Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-31 / 255. szám

{ SIKER, ÉRTEK ES GAZDASAG MINDEN HÉTFON A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY « 2005. OKTÓBER 31. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU A KAMARA BIRAUA A 2OO6-OS KOLTSEGVETEST Duplán adózik a munkabér A költségvetés túlzottan rátelepszik a vállalkozói szférára, túl sok forrást von el tőle, a dolgozók után kétszeresen is adóztatja a munkáltatót, így nem marad pénz fejlesztésre, beruházásra, innovációra mondta Kőkuti Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) alelnöke Szegeden. A kamara a 2006-os költségvetést egyszerre kritizálta a tervezett adóváltozásokkal és a minimálbér emelésével. Sajtótájékoztatón - amely egy, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által készített anyagot ismertetett - Kőkuti Attila, a CSMKIK alelnöke arról számolt be, hogy a jelenlegi 57 ezer forintos minimálbér a vállalkozásnak 79 ezer 500 forintjába kerül, miközben a dolgozó csak 49 ezer 800 forintot kap meg. Ha 100 ezer forintos bruttó bért veszünk alapul, akkor a munkáltató 136 ezer 900 forintot fizet ki, az alkalmazott pedig csak 78 ezer forintot Iát belőle. Ezek az elvonások csökkentik a vállalkozás mozgásterét - mondta. Az MKIK úgy számolt, hogy az adóváltozások csak 40 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozói jövedelmeket, miközben a legalacsonyabb köteBUR0KRACIA A közigazgatás is gátja annak, hogy a vállalkozók versenyképesen termelhessenek, a meglévő jogszabályokat, rendeleteket csak kiegészítették az uniós előírásokkal, így számuk gyarapodott, nem a tartalmuk változott. Kőkuti Attila mondott egy példát: ahhoz, hogy egy munkahelyen a legegyszerűbb „krokodilemelőt" használni lehessen, 12 órás elméleti tanfolyamot kell elvégezni és vizsgázni belőle, a munkáltató zsebére. lezően kifizetendő keresetek növelése jövőre 68 milliárdos többletkiadást jelent. Ez utóbbi összeg ráadásul még számottevően növekedhet is, hiszen a számításaikban csak egysávos, 63 ezer forintos minimálbérrel számoltak a kormány által forszírozott háromsávos, 63, 70 és 77 ezer forintos minimálbér helyett. A kamarai elemzés kitér arra is, hogy Magyarországon az egy dolgozóra jutó állami bevételek a hivatalos árfolyamon és a vásárlóerő-paritáson számolva is 15-35 százalékkal nagyobbak, mint a többi visegrádi országban. Az állami elvonások ráadásul intenzíven növekednek: nálunk 2004-ben az egy dolgozóra jutó állami bevétel 134,2 százaléka volt a 2000-esnek (euróban számolva). Szlovákiában ugyanebben az időszakban csak 26,6 százalékos, míg Lengyelországban mindössze 19,4 százalékos volt a növekedés. Az adóbevételek tavaly a GDP 37,7 százalékát tették ki, ez a legmagasabb a régióban. A szomszédos Szlovákiában például csaknem harminc százalékkal kisebbek a foglalkoztatás közterhei. A kamara számításai szerint ugyanis ott 2,85 millió forintnyi korona bevétele származik a költségvetésnek minden dolgozó után, míg nálunk 3,9 millió forintot kasszíroz az állam. Főleg a keresetekhez kötődő elvonások 48,5 százalékos arányát tartják magasnak a munkaadók. Kőkuti Attila azt mondta, olyan költségvetésre lenne szükség 2006-ban, amely nem korlátozza a vállalkozások beruházásait. Elemezte azt is, hogy a szükséges gázáremelés - amelynek mértéke idén már 40 százalék - a vállalkozói szférát terheli. De csak látszólag, mivel idővel mindenkihez eljut. Lecsapódhat abban, hogy a vállalkozó nem tudja megemelni az alkalmazottja bérét, de abban is, hogy ha nem is rögtön, de idővel megemeli a termék árát. F. K. Él a vonal A Pannon GSM véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444-es telefonszámra! On intézné A hét kérdése: ^5,lájt Ön szerint a takarékosság befizetéseit interneten? jellemző a magyarokra? 54% igen 46% nem GSM Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? CSAK AZ ÉPÍTŐ-, A GÉP- ÉS A VEGYIPAR TELJESÍTMÉNYE NŐTT AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Öt százalékkal esett vissza a termelés a megyében Míg országosan 6,1 százalékkal bővült az ipari termelés az év első hat hónapjában az előző esztendő azonos időszakához képest, addig a Dél-Alföldön egy százalékkal csökkent az ipar teljesítménye derül ki a Központi Statisztikai Hivatal dél-alföldi igazgatóságának jelentéséből. Ennek eredményeként a régió az utolsó helyen áll az egy főre jutó ipari termelést tekintve, bár az ide tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közül még mindig az utóbbi áll a legjobban. A Csongrád megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari társaságok első félévi termelése 5,1 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A KSH jelentése szerint a csaknem 118 milliárd forint értékű produktum közel nyolctizedét adó feldolgozóipar teljesítménye több mint 6 százalékkal esett vissza, de az energiaiparé is csökkent csekély mértékben. Számottevően, mintegy 16 százalékkal csökkent a termelés az élelmiszeriparban is. Tovább gyengült (16 százalékkal esett vissza) a textíliát, bőrterméket, lábbelit gyártó ágazat, amely egyre kevésbé tud a távol-keleti konkurenciával lépést tartani. Ugyanakkor a gépipar teljesítménye 36, a vegyiparé 11 százalékkal nőtt a megyében. Ha a kisebb vállalkozások teljesítményét is figyelembe vesszük, akkor valamivel jobb a helyzet. A 4 fő feletti Csongrád megyei társaságok ipari termelése ugyanis öszszességében egy százalékkal bővült az első félévben az AZ IPARI TERMELES ALAKULASA ES OSSZETETELE CSONGRÁD MEGYÉBEN 2005.1. félév Ágazat Az ipari termelés Ágazat mértéke az előző év azonos időszakához képest megoszlása (százalék) Feldolgozóipar 93,7 79,6 Ezen belül: Élelmiszer, ital, dohány gyártása 84,3 35,5 Textília, bőrtermék, lábbeli gyártása 83,9 2,2 Fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység 67,6 0,7 Vegyipar 111,1 18,0 Nem fém ásványi termék gyártása 77,8 7,8 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 89,5 3,1 Gépipar 136,3 9,5 Villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás 99,8 20,4 IPAR ÖSSZESEN 94,9 100,0 Forrás: KSH Szegedi Igazgatóság előző esztendő azonos időszakához képest, és csaknem elérte a 191 milliárd forintos értéket. A régió másik két megyéjében viszont csökkent a termelés értéke: Békésben közel 5, Bács-Kiskunban fél százalékkal. Csongrád megyében az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozások körében 2005 első félévében közel 450 ezer forint volt, amely nem éri el az országos átlag hattizedét sem. A régiók között pedig a Dél-Alföld az utolsó helyen áll: a 402 ezer forintos igen alacsony ipari termelési érték majdnem fele az orszáBOVÜLO ÉPÍTŐIPAR Jó évkezdet után átlagos volt a folytatás: a Csongrád megyei építőipar első negyedévi lendülete emelte hat havi teljesítményét is a tavalyi szint fölé. A 4 fő feletti kivitelezők első félévi teljesítménye 7 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés egy főre jutó értéke az ország megyéi közül Csongrádban volt a legnagyobb, másfélszerese a Bács-Kiskun és közel két és félszerese a Békés megyeinek. A 23,3 milliárd forintot csaknem elérő első féléves teljesítmény bő héttizede épületek, háromtizede egyéb építmények építéséből származott. DM-grafika gosnak. A régiós átlagnál Csongrádban 12, Bács-Kiskunban 3 százalékkal nagyobb, míg Békésben közel ötödével kisebb az egy főre jutó ipari termelési érték. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál az első félévben folytatódott a létszámcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest 6 százalékkal kevesebben voltak alkalmazásban. A fizikai dolgozók aránya jobban (7 százalékkal), a szellemieké kevésbé (2 százalékkal) csökkent. A havi bruttó átlagkereset 6, a nettó 8 százalékkal emelkedett, s legjobban az energiaipari keresetek növekedtek. H. SZ. Álláskeresési megállapodás November elsejétől álláskeresési megállapodást kell kötni a regisztrált munkanélküliekkel a foglalkoztatási törvény most hatályba lépő módosítása szerint. Ebben szerepelnie kell annak, hogy a munkanélküli milyen módon tartja a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé. Az álláskeresők magasabb támogatást kapnak, mint eddig, mivel az holnaptól nem az öregségi nyugdíjminimumhoz, hanem a minimálbérhez igazodik. Bizonytalan részvénypiac A Budapesti Értéktőzsde (BET) hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 3,13 százalékot emelkedett, 20 ezer 526 ponton zárt pénteken. Utángyártott tonerek cseregaranciával! C4092A HP 1100/1000A 6950 Ft t C7115A HP 1000w/1200/1220/3300 8250 Ft C3906A HP 5U6L/3100 6800 Ft "f Karácsonyi szalvéta 15 lapos 189 Ft-tól 1 ( Gémkapocs szett 28mm 50mm 420 Ft Al Vak tartalmazzák az A1*4! Tarján Papír Budapesti kit. 37. 8 493-177 Tisza Papír Bartók tér 9. 8 : 426-772 Stefánia Papír Dózsa u, 5. 8 : 425-441 Expressz Papír Csongrádi sgt. 78.8 : 493-179 Látogasson el honlapunkra: www.barat.hu^^ MTI Az elmúlt hetek tőkekivonási hulláma úgy tűnik, elmúlt, ám a piaci szakértők szerint továbbra is bizonytalan a részvénypiac, és a korábbi emelkedő trend visszatérése hosszabb távon sem várható. A BÉT műit heti forgalma 88,99 milliárd forint volt. A vezető részvények árfolyama vegyesen változott az előző heti záróárakhoz viszonyítva. A Mol 0,52 százalékos emelkedéssel, 19 ezer 200 forinton zárta a hetet, az olajrészvénynyel 33,07 milliárd forint értékben kereskedtek, ami az összforgalom 37,16 százaléka. Az OTP árfolyama 6,71 százalékkal 7470 forintra emelkedett, a bankpapír forgalma 33,91 milliárd forint volt, az összforgalom 38,11 százalékát érte el. A Magyar Telekom szintén erősödött, 985 forintos pénteki záróára 4,23 százalékkal volt magasabb az egy héttel korábbinál. A távközlési részvény 8,22 milliárd forintos forgalma az összforgalom 9,23 százalékát tette ki.