Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-28 / 253. szám
PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 28. «AKTUÁLIS« 3 A madárinfluenza miatt szigorították a tartás szabályait Mostantól csak ólban adhatnak enni a baromfinak - Ez a libafajta nem bírja a bezártságot, de nincs mit tennünk, az ólba kell terelni őket - mondta a mártélyi Szél Sándorné Fotó: Tésik Attila Hazánkban mostantól csak zárt helyen szabad etetni, itatni a szárnyasokat, hogy megelőzzék a madárinfluenza terjedését. A szigorítás - többek között - a mártélyi libásokat is érzékenyen érinti. Számukra tegnap az állatorvos járványvédelmi előadást tartott. MUNKATÁRSAINKTÓL Dr. Papp Zoltán vásárhelyi kerületi főállatorvostól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy kollégái most végigjárják a telepeket, s fokozott ellenőrzéseket tartanak. A hatósági állatorvosok minden telepen jegyzőkönyvbe veszik a tapasztaltakat. Mártélyon a baromfitartók többsége libázik, s a szabadban tartja a jószágokat. A zárt helyen való etetés minden szárnyasra vonatkozik, de a csirkék amúgy is ólban élnek, így ez a szigorítás leginkább a libásokat érinti. Ezért nekik a helyi állatorvos, dr. Szabó András tegnap délután a faluházban járványvédelmi előadást tartott. A Szél család már 1975 óta foglalkozik libákkal. Egykoron azért döntöttek emellett, mert gyorsan megfordul benne a pénz, vagyis hamar felnőnek, és már is le lehet adni őket. - Kuntelepen ötezer fehér, úgynevezett kolost tartunk. Ezek húslibák, s Márton napján német piacra viszik tőlünk - tudtuk meg Szél Sándornétól. CSONGRÁD MEGYE FOKOZOTTAN VESZELYEZTETETT A madárinfluenza miatt hazánkban is szigorították a baromfitartás feltételeit. A betegség felbukkanásának esélye alapján fokozottan veszélyeztetett területnek minősítették Csongrád megyét. Területünkön ugyanis 16 olyan hely van, amely a vadmadarak kedvelt gyülekezőhelye. Az új intézkedésekről tegnap adott ki közleményt a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium egészségügyi és élelmiszerellenőrzési főosztálya. Eszerint például élő baromfit vagy más szárnyast nem lehet piacra, állatvásárra, bemutatóra, kiállításra vinni, és ilyen rendezvények az intézkedés visszavonásáig nem is tarthatók Magyarországon, így már a hétvégi, pusztamérgesi díszmadárvásár is elmarad. Bár Szigeti Sándor igazgató főállatorvos a megyében már három hete javasolta, most már az egész országban kötelező a szárnyasok zárt helyen való etetése. Tilos a baromfitelepek látogatása. A szabadban tartott szárnyasokat mostantól csak fúrt kútból, vagy vezetékes vízből lehet itatni. Olyan tavakból vagy más felszíni vizekből, ahova más madarak is leszállhatnak, nem. Tegnap óta a vadmadár-vadászatokat huszonnégy órával előre be kell jelenteni a helyileg illetékes állategészségügyi állomáson, hogy hatósági állatorvost rendelhessenek ki a vadászok mellé, aki a lelőtt madarat megvizsgálja. Az asszony kicsit tart a szigorítástól. Ugyanis ez a fajta liba szeret legelni, így megsínyli a zárt helyen tartást. Az ólban csak nyolchetes korukig maradnak, után azonnal ki is hajtják őket. Az időjárástól függően néhány napig be lehet terelni őket fedett helyre, de hosszú távon nem bírják a bezártságot. - Szerencsére elérték a leadási súlyt, vagyis a hat kilót, s ha minden jól megy, a jövő héten jön is értük a kamion. így csak pár napot kell az ólban kibírniuk - folytatta a gazdaasszony. Szél Sándorné elmondta, hogy a környékükön még egyáltalán nem hallottak olyan esetről, hogy házi szárnyas megkapta volna a madárinfluenzát. Ennek ellenére ők is betartják a megszigorított szabályokat. Hamarosan elkészülnek az ólak a libák fogadására. Madárhálót szerelnek fel az ablakokra, belül pedig kimeszelik a falakat. Egyelőre nem tudják, hogy a leadás után is ötezer jószággal folytatják-e a tenyésztést. Art, nem árt FARKAS CSABA Mostanában az élelmiszertől félni kell. Amivel egy élelmiszer legjobban reklámozható, már messze nem az, hogy milyen szép, meg milyen jó, hanem az, hogy nem tartalmaz káros anyagokat. Élelmiszer - a XXI. században - az, ami legalább nem árt. De mi az, ami nem árt I Unalomig ismételt kinyilatkoztatás: a bioélelmiszerek garantáltan nem ártanak. Ezt cáfolja meg valaki! Száz ember közül kilencvenkilenc nem is cáfolja, ám akadhat, ajd fölhívja a figyelmet: ha a növényt nem óvják vegyszerek, óriási stresszt jelent számára védekezni a károsítok ellen. Stresszmérgeket termel tehát, és ezek a fogyasztáskor átmennek az emberbe. Hol itt az egészséges táplálkozás' Erre persze rögtön felhorkannak a biotermesztők, a vegyszer-, illetve a GM-lobbi aknamunkáját gyanítva. Azt mondják: a genetikailag módosított növények génállománya ellenőrizhetetlenül szétterjed a rokon fajtákéba, s akkor is génmódosított növényt eszünk, ha nem tudunk róla. Genomikai módszer eredményeként - hívják föl a figyelmet - a növény saját maga termeli ki a károsítok elleni anyagokat. ráadásul nem abban a részében, amit megeszünk, és ha nem kell a termés védelmében vegyszert alkalmazni, mi sem eszünk vegyszert. Kinek van igaza ? S kinek van úgy igaza, hogy ez anyagilag sem éri meg neki 1 Haladjunk tovább: volt itt, szoros egymásutánban, kergemarhaügy, paprikaügy, bajor nyesedékügy, itt a madárinfluenza-ügy (ami, élelmiszer vonatkozásában, mert madarat nem nyersen eszünk, nem ügy). És itt van a szentesi olasz pontyok esete, s itt vannak egyes folyóvizeink. Az egyik fonás szerint példáid a Maros évről évre tisztább - a másik szerint viszont nagyon is szennyezett. Lehet, néha szennyezett, néha nem ? De fölemlíthetiük a tiszai ciánozást is. Neve, ha emlékszünk, „cianid- és nehézfémmérgezés" volt. A ciánnak rég híre-hamva, ám hogy meddig juthatott le az azóta is az iszapban lévő nehézfém öt év óta a Tiszán, arról ezt is olvasni, meg azt is. Elképzelhető: egyes vizeink halait elővigyázatosságból érdemes pikkelyezés helyett nyúzni, s uszonyaikat, a kapcsolódási résszel együtt levágni 1 Mivel a nehézfém a zsírrétegben dúsul föl, és az említettek jellemzően zsírdús helyek - elképzelhető, hogy érdemes. Kiváltképp, ha nem felejti el az ember, s ráér bíbelődni az ilyesmivel. Lehet, újabb öt év múlva ezt az utolsó mondatot megengedhetetlen könnyelműségnek fogjuk tartani ? Adótartozásnál nincs útlevél Bevonhatják az útlevelét annak, aki milliókkal tartozik az APEH-nak. A megyében huszonhárom ilyen adóst tartanak nyilAmennyiben az adózónak jogerős határozattal megállapított, legalább tízmillió forint összegű adóhiányból származó tartozása áll fenn, akkor a hátralékának behajtására irányuló végrehajtás mellett útlevelének a visszavonására is számíthat. A külföldre utazás korlátozását, azaz az úti okmány kiadásának megtagadását, avagy visszavonását az APEH akkor kéri az útlevélhatóságtól, ha az adóhiányt megállapító határozat bírósági felülvizsgálatára nyitva álló határidő eltelt, illetőleg a bírósági eljárás az adózó terhére jogerősen lezárult. Csongrád megyében jelenleg 23 adós áll e kényszerintézkedés hatálya alatt több mint 630 millió forint adóhiány és ennek késedelmi pótlék, illetve bírság vonzata megfizetésének elmulasztása miatt - tájékoztatott az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága. MIÉRT FIZETNÉL ALBÉRLETET? Minőségi lakások kedvező áron! 1,5 szobás lakások 5 990 000 Ft CENTRAL ESTATE KFT. 6720 SZEGED, VICTOR HUGÓ U. 5. TEL.: 62/550-550 • WWW.CENTRALESTATE.HU Szentesen nem félnek a nehézfémtől Egyéves a Chevrolet Magyarországon! ^efislo: Már csak 4 napig! Havi törlesztő részlet: 37 727 Ft/hó* Születésnapi ajándékok: Digitális klíma (285 000 Ft) Központi zár (50 000 Ft) Szervokormány (85 000 Ft) 4 db légzsák (270 000 Ft) El. Ablakemelő (60 000 Ft) Napfénytető (150 000 Ft) Chevrolet Alfa Autóház Márkakereskedés és Daewoo Szerviz Szeged, Algyői út 44., a JET-kút mellett • Tel.: 62/554-680 Hódmezővásárhely, Szántó K. u. 149 • Tel 62/246-568 A fotó illusztráció. Átlagos fogyasztás; 8.1 1/100 km, CO,-kibocsátás: 208 gAm. * futamidő: 72 hónap, THN: 7.59%. * lízingkonstrukció esetén. Amint arról már írtunk, nehézfémmel szennyezett halakat hoztak a Pó folyóból térségünkbe, ezt az akciót azonban veszélyesnek tartja a horgászok megyei elnöke. Lapunk érdeklődésére nem tagadta a szentesi egyesület vezetője, hogy ők is vásároltak kedvezményes áron olasz pontyokat, de szerinte aligha engedték volna át azokat az országhatárokon, ha mérgezettek lennének. A méreganyag bejuthat annak a szervezetébe, aki elfogyasztja a Pó folyóból kifogott harcsát és pontyot. Ezek a halak ugyanis nehézfémmel szennyezettek, egy mérés tanúsága alapján a megengedett mértéknek a másfélszerese van bennük. A horgászok megyei szövetségének ügyvezető elnöke, Láda Gáspár korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy tudomása szerint Csongrád megyében van olyan egyesület, amely olasz pontyot hozott be telepítésre. Veszélyesnek tartja ezt az akciót, mert a nehézfémek még úgy sem tűnnek el a húsból, ha a halat tiszta vízbe teszik. Ezért aztán akkor sem lett volna szabad megvenni ezeket a pontyokat, ha olcsón jutottak hozzá. Nem véletlenül akarnak szabadulni egyébként az olaszok a Pó folyóban lévő halaktól, mert tudják, hogy mérgezettek. Nem félnek a Gerecz-tónál a horgászok, hogy nehézfémmel szennyezett pontyot fognak ki Fotó: Tésik Attila Láda Gáspár nem nevezte meg, hogy a megyében melyik horgászvízkezelő szervezet vásárolt nehézfémmel szennyezett pontyokat. Lapunk tudomására jutott azonban: a szentesi horgászegyesülethez kerülhetett ezekből a halakból. A civil szervezet elnöke, Füsti M. Lajos egy percig sem titkolta: öt mázsa olasz pontyot vettek még a nyáron, s ezt az állományt a Gerecz-tóba telepítették. Véleménye szerint azonban egyetlen vizsgálat nem lehet bizonyíték arra, hogy ezek a halak nehézfémet tartalmaznak. A szentesi elnök azt gondolja: ha alaposan megnéznék a magyar halakat, azokban is kimutathatnának ilyen anyagot. Ugyanúgy, mint a közutak mentén lévő gyümölcsfák termésében is találnának nehézfémet. A Pó folyóból Szentesre került halak egyébként nagy testűek, öt-tíz kilogrammot is nyom egyik-másik példány. Füsti szerint ha betegek lennének, aligha nőttek volna meg ennyire. Nem szólva arról, hogy mérgezett halakat nem is engedtek volna át három európai uniós ország határán is az állat-egészségügyi hatóságok. A szentesi egyesület birtokában vannak az orvosi igazolások az olasz pontyokról, amelyeknek kilóját különben 500 forintért vették egy fuvarozótól. Idehaza egyébként 2 ezer forint az ára kilogrammonként. A szentesi Király József a megyei szövetségnek is tagja, aki a magánvéleményét osztotta meg lapunkkal. Nem ért egyet azzal az állítással, hogy az olaszok azért nem fogyasztják a pontyot, mert mérgezett. Az itáliaiak „szeméthalnak" tartják azt a halat, amelyet a magyarok kedvelnek. Az olaszok szempontjából persze érthető a dolog, hiszen tenger van körülöttük, ezért természetes, hogy szívesebben eszik az ott fogott halakat. BALÁZSI IRÉN NINCS FELELŐS A Szentesi Rendőrkapitányság megszüntette a büntetőeljárást, amelyet a nyáron Indított a Kurcát érintő halpusztulás ügyében - tudtuk meg M. Toronyköy Mártától, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől. A rendőrség az ügyben szakhatóságokkal együtt vizsgálta az esetet, az érintett területről többször is vettek mintát. Azt állapították meg hogy a halak pusztulását nem környezetszennyezés, veszélyes hulladék elhelyezése, vagyis nem toxikus anyagnak a vízbe kerülése okozta, hanem oxigénhiányos állapot következett be.