Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 28. «AKTUÁLIS« 3 A madárinfluenza miatt szigorították a tartás szabályait Mostantól csak ólban adhatnak enni a baromfinak - Ez a libafajta nem bírja a bezártságot, de nincs mit tennünk, az ólba kell terelni őket - mondta a mártélyi Szél Sándorné Fotó: Tésik Attila Hazánkban mostantól csak zárt helyen szabad etetni, itatni a szárnyasokat, hogy megelőzzék a madárinfluenza terjedését. A szigorítás - többek között - a mártélyi libásokat is érzéke­nyen érinti. Számukra tegnap az állatorvos járványvédelmi előadást tartott. MUNKATÁRSAINKTÓL Dr. Papp Zoltán vásárhelyi kerü­leti főállatorvostól azt a tájékoz­tatást kaptuk, hogy kollégái most végigjárják a telepeket, s fo­kozott ellenőrzéseket tartanak. A hatósági állatorvosok minden te­lepen jegyzőkönyvbe veszik a ta­pasztaltakat. Mártélyon a baromfitartók többsége libázik, s a szabadban tartja a jószágokat. A zárt helyen való etetés minden szárnyasra vonatkozik, de a csirkék amúgy is ólban élnek, így ez a szigorítás leginkább a libásokat érinti. Ezért nekik a helyi állatorvos, dr. Szabó András tegnap délután a faluházban járványvédelmi elő­adást tartott. A Szél család már 1975 óta fog­lalkozik libákkal. Egykoron azért döntöttek emellett, mert gyorsan megfordul benne a pénz, vagyis hamar felnőnek, és már is le le­het adni őket. - Kuntelepen ötezer fehér, úgy­nevezett kolost tartunk. Ezek húslibák, s Márton napján né­met piacra viszik tőlünk - tud­tuk meg Szél Sándornétól. CSONGRÁD MEGYE FOKOZOTTAN VESZELYEZTETETT A madárinfluenza miatt hazánkban is szigorították a ba­romfitartás feltételeit. A betegség felbukkanásának esélye alapján fokozottan veszélyeztetett területnek minősítették Csongrád megyét. Területünkön ugyanis 16 olyan hely van, amely a vadmadarak kedvelt gyülekezőhelye. Az új intézkedésekről tegnap adott ki közleményt a Földművelé­si és Vidékfejlesztési Minisztérium egészségügyi és élel­miszerellenőrzési főosztálya. Eszerint például élő baromfit vagy más szárnyast nem lehet piacra, állatvásárra, be­mutatóra, kiállításra vinni, és ilyen rendezvények az intéz­kedés visszavonásáig nem is tarthatók Magyarországon, így már a hétvégi, pusztamérgesi díszmadárvásár is el­marad. Bár Szigeti Sándor igazgató főállatorvos a me­gyében már három hete javasolta, most már az egész országban kötelező a szárnyasok zárt helyen való ete­tése. Tilos a baromfitelepek látogatása. A szabadban tartott szárnyasokat mostantól csak fúrt kútból, vagy vezetékes vízből lehet itatni. Olyan tavakból vagy más felszíni vizekből, ahova más madarak is leszállhatnak, nem. Tegnap óta a vadmadár-vadászatokat huszonnégy órával előre be kell jelenteni a helyileg illetékes állat­egészségügyi állomáson, hogy hatósági állatorvost ren­delhessenek ki a vadászok mellé, aki a lelőtt madarat megvizsgálja. Az asszony kicsit tart a szigorí­tástól. Ugyanis ez a fajta liba sze­ret legelni, így megsínyli a zárt helyen tartást. Az ólban csak nyolchetes korukig maradnak, után azonnal ki is hajtják őket. Az időjárástól függően néhány napig be lehet terelni őket fedett helyre, de hosszú távon nem bír­ják a bezártságot. - Szerencsére elérték a leadási súlyt, vagyis a hat kilót, s ha minden jól megy, a jövő héten jön is értük a kamion. így csak pár napot kell az ólban kibírni­uk - folytatta a gazdaasszony. Szél Sándorné elmondta, hogy a környékükön még egy­általán nem hallottak olyan esetről, hogy házi szárnyas megkapta volna a madárinflu­enzát. Ennek ellenére ők is be­tartják a megszigorított szabá­lyokat. Hamarosan elkészül­nek az ólak a libák fogadására. Madárhálót szerelnek fel az ab­lakokra, belül pedig kimeszelik a falakat. Egyelőre nem tudják, hogy a leadás után is ötezer jó­szággal folytatják-e a tenyész­tést. Art, nem árt FARKAS CSABA Mostanában az élelmiszertől félni kell. Amivel egy élelmiszer leg­jobban reklámozható, már messze nem az, hogy milyen szép, meg milyen jó, hanem az, hogy nem tartalmaz káros anyagokat. Élelmi­szer - a XXI. században - az, ami legalább nem árt. De mi az, ami nem árt I Unalomig ismételt kinyilatkoztatás: a bioélelmiszerek garantáltan nem ártanak. Ezt cáfolja meg valaki! Száz ember közül kilencvenkilenc nem is cáfolja, ám akadhat, ajd fölhívja a figyelmet: ha a növényt nem óvják vegyszerek, óriási stresszt jelent számára védekezni a károsítok ellen. Stresszmérgeket termel tehát, és ezek a fogyasztáskor átmennek az emberbe. Hol itt az egészséges táplálkozás' Erre persze rögtön felhorkannak a biotermesztők, a vegyszer-, il­letve a GM-lobbi aknamunkáját gyanítva. Azt mondják: a genetika­ilag módosított növények génállománya ellenőrizhetetlenül szétter­jed a rokon fajtákéba, s akkor is génmódosított növényt eszünk, ha nem tudunk róla. Genomikai módszer eredményeként - hívják föl a figyelmet - a növény saját maga termeli ki a károsítok elleni anya­gokat. ráadásul nem abban a részében, amit megeszünk, és ha nem kell a termés védelmében vegyszert alkalmazni, mi sem eszünk vegyszert. Kinek van igaza ? S kinek van úgy igaza, hogy ez anyagilag sem éri meg neki 1 Haladjunk tovább: volt itt, szoros egymásutánban, kergemarha­ügy, paprikaügy, bajor nyesedékügy, itt a madárinfluenza-ügy (ami, élelmiszer vonatkozásában, mert madarat nem nyersen eszünk, nem ügy). És itt van a szentesi olasz pontyok esete, s itt vannak egyes folyóvizeink. Az egyik fonás szerint példáid a Maros évről évre tisz­tább - a másik szerint viszont nagyon is szennyezett. Lehet, néha szennyezett, néha nem ? De fölemlíthetiük a tiszai ciánozást is. Ne­ve, ha emlékszünk, „cianid- és nehézfémmérgezés" volt. A ciánnak rég híre-hamva, ám hogy meddig juthatott le az azóta is az iszapban lévő nehézfém öt év óta a Tiszán, arról ezt is olvasni, meg azt is. El­képzelhető: egyes vizeink halait elővigyázatosságból érdemes pikke­lyezés helyett nyúzni, s uszonyaikat, a kapcsolódási résszel együtt le­vágni 1 Mivel a nehézfém a zsírrétegben dúsul föl, és az említettek jel­lemzően zsírdús helyek - elképzelhető, hogy érdemes. Kiváltképp, ha nem felejti el az ember, s ráér bíbelődni az ilyesmivel. Lehet, újabb öt év múlva ezt az utolsó mondatot megengedhe­tetlen könnyelműségnek fogjuk tartani ? Adótartozásnál nincs útlevél Bevonhatják az útlevelét annak, aki milliókkal tartozik az APEH-nak. A megyében huszon­három ilyen adóst tartanak nyil­Amennyiben az adózónak jogerős határozattal megállapított, leg­alább tízmillió forint összegű adó­hiányból származó tartozása áll fenn, akkor a hátralékának behaj­tására irányuló végrehajtás mellett útlevelének a visszavonására is számíthat. A külföldre utazás kor­látozását, azaz az úti okmány ki­adásának megtagadását, avagy visszavonását az APEH akkor kéri az útlevélhatóságtól, ha az adóhi­ányt megállapító határozat bírósá­gi felülvizsgálatára nyitva álló ha­táridő eltelt, illetőleg a bírósági el­járás az adózó terhére jogerősen le­zárult. Csongrád megyében jelen­leg 23 adós áll e kényszerintézke­dés hatálya alatt több mint 630 millió forint adóhiány és ennek késedelmi pótlék, illetve bírság vonzata megfizetésének elmulasz­tása miatt - tájékoztatott az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága. MIÉRT FIZETNÉL ALBÉRLETET? Minőségi lakások kedvező áron! 1,5 szobás lakások 5 990 000 Ft CENTRAL ESTATE KFT. 6720 SZEGED, VICTOR HUGÓ U. 5. TEL.: 62/550-550 • WWW.CENTRALESTATE.HU Szentesen nem félnek a nehézfémtől Egyéves a Chevrolet Magyarországon! ^efislo: Már csak 4 napig! Havi törlesztő részlet: 37 727 Ft/hó* Születésnapi ajándékok: Digitális klíma (285 000 Ft) Központi zár (50 000 Ft) Szervokormány (85 000 Ft) 4 db légzsák (270 000 Ft) El. Ablakemelő (60 000 Ft) Napfénytető (150 000 Ft) Chevrolet Alfa Autóház Márkakereskedés és Daewoo Szerviz Szeged, Algyői út 44., a JET-kút mellett • Tel.: 62/554-680 Hódmezővásárhely, Szántó K. u. 149 • Tel 62/246-568 A fotó illusztráció. Átlagos fogyasztás; 8.1 1/100 km, CO,-kibocsátás: 208 gAm. * futamidő: 72 hónap, THN: 7.59%. * lízingkonstrukció esetén. Amint arról már írtunk, nehéz­fémmel szennyezett halakat hoztak a Pó folyóból térségünk­be, ezt az akciót azonban ve­szélyesnek tartja a horgászok megyei elnöke. Lapunk érdek­lődésére nem tagadta a szentesi egyesület vezetője, hogy ők is vásároltak kedvezményes áron olasz pontyokat, de szerinte aligha engedték volna át azokat az országhatárokon, ha mérge­zettek lennének. A méreganyag bejuthat annak a szervezetébe, aki elfogyasztja a Pó folyóból kifogott harcsát és pon­tyot. Ezek a halak ugyanis nehéz­fémmel szennyezettek, egy mérés tanúsága alapján a megengedett mértéknek a másfélszerese van bennük. A horgászok megyei szö­vetségének ügyvezető elnöke, Lá­da Gáspár korábban úgy nyilatko­zott lapunknak, hogy tudomása szerint Csongrád megyében van olyan egyesület, amely olasz pon­tyot hozott be telepítésre. Veszé­lyesnek tartja ezt az akciót, mert a nehézfémek még úgy sem tűnnek el a húsból, ha a halat tiszta vízbe teszik. Ezért aztán akkor sem lett volna szabad megvenni ezeket a pontyokat, ha olcsón jutottak hozzá. Nem véletlenül akarnak szabadulni egyébként az olaszok a Pó folyóban lévő halaktól, mert tudják, hogy mérgezettek. Nem félnek a Gerecz-tónál a horgászok, hogy nehézfémmel szennyezett pontyot fognak ki Fotó: Tésik Attila Láda Gáspár nem nevezte meg, hogy a megyében melyik hor­gászvízkezelő szervezet vásárolt nehézfémmel szennyezett pon­tyokat. Lapunk tudomására ju­tott azonban: a szentesi horgász­egyesülethez kerülhetett ezekből a halakból. A civil szervezet el­nöke, Füsti M. Lajos egy percig sem titkolta: öt mázsa olasz pon­tyot vettek még a nyáron, s ezt az állományt a Gerecz-tóba telepí­tették. Véleménye szerint azon­ban egyetlen vizsgálat nem lehet bizonyíték arra, hogy ezek a ha­lak nehézfémet tartalmaznak. A szentesi elnök azt gondolja: ha alaposan megnéznék a magyar halakat, azokban is kimutathat­nának ilyen anyagot. Ugyanúgy, mint a közutak mentén lévő gyü­mölcsfák termésében is találná­nak nehézfémet. A Pó folyóból Szentesre került halak egyébként nagy testűek, öt-tíz kilogrammot is nyom egyik-másik példány. Füsti szerint ha betegek lenné­nek, aligha nőttek volna meg ennyire. Nem szólva arról, hogy mérgezett halakat nem is enged­tek volna át három európai uniós ország határán is az állat-egész­ségügyi hatóságok. A szentesi egyesület birtokában vannak az orvosi igazolások az olasz pon­tyokról, amelyeknek kilóját kü­lönben 500 forintért vették egy fuvarozótól. Idehaza egyébként 2 ezer forint az ára kilogrammon­ként. A szentesi Király József a me­gyei szövetségnek is tagja, aki a magánvéleményét osztotta meg lapunkkal. Nem ért egyet azzal az állítással, hogy az olaszok azért nem fogyasztják a pontyot, mert mérgezett. Az itáliaiak „szeméthalnak" tartják azt a ha­lat, amelyet a magyarok kedvel­nek. Az olaszok szempontjából persze érthető a dolog, hiszen tenger van körülöttük, ezért ter­mészetes, hogy szívesebben eszik az ott fogott halakat. BALÁZSI IRÉN NINCS FELELŐS A Szentesi Rendőrkapitányság megszüntette a büntetőeljárást, amelyet a nyáron Indított a Kurcát érintő halpusztulás ügyében - tud­tuk meg M. Toronyköy Mártától, a megyei rendőr-főkapitányság saj­tóreferensétől. A rendőrség az ügy­ben szakhatóságokkal együtt vizs­gálta az esetet, az érintett területről többször is vettek mintát. Azt álla­pították meg hogy a halak pusztu­lását nem környezetszennyezés, veszélyes hulladék elhelyezése, va­gyis nem toxikus anyagnak a vízbe kerülése okozta, hanem oxigénhiá­nyos állapot következett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom