Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

SZOMBAT, 2005. OKTÓBER 22. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Az állatok többet kapnak, a fedél nélkül élők semmit A fonnyadt gyümölcs is gazdára talál Hova kerül az a gyümölcs és zöldség, amit a boltokban a vásárlók már nem vesznek meg? Piacon, kisboltban, hipermarketekben néztünk körül. A Mars téri piacon hatalmas a kínálat - alapos mustra után be kellett látnunk: felesleg nemigen termelődik. Pálinka, ivólé Erről erősített meg a szőlőt és paradicsomot áruló Farkas Gábor is. - Bár mindkét termék hamar romlik, napi egy ládánál több selejt, felesleg nem keletkezik. Amíg viszik, megpróbáljuk eladni. Először akciózzuk, a maradékot pedig a család fogyasztja. A gyümölcsből pálinka és bor, a zöldségekből ivólé készül. Annyi nincsen, hogy állatkertnek, hajléktalanszállóknak adjunk belőle - mondja. A árusok többségénél ugyanez a helyzet: mindenhol pár kiló a napi maradék. Ha a több száz standét összeadnánk - az már nem lenne kis menynyiség. Vannak, akik egyből a jótékonykodásra gondolnak, a legkisebb feleslegnél is. Közéjük tartozik Sándor Leander őstermelő. Domaszéken termelt gyümölcseiből már falatozhattak a vadaspark állatai, a Waltner Károly-gyermekotthon és a Kálvária sugárúti nyugdíjasotthon lakói. - A napokban 790 kiló almát adományoztam a szegedi állatkertnek - mutatja az átvételről kiállított bizonylatot. - A gyümölcs kicsit pöttyös volt, de amúgy semmi baja. Léalmaként elment volna, de olyan jó adni - mondja. Vadaspark: igen Fülöp Zsolt, a Zöldségkuckó tulajdonosának fia elmondta, nekik sem marad ki sok árujuk. - Ami már egy picit hibás, olcsóbban adjuk, és általában minden elkel. Vannak akik nem is vásárolják a drágábbat, hanem a kicsit csúnyább, de lényegesen olcsóbbat veszik. Mi ugyan nem keressük azokat, akiknek szüksége lenne a kimaradt árura, de ha jönnének, biztosan tudnánk adni valamit állítja. A Szegedi Vadasparknak a Metró áruházzal van együttműködési megállapodása - tudtuk meg az állatkert logisztikusától, Simon Csillától. - Hetente jelentős mennyiséget, nagyjából háromszáz kilót kapunk tőlük zöldséget, gyümölcsöt vegyesen. Ezen kívül őstermelők is adományoznak - mondja. A Corából régebben több gyümölcsöt kaptak, mára ez a mennyiség minimális. Sándor Csilla úgy tudja, az áruház a területét rendben tartó cégnek adja a maradékot. Hajléktalanok nem A Tescótól semmit sem kapnak. Korábban ebből a hipermarketből is érkezett hozzájuk gyümölcs, de igazgatóváltás után nemet mondtak nekik - a miértet nem tudják. Stelczner Jenőné, a Hajléktalanokat Ellátó Hálózat népkonyhájának egységvezetője elmondta: senkitől nem kapnak ilyen jellegű adományokat. - Kapnak a gyermek-, és nyugdíjasotthonok, az állatok, csak mi nem. Az áruházak azzal hárították el kérésünket, hogy a hajléktalanok inkább dolgozzanak - mondja. A Tescóból több évvel ezelőtt nekik is szállítottak, de az említett vezetőváltás után megszakadtak a kapcsolatok. - Pedig a tél beköszöntével különösen kellenének a vitaminok. Természetesen el is mennénk érte teszi hozzá. K. G. G. HALLGATÓ MULTIK Szerettük volna legalább az egyik hipermarket kommunikációs igazgatóját elérni, de kitartó próbálkozásunk ellenére sem álltak rendelkezésünkre. A Tescóban - úgy tudjuk - az összes eladhatatlan zöldség egy közös tömörítőbe vándorol, de további útjáról nincsenek információink. Pedig olyan gyümölcsök is kerülnek a komposztba - berepedt héjú mandarinon és kókuszon át a félig megbarnult körtéig, almáig - amik emberi fogyasztásra még alkalmasak lennének. Nyomozás az évtizedek és századok után Régi könyvek útján Boros Zsuzsanna több mint nyolcszáz kötetből válogatta össze a kalapács alá kerülő 420 tételt Fotó: Frank Yvette Kalandos sorsokat nemcsak a könyvekből, hanem a könyvekről is megtudhatunk. A november elején Szegeden árverésre bocsátott kiadványok között igazi nagy túlélőket és ínyencségeket találtunk. A könyveknek is élettörténete van; hoszszabb-rövidebb, kalandos és nyugalmas. Az árverések azonban minden licitre bocsátott kötet sorsában ünnepnek számítanak. A kiadványok a kiválasztott kevesek közé kerülnek, megtisztulnak, hibáikat szakértő kezek csiszolják. Az árverésen elismerik értéküket és ezáltal is tovább növelik. Divathullámok és biztos tippek - Már a tavalyi árverés napjaiban elkezdtük gyűjteni a szépségeket és ritkaságokat. Divathullámok persze mindig adódnak, keresett a vadász- és szakácsirodalom. A kiadványok értékét egyre inkább meghatározza a külcsín, egyedivé pedig a dedikáció vagy aláírás teszi - jellemezte az általános szempontokat a 7. szegedi könyvárverés szervezője. Boros Zsuzsanna a Kárász utcai antikváriumban olyan ínyencséget is indít a licitáláson, melyet nem a szerző vagy írása tesz érdekessé: Balló Ede olajfestészeti munkáját tulajdonosa saját restaurátori és festékkeverési tapasztalataival széljegyzetelte. A 420 tétel között felbukkan egy négysoros Móra-versike; nem tudni, kihez szól, ám szerencsére egy szegedi tanárnő íróasztal-rendezésnél ráakadt és nem hagyta veszni, fókái, Tömörkény, Móra, József Attila, Ady, Babits és Kosztolányi eredeti aláírását pedig a könyvesek messziről felismerik. Detektívek és megmentők Nemritkán nyomozásba is fognak, ha a nemzeti bibliográfia, az életrajzi lexikonok, a katalógusok és az internet sem segít. így akadt az Etelred című kétszáz éves ponyvaregény szerzőjére egy külföldi prospektusban a Somogyi-könyvtár „segéddetektívje" - egy Madeleine Gomez nevű írónőre. Kalandos sorsot vészeltek át a Tisza család gyűjteményének darabjai. Amelyek egyáltalán túlélték a geszti kastélykönyvtár lerombolását az ötvenes években, magángyűjtőkhöz vagy a dorozsmai vásárra kerültek. Most hosszú évek múltán egymás mellé sorakoztak, hogy november 5-én ismét szétváljanak útjaik. Leghosszabban Werbőczy István 1753-ban nyomtatott hármaskönyve vándorolt Szegedig, a legifjabb kiadvány, a Vasművesség viszont csupán huszonöt éve barangol. - Jé, ez lehet, hogy a miénk volt! - csodálkozik néha rá más antikváriumok kínálatára Boros Zsuzsanna. Spekulánsok tehát néha Szegeden is feltűnnek, noha előfordul, hogy elszámítják magukat és hogy mások elől megmentsék az értékeiket, visszavásárolják saját köteteiket. Agai Adolf száz esztendeje dedikált Csicseri Bors kötete nagy visszatérőnek számít: tizenhét éve már elkelt egyszer egy pesti aukción. Akkor 800 forintról 1200-ra emelkedett az ára a benne található számla szerint, most 6 ezer forintról kezdődik a verseny. Szépség és a szörnyűség - A szépség nem minden, ám rengeteget számít. Behoztak nekünk egy hatalmas méretű imádságos könyvet. Egy padláson lelt rá az eladó, több mint százéves, de sajnos szinte menthetetlenül szétrágták a kártevők. Árverésen nem vehet részt - meséli Hunyadi Csaba, aki a Könyvmoly Antikváriumban várja a régiségeket. - Szerepel viszont egy visszatérő német ügyfelünk Erdélyben talált Kaukázus című ritkasága. - Erdélyből, a Vajdaságból és a Dunántúlról is kínálnak könyveket. Egy pécsi asszony nem bízik a fővárosi aukciókban, telefonon érdeklődött és csomagban kaptuk meg öt értékes kötetét - említette a forrásaikat lakó Csaba a Dekameron Antikváriumban. Erdélyből került haza Bohn lózsef Vár utcai éttermének étlapja. Megtudható belőle, hogy kilencven éve (a mai nagypostai csomagfeladó helyén] mit ettek-ittak a szegedi vendégek. Ugyancsak Erdélyben maradt fenn az első magyar gyártású teherautó kezelési utasítása. A pesti vételi ajánlat ellenére Szegeden kerül a kalapács alá Hevesy Iván Futurista expresszionista és kubista festészete, és az antikvárius féltett kincse, a magángyűjteményéből felajánlott impozáns fehér kaucsukborítású kötet: Dessewfy Arisztid Velence-könyve. DOMBAI TÜNDE Kertészkedés közben köszöntötték Nagyillés Mihályt az ismerősei Hetvenéves a vásárhelyi tájfutás atyja Véletlenül lett kémia-fizika szakos tanár, de végül huszonnyolc évig igazgatta azt az iskolát, ahová fiatalon felvették. A vásárhelyi Nagyillés Mihályt nemrégiben köszöntötték 70. születésnapján. Az ő nevéhez fűződik a természetjárás és a tájékozódási futás vásárhelyi meghonosítása is. Nagyillés Mihály tanárnak készült, de a kémia-fizikát véletlenül választotta Fotó: Tésik Attila Alaposan meglepték 70. születésnapján barátai a vásárhelyi Nagyillés Mihályt, aki éppen kertészkedett, amikor becsöngettek a házába. - Azt hittük, hogy ismét házalók kínálják a portékájukat, hiszen csak egyszer nyomták meg a csengőt. Amikor azonban kinéztem, vagy harminc ismerősömet pillantottam meg, akik közölték: ünnepelni jöttek - idézte fel a történteket Nagyillés Mihály, hozzátéve, hogy a vendégek mindent, ételt és italt is hoztak magukkal. A nyugdíjas napjait töltő Nagyillés Mihályt generációk ismerik Vásárhelyen és szerte a megyében, hiszen 1957 és 1995 között a ma Eötvös szakközépiskolának nevezett intézmény volt a munkahelye, ahol az utóbbi 28 esztendőben az igazgatói teendőket is ellátta. - A Bethlen gimnáziumban érettségiztem, s tanáraim - főleg Gyáni Imre -, erősen hatottak rám, hogy én is pedagógus akarjak lenni. Az évfolyamunkból nagyon sokan választottuk ezt a pályát, s maradtunk is rajta. Én azonban majdnem rosszul választottam magamnak szakot. Régen és ma is kedveltem a történelmet, ezért a szegedi egyetem történelem szakára jelentkeztem - idézte fel a pályaválasztás idejét. - Annak idején Mindszenten éltünk, így a kor szokása szerint ott kádereztek le. A mindszenti tanácselnök, akit csak Kofa Vecának hívott mindenki, valamit melléírt édesapám foglalkozásának, ezért nem vettek fel. A pótfelvételin még is bejutottam - a kémia-fizika szakra. Nem bántam meg, ugyanis itt minden állandó, a kénsavról nem lehet bebizonyítani, hogy sósav. A történelemről pedig azt mondta egy gondolkodó: a múltat az Isten sem tudja megváltoztatni, arra csak a történészek képesek. Nagyillés Mihály az akkori közgazdasági technikumban 1957 augusztusában állt munkába. Goldmann Erzsébet igazgató azután alkalmazta, hogy az egyik tanár tanév közben elhunyt. 1964-ben igazgatóhelyettesnek nevezték ki, majd 1967-től megbízott, 1968-tól kinevezett igazgató lett. - Antikor én ide kerültem, családias iskola működött a mai Szent Antal utcai bordó épületben, az egykori katolikus iskolában, ahol még megvolt a nyoma a gyóntatófülkének is. A mai Eötvös új épületei helyén még kis házak álltak. Az iskola később fejlődött, gyarapodott a diákok létszáma, majd 1960-tól jött az intézmény - akkor Frankéi Leó Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola - bővítése. Nagyillés Mihály honosította meg a városban a tájékozódási futást mint sportágat. Egyetemista korában minden kiránduláson, túrán részt vett Tóth Imre sportvezető társaságában. A nyugalmazott igazgatónak ma is hobbija a kirándulás és a természetjárás. KOROM ANDRÁS