Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-31 / 255. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 31. »AKTUÁLIS« 3 PANEK SÁNDOR Minden idők legsikeresebb szegedi kiállítását közel 28 ezren látták Bezárták a Chagall-tárlatot Mivé lesz 1 Sokan az utolsó pillanatban, tegnap délután nézték meg a kiállítást Fotó: Karnak Csaba Minden idők legsikeresebb, leglátogatottabb szegedi kiállítása zárult tegnap a várban. Marc Chagall litográfiasorozatát és olajképeit közel huszonnyolcezren látták az elmúlt hat hétben. A bevételek bőven fedezik a tárlat hatalmas költségeit. Jövőre két hasonló kaliberű kiállítást terveznek Szegedre. A szegedi Chagall-kiállítás tervezésekor a Móra Ferenc Múzeum szakemberei arra számítottak, ha minden jól megy, akár 16-18 ezer látogatója is lehet a tárlatnak. Ehhez képest a tegnapi zárásig közel 28 ezren nézték meg az Oroszországban született, később Franciaországban letelepedett világhírű mester Nizzából érkezett Odüsszeia című litográfiasorozatát és a művész unokájától kölcsön kapott három olajfestményét. A hat héten át nyitva tartó kiállítást egyre növekvő érdeklődés kísérte, míg az első időszakban naponta 6-800 nézője volt, a rekordot a múlt pénteki 1130 látogató jelentette. Különösen magas ez a szám, ha hozzátesszük: a megfelelő páratartalom és hőmérséklet biztosítása érdekében egyszerre csak 40-45 főt engedhettek be a szegedi várba. Sokan az utolsó hét végére hagyták a tárlatlátogatást, így szombaton és tegnap is rengetegen voltak a várban. Elfogyott az összes képeslap, szórólap és plakát. - Bevallom, nem nagyon rajongok Chagallért, de mégis megnéztem a kiállítást. A jegyet már előre megvásároltam, de csak az utolsó napon jöttem el, abban bíztam, nem lesznek majd olyan sokan. A képek nem jelentettek csalódást, tudtam, hogy mire számíthatok. Örülnék, ha egyszer a kedvenceim, azaz Munkácsy és Van Gogh képeit, Rodin szobrait is megnézhetném itt - mondta tegnap a várból kijövet a szegedi Jakab Szilárdné. A pénztáros nénik a múzeumban még sohasem tapasztalt pezsgést személyes sikerélményként élték meg. - Rettenetesen elfáradtunk ebben a hatalmas rohamban, de egy hét pihenő után szívesen kezdenénk újra - állította Vajai Károlyné, aki ruhatárosként gardírozta a vendégeket. A bejárati sátrat a hidegebbre fordult utolsó napokban gázpalackról működtetett hőlégbefúvóval fűtötték, így nem kellett fagyoskodniuk a sorban állóknak. - Végre Budapestről is eljönnek Szegedre egy tárlatért - mutatott beszélgetőpartnereire, egy fővárosból érkezett házaspárra Pászti Ágnes tanácsnok, a kiállítás egyik „bábája", aki szerint Chagall csak a kezdet volt, a tapasztalatok birtokában még nagyobb szabású terveket szőnek. Kapcsolatrendszerük révén, profi csapattal különleges gyűjteményeket hozhatnak jövőre is Szegedre. - A vidéki múzeumok közül elsőként vágtunk bele egy ilyen nagyszabású vállalkozásba. Érdemes volt kockáztatni, mert minden idők legsikeresebb, leglátogatottabb szegedi kiállítását zártuk, és az sem mellékes, hogy a bevételeink bőven fedezik a tárlat hatalmas költségeit. Ha jövőre nem köteleznek bennünket létszámcsökkentésre és jó költségvetésünk lesz, akkor két hasonló kaliberű tárlatot tervezünk - hangsúlyozta Vörös Gabriella, a múzeum igazgatója, aki Pászti Ágnessel tegnap este 7 órakor pezsgővel és Szeged-albummal köszöntötte a kiállítás utolsó látogatóit: fánossy Tamást és feleségét, Zsófia asszonyt. H. ZS. Éppen ilyen napfényes, krizantémszagú őszi napokat őrzök gyermekkoromból, mint mostanában vaimak. Nagyanyám egész délután készülődött, leszedte a kertből a boglyas fejű őszirózsákat, aztán egy kurta gyomlálókapával a kézben, évtizedes vadászöltönyébe öltözött nagyapámmal az oldalán elindult a hosszú Honvéd utcán a temető felé. Ezeken az utakon hallottam a legtöbb történetet a család rég elhunyt tagjairól, akiket nem ismerhettem, de ilyenkor élő, eleven emberek lettek a történetekben. Ki, hogy járt a háborúban, melyik „jányt" vette el, s tőle hogyan vették el suszterműhelyét a „népi demokráciában". Ezt nagyanyám mondta így, óvatosan, mert még javában benne éltek az említett korban, amire nagyapám olyan cifrákat mondott, hogy posztó kabátujját kellett ráncigálni, mert a tiszteletes úr háza környékén haladtak el, és mint tudjuk, halottak napján kiélesedik az éles nyelvű szomszédasszonyok hallása is. A háború! Hányat visszavártak, így nagyanyám, s még halottként sem jött vissza soha. Emlékszel, fordul nagyapámhoz; és én már tudom, mit fog mesélni. Mert ilyenkor mindig elmeséli; nyomja a szívét. Nagyapám Tordánál harcolt a fronton, s utolsó leveléből tudható volt, hogy talán valóban utolsó lesz. Anyám akkor született, s ő egy szabadságos katonatársra bízta házastársi gyűrűiét, hogy vigye haza, jó lesz emléknek vagy fülbevalónak. A katona megérkezett, s magyarázat helyett szó nélkül letette a gyűrűt nagyanyám elé a pultra; a gyűrű pörgött az ónos lemezen, mintha dobot pergetnének, s mielőtt a hírvivő megszólalt volna, a harmadik gyermekét megszült asszony a rémülettől ájultan rogyott össze a ki nem mondott hírtől. Mára már kiköltöztek ők is. Még egyszer végigmentek a hosszú Honvéd utcán, amelyről nagyapám sosem mulasztotta el elmondani, hogy itt jöttek keresztül a magyarok, amikor bevonultak Észak-Erdélybe. Kiköltöztek, alig egy hónap különbséggel; egymás után haltak. Azóta a halottak napja is más, ismerős történetek ismeretlen szereplői helyett történetmesélőink várnak a temetőben. Mint az idő lehullott avarján, olyan lágyan lépdel el az ember az idős tiszteletes háza előtt, és történetet mesél magában vagy gyermekének. Lelkében szeretet és szomorúság, mert szeretteihez indul, s mert soha, de soha nem fog szomorúság nélkül gondolni Marcel Proustnak arra a kérdésére, hogy mivé lesz az emlék, amelyre nem emlékezünk. Kötelezők A társaságok jövő évi kötelező gépjármű-biztosítási díjai infláció alatti mértékben, átlagosan 2 százalékkal emelkedtek. A biztosítók egyre több díjkedvezményt kínálnak, így a tarifarendszerek egyre áttekinthetetlenebbek. A virágosok uralták a csirkés sort szombaton a szegedi Mars téren Nem engedték be az élő baromfit a piacra Egyetlen eladó próbálkozott élőbaromfi-árusítással szombaton a Mars téren. Az üllési férfi csirkéit nem engedték be a piacra, ahol komoly zavart okozott egy hibás hirdetmény. Az üllési csirkés azt fontolgatja, hogy kártérítést kér a kieső jövedelem miatt. „Baromfi és egyéb madarak piacra történő szállítása és ottani árusítása tilos (FVM közleménye alapján)" - olvastuk több plakáton szombat reggel a Mars téri piac csarnokában. A kereskedők, akik tudták, hogy ez a rendelet csupán az élő szárnyasra vonatkozik, felháborodtak. Szerintük a vevőket félrevezeti és megijeszti a rosszul megfogalmazott felhívás. - Mérgesek vagyunk, hiszen bontott csirkét szabad árusítani. Ráadásul mi egyébként is teljesen egészséges szárnyasokat árulunk - mondta Bozóki Istvánné üzletvezető, aki nem sokáig bosszankodott, hanem kijavította az egyik plakátot: a mondat elejére odaírta, hogy - élő. Az asszony hozzátette: tapasztalata szerint a vevők nem félnek, sőt sokan viccelődnek is a madárinfluenzával. Nekik nem esett vissza a forgalmuk, de nem minden kereskedő ilyen szerencsés. Szerintük pánikkeltés folyik, amit a téves kiírás csak erősít. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei ÁlPÜSZTAI ELNEZÉST KÉRT || Szombaton tájékoztattuk a Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy félrevezető plakátok vannak a Mars téri csarnokban a csirkeárusítással kapcsolatban. Pusztai Lajos elnézést kért a hibáért, amit azzal magyarázott, hogy a piacüzemeltető cég irodái kőltözőfélben vannak, nincsenek számítógépeik. A hirdetmény elkészítésével egy külső embert bíztak meg, aki hibázott. Puszta Lajos megígérte, hogy azonnal kijavítják a plakátokat. Felföldi Géza és felesége csirkéit kitiltották a Mars téri piacról. Kártérítési pert fontolgatnak Fotó: Karnok Csaba lat-egeszségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa közölte: a rendelet csak az élő állatokra vonatkozik. Hangsúlyozta: az élő szárnyasok árusításának megtiltása csupán megelőző intézkedés. - Egyetlen élő csirkét árusító őstermelő akart belépni szombaton a Mars téri piac területére, ő is csak azért, mert nem tudta, hogy megtiltották az élő szárnyasok eladását - mondta Török fános rendész. A férfi hangsúlyozta: nem engednek be élő baromfit a piacra. A csirkés sort át is adták a zöldségeseknek és a virágosoknak. A rendész által említett őstermelő már évek óta árul élő csirkét a Mars téri piacon. - A madárinfluenza-hisztéria miatt egyre kevesebb csirkét tudunk eladni. A múlt héten egyet, előtte pedig hármat vásároltak tőlünk a korábbi tizenöt-hússzal szemben. Ma már csak ötöt hoztunk, de mindet vissza kell vinnünk - kesergett Felföldi Géza. A négygyermekes üllési férfi feleségével együtt jár a piacra, szombaton csirke helyett hagymát árultak. A szintén csirkés ásotthalmi Vásárhelyi Jánossal együtt azt hangsúlyozták, hogy „valakiknek érdeke ez az egész, mert egyébként nincs semmi vész". - Mi a csirkenevelésből és -eladásból élünk, nincs más jövedelmünk - mondta az asszony. Felföldi Géza kijelentette: fontolgatják, hogy rémhírterjesztés miatt beperlik a bíróságon a televíziókat, rádiókat, újságokat és a madárinfluenzával riogató szakembereket, és kártérítést kérnek. Ha már nem tudunk a rajtunk maradt csirkéknek enni adni, kihajtom őket a szegedi vagy az üllési polgármesteri hivatal elé - mondta Felföldi Géza. GONDA ZSUZSANNA-OLÁH ZOLTÁN Mégis épülnek pihenők Decemberig megépülnek a pihenők is az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszán. Tbvábbra sem sikerült viszont egyezségre jutni azzal a tulajdonossal, aki Röszkénél csillagászati árat kér a hektárjaiért. Az M5-ös sztráda Kiskunfélegyháza és Szeged közötti második szakaszát december közepéig átadja a beruházó Alföld Konceszsziós Autópálya (AKA) Rt., előreláthatóan a szerződésben vállalt határidőnél, az év utolsó napjánál korábban. A harmadik, a Röszkéig t4rtó szakasz befejezésének határideje 2006. március 31. Korábban lapunkban jeleztük: lehet, hogy pihenők nélkül fut majd a két párhuzamos aszfaltcsík az országhatárig, mivel a területek tulajdonosai túl magas összeget kérnek a földjükért. Garai Valéria, az AKA Rt. sajtóreferense arról tájékoztatott - noha a kisajátítás nem a sztrádatársaság feladata, hanem a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-é -, hogy Szegedig megépül a három pihenő Petőfiszállásnál, Csengelénél és Szatymaznál. Gond az országhatárig tartó szakaszon van, mégpedig Röszkénél, az országkapunál. Hivatalosan meg nem erősített információk szerint ott egy hektár szántóért több mint 20 millió forintot kér a tulajdonos, vagyis a piaci ár negyvenszeresét szeretné kiharcolni. Mivel a határidő szoros, a rossz idő beálltával ráadásul téli pihenőre vonulnak a kivitelezők, már látni, hogy idén nem tudják elkezdeni a pihenő alapozását, márciusban pedig a sztrádán kell a véghajrára összpontosítani. A lapunk által megkérdezett ügyvédek szerint az állam megegyezés híján is kisajátíthatja a területet, de ez az eljárás hosszú ideig, egy-két évig is eltarthat. F.K.