Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-24 / 249. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 24. • MEGYEI TÜKÖR" 11 Telefonszáma: JATEK NYUGDÍJAS ELŐFIZETŐINKNEK! ^ • • Hetente kisorsolunk egy szerencsés nyugdíjas előfizetőnket, v aki 30 ÖOO Forintért bevásárolhat a szegedi TESCÖ áruházban. • Lakjon Ön bárhol, mi Önért megyünk és haza is visszük. • Önnek csak az a dolga, hogy jelentkezzen játékunkra, és ha nyert, TELEPAKOLJA KOSARÁT! Mi a teendő? Válaszoljon a következő kérdésre! Vágja ki a kupont, és küldje be címünkre! Délmagyarország Kiadó, 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írja rá! - TELE KOSÁR! Ki az a művész, aki most ünnepelte 70. születésnapját, és tavalyi koncertjét előfizetőink is megtekinthették? Az Ön neve: Címe: Figyelsz Papa?!! MI Sorsolás minden héten csüt&tökön. A beérkezett játékszelvények a beérkezést követő valamennyi sorsoláson részt vesznek. A játékban csak nyugdíjas előfizetőink vehetnek részt. A jogosultságot a nyeremény átvételekor kérjük igazolni. Eg> jttműköd www.erstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 "yen més 13. havi ne*voit! fizetését most az Erste Bank állja! UTALTASSA JÖVEDELMÉT ERSTE LAKOSSÁGI BANKSZÁMLÁRA, adjon felhatalmazást legalább kettő csoportos beszedési megbízásra, és nyereménye egy havi fizetése lehet! Sőt, a játékban résztvevő minden ügyfelünk kedvezmé­nyek egész sorát veheti igénybe. Vegyen részt az Erste Bank játékában, ahol Ön egyike lehet 250 ügyfelünknek, akik megnyerik 13. havi fizetésüket! Részletekért hívja a 06 40 555 444-es Erste Vonalat! Az akció 2005. október 17-től december 31-ig tart. Részletek az Erste Bank fiókjaiban kifüggesztett, és a www.erstebank.hu honlapon megtalálható Játékszabályzatban. Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek. ERSTE Éltlük egymást. MOST a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG FIZET! A cápa uszonya Halmozom az élvezeteket. A minap a szemet csomagolták be, most viszont az egyik fülem süket, a másik meg alig hall? Aki még tudja, tanuljon tőlem. Azon kaptam magamat, körülöttem csak motyognak az embe­rek. Rájuk is szóltam: ne motyogj! Mit ád Isten, most meg nekem mondják, hogy ne motyogjak. Ritkán ülök le a televízió elé. A híradót végignézem, néha többet is egymás után. Amikor azonban leülök, sajnos, föl kell srófolnunk a hangerőt. Ami nekem éppen csak meghallható, az a páromnak már keserves üvöltés. Szerencsére közel a segítség, azt mondja az egyik reklám, vegyük meg ezt meg ezt, fújjuk a fülünkbe, és kitisz­tul a világ hangja. Gyanús ugyan, ha reklámozzák, de az is lehet, ez kell nekünk. Be a patikába, ki a patikából, fölszerelem a kis flakonra a fúvó­kát, és ahogy a sillabusz mutatja, zutty bele a jobb fülembe. Nem takarékoskodtam vele, a jó alvázmosáshoz is bő lé kell, hogyne kellene a fölsőhöz. Aztán a bal fülembe is belelövelltem. A szim­metria kedvéért. A józan ész azt diktálja, meg kellene várnom, mi lesz az elsővel, de hitvány kupciher lennék, ha kihagynám. Egy jó nagy zutty hadd menjen oda is. Ettől aztán olyan dugó maradt a fülemben, amilyet tengerben úszkálva szerezhet az ember. Ez történt csütörtökön, de még pén­teken is fél lábon ugráltam, hogy kicsaljam belőle. Zötyögtettem szombaton is, vasárnap is. Hétfőre virradó éjjel végre elkezdett szi­várogni belőle. Nem mértem se grammra, se köbcentire, de saccra is megállapítottam, annyit én nem tudtam belefröcskölni, ameny­nyi kijött. Tehát szépen szaporodik. Legyen türelmes az ember, ha magán kísérletezik, egyszer min­den tartály kifogy. A baj csak az, már fájni is kezd. Nincsen mese, orvos kezére kell adnom. Elmentem Éva asszonyhoz, de elvittem a flakont is. Többször imába foglaltam már a nevét, teljes a bizal­mam. Ránézésre azt mondja, ez is tengervízből való, akár az orrba fújó. Az a jó benne, hogy nem árt. - Nana! - mondom. Belesüttet a fülembe, és föltételezi, fülzsír van benne. Kétszer megszívatja hatalmas kirurgus-föcskendőjét, bele is zúgatja mindet, de tiszta víz jön ki belőle. Csak nem gom­bát termelek a fülemben • Szivornyával kitisztítja, és azt mondja, nem gomba, hanem más. Valami fertőzet. Másnap is generáltisztí­tás, harmadnap is. Lázam is lett, ha nem is egetverő, és a szívem szava is ott dörömbölt a dobhártyámon. Délutántól kezdve na­gyon fáj már, kínos lett az éjszakám is. Fülkaparékot vett, és el­küldte kitenyészteni. Az is feneség a dologban, ha jobbról köszön valaki, én balról hal­lom. Csak nem parlamenti politikussá akarnak átállítani 1 Sajnos, a kamion dübörgését is balról hallom, pedig jobbról jön. De jó, hogy a szememre hallgatok, nem a fülemmel nézem! A patika is útba esik. Már a tengervíz duplájánál is többet eldőzsöltem. Csak el ne verjem a kódisnyugdíjamat! És ha poshadt az ártatlan tengervíz ? Akár a döglött cápa uszonya is belekerülhetett. Kellett nekem rohamsisak! H. D. Az EU biztosítja a kieső mezőgazdasági jövedelmet Egyre többen telepítenek ti eredmények is fontosak. A pá­lyázatban meg kell adni a terve­zett telepítés szakmai-technoló­giai leírását, a telepítendő fafajok listájától a hektáronként telepí­teni szükséges mennyiségig, s a tervezett telepítés és a gondozás mikéntjére is ki kell térni. Szakember készítheti Az Állami Erdészeti Szolgálat ezek alapján bírálja el szakmailag a tervet. Mindezek alapján nem csodálható, hogy pályázatot csak erdőmérnöki végzettségű szak­ember készíthet. A telepítés meg­történte után a tervező még éve­kig gondoskodik az ültetvény szakmai irányításáról, míg az ko­moly erdővé nem cseperedik, és nem érheti baj. S milyen fafajok alkalmazásával gyarapodik az er­dőállomány a megyében? Több­nyire gyors növekedésű nemes­nyárral, akáccal foglalkoznak a tulajdonosok, lassú növekedésű tölggyel, fenyővel kevéssé. Termé­szetvédelmi területeken őshonos fák jöhetnek szóba, például hazai nyárak, tölgyek, kőrisek. A telepí­tésre talajelőkészítés után, az első fagyokat követve kerül sor. F.CS. TULAJDONOSOK A Csongrád megyei erdők összte­rülete jóval az országos átlag alat­ti, mindössze nyolc százalék; igaz, még ezzel sem vagyunk utolsók. Az összes terület 52 százaléka ál­lami erdő. A magánerdök aránya pillanatnyilag 29 százalék, a többi tulajdonosa ismeretlen - azaz még nem vette föl a kapcsolatot az Állami Erdészeti Szolgálattal. Egyébként a magánerdök legtöbb­je osztatlan közös tulajdonú, több, az erdővagyonból különböző arányban részesülő gazdával. Többszörösére nőtt az erdőte­lepítési kedv Csongrád megyé­ben az uniós csatlakozás óta. Az EU tíz, illetve húsz éven át pó­tolja a kieső jövedelmet a me­zőgazdasági területeket erdővel betelepítők számára. Érdemes erdővel foglalkozni a bizonyta­lanul eladható élelmiszernövé­nyek helyett. Az ország területének mintegy 19 százalékát borítja erdő. Az uniós átlag 28 százalék, ennek elérése az elvárás az újonnan belépett tagországoktól is. Kedvező föltételek Magyarország negyven-ötven év alatt érheti el ezt a célt, ha to­vábbra is érvényesül a kedvező tá­mogatás okozta telepítési kedv ­mondja Polner Antal okleveles erdőmérnök, szakmérnök, erdé­szeti igazságügyi szakértő, aki er­dőtelepítésből doktorált. Az uni­ós csatlakozás előtt, amikor csu­pán a telepítés költségeire lehe­tett pályázni, évente átlagosan mintegy 300 hektáron létesült erdő a megyében, míg most évi 1200 hektáron. Az erdőterület növelésében a magán-földtulaj­donosok kapják a legnagyobb szerepet; az állami tulajdonú er­dőgazdaság már minden rendel­kezésre álló területet betelepített. - Gyorsan növő fafajok telepí­tése esetén tíz, a lassan növök esetében húsz évig érvényesül az uniós támogatás. Hiszen míg a mezőgazdasági hasznosítás évente biztosít jövedelmet, az er­dőből csak sok év, több évtized múlva várható pénz. Érvényesül a cél A hosszú távú támogatás révén érvényesül az uniós cél: ma már nemcsak olyan helyre telepíte­Erdőből ma már megélhetnek a tulajdonosok nek erdőt, amely másra nem jó, hanem a korábban élelmiszernö­vények termesztésével hasznosí­tott területekre is. Egyébként a telepítés után öt évig az erdő gondozásának összegét is bizto­sítja az unió - mondja a szakem­ber. Támogatás pályázati úton sze­Fotó: Téski Attila rezhető meg. Erdőtelepítésre az pályázhat, aki földtulajdonnal, vagy legalább húszéves földhasz­nálati szerződéssel rendelkezik. Kell hozzá tulajdoni lap - egy hó­napnál nem régebbi -, s a terület­nek az erdősítésre való alkalmas­ságát bizonyitó, helyszíni és la­boratóriumi termőhely-vizsgála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom