Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 28. •KULTÚRA« 7 Doktori disszertáció és Petőfi-kötet Amerikából Karrierek múlhatnak a könyvkötőn Juhász Gyula, Móra Ferenc is hozott könyvet újraköttetni Csonka Ferenc könyvkötőmester nagyapja, Csonka József egykori műhelyébe. Az 1930-ban alapított szegedi könyvkötőcégen belül a szakmai ismeretek sora nagyapáról unokára szállt. Elektronikus adathordozók avulnak, a könyvkötés - marad. Csonka Ferenc: Nálunk nagyapáról unokára szállt a mesterség Fotó: Karnok Csaba - Karrierek is múlhatnak a könyvkötőn. Nem egy esetben vállaltuk tudományos értekezések, pályázatok, doktori disszertációk bekötését úgy, hogy szinte az utolsó utáni pillanatokban hozta a megrendelő. Nagyapáról unokára - Előfordult, magam vittem ki a bekötött munkát a vonathoz, mert csak így ért időben a határidős pályázat a címre - mondja Csonka Ferenc szegedi könyvkötőmester. - Nálunk nem apáról fiúra szállt a szakma, hanem nagyapáról unokára. A nagyapa Csonka József volt, az unoka pedig én. Nagyapám személyesen ismerte a halhatatlan szegedi költőket, írókat. Juhász Gyula és Móra Ferenc is jött hozzá újraköttetni való könyvvel - meséli az alsóvárosi műhelyben a nagyapjától örökölt, máig működőképes, több mint százéves présgép mellett. Arrébb a cég egyik munkatársa szintén több mint százesztendős, asztal nagyságú lemezollóval dolgozik. Még arrébb pedig ugyanilyen korú aranyozóprés található. A cégalapító Csonka József kisiparosként működött a szocializmus időszakában is. A rendszerváltozás után lett kft. a vállalkozás, akkor kapta a Bind-1930 nevet, a német „bind", „kötés" szakszóra és az alapítás dátumára utalva. És mennyi ideje van még hátra a könyvkötőműhelynek ma, a digitalizált adathordozók korában? Bőven van munkájuk - Beláthatatlan. Sokan kongatták már a vészharangot a könyvkötészet mestersége fölött, „papírmentes irodákról" beszélve. Van is ilyen, nem is kevés. Nekünk azonban növekszik a megrendelőink száma - halljuk a mestertől. Milyen munkákra volt igény régen, s milyenre ma? Régen meghatározó volt a tanácsi nyomtatványok kötése. Ugyanaz a hivatal, amely folyamatosan packázott a maszek mivoltát föladni nem hajlandó Csonka Józsefékkel a szocializmus idején egyszersmind bőven ellátta őket tevékenységgel. A hivatalban rengeteg nyomtatvány képződött, és ezt folyamatosan köttetni kellett. Ami ma legmeghatározóbb: a pályamunkák, szakdolgozatok, doktori disszertációk és hasonlók beköttetése iránti igény. A könyv marad Régi könyvek fölújításával is foglalkozik a műhely. - Már Amerikából is hoztak hozzánk könyveket, újraköttetni. Például Petőfi- és Vörösmarty-köteteket. A többedik generációs kivándorló család hazalátogató tagja hozza magával a szülők, nagyszülők rongyosra olvasott könyveit, és mi újrakötjük azokat, már-már a restauráció szintjén - mondja a mester. A pápalátogatás alkalmára is kértek tőle csodálatos, fehér bőrkötést. - Én vagyok az egyedüli könyvkötő Szegeden, aki önálló vállalkozásként űzi ezt a mesterséget mondja Csonka Ferenc. Szaktudását nem sajnálja továbbadni: egyik munkatársa, a tizenharmadik éve nála dolgozó Lampert fózsef ma már ugyancsak mester. Svájcból is érkezett már tanuló, itt ismerkedett meg a szakmával. Elektronikus adathordozók avulhatnak technológiai generációváltások következtében - a bekötött könyv azonban mindig bekötött könyv marad. Legföljebb félévszázadonként újraköttetik. F.CS. Nemes Nagy Ágnes zenés mesejátéka Nóvák János rendezésében Bors néni születésnapja Pásztor Erzsi címszereplésével tegnap mutatták be Nemes Nagy Ágnes és Nóvák János zenés mesejátékát, a Bors nénit a Szegedi Nemzeti Színházban. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1991-ben elhunyt Kossuth-díjas költőnő, Nemes Nagy Ágnes versei és meséi ma is elbűvölik a gyerekeket. Az ő teremtménye a 80. születésnapját ünneplő Bors néni, aki nem csupán virágait ápolgató, kertjében üldögélő, egyszerű nénike, hanem inkább varázsló... Valamennyien unokái vagyunk ennek a csodálatos, fehér hajú tündérnek. Tudjuk jól, kincs a családban egy jóságos nagymama, aki segít, ha kiszakad a bors zacskója, elkészíti a finom vajas-mézes kenyeret, és igazságot tesz a szörnyű zűrzavarban. A költőnő szerzőtársa, és egyben a szegedi produkció rendezője, Nóvák János így vallott a darabról: „Amikor Lackó életében először megy vásárolni, és nem meri megkérdezni, hol van a bors, majd ijedtében kiborítja az egészet - ezt igazi drámaként éli át. A felnőttnek maximum picike kellemetlenség, de a gyereknek az, hogy a felnőtt világban helyt kell állnia, nehéz feladat. És ha ezt a nagyon pici történetet Nemes Nagy Ágnes koPapp Gabriella, Pásztor Erzsi és Járai Máté a mesejátékban Fotó: Schmidt Andrea molyan tudta elmesélni, és mi komolyan tudjuk eljátszani, akkor ez nem kisebb dráma, mint Hamleté." Bors nénit a Korzóban tavaly a Kopogós römivel már hatalmas sikert arató nagyszerű színésznő, Pásztor Erzsi alakítja. Lackót Papp Gabriella, Titillât a szeptemberben a színházhoz szerződött Járai Máté, a Vízimolnárt Szűcs Lajos, a Játékmestert pedig Boncz Adám játssza. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház zenekarából alakult kamarazenekar. A produkcióból ma két gyermekbérletes előadást tartanak. Temesvári és újvidéki alkotások Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese és Tóth Szerge], az SZTE JGYTFK főigazgató-helyettese nyitotta meg tegnap a rajzás művészettörténeti tanszék Brüsszeli körúti galériájában a Temesvári Nyugat Egyetem Művészeti Kara és az Újvidéki Művészeti Akadémia hallgatóinak kiállítását. A verniszázson Angyal Áron és Szabó Zsuzsa énekelt, zongorán kísért Dombiné Kemény Erzsébet. A szegedi önkormányzat támogatásával megrendezett tárlat november 13-áig, naponta 8-tól 18 óráig tekinthető meg. A szegedi rímfutárok megrendelésre is verselnek Poéta, házhoz szállítva A házhoz szállított pizza, film és gyógyszer után Szegeden rendelhetünk rímfutárt is. Az új szolgáltatást irodalmárok és irodalomrajongók végzik, kérhetünk tőlük Arany János-balladát vagy írathatunk velük szerelmes verset is. Költenek, előadnak, de ha kell, énekelnek vagy jelmezbe bújnak. Ha születésnapi köszöntőül az SMS elcsépelt, a tortából kiugró hiányos öltözetű hölgy vagy úr pedig túlzás, bérelhetünk trubadúrt is. Vagy ha úgy tetszik: bértollnokot. Néhány, rímeivel eddig egymást szórakoztató fiatal ugyanis úgy döntött, költészetével ezentúl a szegediek rendelkezésére áll. Van köztük irodalomterapeuta, egyetemi és általános iskolai tanár. Ami közös bennük: rajonganak az irodaimért. - Évek óta írunk verseket, köszöntőket egymás lakásavatójára, születésnapjára. Szeretjük a nyelvcsűrést-csavarást - magyarázza a különös vállalkozás eredetét Zatykó Zoltán. Ő egyébként nemcsak rímeket farag, novellákat is ír, publikál. A szegedi poétaszolgálat ügy működik, hogy a szerelmes ifjú Zatykó tollából megszületik a költemény Fotó: SchmidtAndrea vagy a büszke apuka, vagy a lelkes kolléga - felhívja a rímfutárokat és rendel: egy általa kiválasztott vers ihletett előadását vagy egy szonett, szabad vers megírását és elszavalását. - Mindenre hajlandók vagyunk, amit a megrendelő kér. Illetve majdnem mindenre. Ahogy sok hirdetésben áll: szex kizárva. Ha kell, jelmezbe öltözünk, szerenádot adunk, gitározunk, nyilvános helyen szavalunk. Vagy csak egyszerűen becsengetünk és előadjuk a verset - folytatja Zoltán. És hogy 2005-ben van-e igény trubadúrokra? Zoltán egyelőre csak reméli, a futárkodást ugyanis csupán egy hete kezdték. Eddigi tapasztalataik alapján a szerelmesek azok, akik leginkább érdeklődnek a romantikus vallomás e formája iránt. De az irodalmároknak vannak rímjeik nyugdíjaztatásra, gyerekzsúrra, névnapra, lánykérésre, sőt iskolai viadalra is. Zoltán utóbbira példát is hoz: vitézregét öt énekben. A Kapos-tál legendáját a minden évben Kaposvárott, a hallássérült iskolások között megrendezett verseny ihlette. A gúnyos lovagi énekben „hűsről szól az egész élet, s hűsről szól a bánat", de szó van még kornyikáló vitézekről, mohó zápfogakról, bajszát simító Jenő báróról is. A mai trubadúrok néhány óra, legfeljebb egy nap alatt írnak meg egy verset. Attól, hogy kifogynak a rímekből, nem félnek, számukra - mondja Zoltán - a magyar nyelv kimeríthetetlen. G. ZS. Duda Éva és Társulata táncprodukciója A kis herceg nyomán készült Bolyongó a kisszínházban Nagy szája miatt annak idején kirúgták a szegedi Deák gimnáziumból a tehetséges fiatal táncos-koreográfust, Duda Évát. A nemrégiben Imre Zoltán-díjjal kitüntetett művész társulata vasárnap este a kisszínházban a Bolyongó című táncszínházi produkcióval lép fel. Nyáron a Rómeó és Júlia koreográfusaként dolgozott a Dóm téren a szegedi születésű Duda Eva, aki vasárnap saját társulatával vendégszerepel a kisszínházban. - Hétéves koromban barátnőmhöz csatlakozva a Szegedi Jazz Tánc és Balett Stúdióban kezdtem táncolni. Sokáig csak hobbinak tekintettem a táncot, de amikor érettségi után pályát kellett választanom, mégsem a tervezett angol szak mellett döntöttem. Előbb a Budapest Tánciskolában tanultam, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakára mentem, ahol 2003-ban szereztem diplomát. Közben nemzetközi kurzusokon vettem részt Bécsben, Kölnben, Párizsban és New Yorkban - meséli pályakezdéséről Duda Éva. Édesapám és édesanyám is kutató, a szegedi egyetemen dolgoznak, a bátyám pedig biotechnológiával foglalkozik. Amikor érettségi után Budapestre mentem, eleinte furán néztek rám. Nem tudták, mi lesz ebből, azt hitték, meggondolom majd magam. Néhány év elteltével azonban látták, hogy maximális energiával, érdeklődéssel, komolyan és sikerrel csinálom a pályám, ezért megbékéltek. Az ifjú koreográfust nagy megtiszteltetés érte az elmúlt évad végén: szokatlanul fiatalon megkapta az Imre Zoltán-díjat. Sajnálja, hogy a nagy előd szegedi produkcióit már csak videóról láthatta - Juronics Tamás együttesének darabjait viszont már rendszeresen megnézte. Mostanában mindenki azt hiszi róla, hogy a Budapesti Operettszínház tagja, mert nemcsak a Rómeó és Júlia, hanem a Szépség és a szörnyeteg koreográfiáját is ő készítette. Valójában szabadúszó, elsősorban musicaleket és zenés V. I„, H •Y • v Szabó Csongor a Bolyongó című előadásban Fotó: Fiapák Szabolcs darabokat koreografál megrendelésre. Most az Új Színház prózai Turandot-előadásán dolgozik, majd Eszenyi Enikő alkotótársaként Prágába megy, ahol A kertész kutyája című Lope de Vega-darabhoz készít koreográfiát. Szívügye azonban a kortárs tánc: alapított egy saját társulatot, velük jön vasárnap Szegedre a Bolyongó című előadással. Ez a produkció Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című műve nyomán 2003-ban született. A Veszprémi Táncfesztiválon három díjat is nyert és Japánban, Lengyelországban is sikert aratott. Egy fiúról szól, a bolyongóról, aki rövid élete minden percében keresi, lázasan kutatja a világ összefüggéseit, a valós és őszinte kapcsolatokat, a szerelmet, barátokat. Különös helyzetekbe kerül, ám boldogtalan és környezetéből kirekesztődik. Sorsa elrendeltetett, és ő egy másik világba vágyódik... H. ZS. KORTÁRS MU „Duda Éva Saint-Exupéry meséje nyomán készült Bolyongójában nem szerepelnek kígyók, rókák és virágok. Hercegek (és hercegnők) is csak annyiban, amennyiben minden ember az (is). A színpadi látvány is másmilyen, mint a szerző rajzaival illusztrált, jól ismert mesekönyv képi világa, a koreográfusnak mégis sikerült a darabban A kis herceg érzésvilágára utaló hangulatot teremtenie... belső (lelki) forrásokból táplálja a színpadán megszülető különös világot... A Bolyongó kortárs mű, szerzője kora társadalmi állapotairól mond benne ítéletet" - írta a produkcióról a Színház című folyóirat kritikusa.