Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-31 / 255. szám

I A szegedi temetőkben 40-45 ezer látogatóra számítanak Hosszabbított nyitva tartással várják a szegedi temetők mindazokat, akik halottak napja alkalmából szeretnék leróni kegyeletüket elhunyt hozzátartozóik sírjánál. A Belvárosi és az Alsóvárosi temető reggel 7 órától este 8 óráig tart nyitva. A Dugonics, a Dorozsmai, a Gyálaréti, a Tápéi és az Újszegedi sírkert reggel 7-től este 7-ig várja a látogatókat. - Mintegy 40-45 ezer látogatóra számítunk a kegyeleti ünnepen - nyilatkozta lapunknak Hódi Lajos. A Testamentum Kft. igazgatója ugyanakkor elmondta: idén várhatóan kisebb lesz a tömeg, mivel már a hét végén sokan kilátogattak a sírkertekbe. A Belvárosi temető környékén mindig nagy gondot okoz a parkolás. Ezért megnyitották a temető tartalék parkolóját, ahol 250 gépkocsi is várakozhat egy időben. A várható tömeg miatt rendőrök irányítják a forgalmat a Bajai úton. A Belvárosi temetőbe autóval is behajthatnak a látogatók - a forgalom azonban egyirányú: a Fonógyári úti kapun mehetnek be a gépkocsik, és a Bajai úti kapun hagyhatják el a sírkertet. A szegedi temetőkben a megyei és a városi rendőrkapitányság munkatársai a polgár- és a városőrök bevonásával figyelnek a rendre. Arra kérik a látogatókat, hogy értéket ne hagyjanak az autóban. A fokozott rendőri jelenléttel a temetői lopásokat is igyekeznek megakadályozni, ezért civil ruhás rendőrök is járőröznek a sírkertekben. A rendőrség a tömegközlekedési járművel utazókat is arra kéri: vigyázzanak értékeikre, mert ilyenkor zsebesek garázdálkodhatnak. A Tisza Volán járatain ma és holnap a munkaszüneti napokon megszokott menetrend lesz érvényben. A Belvárosi temetőbe a tarjáni víztoronytól ma és holnap temetői körjárat közlekedik, 19H jelzéssel. A Víztorony térről 8.15 és 16.15 között félóránként indulnak a buszok a Csillag tér, Szilléri sgt., Római körút, József Attila sugárút, Tisza Lajos krt., Dugonics tér, Kálvária sgt., Bajai út, Belvárosi temető útvon alon. A temetőtől a Víztorony térig 8.30 és 16.30 Fotó: Schmidt Andrea között félóránként indulnak vissza a buszok. A járműveket bérlettel, menetjeggyel lehet igénybe venni. Az l-es villamosok ma és holnap vasárnapi menetrend szerint közlekednek. A 3-as villamos vonalán napközben valamennyi villamos 3F jelzéssel közlekedik a tarjáni végállomás és a Fonógyári úti végállomás között. A 4-es villamos reggel 7 és este 6 óra között megáll az Alsóvárosi temető bejáratánál kialakított ideiglenes megállóhelynél. HOSSZABB IDEIG FOGADJAK A LATOGATOKAT jg| A megyei városok temetőiben is felkészültek a halottak napjára. Makón a sírkertek addig tartanak nyitva, amíg azt a látogatók igénylik. Csongrádon a köztemető reggeltől sötétedésig, a hódmezővásárhelyi katolikus sírkert még ez után is nyitva tart. A református temető pedig este 9-ig fogadja a látogatókat. Szentesen nem változik a nyitva tartás, a Szeder temetőben este 8-ig látogathatják meg szeretteik sírják a hozzátartozók. HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 31. Külföldiek költöznek a tanyákra Komoly vonzerőt jelentenek a Szeged környéki tanyák a külföldiek számára. A főként holland, német és svájci tanyatulajdonosok igyekeznek eredeti állapotukban helyreállítani az épületeket. - Üllés környékén legalább tizenkét svájci család vett tanyát az utóbbi két évben, Balástya környékén pedig elsősorban németek telepednek le - meséli Gál Aliz, az egyik Balástya környéki tanya tulajdonosa. Többen azért jöttek Magyarországra, mert otthoni főként magyar származású barátaik csodálattal meséltek az országról. Sokan beleszeretnek az alföldi tájba, tanyavilágba, és a számukra filléreknek számító 180-200 ezer forintos áron megvettek egy rossz állapotú épületet. így került Szatymaz környékére Kari Dietmar svájci nyugdíjas is. A férfinak leginkább a végtelen puszta, a hatalmas tér tetszik a magyar tanyavilágban. Azt mondta, szülőföldjén alig van lehetőség egy kert kialakítására. Svájcból egyébként. főleg nyugdíjasok érkeznek, akiket a környék termálfürdői is vonzanak. Megtudtuk: néhányan •- magyar barátaik nevére - megvásárolják a tanya mellett lévő földeket is, de nem azért, hogy mezőgazdasági termelésbe kezdjenek, hanem hogy rendben tartsák azokat. Ralf Günthart például - aki egy alsó-szászországi faluból jött rendszeresen kaszáitatja a földjét, és nem engedi, hogy a gyomok elszaporodjanak a ház környékén. Ralf úgy építtette fel a házát, hogy a telken lévő tanyát az alapokig lebontatta, és jó minőségű építőanyag felhasználásával ugyanazt az épületet húzatta fel a kőművesekkel. A tanyák rendbetételét, felújítását szinte minden külföldi tanyatulajdonos a saját feladatának tartja. Ásotthalom környékén például néhány holland család annyira ügyel az eredeti állapotok fenntartására, hogy a tanyai bútorokat, használati eszközöket a bolhapiacokról szerzik be, majd felújítják azokat. Számukra megéri a befektetés - mondták -, hiszen ilyen olcsón nem tudnának otthon élni. Gál Aliz elmondta: az egyik svájci elkezdett magyarul tanulni, és azt tervezi, hogy végleg letelepedik a balástyai tanyavilágban. SZINCSOK GYÖRGY Urbán Erika és Az én Kabosom MUNKATÁRSUNKTÓL Az én Kabosom címmel Urbán Erika színművész szerzői estjét rendezik meg az I. szegedi zsidó kulturális fesztivál programsorozatában ma 16 órától a hitközség székházának (Szeged, Gutenberg u. 20.) I. emeleti dísztermében. Urbán Erika, a legnagyobb magyar zsidó komikus színpadi és élettársa könyvet írt a népszerű Kiskabos életéről, közkedvelt poénjairól és máig szóló üzeneteiről. A színes album CD-melléklettel látott napvilágot a Makkabi Kiadónál. Az író-olvasó találkozón bemutatják Kabos László néhány magánszámát is, és a helyszínen megvásárolható kötetet a szerző dedikálja. A sírkertekben felkészültek a gyásznapra - Ideiglenes megállóhely és körjárat Tovább tartanak nyitva a temetők Az egyház szerint a hamvasztott is feltámad Tévhit az urnás temetésekről A katolikus és a történelmi protestáns egyházak sem tanítanak olyat, hogy akit elhamvasztanak, az nem támad fel - mégis sokan erre az indokra hivatkozva idegenkednek az urnás temetéstől. Kérdésünkre a katolikus és a református lelkész is azt mondta, tévképzet, hogy vallási szempontból csak a testtemetés elfogadható. A vallásos hagyományok szerint élő emberek közül mindmáig sokan hiszik, hogy akit elhamvasztanak, annak a lelke is semmivé válik, és az örök életre már nem támadhat fel. Mint kiderült, ilyet a keresztény egyház sosem tanított. - Földeákon már az utolsó simításokat végzik az urnafalon, ami rögtön a temető bejáratától jobbra, kegyeletteljes és méltó körülmények közé került - mutatta meg a temetkezési helyet Katona Pál esperesplébános, aki elmondta: egyre többen választják az urnatemetést. Az urnák egyébként 10 évre válthatóak meg, ez az időtartam bármeddig meghosszabbítható, ám ha elmarad, a hamvvedret egy közös kriptában helyezik végső nyugalomra. A mind gyakoribb hamvasztásoknak persze jogszabályi okai is vannak, hiszen egy rendeletnek megfelelően a Magyarországon tapasztalható magas talajvízszint miatt gyakorlatilag új testtemetés szinte sehol sem lehetséges, ám nagyon sokan már előre megváltották sírhelyeiket, így Földeákon még mindig gyakori, hogy koporsó előtt vesznek végső búcsút az elhunytaktól. A plébánostól megtudtuk: alaptalan mindenkinek a félelme azzal kapcsolatban, hogy elvész a lelke, akinek a testét itt, a földön elhamvasztják. A kegyelet végső formájától ugyanis független, hogy megmarad-e az elhunyt szelleme. - Véleményem szerint az egyházon kívülről, talán a szabadkőműves gondolkodásból származhat ez a tévképzet, és így foganhatott meg a népi vallásosságban. Éppen ezek a félelmek is mutatják, milyen nagy szüksége van minden vallásos embernek arra, hogy mind jobban elmélyüljön a hit ismeretében, hiszen a teológia fejlődése is bizonyítja: az egyház tanítása nem mond ellent a tudomány eredményeinek - foglalta össze a plébános. - A református egyházban sem volt soha hitelv, hogy csak a testtemetés a helyes - mondta Kotormán István, a makói újvárosi református egyházközség lelkésze. Hozzátette: a hagyományokhoz persze a reformátusok közül is sokan ragaszkodnak, ezért nem befolyásolják a hozzátartozók, vagy a temetésükről előre rendelkezők akaratát. Bár hosszú időn keresztül a reformátusok között sem volt gyakorlat a hamvasztás. - A Biblia úgy fogalmaz: mindannyian porrá leszünk, a test elhamvasztásával csupán a természetes folyamatot gyorsítják fel, így a keresztényeknek sem lehet vallási fenntartásuk az urnatemetéssel szemben - fűzte hozzá a lelkész. I. SZ. Mintegy 40-45 ezer látogatóra számítanak a kegyeleti ünnepen a szegedi temetőkben. A sírkertekben rendőrök, városés polgárőrök járőröznek, irányítják a közlekedést. A Belvárosi temetőben megnyitják a tartalék parkolót. A Tisza Volán körjáratot indít, az SZKT ideiglenes megállót létesít az Alsóvárosi temetőnél. MUNKATÁRSAINKTÓL A földeáki Gotthárdi Györgyné három évtizede gondozza a hantokat Friss virág a katonasíron Önként és ingyen gondozza Földeák elhagyott sírhantjait immár harminc esztendeje Gotthárdi Györgyné. Az egyik emlékhely egy orosz katonáé, aki a katolikus asszony szerint nem tehetett róla, hogy a világpolitika Földeákra sodorta, ezért ő szeretettel gondol az itt meghalt férfira. Harminc éve, hogy a Földeákon élő, nyugdíjas Gotthárdi Györgyné, Mariska néni állandó látogatója a falu temetőjének. Nemcsak családtagjaira emlékezni jár ki - önként, fáradtságot, sőt költséget sem kímélve gondozza a település minden elhagyott sírhantját. Mind a tizenegy emléken friss virág díszlik - és nem csak az ünnepnapokon. - A faluban szúlettem, és sok hozzátartozóm hunyt el itt. A szüleim és testvéreim is Földeákon nyugszanak, ezért egyébként is gyakran kijártam a temetőbe. Régóta feltűnt, és megmondom őszintén: bántott, hogy tucatnyi sír is van a temetőben, amit a gaz lep, és senki sem gondoz. Ezért gondoltam, hogy majd én törődöm velük. Persze a földek művelése mellett alig maradt szabadidőm, mégis mindennap szorítottam rá egy-másfél órát, hogy kigazoljak, és virágot vigyek a vázákba - mondta az asszony. A temetőgondnokságtól megtudtuk: a tizenegy sír között szép számmal akadnak olyan hantok, amelyeket a hozzátartozók azért nem látogatnak, mert messze laknak, de tudnak olyan Földeákon temetettről is, akinek már nem él egyetlen rokona sem. Ezeknek a síroknak a zöme azonban katonasír, jó néhányuk jel nélküli - ismeretlen férfiak nyugszanak itt, akik a Földeák melletti harcokban estek el a második világháborúban. Az egyik síremléken cirill betűs felirat áll: egy orosz származású férfi, Sztefan Mojszejevics Sefcsenko nyugszik itt, a Vörös Hadsereg egyetlen katonája, aki a falu mellett esett el hatvanegy éve. Mariska néni nem hagyja öntözés nélkül ennek a sírnak a virágait sem, mert vallja, ez a férh sem tehetett róla, hogy a világpolitika magyar földre sodorta - meghalni. - Időközben sok mindent megtudtam az itt nyugvó oroszról, akinek a felesége, meg a gyerekei el is látogattak jó huszonöt éve Földeákra. Kiderült: a férfi hét gyereke közül négy szintén Magyarországon halt meg a harcokban. A család akkor egy marék orosz földet, egy süteményt és egy szaloncukrot hozott, ezeket én ástam a sírba. Egy kicsit azért is teszem, mert remélem, hogy van olyan orosz asszony is, aki a kint meghalt magyar katonák sírjával törődik - fogalmazott Gotthárdiné, aki szeretné, hogy a külön álló orosz sírt is kerítsék a magyar hantokhoz. Mint azt elmondta: mindannyian csak áldozatok, és az Úr előtt mindanynyian egyek vagyunk. ILLYÉS SZABOLCS Gotthárdi Györgyné szerint lehet, hogy az orosz katona rokonai is így bánnak a kinti magyar sírokkal Fotó: Gyenes Kálmán