ciós táborok világára. Innen ugyanis korántsem bizonyos a visszatérés. A spanyol származású író mindenesetre csak 20 éves volt, amikor átélte e katartikus élményeket. Aztán 16 évig érlelte fájdalmas emlékeit, gondolatait, amíg méltónak találta a könyvszerű kirukkolást. Nincs lineárisan sodró története a re­génynek. Inkább különös epizódok, elmélkedések és helyzet­elemzések váltogatják egymást. Mégis bámulatos belső kohézi­ója van e proustos vonalvezetésnek. Mert Semprun elsősorban az emberi lények teherbíró képességére kíváncsi. Szögesdrótos nyílás egy emberekkel telezsúfolt tehervagon ol­dalán? Ez is megváltó lehet az érdekelteknek. Levegőt, kilátást biztosít. Ám az író egyszerű barátja nem bír mit kezdeni társa hallgatag, elmerült nézelődésével. Hülyének, netán betegnek tekinti. Holott Semprunnek a szemlélődés valódi cselekvést je­lent. 'Kinyitom a szemem, behunyom a szemem, szempillám verdesése az életem.' Igen, az élet dimenziójához kötődik a gyötrelmes éhség is. Csakhogy megengedheti-e magának az el­ismert tábornok, hogy egy adag levesért térden csússzon a ke­gyetlen kápók előtt? Nem és nem. Múltbeli erényeink ugyanis nem adhatnak felmentést a későbbi gyengeségeinkre. Ergó: a francia író lépten-nyomon a belső tartásra, a szabadságra apel­lál. Egyszerűen: az emberségre. Igaz, elég gyakran keménységet, konfliktusvállalást követel az egyénektől. Habár az érzelme­sebb lágyság, tolerancia is hozzátartozik. A tábor felszabadulá­sa után egy fiatal rabfiú két nácit vezet maga előtt. A gyerek magyarázkodik, mentegetőzik. Semprun viszont tudtára adja a németeknek: szerencsétek van, ha velem találkoztok, én kinyírtalak vol­na titeket. Magában mégis azt gon­dolja: lám, ez a nagyszerű fiú hófehér lélekkel tudta átvészelni e vérzivata­ros esztendőket. '. ; i s. f'j Hogy miféle üzenetet hordoz ez a lí­raian tragikus, gondolatgazdag írás­mű? Főként azt, hogy életünkben csak ritkán adódnak véglegesen le­zárt, megmásíthatatlan helyzetek. Csak többnyire gyengék, lusták va­gyunk cselekvési, önmegvalósítási le­hetőségek vállalására. Ezért többnyire nem is a saját életünket éljük. Inkább a barátainkét, a munkahelyünkét vagy a feleségünkét." A NAGY UTAZÁS Szemközt a Kumbor-perről Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió és a Délmagyar­ország közös műsora, a Szemközt. Ma Krajkó Zoltánnal, a hétfőn be­fejeződött Kumbor-per egyik védőjével lapunk főmunkatársa, Oláh Zoltán, és a televízió szerkesztő-riportere, Márok Tamás beszélget ar­ról, hogy hiába tagadtak a vádlottak, maffia-bűncselekmények miatt elítélte őket a bíróság. Se pontos adat, se pénz nincs a megelőzéshez Drogzavarok Több száz keménydrogfüggőt látnak el a szegedi drogambulan­cián évente, számuk folyamato­san nő. A hatásosabb megelőzés­hez pontos helyzetkép, adatok és állami finanszírozás kellene. A pályázatok esetlegesek. Évente mintegy 200-250 súlyos drogfüggő beteget kezel Szegeden a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsá­gi Drogcentrum - számuk mint­egy tíz százalékkal növekszik évente. A nyers számok azonban nem adnak valós képet a városi állapo­tokról. A drogbetegek ugyanis, ha valahol nem kapnak megfelelő el­látást, elvándorolnak egy másik helyre - így a szegedi intézmény hatóköre, akárcsak a többi regio­nálisé, valójában országos is. Hazánkban emiatt mindeddig adatgyűjtési káoszról beszélhet­tünk: a különféle, drogosokat ke­zelő intézetek akár hatszor is re­gisztrálták ugyanazt beteget, a drogambulanciáknak nem volt érdekük az adategyeztetés. Mint Zelenai Károly, a szegedi drog­centrum vezetője elmondta, jövő­re végre egységesül a rendszer, ami majd kiszűri a párhuzamos adatfelvételeket, pontosabb képet nyújtva a probléma valódi mére­téről. Ehhez mérten kellene átala­kítani a jelenlegi ellátórendszer nagyságát, jellegét és céljait. A könnyű- és keménydrog­használat elleni harc legfonto­sabb eszköze a prevenció, a felvi­lágosítás, amit minden politikai erő szorgalmaz - Zelenai szerint azonban gyakran csak szavak­ban. - A döntéshozóknak végre föl kellene ismerniük: ha egy fo­rintot adnak prevencióra, azzal két forint későbbi kiadást meg­spórolnak. Hozzáteszi: az intézet érdeke - a jelenlegi finanszírozá­si modellben - azt kívánná meg, hogy minél több súlyosan drog­függő betegük legyen; csakhogy az a hivatásuk, hogy megelőzzék a probléma kiterjedését. Erre azonban külön egészségbiztosí­tási keret nincs: a gyógyításból befolyó összegből próbálják fe­dezni a prevenciót. A rendkívül fontos feladat ellá­tásához nyújtott szűkös keretű minisztériumi pályázatokat is esetlegesen, kampányszerűen ír­ják ki, rövid, féléves periódusok­ra. Mire elkezdene eredménye­ket produkálni, már véget is ér. ­Fél év alatt nem lehet csodát ten­ni! Nyugat-Európában 3-5 évig tart egy ilyen program, lehet rá építeni, tervezni. Nálunk nem ­fejtette ki aggályait a szakember . TOMBÁCZ RÓBERT Kétéves a Tappancstanya Nyolcszáz eb új családban Két év alatt majdnem nyolcszáz kóbor kutyának talált gazdát a Tappancs Alapítvány, mely megnyi­tása óta folyamatosan telt házzal működteti az el­ső szegedi kisállatmenhelyt. Várólistájuk egyre hosszabb, hiszen rengeteg a kicsapott eb, az örök­befogadás viszont csak keveseknek jut eszébe. Két év telt el azóta, hogy a szegedi Tappancs Ál­latvédő Alapítvány la­punk támogatásával fel­avatta a dorozsmai ta­nyát, ahol a város első ­és azóta is egyetlen - ál­latmenhelyét hozták létre. Az akkor még csak 31 kutya befogadására alkalmas telepen ma már közel kétszáz meg­unt kedvencről gondos­kodnak, próbálnak új gazdát találni számuk­ra. A tanya látványosan bővült, szépült az eltelt idő alatt. Egyvalami nem változott: továbbra is rengeteg állatot dob­nak ki az utcára. - Néha úgy érezzük, szélmalomharcot foly­tatunk - mondta Farkas Gabriella, a Tappancs Alapítvány vezetője. ­Egyre több a kóbor állat az utcákon. A menhelyre átlago­san havi 50 kutyát tud­nak befogadni és átlago­san ennyit visznek el új gazdáik. Az elmúlt két évben 1076 állat fordult Négylábú barátaink nem tudnak gondoskodni magukról. Nekünk kell fele­lősséget vállalnunk értük Fotó: Gyenes Kálmán meg a tanyán, ebből 795 új családhoz került. A tappancsosok külö­nösen büszkék arra, hogy az elhullás a sze­gedi menhelyen nagyon ritka, hiszen nagy gon­dot fordítanak az álla­tok gyógykezelésére. Ez azonban rengeteg pénzt emészt fel. - Tavaly az egy száza­lékokból 12 millió fo­rint gyűlt össze, ami el­ső hallásra szép összeg. Csakhogy a telep mű­ködtetése havi másfél millióba kerül, kényte­lenek vagyunk minden fillér helyét jól megnéz­ni - mondta Farkas Gabriella. Hozzátette: támogatóik nélkül ­akik a kezdetek óta ki­tartanak az alapítvány mellett - nem lennének képesek finanszírozni a menhelyt. Mégsem a pénzre len­ne most legnagyobb szüksége a Tappancs­nak, hanem az örökbe­fogadókra. A menhely ugyanis tele van, új ku­tyát csak akkor tudnak az utcáról befogni, ha egy hely megüresedik. Ezért kérnek minden­kit, hogy aki most ter­vez új háziállatot vásá­rolni, nézzen szét a Tap­pancstanyán. Kétszáz közül biztosan minden­ki megtalálja a pont ne­ki való kutyust. TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom